Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

1999. július 23., péntek 3. oldal Megyei Körkép Szoknyahossz-pánik Felháborodtak a bangkoki rendőrnők a thaiföldi fővá­ros rendőrfőnökének leg­újabb, miniszoknya-ellenes rendeletén. A regula térdig érőt ír elő, továbbá nem festhetik a hajukat, és alig használhatnak szemfestéket, arcpúdert és rúzst. Több hölgy attól tart, hogy a ne­vetséges szoknya, a sápadt arc miatt férjük kiadja az út­jukat. A roppant elvont már- már a filozófia mélységeit karistoló problémát mi ma­gyarok is ismerjük, amint az megfogalmazódott a „Jaj, Sári rosszul lett, mert a szoknya hosszú lett" kezdetű örökbecsű dolgozatban. A derék bangkoki rendőrnők­nek meg annyit: ugyan­ugyan, ettől az útkiadástól egyet se féljenek. Legfeljebb csak az derülhet ki, hogy aki a hosszú szoknyát hordja, már úgyis régen az viseli a nadrágot. (-nos) * Milliomos kerestetik. A Szerencsejáték Rt. ’99. má­jus 17-től október 2-ig ak­ciót hirdetett „Mindennap egy milliomos ” jelmondattal az ötös lottón játszóknak. Akad azonban olyan nyer­tes, aki mindeddig nem je­lentkezett a milliójáért. Ké­rik, hogy a 925512-630542- 280939256 átvételi igazolás sorszámú, az egri 184. számú lottózóban föladott szelvény tulajdonosa ke­resse föl a legközelebbi lot­tózót. Adókarbantartás. Az An­tenna Hungária Rt. július 24-én, szombaton, hajnali négy és nyolc óra között adókarbantartást végez a Kékesi adótoronynál, emiatt az MTV1, a TV2, az RTL Klub, illetve a Petőfi, a Bar­tók, a Kossuth, a Danubius, valamint a Sláger URH rá­dióműsorok sugárzása szü­netel. Útlezárások. A július 23- 25. közötti szilvásváradi Nemzeti Lovas Fesztivál miatt a július 24-i felvonu­láskor 14.45-től 16.15 óráig lezárják a faluban a Szar- vaskő-Vadnai, az Ózd-Szil- vásvárad összekötőutakat. Terelőút: Eger-Bala­ton-Borsodnádasd. TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. Hatvan belterület. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­Időnként perre járnak a gazdák (Folytatás az 1. oldalról) A problémákról a nyilvánosság 1997 őszén értesült. Ekkor vol­tak a földkiadó bizottsági hatá­rozatokat követő első szüretek. A szőlőt szedni kellett, s a ha­tárban és az újságok lapjain ki­robbant a botrány, melynek tárgya az volt, ki is jogosult a betakarításra. Tény: az ostorosi és novaji szőlőterületekre nem voltak érvényes határozatok. A megyei FM-hivatal megsemmi­sítette azokat, mert törvénysér- tőeknek találta. Az események ettől kezdve két szálon futottak tovább. Részben bírósági tár­gyalótermekben, részben pedig rendőrségi eljárás keretében. Az FM-hivatal döntését a megyei főügyészség támadta meg, mert szerinte jogosulatla­nul semmisítette meg az összes Ostoros-Novaji Földkiadó Bi­zottság által meghozott határo­zatot. A per mai napig nem zá­rult jogerős határozattal. Előbb az Egri Városi Bíróságról átke­rült az ügy Balassagyarmatra, majd a Nógrád Megyei Bíróság új eljárást rendelt el. A közel­múltban így ismételten csak el­sőfokú döntés születhetett. Eszerint az alperes FM-hivatal lett a pernyertes. Ami pedig a szőlőlopás gya­nújával született feljelentést il­leti: már magának a nyomozás elrendelésének a problémája is fogas kérdésnek bizonyult. Előbb megtagadta azt mind a rendőrség, mind a megyei fő­ügyészség. Végül 1998 máju­sában a Legfőbb Ügyészségtől jött az utasítás arra, hogy nyo­mozni kell. Ezt a nyomozást, melynek gyanúsítottjai neve­sítve vannak, azóta sem zárta le a megyei főkapitányság. Még a legfőbb ügyészségi in­tézkedést megelőzően született egy másik feljelentés ismeret­len tettesek ellen, egyebek kö­zött közokirat-hamisítás gya­núja miatt. Vizsgálódott az ügyben az időközben megszűnt KBI, később az egri kapitány­ság, majd az ő leterheltségükre hivatkozva a megyei rendőr­főkapitányság vonta magához a nyomozást. Többször változott a vizsgáló személye, majd a közelmúltban a felügyelő vá­rosi ügyészségen is másik ügyész kapta a témát. Javában folynak a polgári és közigazgatási peres eljárások is. Egyik esetben sem kicsi a tét: százmilliókról van szó. Amennyiben bebizonyosodná­nak a közokirat-hamisításra vonatkozó feljelentésben fog­laltak, súlyos börtönbüntetésre számíthatnának az elkövetők. A rendőrség asztalán lévő beadvány szerint több rendbeli közokirat-hamisítást követtek el az ostoros-novaji szövetke­zet földjeinek részarány-tulaj­donba adását intéző - egyelőre ismeretlen tettesként aposztro­fált - személyek. A nyomozás elhúzódására a rendőrhatóság a meghallgatandó tanúk nagy számát (több mint ötszáz sze­mély) hozza fel. A feljelentők viszont úgy vélik, régen le lehe­tett volna zárni az ügy nyomo­zati szakaszát, amennyiben erre meg lenne a szándék. Állításuk szerint dokumen­tumok bizonyítják, hogy már elhunyt emberek nevére, és más fiktív személyek számára adott ki határozatot a törvény előírá­saival ellentétben még 1997-98-ban is dolgozó bizott­ság. Bizonyítottnak tartják a ha­tározatok visszadátumozásának tényét is számos esetben. Sza­vaik alátámasztására hiteles ha­lotti és születési anyakönyvi kivonatokat mutatnak: egy 1993-ban, Németországban el­hunyt férfiét, valamint egy 108 éves asszonyét, akiről senki nem tud Ostoroson. Mindketten földet kaptak a bizottságtól, s ezt a tényt hatá­rozat rögzíti. (síké) ___________________Adótanácsadó___________________ A pénztárgépek 2000-es dátumváltásáról A 2000. év dátumváltása a pénztárgépeket és a taxamétereket is érinti. Az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság a pénztárgépeket két kategóriába sorolta - közölte az APEH He­ves Megyei Igazgatóságának illetékes munkatársa. HEVES MEGYE - Az első ka­tegóriába a 2000. év dátumválto­zását kezelni nem tudó pénztár­gépek tartoznak, amelyeknél ez a probléma változtatással sem old­ható meg. Ebben az esetben a pénztárgép-használónak gondos­kodnia kell másik, 2000. év-kon- form pénztárgép beszerzéséről. Ide tartozó pénztárgépek enge­délyszáma: 9, 13, 16, 26, 33, 37, 38, 43, 44, 47, 49, 54, 61, 62, 65, 68, 77, 83, 93, 97, 103, 107, 108, 118, 124, 127, 142, 149, 150, 156, 162, 163, 165, 169, 170, 195, 196, 197, 202, 203, 204, 205, 214, 232, 243, 252, 278, 279. A második kategóriába azok tartoznak, amelyek a dátumvál­tozást nem tudják kezelni, de vál­toztatással alkalmassá tehetők arra. Ha az ilyen gép felhaszná­lója hajlandó viselni az átalakítás költségeit, akkor vegye fel a kap­csolatot a szakszervizzel. Ha nem, gondoskodnia kell másik, 2000. év-konform pénztárgép beszerzé­séről. E gépek engedélyszáma: 4, 8, 10, 39, 41, 69, 71, 82, 99, 100, 101, 109, 122, 125, 126, 128, 151, 152, 153, 154, 155, 167, 185, 191, 192, 193, 222, 223, 231, 240, 241, 250, 265, 281. Az érvényes forgalmazási en­gedéllyel rendelkező és a fenti kategóriákba nem sorolt pénztár­gépek a forgalmazók nyilatko­zata alapján 2000. január 1-jétől változtatás nélkül tovább hasz­nálhatók. A pénztárgép típusengedély­számát a nyugta alján szereplő stilizált AP-jel után álló 9 jegyű sorszám mondja meg. A sorszám első három számjegye az APEH típusengedély-száma. (Ez az 1992 előtt forgalomba került gé­peknél az első kettő számjegy.) Ha az 1. pontbeli típusengedély­számú gépet használják, minden esetben, ha a 2. pontbelit - és nem kívánja alkalmassá tenni - a javíthatatlan pénztárgép selejte­zésére vonatkozó előírások sze­rint kell eljárni. Bővebb tájékoztatás az igazga­tóság ügyfélszolgálatán (Eger, Szvorényi út 52.). (-ne) A romák segítő kezet nyújtanak (Folytatás az 1. oldalról) A felmérés eredményeit eljut­tatják Pintér Sándor belügymi­niszternek, kérve, számolják fel a veszélyessé vált körzeteket. Kérik az érintett települések önkormányzataitól, hogy a ren­dezési terv elkészítésekor szá­moljanak a kisebbség minden­napos problémáival is. A társulás Ajtai Tamás volt alelnök tisztségét megszüntette, Hatvan kisebbségi önkormány­zatának tagságát felfüggesz­tette. Bilánics Istvánt - aki a köz­gyűlés elnöke volt - megvá­lasztották a Mátraaljai Roma Kisebbségi Önkormányzat ügy­vezető alelnökévé. Változás történt az ellenőrző bizottság elnöki posztján is, amelyet ezentúl Besenyei Csaba tölt be. Megállapodtak a képviselők továbbá abban is: havonta egy- egy településen közmeghallga­tással egybekötött kihelyezett önkormányzati értekezletet hív­nak össze. (juhász) Tollvégen A félelem ára Most az az új helyzet, hogy visszaállt a régi. Akkor rendben van minden? Nem. Ott tartunk, ahonnan elindultunk? No, ott azért szerencsére nem. Négy hónapos ideiglenes elhelyezés után újra eredeti helyén működik az egri kórház gyermekosztálya. Az már a kiköltöztetés ide­jén is majd százszázalékos bizonyossággal tudható volt - számos szakvélemény, s szak­ember utalt rá -, hogy az épülettel a tudomány pillanatnyi álláspontja szerint semmi baj nincs. Ám mindenki - Gógl egészségügyi miniszter, az Egészségügyi Tudományos Tanács is, amely szintén a kiköltöztetést támogatta -, amikor e lobos, kifekélyesedett és elmérgesedett gyermekosztály-ügyről volt szó, óvatoskodóan azt mondta, hogy menjen az osztály új helvre, ha a túlfűtött hangulat megfékezéséhez ez hiányzik. így történt. Azt a kutatást végzők elismerik, fogalmuk sincs, mi okozta a betegséghalmozódást, az osztály nyolc dolgozójá­nak daganatos halálát, további hat nővér rosszindulatú tumorát. Még az is tisztázatlan, nem véletlen halmozódásról, statisztikai szélsőértékről van-e szó, kell-e okot, felelőst keresni. Az érin­tettek szerint kell. Az osztályon dolgozó 36 nővér képviseleté­ben az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszerve­zete pert indított a kórház ellen, a felelősség megállapítására. Ebben a ’92-ig nem megfelelően működtetett etilén-oxidos gázsterilizátort nevezik meg a megbetegedések kiváltó okaként. Az egész költözködési eljárás, a sok hercehurca költsége mintegy negyvenmillióra rúg. Mondhatnánk, ez volt a félelem, a pánikkeltés, a kedélyek lecsendesítésének ára, amit meg kel­lett fizetni tanulópénzként. Ennyi volt a költsége a félrekezelt válsághelyzet megoldásának. Utólag már nem érdemes sopán­kodni azon, hogy hasznosabb lett volna ezt a pénzt a nővérek munkakörülményeinek, anyagi elismerésének javítására fordí­tani. Mert ez a negyvenmillió nem az a negyvenmillió. Az utóbbiakra, valami helyett sosem lett volna ennyi pénz. Azt csak remélni lehet, hogy a negyvenmilliónak legalább annyi haszna mindenesetre lesz, hogy tanulságul szolgál a jövő hasonló problémáira, hogyan muszáj idejében és hatékonyab­ban foglalkozni az ilyen ügyekkel. Különben kidobott pénz, és ami még sokkalta fontosabb, kidobott emberi energia az egész kínos história. Kovács János Korszerűsítik a közvilágítást (Folytatás az 1. oldalról) A város kedvezményes hitelt vett fel: pályázattal 100 millió forint hitelhez jutottak, ame­lyet a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány biztosított a német szénsegélyből. A közgyűlés tavaly döntött a megvalósításról, amelyhez további 25 millió forintot sza­vaztak meg önerőből. A tíz pályázó közül a Tungsram- Schréder Rt. „B" változata nyert. Újabb zárt pályázat után a bírálók 129 milliós költségvetést fogadtak el. A munkát május 15-én kezdték el. A szerződés szerint augusztus 20-ig kell kész lenni vele, ám a kivitelező GA Magyarország Kft. augusztus 10-re ígérte a befejezést. A közvilágítás korszerűsí­tése évente 46 millió forint üzemeltetési költségmegtaka­rítást hoz a városnak. így há­rom éven belül megtérül a be­ruházás. (elek) • • Ö ssze sem tudod téveszteni senkivel, teljesen olyan, mint egy török - kapjuk az út­baigazítást, amikor az egri várban bolyongó több száz ember között a keresésére in­dulunk. Persze, hogy olyan mint a török. Duplán is. Egy­részt mert tényleg az, másrészt pedig alkalmi jelmeze is a tö­rök időket idézi. Aztán rájö­vünk, alkalmi útbaigazítónk nem tévedett. A kreolbőrű, magas, szúrósszemű fiatalem­ber korhű ruhájában azonnal Az egri minaret török ura, Mehmet szemet szúr. Törökségére csak egy dolog cáfol rá: tökéletesen tisztán köszön és ejti ki a ma­gyar szavakat.-Csak november óta va­gyok Magyarországon - adja meg a választ a talányra Inci- oglu Mehmet. - Rengeteget ta­nultam előtte a magyar nyelvet és tanulom most is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem po­litológia szakára járok, azt ter­vezem, hogy a gyakorlati időt is itt töltöm. A török fiatalember válasz­tása nem véletlen. A török tan­könyvek sokat foglalkoznak Magyarországgal és a híradá­sokban is majd’ mindennap szó van róla. Hazájában ugyanis azt mondják: Magyar- ország egy kapu Európára és oda kell rá figyelni, hiszen két év múlva nagy szerepe lesz a nemzetközi életben. Mehmet ezért utazott ide. Ám nem lett a tanulásnak rabja. Elvállal min­denféle felkérést, amellyel ha­záját képviselheti. így került Egerbe, a Végvári Vigassá­gokra, ahol négy napon át fél kettő órakor imára hívja a Mi­naretből az embereket.-A hazámban, ahol laktam az ablakok egy minaretre néz­tek. így mindennap hallottam a müezzint, az imára hívó szót. Naponta ötször imádkoztunk. Hatéves korom óta vagyok müezzin közelében. Mehmet ugyan fontosnak tartja a hitet, de nem a bigott vallást. Szerinte a hit ugyanis arra való, hogy az embernek tartást adjon, de nem arra, hogy életét, gondolkodását át­szabja. Ahogy fogalmaz: „hit­tel az élet erősebb lesz ”. Sűrű napi teendői között mindig talál lehetőséget arra, hogy egy-egy török műemlé­ket meglátogasson, avagy olyan rendezvényeken vegyen részt, ahol népének kultúrájá­val találkozhat. Elsők között ment el Pécsre és Mohácsra, amelyekről a tankönyvekből már hallott, de azt is hamar felderítette, hogy Egerben is van egy török fürdő, ami igen híres. S ha éppen még mindig van ideje, akkor a Magyar-Tö­rök Siker Alapítványon (népé­nek nyelvén Macar-Türk Ba- sari Vakfi) dolgozik, hiszen ma hazánkban körülbelül 50-55 török diák tanul, akik valami­képpen kapcsolatban állnak ezen szervezettel. FOTÓ: PERL MÁRTON Amikor arról kérdezem, mi­lyen érzés itt minaretet látni, válaszképp csak a kezét rakja a szívére. Látni, hogy a jó mu­zulmánhoz illő szavakat még ennyi tanulás után sem köny- nyen találja. (szuromi) A HEVESTHÍRIAP ÜGYELETE: Újságíró: Szuromi Rita 1 Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 | is M * Hirdetés: Petruczné Kovács Ágnes I Telefon-(36)410-880 i Fax-(36)412-333 * Terjesztés: Háncsok Orsolya Telefon-(36)412-646

Next

/
Oldalképek
Tartalom