Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03 / 153. szám

5. oldal Heves bűnügyileg kevésbé fertőzött Dr. Orbán Péter: 40 fölötti a felszámolt szervezett bűnözöl csoportok száma Vajon kell-e rettegnünk hazánkban a szervezett bűnözéstől? S ha igen, meddig? Mit tehet a honi rendőrség azok ellen, akik a bűnözésből óhajtanak megélni? Javulnak-e a bűnüldözők élet- és munkakörülményei? Hogyan értékelik országosan térségünk bűnügyi helyzetét, a rend őreinek munkáját? Mindezekre a kérdésekre kértünk és kaptunk választ dr. Orbán Péter r. vezérőrnagy­tól, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjétől.- Főkapitány úr! A honi köz- biztonság megítélése szem­pontjából nem kedvező, hogy ismét gyakoriakká váltak a robbantások, az utcai lövöldö­zések. Úgy tűnik, a szervezett bűnözés visszaszorítására tett erőfeszítések csak részleges si­kerrel jártak. Egyetért-e ezzel a véleménnyel?-A szervezett bűnözés na­gyon szívós, nagyon kitartó, szisztematikus rendőri munkát igénylő kérdés. Az köztudott, nem csupán magyar jelenség, s már a múlt században is léte­zett, legerőteljesebben a gazda­sági világválság idején bonta­kozott ki. Elsősorban Olaszor­szágra volt jellemző, később a csoportok tevékenysége az USA területére is áttevődött. Manapság egész Európában komoly veszélyt hordozó jelen­séggé vált. A Parlament nyilván segít nekünk abban, hogy az eszközeink jobbakká váljanak, gyarapodjanak. Az Országgyű­lés elfogadta a szervezett bűnö­zés elleni törvénycsomagként emlegetett olyan jogszabályvál­tozásokat, amelyek bevezetésé­től azt várjuk, hogy részben a lehetőségeink javuljanak, s kö­zelebb férkőzhessünk a szerve­zett bűnözéshez, részben szigo­rúbban büntetik majd az e kör­ben elkövetett bűncselekmények elkövetőit. Mi nem várhattunk, hogy majd megszavazzák a törvényt, meg kellett tennünk az első lépéseket, amiket a tör­vény nélkül is meg lehetett.- Nevezetesen melyek voltak az ezzel kapcsolatos intézkedé­sei a rendőrségnek?- Felmértük a szervezett bű­nözés körét. Két nagyobb ak­cióval már negyven felett van azoknak a csoportoknak a száma, amelyeket sikerült fel­számolnunk. Persze, tudjuk, termelődnek újak. Ha megnéz­zük a statisztikai számokat, ak­kor Magyarországon mintegy százezren vannak, akik úgy döntöttek, hogy bűnözésből kí­vánnak élni. Jó részük szerve­zetten rendezkedik be a bűnel­követésre. Nehezebb ellenük küzdeni, mint az egyedi bűnel­követőkkel szemben. Ha a szervezett bűnözés elleni tör­vénycsomag hatályba lép, a rendőrség első dolga az kell le­gyen, hogy gyorsan reagáljon az új törvényi tételekre, szemé­lyi állománya megismerje az új módszereket, eszközöket. Bí­zom abban, hogy egy-két éven belül ennek az újfajta törvény­kezésnek és az erőteljesebb rendőri fellépésnek az eredmé­nyét már lehet majd érezni.- Említette, hogy felmérték a szervezett bűnözői csoporto­kat. Felvetődött-e annak lehe­tősége, hogy a szervezett bűnö­zésnek politikuskörökkel lenne kapcsolata, találtak-e erre utaló jeleket?-A szervezett bűnözés sajá­tossága, hogy mindig befolyást akar szerezni. Meg akarja sze­rezni magának azokat a jogel­lenes javakat, amiket megszo­kott. Ennek érdekében mindent elkövet. Találkoztunk nemegy­szer azzal, hogy úgymond rendőröket „fogtak" maguk­nak, vagy- megvették, megfe­nyegették vagy megzsarolták őket. A rendőr pedig velük együtt bűnözött, vagy adatokkal látta el őket. Ha egy tisztviselőt megvesztegetnek, amögött so­sem egy ember áll, hanem olyan csoport, amely ennek ré­vén jogellenes cselekményt akar elkövetni. Úgy gondolom, a rendőri szerveknek az a dol­guk, ha ilyen konkrétumra akadnak, akkor figyelmeztessék az illető politikust, vigyázzon, figyeljen oda, nehogy engedjen esetleges kísértésnek. Ez nehéz kérdés, hiszen kívülről min­denki becsületes embernek lát­szik. Tisztességes vállalkozó­ként tűnik fel, nem nagyon hir­deti magáról, hogy ő a szerve­zett bűnözés egyik oszlopos ke­resztapja lenne. Azért is bonyo­lult, mert személyiségi jogok­kal, az ártatlanság vélelmével kapcsolatos kérdéseket a rend­őrségnek sem lehet megsérteni, akkor sem, ha figyelmeztet.-Nyilván ehhez az is szük­séges, hogy a rendőri szerve­ken belül bizonyos fajta szűrő­ket kell alkalmazni...- Amikor megkaptam a kine­vezésemet, azt mondtam, a rendőrséget meg kell kicsit tisz­títani, mert sok korrupciós je­lenséget láttam. Ezért állítottam fel a mobil ellenőrző szolgála­tot, szigorítottuk meg a pa­rancsnoki kar szintjén az ellen­őrzési rendszerünket.-Ez persze fegyelmi kérdé­seket is felvet. Úgy tudom, He­ves megyében erre nagy gon­dot fordítanak. Mennyire elé­gedett a térségi bűnüldözők ef­fajta munkájával?- Ebben a megyében is vol­tak sajátos jelenségek, ám a pa­rancsnokok odafigyeltek rájuk, így zsebre bírságoló rendőrt szűrtek ki, olyat is, aki össze- bratyizott a bűnözőkkel. De ilyen szempontból nem tartozik a fertó'zöttebb területek közé Heves. Persze, jelenség szintjén előfordul. De ez a világon min­denhol így van. Miniszterelnö­köket is vesztegettek meg a vi­lágban, pedig nekik több a fize­tésük, mint a magyar rendőrök­nek. Itt szeretném elmondani, én nem is tartom helytállónak, hogy az- alacsony -rendőri fize^ ­tés az oka annak, ha egy bűnül­döző korrupttá válik vagy meg­vesztegethető. Az ok a szemé­lyekben, a társadalomban kere­sendő. Ma, amikor mindenki a pénz után rohan, az átlagnál kapzsibbá vá­lik, ez begyű­rűzhet a rend­őrségre is, hi­szen az ott dolgozók is a társadalom tagjai.- Bizo­nyára to­vábbra is cél a bűnüldöző testületekben dolgozók élet- és munkakö­rülményei­nek javítása. Milyen lehe­tőségek van­nak erre?- Olyanok, amiket a költ­ségvetés megenged. A rendőrök nyolc éve nem kaptak inflá­ciót elérő vagy azt meghaladó fizetéseme­lést. Folyamatosan keressük annak a lehetőségét, mely munkahelyeket lehet köztiszt­viselőivé átalakítani, mert a fel­adat jellege olyan, s ekkor az ott dolgozó a köztisztviselőnek járó magasabb bért is kapja.- Kérem, ezek után értékelje Heves megye rendőrségének tevékenységét.-A megyéket nagyon sok szempont alapján értékeljük. Kezdve attól, hogy százezer la­kosra mennyi bűncselekmény jut egy adott térségben, ugyan­ennyi polgárra mennyi rendőr jut, mennyi az egy rendőrre jutó bűncselekmények száma. En­nek alapján mondhatom, Heves a kevésbé fertőzött területek közé tartozik. A közepesnél gyengébben finanszírozott a rendőri létszám. Talán az anyagi támogatottság az átla­gosnál kicsivel jobb, és ezzel tudják kompenzálni a létszám- hiányt. Azt látom, kihasználják az összes lehetőséget, ami a rendelkezésükre áll, jól kezelik az új jelenségeket. A több évvel ezelőtti skinhead-kérdést is jól megoldották. Időben léptek fel a prostitúcióval szemben. A megyét az jellemezte, hogy az országos átlagnál több volt a közterületen az erőszakos, ga­rázda bűntény, s elég erőteljes a vagyon elleni bűnözés. A me­gye rendőri vezetése az orszá­gostól azt kapta feladatul, hogy e területeken még inkább akti­vizálják a rendőri munkát, s csökkentsék az effajta bűncse­lekmények számát. Az idei első öt hónap adatai alapján úgy tű­nik, ez sikerül is. Érdekes, azokban az esetekben, ame­lyekről egy kicsit a lakosság is tehet, még nem pozitív a kép. Sok ember hagyja magát be­csapni, a csalások száma tete­mes mértékben megnövekedett, ugyanígy a sikkasztásoké, ami ellen a nyílt rendőri fellépés ugyancsak nehéz. Növeli a bű- - nözési-statisztikát, hogy 8S szá­zalékkal több kábítószerrel kapcsolatos bűntény vált is­mertté. Ez egyszer mutatja a rendőri aktivitást, de azt is, hogy a megye egyre jobban fer­tőződik. Megakadályozására széles körű összefogás kell, nem elég a rendőri bűnmegelőzés. Nem biztos, hogy az a jó, ha mi járunk a rendőrtisztekkel isko­lákba D.A.D.A.-programot ta­nítani. A megelőzést másoknak is vállalniuk kell! Ha nem hagyják magára a rendőrséget ebben a kérdésben, akkor előbbre juthatunk.- Ugyancsak megyénkhez kapcsolódik a Tisza-tó környé­kének fejlődése, ami újabb bű­nözői csoportok megjelenését vonhatja maga után. Felké- szült-e erre a rendőrség?- A felkészülésben először a rendőrparancsnoki eszközökkel kell operálni, megfelelő erőát­csoportosításokkal, új szolgá­latszervezési taktikákkal. Emel­lett szükséges a Tisza-tó kör­nyékén lévő megyék nagyon erős koordinációja. A megye már megkapta az ORFK-tól azt az összeget, pontosan kétmillió forintot, amely segítséget nyújthat ehhez. Minden évben tapasztalható javulás, hiszen az új képzésben részesülő rend­őrök már nyelveket is beszél­nek. Esetleg nem kell az idén már annyit költeni tolmácsokra, nem kell egyetemistát felvenni nyáron az információs sátorba, ha ott nyelvet is beszélő rendőr teljesíthet szolgálatot.-Ha már a képzésről szó esett, Heves megyére eddig is az volt jellemző, hogy mind a vezetők, mind pedig a rendőri állomány ismereteinek gyara­pítására nagy energiát fordí­tottak. Példa erre a gyémánt- csiszoló projekt regionális együttműködéssel. Miként ér­tékeli ezeket az erőfeszítéseket az országos főkapitány?- A magyar rendőrség az el­múlt években nagyot lépett előre. Általánossá vált, hogy csak érettségivel rendelkező vagy kétéves iskolában kikép­zett rendőrök kerülhetnek az utcára, szemben a tíz évvel ez­előtti megoldással, amikor pár hetes tanfolyammal már szolgá­lattételre küldtük közterületre testületünk tagjait. S elvárta tőle a parancsnok, a közvéle­mény, hogy olyan profi módon tegye a dolgát, mintha egy na­gyon jól kiképzett szakember lenne. Sokat léptünk előre a nyelvi, az informatikai oktatás­ban. Most folyik egy nagyon erőteljes műhelymunka, hogy központosítva, iskolarendszer­ben induljon el a rendőri veze­tői képzés. Nem helyes, hogy ösztönösen váljanak vezetőkké azok a rendőrök, akik a szak­mában kiválasztódnak. A veze­tés tudomány, amely tanulható, itt az idő, hogy a rendőrségnek is legyen vezetőképző intézmé­nye. Addig ilyen regionális tan­folyamokkal, tapasztalatcse­rékkel élünk. Ebben az is jó, hogy az anyagi oldalát sokszor nyugat-európai rendőrségek fe­dezik. Most lesz a régióban a miskolci egyetem bábáskodá­sával - Phare-segélyt nyert az intézmény - olyan oktatási forma, amelyben a rendőri ve­zetőképzés nagy szerepet kap. Hogy elkezdhesse munkáját, ahhoz az ORFK is „néhány” fo­rinttal letette a névjegy ét._ Szalay Zoltán Fel, győzelemre! A hétköznapi egyszerűséggel gondolkodó ember könnyen hiheti azt, hogy ha egyszer az Alkotmánybíróság kimondta a maga ítéletét nz eléje terjesztett témában, a korábbi vitáknak vége. Nem kell számítani ugyan a felek azonnali összeborulá- sára, de a döntés tudomásul vétele nem okozhat különösebb problémát annak, aki képes volt elvégezni legalább hat elemi osztályt valamelyik iskolában. így működik ez minden fejlett - magára valamit is adó - de­mokráciában. Kivéve a miénket. Errefelé ugyanis hamar zavarba esik a formállogika szabá­lyain nevelkedett elme, amikor azt kellene igazolva látnia, hogy az egymásnak szögesen ellentmondó állítások nem lehetnek egyszerre igazak. Mert ennek bizonysága helyett többnyire az­zal a ténnyel kénytelen szembesülni, hogy a tanultakkal ellen­tétben minden másként van. És minden lehetséges. A győztes egyúttal a vesztes, a vesztes meg éppen nyert. Ennyi elvont fejtegetés után a konkrétum: a legmagasabb ta­láros testület a héten kihirdette a médiakuratóriumok ügyében meghozott határozatát. Alighogy a gondosan megfogalmazott szöveg felolvastatott, szinte valamennyi - a vitában érintett - politikai erő megnyilatkozott. Mi győztünk - buzdultak fel a pártok vezérei. Tudtuk, hogy nekünk van igazunk - replikáztak azonmód a parlamenti frak­ciók prominensei, a polgár pedig nézhetett nagyokat, és töp­renghet azóta is, hogy „akkor most mi van?”. Már a régi bölcsek tudták azt, hogy az események valós érté­keléséhez idő kell. Nyilván rendszerváltó évtizedünket is mér­legre teszik majd (higgadtabb fejjel) a történészek és majdani politológusok, megfejtve azt a rejtélyt is, hogy mitől a „csak a teljes győzelem elfogadható” mentalitása Európának ezen a ke­vésbé szerencsés táján. Addig viszont még rágódhatunk a talá­nyon: miért ez az „akkoris-nekünk-van-igazunk-mi-majd- megmutatjuk” folytonos nekibuzdulás, így! Egy szuszra, csípőből... Maradva a konkrét esetnél. Ez a vakbuzgalom nem is igazán érthető. Döntően egy, a nézőit folyamatosan leépítő MTV a tét. Azé a valamikor monopolhelyzetben volt grémiumé, amely csak vegzálni képes a csonka kuratórium által sebtiben kineve­zett „pártszakmai” vezetőinek is köszönhetően. Síké Sándor Fortuna és az árnyak M it tenne ön, ha gyorsfutár hozná a hírt, miszerint meg­nyerte egy országos játék főnyereményét? Az összeg je­lentősnek mondható: annyi, amennyiről egy kétkezi fizikai munkás csak álmodozni szokott. Ha ritkán is, de az álmok néha teljesülnek. S én azt is láttam, hogy miként. Fortuna ezúttal egy fiatalasszonyra mosolygott, aki egy kül­földi érdekeltségű cégnél dolgozik. Megjelenésünkkor a tolmács gyorsan fordította jövetelünk célját a munkaadónak, aki láthatóan nem lelkesedett a helyze­tért, de végül is engedélyt adott a találkozásra. A teendői mellől elszólított nyertesnek nemcsak az örömét szerettük volna látni, felkértük egy röpke interjúra is. Talán öt percig sem tartott a procedúra, amikor értésünkre adták, hogy ez itt munkahely, kívül tágasabb. Értettünk a szóból, sietve elköszöntünk, az asszony pedig a hírtől bódultán igyekezett vissza munkájához. A történethez tartozik, hogy a cég ajtaján falragasz hirdeti: munkaerőt keresnek havi 25 ezer forintért. Útban hazafelé azon tűnődtem, mit tettem volna én a nyertes helyében. De beláttam, ezzel a gondolattal jobb nem játszani. Mert könyörtelen a magyar valóság, különösen akkor, ha a kül­földi tulajdonos szab szigorú szabályokat. Az alkalmazottnak egy dologhoz van joga: megállás nélkül robotolni az éhbérért. A lényeg az, hogy itthon vagyunk, és az ezredfordulóhoz kö­zeledünk. Ideje megszokni a fegyelmet és a kiszolgáltatottsá­got. Még akkor is, ha miénk a főnyeremény. (barta) HÍR(TELEN)KÉK... Az EIU gazdaságkutató intézet felmérése szerint Tokió a világ legdrágább metropolisa, Budapest viszont Európa legolcsóbb fővárosa. Nicsak, mit beszélnek...! * Bacchusnak nevezték el a gyártói azt a mobiltelefon-méretű ké­szüléket, amellyel az italkedvelő japánok fogyasztás közben megszondázhatják önmagukat. Először áldoznak, majd gyónnak mámor istenének oltárán * A Magyar Honvédség vezérkari főnöke - mint jelezték neki il­letékes helyről — vagy elfogadja a politika parancsait, vagy lemond tisztségéről. Végh-akarat: menni vagy nem menni... * A rendőrség hetvennégy kiló danubitot talált egy Trabantban. És még mondja valaki, hogy ez nem egy robbanékony autó...! * Mintegy 150 métert biciklizett a víz alatt egy olasz férfi, aki így akarta bizonyítani, hogy a tengerfenéken is lehet kerékpározni. eggyel több kereke van... (szilvás) '■£Fh ém Orbán: „Hevesben jól kezelik a káros jelensé­geket” FOTÓ: PERL nli/on í'prt imoK/ ónnal' rn n/jmi n-yt s?nhsi 1 sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom