Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-17 / 165. szám

1999. július 17., szombat 3. oldal Megyei Körkép Önként, bizony A hadsereg felső embere önként távozott, mert mond­ták neki, hogy ha nem megy, akkor majd mondják neki, hogy menjen. Ma már azt is tudjuk, ő amúgy egyetértett, csak nem tett meg mindent. Rapcsákfalván a kisrendőr önként kérte felmentését, mert a felettese szerint - még a vizsgálat lezárulta előtt - nyilvánvaló, hogy jogtalanul használta a lő­fegyverét. Ezek után ne fessenek csodálkozni, ha valamelyik rázósabb cikkem után meg sem várom a dörgedelme­ket, hanem - a kor szelle­mének megfelelően - beülök egy kád forró vízbe, és eret nyitok magamon. Önként. (espé) * Koncert. Vasárnap este fél nyolckor az egri Bazilikában orgona-, gitár- és fuvola­koncertet rendeznek. A be­vétellel az orgona felújítását szeretnék segíteni. Az elő­adáson Szabó Annamária, Johannes Wolfram Rinker és Hibay Éva hangszeres já­tékában gyönyörködhet a közönség. Megfejtés. Múlt szombati számunkban megjelent ke­resztrejtvényünk helyes megfejtése: „Nem baj, hajt­sanak lassabban A jó vá­laszt beküldők közül könyvutalványt nyertek Berkes Dezsőné gyöngyösi és ifj. Szabó Jánosné erdő- kövesdi olvasóink. Gratulá­lunk. Mai számunkból anyagtorlódás miatt a ke­resztrejtvény kimaradt, ezért elnézésüket kérjük! Zenés esték. Vasárnap 19 órától a noszvaji De la Motte-kastélyban a Rimóci Hagyományőrzők műsorát tekintheti meg a közönség. A program a Zenés nyári es­ték sorozat része. Egri Arcok. Ma este a vá­rosi televízió Egri Arcok című magazinműsorában dr. Szigethy Anna vall ön­magáról, hivatásáról. Nem csupán városi önkormány­zati képviselőként, de pszi­chiáterként és családanya­ként is. Helyesen. Tegnapi lapszá­munk 7. oldalán sajnálatos hiba csúszott a Budapesti Vegyiművek Rt. -ről szóló cikkünk címébe. A szöveg helyesen: Védelem a ter­mesztett növények nyolcvan százalékának. A hibáért az érintettek és olvasóink elné­zését kérjük. Az új tanévben egyetlen elsős sem lesz (Folytatás az 1. otdalról)-Aztán a finanszírozási rend­szer miatt leépítésre kénysze­rültünk, s a negyedik osztályt is meg kellett szüntetni. Evek óta csak ügy tudtuk megtartani az iskolát, hogy a Tigáz- és az ÉMÁSZ-részvényékből szár­mazó vagyonunk egy részét is a működtetésére fordítottuk. Mára azonban kiapadtak a tar­talékaink - összegzi Sály István polgármester.- Egy ekkorka iskolában a fejkvóta nem fedezi a gyerekek oktatásának költségeit. Mennyit kell hozzátennie ehhez az ön- kormányzatnak?- Az iskolánkba négy terpesi és kilenc szajlai gyerek jár. A szomszédvár önkormányzatától kértük, hogy gyerekeik után mintegy 760 ezer forinttal járul­janak hozzá a költségekhez. A szajlaiak elutasították kérésün­ket, nekünk pedig nem áll mó­dunkban tovább fizetni. A falu mintegy 20 milliós költségveté­sének több mint tíz százalékát viszi el az iskola.- Nem igényelték a miniszté­riumtól a kisiskoláknak járó támogatást?-Másfél millió forintot kér­tünk két évre, s kaptunk 212 ezer forintot. Először azt hittük, ez havi összeg lesz...- Nem gondolkodtak valami­lyen költségtakarékosabb meg­oldáson ? A szajlai kisiskola ta­nulóit „átvenni”, vagy társulni az iskola fenntartására, vagy körjegyzőséget alakítani?- A szajlai kisiskola tanulóit fogadtuk volna, azonban a tele­pülés önkormányzata nem vál­lalta a gyógypedagógiai oktatás miatt emelt fejkvóta feletti költségeket. A köijegyzőséget sem sikerült megalakítani, sem - az első elképzelés szerint - Bükkszékkel együtt, sem „csu­pán” Terpes és Szajla között. Szerettünk volna társulást lét­rehozni, azonban Szajla ezt a megállapodást sem írta alá, an­nak ellenére, hogy egy fillér­jükbe sem került volna. így vi­szont elestünk mintegy 600 ezer forint támogatástól.- Ön szerint mi lehet a meg­oldás?- Szeretném, ha megmarad­hatna az iskola, de ez csak ak­kor történhet meg, ha lesz több pénz. Ha megszüntetjük - pon­tosabban szüneteltetjük - az ok­tatást, akkor az vélhetően a méltán híres hagyományőrző együttesünk végét is jelenti. Ta­nárnőnk aligha vezeti munka­hely nélkül a csoportot. Azt is megtudtuk: egyelőre a gyereklétszám csökkenésével számolnak, szeptemberben négy elsős korú gyermek kerül ki az óvodából, őket azonban szüleik Pétervásárára, illetve Bükkszékre íratták be. Természetesen kíváncsiak voltunk arra is: Szajlán miként vélekednek a kialakult helyzet­ről. Vahalcsik István polgár- mester vaskos iratköteget vett elő. Az akták mind iskolaügy­ben születtek, jobbára Bükk­székkel kapcsolatosak, velük most éppen perben is állnak. Terpessel ennyire nem mérge­sedett el a helyzet, azonban a falu első embere szerint történt néhány ésszerűtlen intézkedés.- Még 1997-ben jelezte Bükkszék akkori polgármes­tere, hogy nem vállalják tovább a gyógypedagógiai osztályba járó gyerekeink oktatását. Ezért megkerestük a terpesieket, s ja­vasoltuk: adják át nekünk mű­ködtetésre az iskolájukat, hogy ott elhelyezzük a „kisegítős osztályt”, a másik tanteremben pedig a normál - összevont - osztály működhetett volna. Természetesen nem kértünk volna pénzt a terpesiektől, mégsem fogadták el a javasla­tunkat. Azt válaszolták, hogy meg kívánják tartani az iskolá­jukat, persze, mehetnek oda a gyógypedes gyerekek, de a fej­kvótát egészítsük ki. Ez nekünk nem felelt meg, inkább újrain­dítottuk a néhány éve szünetel­tetett iskolánkat az ófalusi tele­pülésrészen. - sorolja a történ­teket a polgármester, hozzá­téve: furcsállja, hogy ha '98 márciusában a terpesiek azt ír­ták: a befektetésük most kezd megtérülni, akkor alig egy év elteltével miként alakulhatott ki ilyen súlyos helyzet.- A pluszpénzek kapcsán pedig az a véleményem: nem állunk úgy, hogy mi tartsuk el más települések iskoláit. Szaj­lán 59 iskolás gyerek van, s kö­zülük kilencen járnak a mi isko­lánkba, a többiek öt különböző intézményben tanulnak. Fizet­jük a bérletüket, a tankönyvü­ket, és - az ésszerűség határain belül - mindig is hajlandók vol­tunk és vagyunk hozzájárulni az oktatásukhoz. De hangsú­lyozom, 40-80 ezer forintokat nem áll módunkban kifizetni diákonként.- A társulás miért hiúsult meg?- Szabad iskolaválasztás van, ezért aligha vállalhatunk kötelezettséget egy olyan in­tézmény fenntartására, amelybe - mert előfordulhat - egyetlen szajlai gyereket sem íratnak be. Megkerestük a pétervásárai iskolát, ahol Czenthe Hubáné igazgatóhelyettestől megtud­tuk: természetesen fogadják a terpesi és szajlai gyerekeket, eddig is tanultak már ott a két településről. Nem kémek a fej­kvótán felül pluszpénzt sem, azonban arra igényt tartanak: ha nagyobb beruházásra, be­szerzésre vállalkoznak, akkor az érintett önkormányzatok a gyereklétszám arányában járul­janak ehhez hozzá. Elvégre „helyettük" látnak el alapfel­adatot. (suha) A gyanútlan gombázó a tilosba tévedhet a fák között A magánerdőben nincs kerítés Csak a földhivatal a megmondója, hol húzódik a határ Ha valaki magánerdőben szed gombát, előfordulhat, hogy megállítják, és egyfajta díjat vagy a gomba árát kérik tőle. Azt viszont sokszor semmi sem jelzi, hogy meddig tart az állami erdő és honnan kezdődik a magánterület. HEVES MEGYE - Mindezt olvasói panasz kapcsán tudtuk meg: egy egri nyugdíjastól ugyanis a minap ezer forint „gombázási díjat” kértek az egyik városkörnyéki erdőben. A történtekről Garamszegi István, a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. egri erdészetének vezetője lapunk­nak elmondta: a jogszabályok szerint az állami erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó mértékben, saját célokra bárki ingyen szedhet gombát vagy például gyógynövénye­ket, erdei gyümölcsöket. Ám egy-egy magánerdő terü­letén bármilyen mértékű, állami területen pedig az egyéni szük­ségletet meghaladó mennyiségű gyűjtés csak az erdővel gazdál­kodó előzetes írásbeli engedé­lye alapján lehetséges. így - el­vileg - a piacra is csak az vi- hetné az erdei gombát, aki a szedésre engedéllyel rendelke­zik, vagy mondjuk tulajdoni lappal igazolni tudja, hogy a sa­ját erdejében gyűjtögetett. Ami viszont a magánerdőket illeti: az a gond, hogy igazából csak a földhivatalban lehet megtudni, hol húzódnak ezek­nek a határai. A fák között nincs kerítés, a gyanútlan gom­bázó könnyen a tilosba téved­het. (rm) Tojllvégen Ezeregy iskola Egy falu, egy nóta. Egykor örültünk neki, majd most mi megmutatjuk, végre a magunk urai... Aztán „a társulásoké a jövő” jeligére - és némi szelíd kényszerre - kórusok alakultak, a nótázók felismerték: magányos dalolásból - bármily hősiesen is, de leginkább - éhen halni lehet. Mert - immár a lényegre térve - az ap­rócska intézmények, például iskolák fenntar­tása drága. Ez persze nem lehet csupán pénz kérdése. A döntéshozók nosztalgiával gondolnak vissza gyer­mekéveikre, amikor falujuk iskolájában vésték betűiket a pala­táblára, a Tanító úr figyelő tekintete kísérte ujjúkat, még a fejes vonalzó - később a kék és vörös nejlon nyakkendő - halvá­nyuló emléke sem rontja az idilli összképet. Mégiscsak azok voltak ám a „bezzeg a mi időnkben”. Ma más. Szabad iskolaválasztás és némi túlkínálat. Ráadásul a gyerekhez hozzánőtt a fejkvóta, ami persze kevesebb, mint kéne, de több, mint a semmi. Amíg nem kell csoportot bontani, lehet harcolni a beiratkozókért. Több-kevesebb sikerrel. A gye­rek pedig több-kevesebbet utazik - önként, és ez kulcsszó -, vi­szi a fejkvótát, meg a több, de inkább kevesebb pluszpénzt. Ha­csak nem nyitnak inkább helyben kis iskolát, ahová vagy sza­badon beiratkoznak a helybeli gyerekek, vagy nem, és akkor vagy jön a kvóta, vagy nem, etc. Mások erőn felül ragaszkod­nak a meglévő kisiskolához, amelyben vagy van gyerek, vagy nincs, innentől lásd fentebb. A megoldás? Az állam vállalja át az 1100-nál kevesebb la­kosú települések iskoláiban a kvóta és a tényleges költségek kü­lönbözeiét. Ettől persze ugyanúgy drága lesz az oktatás, viszont a másik zsebünkből fizetjük, ami mégiscsak más. Vagy nem. Viszont örvendezhetünk: nem hiába telt el ezer év. Nem tíz falu,, hanem egy, és nem templom, hanem iskola. Népességmegtartás. Polgári érték. Nem pénzkérdés. Suha Péter A sportminiszter nyitja meg a gálát Bátrak, bár viharvertek PÁRÁD - Gondolkodtunk, hogy belevágjunk-e a - remé­nyeink szerint — több ezer em­bert vonzó Palócgála meg­rendezésébe, ám végül úgy döntöttünk: hiszünk a kedvező időjárási előrejelzéseknek, s nem marad el a program — mondta érdeklődésünkre Nagy Oszkár polgármester tegnap reggel, amikor a tele­pülésen élőknek ismét a szerda esti felhőszakadás nyomainak eltüntetése adott munkát. Azt is megtudtuk: a ren­dezvény fővédnöke Deutsch Tamás sportminiszter, szom­baton 10 órakor ő nyitja meg a Palócgálát. A rendezvény egyik fő­szervezője, Csortosné Ria azt is elárulta: a rendkívüli hely­zet miatt több program elma­radt, amiről számos csoportot az utolsó pillanatban kellett értesíteniük.- Nagyon jólesett, hogy mindegyikük megértéssel és türelemmel fogadta a rossz hírt - nyugtázta, hozzátéve: bíznak abban, hogy holnap immár minden a tervek sze­rint alakul, s az időjárás is ke­gyeibe fogadja a 14. Palóc­földi vigasságok gáláját. „Garázda” üzenetrögzítő (Folytatás az 1. oldalról) A Füzesabonyi Rendőrkapi­tányságon korábban megtud­tuk: a kazetta valóban létezik, de az ügyészség véleményét kérték ki arról, hogy vajon minek minősül ez a cselek­mény. A városi ügyészségen tegnap kiderült: a fenyegető nyilatkozat - az ügyészek egyébként ennek csak írott formájával találkoztak - tar­talma kihívóan közösségelle­nes, olyan provokatív maga­tartás, amely megbotránko­zást kelt másokban. Ezért az ügyben garázdaság szabály- sértéséről lehet szó, amely húszezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető. Az eljárás a rendőrség hatáskö­rébe tartozik. (rénes) A színpadon a szakolyaiak FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA A szervezők szerint Gyöngyös kitűnő házigazda volt / Égjen tovább a lelkesedés lángja (Folytatás az 1. oldalról) A Heves megyeiek produkcióját a közönség soraiból tekintette meg Göncz Arpádné, a Magyar Köztársaság elnökének fele­sége is. A nézőtéren megjelent továbbá az esemény két véd­nöke, Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Szabó Gyula, Gyöngyös város polgármestere. A fesztivál utolsó részében a holland vendégek különféle hangszereket adtak ajándékba az egyesületnek, majd az Ör­dögszekér Néptáncegyüttes lát­ványos és fergeteges folklór- műsora ragadtatta tapsra a nagyérdeműt. Herzog Tamás, a szervezet elnöke megköszönte az egri Gárdonyi Géza Színház művé­szeinek, Ivády Erikának és Sata Árpádnak, hogy házigazdák voltak, majd Szabó Gyula mon­dott beszédet, s kiemelte: a mű­vészet nemzetközi nyelve révén a sérült emberek felejthetetlen ünneppé varázsolták a feszti­vált, s az egész várost. Abbéli reményét is kifejezte, hogy a lelkesedés lángja tovább ég, ami ezt a kitartó és gyönyörű munkát élteti. Herzog Tamás hálás szívvel köszönte meg a város vendég­szeretetét, s kijelentette: Gyön­gyös kitűnő házigazdának bizo­nyult. Ezt követően Göncz Ar­pádné, az esemény fővédnöke zárta be a fesztivált. Beszédé­ben hangsúlyozta:- Öröm látni, hogy évről évre rangosabb a fesztivál, s ezúttal még több előadást él­vezhettek a nézők. Rendkívül jó volt a hangulat, s láttam, hogy a vidámság jellemezte a talál­kozót. A művészeti egyesület és a városi szervezők remek együttműködése jól szolgálta a nemes célt. Ezután gratulált a rendezők­nek, a fellépő szólistáknak, csoportoknak, a velük foglal­kozóknak pedig további kitar­tást és sok-sok sikert kívánt. Végül Herzog Tamás hívta meg a résztvevőket a jövő évi fesztiválra. A Méhecske (az egyesület jelképe) Nagykani­zsára röpíti majd az értelmileg sérült, ám a művészetekben csodákra képes embereket. Fáczán Attila HEVES HÍRLAP na ctocr*Hanes« uiemitnuiMniakw*buenttívLau VASÁRNAPI ÜGYELETE: Újságíró: Mentusz Károly Telefon-(36)413-853 Fax-(36)412-333 TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Füzesabony bel­terület, 3-33.SZ. főút, Hatvan belterület, 3-21.sz. főút. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület, 3-24.SZ. főút. 18-án: 06.00-14.00 - Eger bel­terület 3. sz. főút. Hatvan belte­rület 3-30. sz. főút. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület 3. sz. főút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom