Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnap Reggel 30. szám

12 ★ KÖZELRŐL * 1999. július 25. Agresszió, koncentráció: a VIP-védelmi tiszt legfontosabb tulajdonságai Kigyúrt gorillák, fekete öl­töny, napszemüveg, elret­tentő arcok, figyelő szemek. Izomtól duzzadó karokkal sö­pörnek félre mindenkit, aki útjukba kerül. Kegyetlenek, félelmetesek. Legtöbbünk képzeletében valahogy így fest egy testőr. Ám ez legtöbb­ször csak a mozi által te­remtett világ­ban létezik. Ezt azonban jobb, ha elfe- jetjük. Persze néha nehéz elkép­zelni, hogy a testőrök - va­gyis nevezzük inkább őket VIP-védelmi tiszteknek, a két fogalom ugyanis más feladatokat takar - is viselkedhetnek „normáli­san”. Van családjuk, gyere­kük, járnak nyaralni, s szeret­nek viccelődni. Én se hittem volna. Egészen addig nem, amíg nem érkezett a lehető­ség, hogy kollégámmal részt vegyek az ISS Hungary Sze­mélyvédelmi Kiképző Köz­pont kétnapos tréningjén. Félig-meddig gyanútlan új­ságírók gyülekeztek a Budai Edzőcentrum halijában. Hogy miért vesz részt egy tollforgató egy 48 órás kép­zésen, ahol az izraeli katona­ság két kiképzőtisztje - kö­zülük az egyik, Mirza David, az ISA alapítója, a másik pe­dig Amir Alter, a kyokushinkai ötdanos mes­tere - ordít­ja a füled­be, hogy le a földre, rohanj, tá­madj? Leg­többünket a kíváncsi­ság hozott ide. Aztán kiderült: néhányan haza sem akarnak menni kék-zöld foltok nél­kül. A rövid ismerkedés után irány Siófok. Egy hosszú is­I-------------------------------------1 A Nemzetközi Biztonsági Akadémiát (ISA) az izraeli rendőrség, a biztonsági szol­gálat és a különleges alaku­latok nyugalmazott vezető tisztjeinek, volt parancsno­kainak és egykori oktatóinak egy csoportja alapította és ve­zeti. A Nemzetközi Biztonsá­gi Iskola (ISS) 1993-ban ala­kult meg, hogy vezesse és működtesse az ISA gyakorla­ti kiképző központjait külön­böző országokban világszer­te. Az ISA cégvezetők számá­ra nyújt oktatást és képzést, az ISS ezen felül biztonsági személyzetet képez ki VIP- véde-lemre és testőri megbí- zásokm. ahol 15 ember csoportosult veled szemben, akikbe teljes erőből belerohanva kellett át- küzdeni magunkat, minden agressziónkat összeszedve. Pihenésképpen néhány szituációs feladat követke­zett, ahol megérthettük, mi a feladata egy VIP (Very Important Personal: Na­gyon fontos személy) védel­mi tisztnek bizonyos helyze­tekben. A biztonsági szakem­bereknek mindig ébernek kell lenniük, ám a VIP- személyt nem szabad korlá­tozni mozgásában, a min­dennapi életben. Ehhez na­gyon fontos, hogy idejében ki tudják szűrni az ellenséges és ártalmatlan közeledése­ket, helyzeteket. A védelmi tisztek feladata nem más, kezdeményező kézség, érzel­mi stabilitás, agresszivitás, bátorság. Ezen kívül nagyon fontos a megfelelő megjele­nés, a magas szakmai tudás, stressztűrő képesség és az udvariasság. Akiben az emlí­tett tulajdonságok nincsenek meg, nem tudja megfelelően elvégezni feladatát. De térjünk vissza a kikép­zéshez, ahol végre előkerül­tek a puskák! Persze festék- golyókkal. Egyszerre négyen a pályán. A VIP, a védője és két támadó. Idegölő helyze­tállószerű- ség volt a végállomás. Tele egymásra rakott gumiab­roncsokkal, oszlopokkal, fá­ból tákolt búvóhelyekkel, s mindez tele festékpacnikkal. A paintball-pálya izgalmas játékkal kecsegtetett, ám ezt nem adták könnyen. Már a bemelegítő sorjátékban bele­kóstolhattunk, milyen érzés, amikor üvöltve számolják a fekvőtámaszaidat, késztetnek a rohanásra. Majd próbáljuk leküzdeni társunk iránti tole­ranciákat, s lökdössük egy­mást, ahogy csak bírjuk. A fé­lelemnek nem volt helye ott, mint hogy megakadályoz­zák a VIP elleni agressziót. Ehhez .nem csupán erő kell. Megbízhatóság, motiváltság, odaadás és eltökéltség, tek, izgalom, elszántság. Per­sze mindez csak kicsiben, legalábbis egy valós helyzet­hez képest. Az autóvezetési technika gyakorlása után újabb izgal­mat jelent, a mozgó kocsiba való ki-be ugrálás. Még kis sebességnél sem könnyű fel­adat. Egy apró hiba, s köny- nyen a jármű alatt találhatod magad. Másnap a másfél órás reggeli torna hamar kiűzi az álmosságot a szemünk­ből. Jöhet helyette az inten­zív mozgás, majd rövid szusszanás után ismét ki egy edzőpályára. Eddig még né­hányan megúszhatták sérü­lés nélkül, ám ami ezután következett, mindenkin ha­gyott néhány árulkodó nyo­mot. Amir Alter kezébe vette az irányítást, na meg minket is. Néhány egyszerűbbnek tűnő fogás: hogyan nyom­juk le ellenfelünket csupán a kézfejét fogva. Az erőd ugyanis nem az izomban van, hanem a fejedben. Egymáson sem mindig kellemes gyakorolni, hát ha még te vagy az alany a be­mutatóhoz. Aztán bekemé­nyítettünk. Megfogni a nya­kat, kigáncsolni a lábát, puff, le a földre. Majd ez elé beiktatni egy ágyékrúgást - ezt az egyet csak imitálva -, fejen csapást, gyomron ütést, s máris leszereltük az ellenséget. Na, mi néha ma­gunkat is. Kegyetlenség? Nem. A cél nem az, hogy minél jobban megverjük a másikat, hogy eltörjük a kezét, vagy megöl jük. A lényeg, hogy minél hamarabb ártalmatlanít­suk, leblokkoljuk. Végül előkerült a pisztoly. Fura érzés egy vasdarabot fogni a kezedben, amivel öl­ni tudsz. Ám egy védelmi tiszt számára ez a legvégső megoldás. Ha azonban elő kell venni a pisztolyt, azt profi módon kell használni. Másodpercek, néha tört ré­szük alatt változnak a szitu­ációk. Ha nem vagy elég fi­gyelmes, nem koncentrálsz, ártatlan embereket, gyereke­ket ölhetsz. Hogy miért kell jelentkez­nie egy újságírónak ilyen ki­képzésre? Mert legalább egyszer az életben meg kell tapasztalni, milyen ér­zés amikor fegyvert fognak rád, amikor menekülnöd kell - még ha játékból is -, amikor kiszolgáltatott helyzetben beledöngölnek a földbe. Ezt egyszer min­denkinek éreznie kellene. Hogy győzni tudjál önmagad felett. Leküzdd a félelmedet, s cselekedj. Ha nem is úgy, mint a profi, de addig küzdj, amíg csak bírsz. Elek Eszter A*

Next

/
Oldalképek
Tartalom