Heves Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
Vasárnap Reggel 30. szám
12 ★ KÖZELRŐL ★ 1999. augusztus 1. Bebalzsamozva - a túlvilágra Imhotepet, Osiris főpapját, a Holtak Őrzőjét halálra ítélték az ókori Egyiptomban Seti fáraó uralkodása alatt, a fáraó és emberei ellen elkövetett égbekiáltó bűneiért. Rothadó, mumifikált teste örök tetszhalott állapotra kárhoztatott, az élőholtak sorsára. Imhotep férgektől nyüzsgő, bomló teteme 3000 éven át feküdt titokban elrejtve Hamunaptra elveszett városában, a legendás Holtak Városában, míg két kincsvadász csapat 1925-ben rá nem bukkant Hamunaptra romjaira, és véletlenül fel nem szabadította a gonosz teremtményt. Na, ez nem a valóság - az elmúlt hetek egyik nagy mozisikerének tartalmából idéztünk. Ám az ember kíváncsi, s azokban, akik hallottak a filmről, vagy látták azt, bizonyára felmerül a kérdés: milyen valóságalapjuk van a múmiákról szóló történeteknek, hiedelmeknek? Erre próbál magyarázatot adni a Park könyvkiadó gondozásában megjelent Múmiák című könyv is. De nézzük, mi is az a múmia! Az idegen szavak szótára szerint konzerváló eljárásokA Parlament honvédelmi bizottságának tagjaként járt hivatalos körúton dr. Molnár János füzesabonyi országgyűlési képviselő, hogy megtekintse a Sínai-félszigeten, illetve a Cipruson megfigyelő és békefenntartó feladatokat ellátó magyar honvédségi és rendőrségi alegységeket. A honatya tapasztalatait készséggel megosztotta a Vasárnap Reggel olvasóival. ; > TÖ A hivatalos delegációnak - dr. Molnár Jánoson kívül - tagja volt Lányi Zsolt (FKgP), a honvédelmi bizottság elnöke, Simicskó István (Fidesz), Pápai Mihály (FKgP), Lezsák Sándor (MDF), Mádai Péter (SZDSZ), Kapronczi Mihály (MIÉP), s a hadseregtől Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Györossy Ferenc dandártábornok, továbbá az ORFK-tól Hatala József dandártábornok.- A Sínai-félsziget sivatagi körülményeihez is hihetetlenül jól alkalmazkodtak a mieink, s a kommunikációhoz nélkülözhetetlen angolt ugyancsak kiválóan elsajátították - mondta Molnár doktor. - A rendfenntartókat általában sehol sem szeretik igazán a népek, ám a magyar katonák és rendőrök hozzáértésükkel, szakmai ismereteikkel, emberségükkel elérték, hogy nagy tisztelet, megbecsülés övezze őket. Az itteni, Multinational Force and Observers (MFO) missziót az 1978-ban megkötött Camp David-i békeszerződés betartásának ellenőrzésére hozta létre 1981-ben a három aláíró fél, igy Egyiptom, Izrael és az Egyesült Államok. Az MFO kötelékében 11 ország, köztük hazánk biztosít fegyveres békefenntartó alegységeket. Magyar szempontból e küldetés érdekessége, hogy 1995. szeptember 1-jétől veszünk benne részt, s mint ilyen, ez volt az első olyan vállalkozásunk, amikor fegyveres békefenntartó kontingenssel kiemelt katonai rendész feladatra vállalkozott hazánk. A 41 fős magyar kontingenshez annak szakmai alárendeltségébe amerikai, fidzsi és kolumbiai katonai rendészek is tartoznak. Katonáink és rendőreink a misszió Északi Táborában, Elarish- ban, a Földközi- tenger közelében, valamint a Déli Táborban, Sharm el Sheikh-ben, a Vörös-tenger partján látják el feladataikat. Mindkét tábor logisztikai támogatását az USA hadereje látja el. Miként dr. Molnár Jánostól megtudtuk, a misszió római főigazgatója az első kétéves teljesítmény elismeréseként ‘97 februárjában további négyesztendei részvételt biztosító megállapodást írt alá Magyarországgal. Ami Ciprust illeti: a szigetországban az ENSZ kötelékében szolgálnak katona honfitársaink. (Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1964. évi határozatai alapján állt fel az itteni misszió, hogy elejét vegye a harcok kiújulásának. A feladatot jelenleg 11 ország 1480 katonája és 38 rendőre látja el.) A képviselő szerint itt is kemény feladatot kell teljesíteniük honfitársainknak: a 108 fős kontingens a Lauroujina-kiszögellésben, az elválasztó zónában, harcálláspontokon felügyeli a rendet. Helyzetüket nehezíti, hogy a görögök és a törökök között mindennaposak a zavargások. A feladat is zömmel ebből adódik: szét kell választaniuk a feleket, illetve meg kell fékezniük a görög polgári lakosságot, nehogy provokálják, megtámadják a török katonaságot. A ciprusi magyaroknak így például „mindennapos” lecke a tömegoszlatás. Kühne Gábor Sl IVATAGI 1 r \n\ ISSZ 1 ó Magyar békefenntartók a Sínai-félszigeten és Cipruson kai, különösen be- balzsamozással a lehetőségig épségben tartott emberi vagy állati tetem. Az elnevezés onnan ered, hogy az egyiptomi múmiákat sötét gyantákkal vonták be, s az arabok (akik a Kr. u. 7. században rohanták le Egyiptomot) azt gondolták, hogy ez aszfalt vagy szurok, aminek arab neve: mummija. Először az ókori egyiptomiak vászonpólyába tekert holttestét jelölték e szóval. Bizonyos körülmények között azonban természetes módon is bekövetkezhet a mumi- fikálódás. Például nedves, mocsaras területen vagy a sarkvidékek dermesztő hidegjében. Leggyakrabban kiszáradással konzerválódnak a testek. Számos kultúrában olyan vegyi eljárást dolgoztak ki, amely mesterséges úton is hasonló eredményre vezet. Különösen az ókori egyiptomiak tűntek ki ügyes technikájukkal, ám a bebalzsamozás világszerte elterjedt. Ennek oka, hogy a legtöbb kultúrában valamilyen szinten szerepel a túlvilágban való hit, s a jobb életben bízva meg akarták őrizni az elhunyt testét. Az egyiptomiak hite szerint a halál pillanatában a lélek elhagyja a testet. Ám a temetés után a lélek és a test újra egyesül, és a múmia folytatja életét a túlvilágon. Persze van, akit azért mumifikál- nak, hogy a jövő nemzedék is dicsőíthesse. Az orosz forradalom vezérét, Vlagyimir Iljics Lenint például olyan titkos technológiával tartósították, amelyhez egyebek kö- í zött paraffinviaszt alkalmaztak. Kommunisták milli-j ói utaztak Moszkvába, hogy a Vörös téren álló mauzóleumban megtekintsék a holttestet. S hogy miképpen kell mumifikálni valakit? Az ókori egyiptomi „szakemberek” hamar felfedezték, hogy először a test belső szervei indulnak oszlásnak. Ezért a bal oldalon ejtett vágáson át kiemelték a tüdőt, a májat, a gyomrot és a beleket. Az agyat az orron keresztül távolították el. Ezt követően a testet kristályos nátronba (sziksóba) ágyazva szárították ki, majd kenőcsökkel, olajokkal és gyantákkal vonták be azt, hogy a bőr rugalmas maradjon, és megőrizze életszerűségét. S hogy mi igaz a múmiák körül élő hiedelmekből? 1923 tavaszán az újságokban megjelent egy fenyegető monda, melyet Tutanhamon sírjában találtak: „Sebes szárnyakon érkezik a halál ahhoz, aki illetéktelenül érinti a fáraó sírját.” Fokozta az izgalmat, hogy ez időben meghalt Lord Carnarvon, aki az elsők között jutott be a sírba, így még számos halálesetet magyaráztak az átokkal. Manapság azonban úgy tartják, a tragédiákért a sírkamrából származó baktériumok vagy sugárzó atomok felelősek. Lehet hinni a mondáknak, vagy kételkedni bennük. Némelyikük már 5 ezer éve fekszik érintetlenül, talán örökre őrizve egy titkot. Elek Eszter Ha més nem elöntötte el, hol fos nyaralni, utazzon a HEVES MgllHÍRIAP.pai! Játékunkban minden előfizetőnk részt vesz, aki 199*. augusztus 19-én érvényes előfizetéssel rendelkezik Lapunk mind a négy terjesztési területéről (Eger és körzete, Pétervására és körzete, Heves és körzete, Gyöngyös-Hatvan és körzete) egy-egy egyéni előfizetőnk a Cooptourist utazási iroda két személyre szóló utazási utalványát nyeri, melyet akár egy horvátországi jg j- egy hetes félpanziós ellátást biztosító nyaralásra is beválthat. Ha eddig nem volt előfizetőnk, fizessen most elő a Heves Megyei Hírlapra és... msamm r í w (54299)
