Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-24 / 171. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. július 24., szombat Tiltakoznak a köztisztviselők (Folytatás az 1. oldalról) A pénz jelentős hányadát a me­gyei településfejlesztési tanács által nyújtott gyorssegély ké­pezi. Ad hoc bizottság gondos­kodik, hogy „a városban az ár­víz miatt senki ne maradjon la­kás, élelem nélkül, s az iskoláz­tatás biztosított legyen.” A ha­tározat harmadik részében a magisztrátus köszönetét mond az ár- és belvíz elleni védeke­zésben helytállt hatvaniaknak, mindenekelőtt a lakosságnak. A testületi ülésen - amelyen időnként csípős megjegyzések­ben sem volt hiány - több tilta­kozó levelet is szétosztottak a képviselők között. így azt a la­punkban megjelent írást, amelyben a „prémiumügy” kapcsán a Magyar Köztisztvise­lők és Közalkalmazottak Szak- szervezetének megyei titkára fejti ki álláspontját; továbbá egy nyílt levelet, amelyet a hat­vani városháza szakszervezeti bizottságának vezetője, Ko­vácsáé Miklós Anikó látott el kézjegyével. Ebben tiltakoznak a „propagandisztikus, nyíltan ellenséges, bűnbakkereső hangnem ellen, amellyel a He­ves Megyei Hírlap hasábjain sértő módon a lakossággal állí­tottak szembe bennünket”. Ám nem ért még véget a „le­velezés”. Ugyanezen a napon az Összefogás Hatvanért Egye­sület vezetősége a polgármes­teri hivatal minden dolgozójá­nak eljuttatta állásfoglalását: a prémiumosztás körülményeit feszegető lépéseik nem a köz- tisztviselők ellen irányulnak. * Újabb ügy, ami tengerikígyó- hosszúságúra nyúlik, s félő, parttalan vitába torkollik. A városháza dolgozóinak megju- talmazása körüli bonyodal­makból adódó lehetőségeket többen igyekeznek kihasz­nálni. Ez - ha beletörődünk, hogy a politika a legjobb szán­dék mögött is tetten érhető' - tulajdonképpen természetes. Am az kevésbé, ha némelyek olyan módszereket keresnek saját igazuk bizonyítására, amely - ki tudja, milyen érde­kek alapján motivált - kimeríti az ízléstelenség fogalmát. Példa erre a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszer­vezete hatvani városházi alap­szervezetének „nyílt levele”. Ebben egy tulajdonnév - a Heves Megyei Hírlapé - szere­pel, olyan szövegkörnyezetben, amely alkalmas arra, hogy a bűnbakkeresők haragját fe­lénk zúdítsa. Ugyanakkor az ominózus cikkben nyilatkozó országgyűlési és önkormány­zati képviselő - talán szervi- lizmusból?, félelemből?, rosz- szul értelmezett lojalitásból? - meg sincs említve. Csak, álta­lánosságban a „hangnem”, amely „lejáratja a köztisztvise­lői hivatást. Remélhetően az említett szakszervezet ugyanilyen ve­hemensen tiltakozik akkor is, ha máshonnan éri hasonló, vélt vagy valós, sérelem. (Meg­tehette volna például akkor, amikor a hivatalnak csak egy hányada volt a kedvezménye­zett, de nem emlékszünk, hogy felemelte volna a szavát.) Egyébként nem lapunk volt az egyetlen sajtóorgánum, amely foglalkozott a kérdéssel. Csupán az első. (tari) Jubileum: téma a magyar film (Folytatás az 1. oldalról) Utána az 1942-ben született Emberek a havason (Szőts Ist- ván-produkció), majd Oláh Gusztáv és Zilahy Lajos: Vala­mit visz a víz című filmjei kö­vetkeznek. Az Ének a búzame­zőkről című klasszikus zárja a napot. Este a vendég dr. Veress József filmtörténész, aki ösz- szegzi a magyar film fejlődését. Hétfőn látható a Valahol Eu­rópában, a Ludas Matyi, a Kör­hinta és a Déryné hol van? Kedden egy tavalyi sikerfilmet vetítenek: a Koltay Róbert ren­dezte Ámbár tanárurat. Este a vendégek Enyedi Ildikó film­rendezővel beszélgetnek. Szer­dán díjnyertes dokumentum- és rajzfilmeket vetítenek. Csütör­tökön Gyarmathy Lívia, Jancsó Miklós, Mészáros Márta és Sa­lamon András egy-egy műve látható, az esti vita vendége Sa­lamon András filmrendező. ' A pénteki zárónapon a ven­dég Bollók Csaba filmrendező. Az egyetem programja záróest­tel fejeződik be. (szuromi) Belföldi programajánlat Katalógus - százezer példányban A Magyar Turizmus Rt. hétfőn jelenteti meg 60 oldalas, ingye­nes, belföldi programajánlato­kat tartalmazó füzetét. A turisztikai célelőirányzat­ból készült, 100 ezer példány­ban megjelent katalógus ke­vésbé ismert turisztikai célpon­tokra is felhívja az utazni vá­gyók figyelmét. A programfü­zetet az utazási irodákban lehet hétfőtől keresni. Mesterségek és vigasságok vára EGER - Nem kegyelmezett a tegnapi időjárás a Dobó István Vármúzeumnak sem. De hiába esett az eső, ismét benépesült a gótikus palota előtti tér és a szabadtéri színpad. A Végvári Vigasságok prog­ramjai - ha némi késéssel is, de - elkezdődtek. A nyitónap statisztikája is elkészült: a jegypénztárak bevételei alap­ján, a várakozással ellentét­ben, kétszer annyian voltak, mint tavaly. A külföldi látoga­tók viszont hiányoztak. A Nyugat-Európából érkezett tu­risták helyett néhány lengyel csoport látogatott el a progra­mokra. A játékok a mogorva időjá­rás ellenére is folytatódnak: színpadra lépnek a táncosok, érkeznek a boszorkányűzők és a müezzin sem hallgat el. (sz. r.) FOTÓK: PERL MÁRTON Raktárbázis alapkövét tették le Az alapkőletétel ünnepélyes pillanata fotó: ötvös EGERSZALÓK - Tegnap tették le a Bella-Hungária Kft. helyi raktárbázisának alapkö­vét. A rendezvényen jelen volt, a gazdasági társaság ve­zetői mellett Tőgyi Gábor, a község polgármestere. Az 1996-ban alakult len­gyel-magyar vegyes vállalat egészségügyi és higiéniai cik­keket gyárt illetve forgalmaz. A cég a Lengyelországban gyártott termékeket megrende­lőinek hazai nagykereskedelmi raktárából, s az ország bolt­jait, a kórházakat és más egészségügyi intézményeket látogató képviselők útján jut­tatja el a felhasználókhoz - mondta az eseményen Petrény Attila ügyvezető igazgató. Pi- pis József projectmenedzser köszöntője után a munkálatok­ról beszélt: a raktárbázis fel­építésével régi vágyuk telje­sül. A mintegy 4 hektáros terü­leten több mint 2 ezer 500 négyzetméter összalapterületű komplexum épül, mely csoma­golóüzemként, raktár- és iro­daépületként fog funkcionálni. A kft. a november 20-ra terve­zett átadást követően egersza- lóki központjában több mint 50 embert foglalkoztat majd. Kiderült: a beruházás össz­költsége meghaladja a ne- gyedmilliárd forintot. A köszöntők után Petrény Attila ügyvezető igazgató és Jaroszlav Jozefovicz többségi tulajdonos, a Toruni Kötszer- művek vezetője együtt helyez­ték el az alapkövet. (e. e.) Árvíz a VTV-ben EGER - Az Egri Városi Tele­vízióban vasárnap egész napos műsort sugároznak a Heves megyét sújtotta árvízről. A program reggel fél 9 órakor kezdődik és este 10 óráig tart. A szerkesztők várják azon csa­ládok telefonos jelentkezését, akiknek az esőzés nyomán kára keletkezett. A segítségkérések mellett azok jelentkezését is várják, akik felajánlásaikkal akarnak embertársaikon segí­teni. A károsultak és a segíteni akarók egész nap a 36/419-999- es számot hívhatják. A helyszíni riportok mellett a nézők öt magyar filmet is lát­hatnak, levetítik a János vitézt, a Tizedes és a többieket, a Szindbádot, a Pogány madon­nát és a Legény anyát. Hétfőre Virradóra A Duna Tv-ben hétfőn reggel is jelentkezik a Virradóra. A tar­talomból: hogyan segít az anyaország a délvidéki magya­rokon? Milyen volt a 174. Anna-bál, s ki lett a Balaton szépe? Mekkora az esély arra, hogy a magyarok is részt ve­hetnek a jugoszláviai újjáépí­tésben? Mi történik azokkal a fiatalokkal, akik elszöknek ott­honról? Ezen kívül hallhatnak egy ma még kevéssé ismert szolgál­tatásról, a széf- és trezorszol­gáltatásról. Búcsú és rétesnyújtás NOSZVAJ - Megsárgult lapú szakácskönyvek kerülnek elő ismét a gazdaházban. A Gazda­sági Minisztérium által is támo­gatott, a bor és gasztronómia éve rendezvénysorozat része­ként, az Anna-napi búcsúhoz kapcsolódva különleges aján­lattal várják az ínyenceket. Kemencében sült lepényre és rétesre, sőt herőcére is számít­hatnak az érdeklődők. A program ma este, a Síkfő- kút Hotel előtt szabadtéri bállal kezdődik. Vasárnap a tó partján a mesterségek vásárát rendezik meg, majd 15.30-tól a Márku Színház óriás bábjai lépnek színpadra, hogy megelevenít­sék Csongor és Tünde történe­tét. Rossz időben a Mágnás Bo­rok Házában láthatják a pro­dukciót. A gazdaházban 16.30- tól kezdődik a sütés-főzés. A Mezőszemerei Hagyományőr­zők műsorát - ugyanitt - 17 órá­tól nézhetik meg, majd a Matyó néptáncegyüttes és a Hadas ze­nekar lép színre 18 órától. A másfajta műfaj kedvelői sem maradnak szórakozás nél­kül. A kastély udvarán 19 órá­tól a Magyar hárfaduó koncert­jét hallgathatják meg - tájékoz­tatott Hegedűsné Majnár Márta turisztikai menedzser. Nemere István: Szomszédom a halál (12. rész) Dino sem sajnálja magától a különféle spray- ket, permeteket. Will átmegy fodrászba, és min­denkinek megcsinálja a haját, Roger Elisát sür­geti és táncmozdulatokat gyakorol. Paul és Tor­ben a város térképét nézegetik, es megszámolják a tőlem kapott pénzt - vajon mire elég? Ismertem az utcát, a házat. Itt semmi sem vál­tozott. Pár kóbor kutya járt arra, pedig ez a bel­város, innen elzavarják őket. A folyópart nem volt messze, éreztem a víz szagát. Családi házak álltak kis kertekben. Az utca aszfaltozott, lát­szott, jobbmódú környék. A francia líceum igazgatónője is itt él... Még mindig egyedül? Az ajtó megnyílt, mire odaértem. Tehát fi­gyelt az ablakon át. Beléptem a homályba, és... elkapott az az illat. Lirra mindig valamilyen he­gyi növényből készített illatszert használt, amelyre egyetlen szót ismerek: parázsló. Égette az orrot, de csöppet sem volt kellemetlen vagy erőszakos illat. Viszont vonzott, mint a mág­nes... Puha karok fonódtak rám. Álltunk a sötétben, az ajtót lábbal csuktam be, kattant a zár. Ösztö­neim nem jeleztek veszélyt. Lirra ajkának íze sem változott az elmúlt években. De ez csak egy pillanatnyi hangulat volt, az ő részéről is. Mert az ajka aztán elszakadt az enyémtől, két kis ököl püfölte a vállamat.-Te disznó! Te nyomorult gazember! Úgy itt hagytál akkor...! És miért nem jelentkeztél?- Hiszen tudod... drágám... Ott voltam, ami­kor megölték az elnököt... Két méterre a határ­tól, és a többiek is odavesztek... Jobb lenne, ha akkor hagyom magamat kinyírni?- És utána? Egyszer voltam Párizsban is, de senki sem hallott rólad.- Évekig nem mehettem Franciaországba. Csak mostanában változott a helyzet.- Nem miattam jöttél vissza, azt ne is mondd, Dániel Monti! Tudom én jól, valami feladat ho­zott vissza Mzingába. Te már csak ilyen vagy! Újabb jelképes verésre készült. Megértettem csalódottságát. Szép pár voltunk mi annak ide­jén, bár a körülmények miatt akkor is titokban tartottuk szerelmünket. Talán az elnök sem örült volna, hogy biztonsági főnöke figyelmét elvonja egyik polgára. Ismerte Lirrát, kedves is volt hozzá, de azt hiszem, végig nem tudta meg, mi volt közöttünk. Nekem különben is nagyon ke­vés szabadidőm volt, éjjel-nappal az elnök mel­lett kellett lennem, hisz hallottuk, hogy mozgo­lódnak a Mbuni-félék. Lám, igazunk lett - de ez most már nem volt fontos. Csak az, hogy itt áll­tam, és fogtam Lirra két öklét. Aztán bementünk a lakásba, fény gyűlt. Mo­dem európai berendezés, légkondicionálás kel­lemes, bizsergető hűvössége. És Lirra. Félvér volt, de inkább fekete. Jellegzetes neg­roid vonások az arcán, miközben szép a teste, még ma is. Pedig hát harminchét-harmincnyolc lehet, jutott eszembe.- Van férjed?-Volt, de elváltam tőle. Egyik tanártársam volt, és csak az esküvő után derült ki, hogy iszik. Ennyit tárgyaltunk a múltról. Néztük egy­mást, aztán beindult a mágnes, amely mindig is volt közöttünk. Most sem tudtunk ellenállni a másiknak... Késő este volt már, amikor végre beszélni is tudtunk. Vékony takaró alatt feküdtünk, össze­bújva. Az éjszaka sötétje jólesően vett körül, a hangulat megrohant. Mintha nem is múlott volna el az a pár év - bár az agyamban azért tisz­tán éreztem, elmúlott. Lirra már nem kérdezte, miért vagyok itt - nem kérdezte szavakkal. De azért egész este várta a választ. Végre megszó­laltam.-Él itt három fehér, Mbuni védőszárnyai alatt. Nemrégen érkeztek.- Hallottam róluk - így ő. Lirra nagyon sok embert ismert a fővárosban, szinte mindenkit, aki számított. Volt már egy egész nemzedék, amelyet ő nevelt fel a líceumban. A tanítványai a legjobb posztokra kerültek, vagy egyenesen a Sorbonne-ról jöttek vissza. Hálásak voltak neki, és szívesen beszéltek, dicsekedtek mindennel, amit tudtak, hallottak, elértek. Nála jobb infor­mátort nem találhattam volna. Meg is jegyezte kicsit szomorúan:-Hát ennek köszönhetem a telefonodat, te gazember? De ez a „gazember” inkább becézés volt. Be­csuktam a szememet, és folytattam. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom