Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-13 / 161. szám
1999. július 13., kedd Kamarai Elet 9. oldal HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 3300 Eger, Telekessy u. 2. Postacím: Pf. 440 3301 Tel.: (36)429-612 ügyfélszolgálat Telefax: (36)312-989 E-mail: hkik @ hkik.hu HKIK Másfélszáz év után... 1850. március 18-án - Bruck kereskedelmi miniszter javaslatára - Ferencz József szentesítette az ideiglenes kamarai törvényt, amely az osztrák birodalom egészére vonatkozóan kimondta a területi kereskedelmi és iparkamarák létrehozását. Ennek megfelelően Magyarország területén Pesten, Pozsonyban, Sopronban, Kassán, Debrecenben, Brassóban, Kolozsvárott, Temesváron, a magyar tengerparton Fiúméban, a magyar koronához tartozó Horvátországban Eszéken és Zágrábban hoztak létre kamarákat. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a területi kamarák 2000. március 18-án ünnepük e jeles évfordulót, elismerve az akkori törvény „jogfolytonosságát” is a működésükre vonatkozóan. Miről is rendelkezett az akkori jogszabály, és vajon miért „ragaszkodik” a hazai kamarai rendszer a csaknem 150 esztendős hagyományokhoz. Nos, azért, mert az 1850-es törvény értelméből és erejéből fakadóan a kamarák betolthették gazdaságszervező funkciójukat. Egészen 1948-ig, mikor is a pártállam egy tollvonással megszüntette a köztestületeket, számos területen képviselték a hazai és kereskedelmi érdekeket, javaslatokat tettek az általános hitelhiány megszüntetésére, ezen belül a földhitel rendezésére, a dunai hajózás fejlesztésére és a kereskedelmi törvény meghozatalára. A kamarák születésüktől kezdve olyan autonóm, önkormányzati szervek voltak, amelynek tagjait a kereskedők és iparosok által választották, és magyar hazafias ügyekben is nyíltan állást foglaltak. Vitathatatlan, hogy tevékenységükkel az egész gazdaságról gondolkodtak és javaslataikkal a nemzetgazdaság egészére hatottak. Ismeretes, hogy a kamarák jogállása kapcsán mérföldkőnek számított az 1994-es esztendő, amikor a Boross-kormány igen nagy egyetértésben fogadta el a gazdasági kamarákról szóló törvényt, visszaadva a feladatokat, a kamarák „igazi” jogállását. Hamarosan ennek a jogszabálynak a módosítására lehet számítani, amelytől a nemzeti, illetve a területi kamarák a megerősödést (is) remélik. Addig is a mai szervezeteknek a 150 éves örökség tudatában kell végezniük munkájukat. Szajiai Csaba Új adónem Szlovákiában Szlovákiában a hozzáadott értékadóról szóló 189/1995. számú törvény módosításáról szóló 60/1999. számú törvény 40.a. számú paragrafusa ismét bevezeti az alkalmi autóbuszközlekedésnél kivetett adót. Eszerint az alkalmilag közlekedő személyszállító autóbuszoknak úgynevezett útadót kell fizetniük. Az adókötelezettség a Szlovák Köztársaságba történő belépéssel keletkezik. Az adó mértékét a szállított személyek száma és a Szlovákiában megtett kilométerek szerint számolják ki. A szállított személyek számába nem számítják bele a sofőrt és egy kísérőt, vagy a kirándulás vezetőjét. Az adó mértéke fejenként és a Szlovákiában megtett kilométerenként 0,05 szlovák korona. A törvény szerint az adót előre, előlegként kell megfizetnie a külföldi szállítóknak a Szlovákiába történő belépéskor a feltételezhetően megteendő kilométer és a buszon lévő személyek számának megfelelően. A ténylegesen megtett kilométermennyiség ellenőrzése és az elszámolás a Szlovákiából történő kilépéskor történik. Amennyiben az előre fizetett összeg kisebb, mint a ténylegesen megtett kilométerek száma, a különbözetet a külföldi fuvarozó a kilépéskor egyenlíti ki. Ha az előleg magasabb volt a ténylegesen megtett kilométermennyiség után járó átlónál, a szlovák vámszerv a kilépés előtt visszatéríti a különbözetet, kivéve, ha az nem Haladja meg a 100 (száz) szlovák koronát. Az útadót tehát nem a buszon utazóknak, hanem az alkalmi fuvarozóknak kell megfizetniük. A menetrend szerint közlekedő autóbuszokra a fenti szabályozás nem vonatkozik. A rendeletet 1999. április 1-jétől alkalmazzák, minden külföldi alkalmilag szállító autóbusz esetében, nem csupán a magyaroknál. Turisztikai vizsgálat A Heves Megyei Köz- igazgatási Hivatal Fogyasztásvédelmi Felügyelősége az idegen- forgalmi főszezonban, július-augusztusban fokozottan vizsgálja a turisztikailag fontos területeken a gazdálkodó szervezetek tevékenységét. A felügyelőség országos vizsgálat részeként a megyében is ellenőrzi a vendéglátóipari és idegenvezetési tevékenységet, a kereskedelmi és magánszálláshely értékesítést, az élelmiszer- és ajándékcikkek árusításának körülményeit. A strandokhoz és vízi sportokhoz kapcsolódó szolgáltató tevékenység, a szolgáltatóeszközök biztonsága, részét képezi a vizsgálatnak. A vállalkozók és szolgáltatók jogkövető magatartásukkal megelőzhetik a szabálysértéseket, a fogyasztói megkárosításokat. A kiutaztatással foglalkozó vállalkozásoknak Az illetékes kormányszervek tájékoztatták a Gazdasági Minisztériumot arról, hogy Magyarországnak nincs diplomáciai kapcsolata az Észak-ciprusi Török Köztársasággal. A köztársaságot egyedül Törökország ismeri el. Ez azt jelenti, hogy az oda utazó magyar állampolgárok nem kapnak konzuli védelmet, és hogy akinek az útlevelébe belépéskor bepecsételtek, az nem tud például Görögországon keresztül hazautazni. Ezért kérik, hogy akik a fenti problémák ellenére is utaztatnak az Észak-ciprusi Török Köztársaságba, azok tudassák utasaikkal, tájékoztassák őket az utazás lehetséges, előfordulható hátrányairól. Miniszter a kamaránál A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is kiállítója volt a napokban megtartott Hatvani Expónak. A HKIK standját Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnökének kíséretében Katona Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője is felkereste. A szaktárca irányítóját Fülöp Gábor, a kamara főtitkára arról tájékoztatta, hogy lobbicsoport alakult az M8-as gyorsforgalmi út megépítéséért, amely a Dunántúlt az Alfölddel, illetve Észak-Magyarországgal kötné össze. Katona Kálmán elmondta, az érintett megyéknek, gazdasági szervezeteknek, a térségek politikusainak helyi programokat kell készíteniük. Egyelőre azonban a következő tíz év fejlesztési programjában nem szerepel az M8-as megépítése. fotó: szajlai csaba Program a kis- és középvállalkozások fejlesztésére Az Európai Unió vállalkozásfejlesztési politikája a kis- és középvállalkozások fejlődését elősegítő környezet megteremtését célozza az Unió egészének területén. Ennek elérésére többéves programok kerültek kidolgozásra, melyek mindegyike egy sor, a kis- és közép- vállalkozásokat támogató intézkedést tartalmaz. Jelenleg az Európai Unió harmadik többéves kis- és középvállalkozás-fejlesztési programjának (1997-2000) megvalósítása folyik, melyről a tanács 1996. december 9-i 97/15/EK számú határozata rendelkezik. A program teljes költségirányzata 180 millió ECU, az intézkedések a következő fő területeket érintik: 1. Az adminisztrációs és jogszabályi környezet fejlesztése és egyszerűsítése. 2. A vállalkozások pénzügyi környezetének fejlesztése. 3. Kiemelt terület az információszolgáltatás fejlesztése, a vállalkozók stratégiáinak európaivá és nemzetközivé tétele érdekében. 4. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének erősítése, a kutatási, innovációs és képzési lehetőségekhez való hozzáférés javítása. 5. A vállalkozói szellem, a vállalkozói kultúra és az egyes vállalkozói célcsoportok fejlesztése. Mérlegelve, hogy az EU-programokba történő bekapcsolódással javulnának a hazai kisvállalkozások piacrajutási esélyei és megismerhetővé, elteijeszthetővé válna az Unió vállalkozásfejlesztési gyakorlata, a kormány a hazank szamára felajánlott lehetőségek alapján a lehető legszélesebb körű csatlakozási szándékát jelezte az EU felé. Eszerint a Magyarország számára 1998. december 1-jétől megnyíló programok az alábbiak: 1. Az „Europartenariat” program keretében az EU 1997-2000 között évente két szakmai kiállítást és találkozási lehetőség megrendezését tervezi. 2. Az „Interprise” program célja meghatározott gazdasági szektorokban működő kisvállalkozások nemzetközi együttműködésének előmozdítása. 3. Az „EIC” program célja a kis- és középvállalati kör felkészítése az egységes európai piac körülményeire, követelményeire. 4. Az „IBEX” program célja nemzetközi beszállítói munkakapcsolatok kialakulásának elősegítése, újfajta ipari partnerkapcsolatok előmozdítása a nagyvállalkozások konkrétan meghatározott igényei alapján célorientáltan, egyes ipari szektorokban szervezett vállalkozói találkozókkal. 5. A „Distributiv Trade” program célja, hogy elősegítse a kereskedelem és forgalmazás területén a kisvállalkozások számára kedvező környezet kialakítását a kormányzati politikák fejlesztése révén. 6. A „Craf & Small Enterprise” program a kézműves szektor és a kisipar fejlesztését szolgálják. Összeállította: Bánfi Sándor gazdasági igazgató. További információk: http://www.hkik.hu/ Külföldi üzleti ajánlatok 113/1. A németországi Leo- nische Drahtwerke kisméretű forgácsolt alkatrész gyártására beszállítót keres. A szükséges mennyiség évente 900 ezer darab. Az alkatrész és az alkatrészrajz a HKIK Eger, Telekessy u. 2. szám alatti irodájában a szolgáltatásfejlesztésen tekinthető meg. * 114/1. Osztrák cég váija ajánlatát azoknak a Heves megyei cégeknek, akik profiljába műanyag tartály gyártása tartozik. a) Üvegszál erősítésű, hengeres, álló műanyag tartály jellemző méretei: átmérő: 850-1200 milliméter között, magasság: 1.600-2.600 milliméter között, mennyiség: első széria 100 darab, ezt követően folyamatosan évente 40...80 darab. b) Akrilból vagy plexiből készülő hengeres, álló tartály, melynek fő méretei: átmérő: 500 miliméter, magasság: 600 milliméter, mennyiség: egyelőre nem ismert. * További információ az alábbi címen kérhető: Ingenieurbüro TAMQESZ NÖBL A-1080 Wien, Albertgasse 39/7. Telefon: 0043.1/402-99-66-27. Közeleg a beadási határidő Közeleg a Regionális műszaki fejlesztési pályázat beadásának határideje, amelyet megyénk gazdasági kamarái által létrehozott konzorcium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság út ki, élvezve a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács támogatását is, aki 10 milüó forinttal járult hozzá társfinanszírozóként a mintegy 38 miihó forintos pályázati alaphoz. A pályázat beadásának határideje július 15. A pályázaton részt vehetnek a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Heves Megyei Agrárkamara, valamint a Heves Megyei Kézműves Kamara rendezett kamarai tagsággal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásai és egyéni vállalkozói, vagy ezek konzorciumai, akik a regionális műszaki fejlesztési pályázatban vagy a területfejlesztési célelőirányzat támogatására szolgáló pályázatban megfogalmazott célok megvalósítását tűzik maguk elé. Pályázati egységcsomag beszerezhető a gesztori szerepeket felvállaló Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálati irodáiban, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács egri, Kossuth L. u. 9. sz. alatti irodájában és a Heves Megyei Agrárkamara és a Heves Megyei Kézműves Kamara központjaiban. A pályázatot a július 15-i határidőig kizárólag postai úton bármelyik fenti helyre benyújthatják a pályázók. Új főtitkár az Európai Kamarák Szövetségénél Július elsején elfoglalta hivatalát az Eurochambres (Európai Kamarák Szövetsége) új főtitkára Amaldo Abruzzini. A 32 európai ország kereskedelmi és iparkamaráit képviselő szövetség április végi plenáris ülésén választotta meg a 41 éves olaszt, aki eddig a Rómában működő Media Camere - az olasz Kereskedelmi és Iparkamarák kommunikációs és információs szervezete - főigazgatója volt. Abruzzini úr Frank Friedrich (német, 62 éves) utóda, aki 1992 óta töltötte be ezt a funkciót. Az Eurochambres elnöke Jörg Mittelsten a következeiket nyilatkozta: ,JE döntés az első lépést jelenti az Eurochambres képviseleti funkciójának megerősítésére annak érdekében, hogy megfeleljen az új évezred kihívásainak.” Elégedettségét fejezte ki, hogy az előző főtitkár Frank Friedrich, aki több mint húsz éve dolgozik az európai intézmények területén az Eurochambres tanácsadójaként folytatja munkáját, fő feladata az Európai Parlamenttel való kapcsolattartás lesz.
