Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnap Reggel 29. szám

1999. július 18. * KÖZELRŐL ★ 3 S2UR0MI RITA Többször és megint kiadó­sán, olykor az ég „szakadt” le ránk. A felettünk örvény­lő fellegekből napokon át trópusi mennyiségű eső hullott alá. A kis erek, pata­kok így duzzadtak nem egy helyütt zabolázhatatlan fo­lyammá, majd sosem volt tengerszemekké. Elmosva településrészeket, vasúti pályát, házakat, mel­léképületeket, termést ér­lelő mezőgazdasági terüle­teket. Az „elvben” kontinentális éghajlat többmilliárdos kárt okozott. Alábbi összefoglalónkat a Heves Megyei Védelmi Bi­zottság napi jelentéseiből válogattuk. Július 10. • Detk és Visonta járhatatlan. Domoszlón a patakon átívelő hidat mossa el az ár, miköz­ben két személyt is elsodor. A férfiak a katasztrófa- sorozat el­ső áldozatai. • Boconád térségében elszakad a gázvezeték. Egerbakta és Bá­tor között az út beszakad. Hevesaranyoson 40-50 cm-es víz áll az utakon. • A visontai Mátrai Erőmű kele­ti bányájába 1,8 millió köbmé­ter víz zúdul, emiatt a tíz eme­let magas, 6 milliárd forint érté­kű MT 8-as kotrógép az alámo­sott talajon eldől és összetörik. A meddőtermelés megszűnik. Július 11. • Egerszalókot elönti a víz. Vécs községben 75-80 ház áll víz alatt, ebből három összedőlt. • Visontán és Detken tíz lakó­házból kell a lakosságot kiköl­töztetni. Gyöngyösön a város felső részén, a patakparton több elöntött ház megroskadt. Nagyfügeden szivárog a gát. • Földcsuszamlás miatt Eger­bakta és Bátor között az út egy nyomsávon járható. Detk és Nagy-füged között lezárva az út. Kisnána és Verpelét között is kényszerűségből szünetel a közúti forgalom. • A Felső-Tarna, a Bene- és a Tarnóca- patakokon kialakult magas árhullám miatt III. fokú ár­vízvédelmi készültség van ér­vényben. • Haímajugrán 15 családot kell kitelepíteni, a település jegyző­je csónakot igényelt. Párád­Sosem volt tenoerszemek-x * lik. A vonatközlekedés a fővo­nal e szakaszán szünetel. • A felhőszakadás Eger déli város­részét érinti leginkább, és mint­egy száz épületet veszélyeztet. • Zaránk, Erk, Nagyfüged térsé­gében 200 fő közerő kiállítását kérik. Átányban kritikus a helyzet, a települést egyik irányból sem lehet megközelí­teni. Indokolt a lakosság kitele­pítése a magasabban fekvő he­lyekre. Tarnazsadányban 300 ember dolgozik a gátakon. • Füzesabony térségében az új 33-as főútról a régi 33-asra tere­lik a forgalmat. Bükkszéken a víz elönti a vízmű berendezése­it, ezért le kell állítani a vezeté­kes vízszolgáltatást. ARADAT ALATT A HAZAK Sem folyója, sem patakja nincs Tenknek, mégis víz- és sáltenger zúdult a falura. A Mát­rából a Tisza felé tartó özön északról borult rá a községre, s víz alatt tartja a lakóházakat A Dózsa György utcában akadt olyan pince, amelyikben plafonmagasságig állt a víz.- Eddig három ház dőlt össze és hat életveszélyes - tájékoztatott Török Margit polgár- mester, aki elkeseredésének adott hangot, hiszen az elmúlt napokban segítséget sen­kitől sem kaptak. - Sem elemlámpák, sem zsákok nem érkeztek, de a község vezeté­sének még arról is magának kellett döntenie, hogy átvágják-e az Erdőtelek felé veze­tő utat. Hiába telefonáltak, a megyei vezetés „süket” maradt. Egyedül egy Rákháton élő angol férfi sietett a tenkiek segítségére. Az ivóvíz is megfertőződött. A polgármester asszony szerint a megyei védelmi vonalon fejetlenség uralkodik, így kénytelenek saját eszükre támaszkodni a védekezésben. A lakosság elkeseredett, hi­szen úgy érzik, teljesen magukra maradtak. Átányban szintén elkeseredett a lakosság. Az első két napon mindenki mentette az értékeit, de a harmadikon a tehetetlenség lett úrrá az embereken. Többek torkát a sí­rás fojtogatta, hiszen külső segítség nem érkezett. Kedd délig 19 ház dőlt össze, s 99 épület áll ma is viz alatt A vályog gyorsan szívja a vizet, így félő, hogy napokon belül ezek is megadják magukat. Akkor pedigjó, ha Átány nem válik lakatlanná. Többen is panaszkodtak, hogy napok óta állnak a fertőzött vízben, sviszketegséggel küzdenek. A művelődési házban elhelyezetteknél megjelent a hasmenés. A megye egyik legszegényebb településének vezetői kérnek minden Átányból elszármazottat, hogy minden eszközzel és módon segítsenek. Az Átányi Nyugdíjasokért Alapítványt közhasznú alapítvánnyá tették, így az erre érke­ző segélyösszeg már az adóból leírható. A számlaszám: 117-390447200203-47. (szuromi) Július 12. • Tarnamérára árvízvédelmi osz­tag érkezik Budapestről. Nagy­fügeden gátátvágásra kerül sor a Bene- és a Tamóca-patak találko­zásától 500 méterre. • Füzesabonyban a Laskó-patak gátja több helyen átszakad, így fürdőn a kedvelt kiránduló- helyről, Sándor-rétről 30 sátor­táborozó gyermeket menekíte­nek ki. Átányban 40 ház áll vízben, nyolc családot költöztetnek a művelődési házba. Recsken az Ércbánya-tó helyzete kritikus. Kerecsenden a Dankó-telep la­kóit helyezik el a. művelődési házban és a rokonoknál. Kál és Nagyút között a vasúti pályát alámossa a víz, a Rákó- czi-expressz mozdonya kisik­Domoszló: itt sodorta el az áradat a hidat két emberrel több utca víz alá kerül. Az M3-as autópályán le kell zárni a jobb ol­dali két sávot. A megyei mérleg eddig: a több száz víz alá került házból 60-at nyilvánítanak életveszélyessé. 210 épületből 800 embert kell ki­telepíteni. Mezőtárkánynál a Laskó átlép a gáton, a települést elönti a víz. Hevesvezekény 150 lakóházát önti el a Hanyi-ér, a megyei védel­mi bizottság felkészül 300-400 ember kitelepítésére. • Tarnaméránál a Tárná, a koráb­bi maximumát meghaladva, 470 cm-en tetőzik. • Verpeléten, Sírokban, Bükk­széken és Füzesabonyban ivó­víztartályokból történik a lakos­ság ellátása. Július 13. • A megye legkritikusabb pontja Hevesvezekény és térsége. Pélynél nyúlgátat építenek a víz elterelésére. Tiszanánán 12, Kömlőn 109 embert telepítenek ki. A Kömlő és Átány közötti utat átvágják. • Heves-Hevesvezekény között nem járható az út. Korlátozással haladhat a forgalom Füzesabony és Dormánd között. • Dormánd, Mezőtárkány, Mező- szemere, Szihalom települése­ken folyamatos a homokzsákos védekezés, intenzív védekezés folyik a Tárná-, a Tarnóca- és a Bene-patak gátjain. Veszélyezte­tett Boconád, Nagyfüged, Tár­náméra, Tarnazsadány, Erk, Tarnaörs és Zaránk. • A négy napja tartó ár-, illetve belvízi helyzet miatt Heves me­gye 56 településéről 341 csalá­dot kell kitelepíteni, összesen 1362 embert. Július 14. • Víz alatt áll Boconád és Tama- zsadány egy része. A kataszt­rófa sújtotta dél-hevesi körzet­ben 17 településen közel 15 ezer állampolgárt érint közvet­ve vagy közvetlenül az elöntés. Megmenthető a további pusztí­tástól Tarnaszentmiklós, Pély, Tiszanána, Kömlő, Tenk és Nagyút.-A kitelepített lakosság élelmezésére élelmiszercsoma­gokat és takarókat osztanak. • Domoszlón hegycsuszamlás történik, amely hat lakóházat veszélyeztet. Nagy gondot je­lent a tetanusz és tífusz elleni oltóanyag hiánya. Július 15. • A BM Önkormányzati Gazda­sági Főosztálya a füzesabonyi 10 millió után újabb 59 millió forint gyorssegélyt utal át a kárt szenvedett Heves megyei települések számlájára. • Az újabb felhőszakadás után a Tárná-, a Tarnóca-, a Domoszlói- a Laskó-, a Szóláti- és a Dolina­patak folyóméretűre duzzadva önt el községeket, így Recsket, Domoszlót, Egerszalókot, Eger- szólátot, Sirokot, Verpelétet. Vécset négy méter magas ár­hullám rohanja le, s kényszerí­ti az embereket a háztetőkre, ahonnan csónakkal, később he­likopterrel mentenek. Vécsen ti­zenkét ház dől össze, a kitelepí­tett helybelieket közintézmé­nyekben szállásolják el. • A dél-hevesi területeken próbál­ják elzárni homokzsákokkal a korábban megnyitott gátakat, s várják az északról érkező újabb árhullámot. Budavári Sándor nezo­A víz az úr Az ördög a részletekben rejlik. Sőt, ha to­vább akarnám ragozni, azt is mond­hatnám, ebben az országban akkor lesz rend, ha az apró részletek mind tisztázottak lesznek. Mert mit várjunk a nagy egésztől, ha a kis dolgainkban a rendezetlenség az úr? - tette fel a kérdést a tenki polgármester asszony, aki napok óta próbálja védeni a falut, a házakat, az embereket a sártól, mo­csoktól, víztől, miközben teljesen ma­gukra maradtak. Nem egyedül az ő helyzetük kilátástalan és elkeserítő. A legnagyobb baj talán nem is a vízzel van ebben az ország­ban, hanem azzal, ami az árvizet okozta. Az évtizedek óta békésen foly- dogáló patakok - amelyekből az előző nyarakon talán még az állatok sem ihattak jót, hiszen majdhogynem ki­apadtak - most megzabolázhatatlan őrültként támadtak a falvakra. Ki gon­dolta akkor, hogy ezeket a véd- műveket is karban kell tartani, erősí­teni kell? A tavalyi csehországi és lengyelországbeli áradás ugyan pél­daként szolgált, hogy milyen galibát okozhat az elhanyagolt csatornarend­szer, ám pénz nálunk erre már akkor sem volt. A tiszai áradás pedig közvet­len bizonyítékként is szolgált. De ki gondolta, hogy a Tárná- vagy a Bene- patak is Tisza nagyságúvá válhat? Sokkal nagyobb baj viszont, hogy az évti­zedekre visszamenő mulasztások mellett nem urai a helyzetnek azok, akiknek most annak kellene lenniük. A vízügyesek többségének fogalma sincs, mit kell csinálni, avagy hol az áteresz? A polgári védelem elmélet­ben kiképzett önkéntesei és hivatáso­sai képtelenek zsákokat, elemlámpá­kat biztosítani. A riadalom közepette a polgármesterekre mutogatnak, akiknek ugye mindent tudniuk kell(ene), merthogy kiképezték őket. Elméletben, hosszú, unalmas, általá­nosságokat tartalmazó előadásokon. Nem kaptak használhatóbb informá­ciókat a polgárvédők sem. Ezért aztán józan eszükre támaszkodva próbál­nak menteni. Akiknek viszont úrrá kellene lenniük a helyzeten, azok látványos akciókba kezdenek. Beülnek például a terepjá­ró dzsipbe, és vasalt ingben, nadrág­ban, gumicsizmában szemléznek, hogy aztán tájékoztathassák a külvilá­got: urai vagyunk a helyzetnek, mi több, védekezünk. Zsákok, lámpák, szivattyúk ugyanakkor nem érkeznek a kocsikkal, csak kötelességből, ér­deklődésből és talán részvétből szem- lézők. A lakosság persze látni sem akarja őket. Érthető. Kinek van szük­sége a hivatalnokokra akkor, amikor az ár viszi a házát, vagyonát? Az árvíz sújtotta területeken igazán csak az értékét mentő állampolgár lehet az úr. Az, aki tudja, a segélyalap már ta­vasszal kimerült, aki sejti, senki sem segít neki majd az újjáépítésben. A hí­rek ettől függetlenül megérkeznek az olvasóhoz: a helyzetnek urai vagyunk! A hivatali gépezet tehát tökéletesen működik, árvíz ide vagy oda. Tehát minek is vagyunk most urai, uraim? §. i: 1 NEHEZ A VIZ FOGSÁGÁBÓL SZABADULNI Juhász Ignác bácsi a 80. évé­hez közel - mint mondja - sok mindent átélt már szülőfalu­jában, Boconádon, de ilyen hatalmas vízáradattal még nem volt dolga, mint amek­kora a Kossuth utcai portáját most körülveszi. Mérceként belegázol a folyton emelkedő vízbe, amely éppen addig ér a gazdának, amíg kétágú. Észrevétlenül lepte meg az itt élőket a település északkeleti részéről betóduló áradat, s egyetlen óra alatt víz alá ke­rült a falu több mint egyhar- mada. Az út menti árkok, az átereszek hamar felmondták a szolgálatot, s az áradat sza­bad utat törve nem kímélt embert, lakóházat, kertet, s állatot sem. A rádióban elhangzó hívó szóra az ország különböző ré­széről érkezett segítség. Egy­más után érkeztek menteni az értékeket a bélapátfalvi, bol- dogi tűzoltók, erőgépekkel a szomszédos tamamérai, nyír­egyházi, egri, dunavarsányi vállalkozók, az alatkai hon­védség is. A nappali hősies küzdelem éjjelente a fáklyák fényénél folytatódott. Az em­berfeletti küzdelem ellenére néhány régebbi lakóépület hamarosan megadta magát, lakóik, ingóságaik az iskolá­ban kaptak menedéket. Az árvízvédelem helyi irá­nyítói előbb a víz szabad elfo­gását próbálták meggyorsíta­ni a Dózsa Gy. és a Gábor Á. utcai érpatakok megtisztítá­sával, szélesítésével, az alsó- tarnai térség vízgyűjtőjébe történő tereléssel, de ezt a megoldást sem koronázta si­ker, mivel a vízgyűjtők telítőd­tek a korábbi esőzések során. A helyszínre érkező, s a vé­delmi munkát segítő vízügyi szakemberek a tavaszi északi gyors folyású folyók tulaj­donságaira alapozva döntöt­tek úgy, hogy a településen kívülre helyezik át a védelmi rendszert. A község keleti oldalát kö­rülölelő, több mint 1 km hosszú csatornát építenek ki, amely a „lapos rétre” te­reli majd a víztengert. A tarn- abodi úton legalább 300 méter hosszan épülő mes­terséges gáttal választják szét az árvizet. A majd egyhetes küzde­lemben megfáradt emberek reménykednek, hogy az aka­dozó gyógyszer- és tisztító­szer-ellátás ellenére a fertőt­lenített részeken visszatérhet a megszokott hétköznapi élet.- cseh -

Next

/
Oldalképek
Tartalom