Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-10 / 159. szám

8. oldal Hírlap Magazin 1999. július 10., szombat Dr. Pálos László a pályázatról, az elképzelésekről és a földhivatali teendőkről „A stresszt a váltás ténye váltotta ki” Föld volt, föld van és föld lesz...-Szakmai önéletrajza szerint ön sok helyen sokféle munkát végzett. Mi vagy kik késztették arra, hogy ötvenen túl megpá­lyázza a Heves Megyei Földhi­vatal hivatalvezetői székét?- A földhivatali munka egy­általán nem áll távol tőlem, hi­szen egész pályafutásom alatt kapcsolatban voltam vele. Kü­lönösen igaz ez az utóbbi 17 esztendőre, hiszen mint erdő­tervező, az Állami Erdészeti Szolgálat főtanácsosa, a megye összes földhivatalával és köz­ségével kapcsolatba kerültem. Feladatom volt például az ál­lami, majd a magánerdők ter­vezése. Az úgymond alulról jövő kapcsolatban megismer­hettem a kollégákat, s ezután döntöttem, hogy megpályázom az állást. A szakmai tapasztala­taim és az indíttatásom mellett az a felkérés is közrejátszott a döntésemben, amit ül földműve­lésügyi hivatalból kaptam. Az ott dolgozókkal is szoros mun­kakapcsolatban álltam, jól is­merték - főleg az igazságügyi szakértői - tevékenységemet, hiszen az ostorosi és a mező- szemerei téesz nem egyszerű földügyeivel is foglalkoztam.- Országos publicitást ka­pott, s mi is foglalkoztunk az­zal, hogy a hivatalvezető-váltás több megyében, így Hevesben sem volt zökkenőmentes, a személycseréket politikai fel­hangok is kísérték. Mi is tör­tént valójában?- A köztisztviselő vezetői helyeket - egy már kialakult rendszer szerint - megpályáz­tatják. Közalkalmazottként azt tapasztalom, hogy ma még nem tudjuk megfelelően kezelni ezt a kérdést. Egy köztisztviselő ugyanis határozatlan időre kapja a kinevezését, ám ez nem azt jelenti, hogy az idők végeze­téig, hanem addig, amíg a kö­rülmények nem indokolják az újbóli pályáztatást. Az viszont megint más kérdés, hogy én másképp fogtam volna hozzá: előbb a hivatalban lévő vezető megbízását vontam volna visz­sza úgy, hogy megbízottként a helyén hagyom addig, amíg a pályázatot el nem bírálják. Je­len esetben a korábbi vezetőnek is lehetősége volt pályázni. A munkákat egy bizottság bírálta el, a miniszter úr pedig ennek ismeretében döntött a kineve­zésről. A stresszt a váltás ténye váltotta ki, azaz: más lett a ve­zető, a korábbinak pedig új he­lyet kell találni valahol a rend­szerben. Ezt nem gondolták vé­gig a vezetők. Hangsúlyozom: nem én döntöttem a pályáza­tokról, csupán részese voltam annak. Mondom ezt azzal együtt, hogy meggyőződé­sem szerint a köztisztvise­lőknél kötele­zővé kéne tenni az öt­évenkénti pá­lyáztatást. Ennek - mi­ként az ame­rikai példa is mutatja - komoly elő­nye lenne az, hogy így az ember új helyre kerül­het, új infor­mációkhoz juthat, alkal­mazkodnia kell. Nem biz­tos ugyanis, hogy az a ve­zető előnyére válik, ha egy helyen ül 15-20-30 évig. Megint más kérdés, hogy a köztisztviselők pályázta­tásába, kinevezésébe nem sza­bad belekeverni a politikát. Többször is nekem szegezték a kérdést: milyen politikai indít­tatásból, esetleg kisgazda nyo­másra történt-e a váltás? Nem erről van szó. A köztisztviselő­nek - a törvény szerint is - pártsemlegesnek kell lennie, szolgálnia kell az államot, a ha­talmat. Hála Istennek, 54 éve­sen már nem úgy jöttem ide, hogy mennyi a fizetés. Nem ez érdekel, hanem a hivatás, a megméretés hozott ide. Még 10-11 évig szeretnék aktívan dolgozni. Ha ezt a Heves Me­gyei Földhivatal élén tehetem, akkor nagyon boldog ember le­szek. De boldog leszek akkor is, ha rövidebb idő adatik meg nekem itt, ám azt hatékonyan tudom kihasználni. Magyaror­szágon azon kevesek közé tar­tozom, akik minden kényszerű pályamódosítást pozitívan éltek meg. A földügy az elmúlt tíz évben nagyon sok stresszt ho­zott, gondoljunk például a szá­mítógépes rendszerre való átál­lásra, amely az idősebb kollé­gákra különös terhet rótt, de itt említhetem a kárpótlás vagy a földrendezés kérdését is.- Szóba került a korábbi hi­vatalvezető ügye. Hogyan ren­deződött az ősorsa?-Még nem rendeződött tel­jesen, jelenleg ugyanis táppén­zen van. Azt viszont már kifej­tettem neki, hogy semmiképpen nem tervezem az eltávolítását. Ennek roppant praktikus oka van: szükség van a munkájára, emellett nincs pénz a végkielé­gítésre. Személyre szabott munkakört szeretnék neki ki­alakítani. Ennek a két fél egyezségén kell alapulnia, ösz- sze kell egyeztetni a vágyakat és a lehetőségeket. Lehet fő­nöki diktátummal is élni, de az sehová sem vezet, abból nem lesz munkavégzés.- Milyen elképzelésekkel vette át a hivatalt? Tervez-e szervezeti változásokat?- Mérnökemberként hatal­mas elképzeléseim voltak, de elolvasva a köztisztviselői tör­vényt, kiderült, itt igen-igen komoly korlátok vannak. Pedig a köztisztviselői karban is na­gyon nagy szükség lenne az ésszerű frissítésre. Meg kellene nyerni a szakmának a fiatalo­kat, a számítástechnika iránt vonzódókat. A köztisztviselői „életformára” hosszú távon, műhelymunkával kellene kine­velni az utánpótlást. A hivatal­ban dolgozók között nagyon sok jól képzett, tenni akaró kol­léga van, akiknek életteret kell adni. A jó vezető nem az, aki jól tud dolgozni, hanem az, alá hagyja dolgozni a munkatársát, dolgoztatni tud, megfelelő mennyiségű munkát ad neki. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma ügy. El kell érni, hogy az ügyintéző kívánja az ügyet elintézni, ne pedig mint valami terhet kezelje. A fi­lozófiám az: meleg szívvel az ügyfél iránt, de hideg fejjel, ob­jektiven. Ha a földügyet nem objektiven kezeljük, akkor már ne is kezdjünk hozzá, mert föld volt, föld van és föld lesz... Ha bárki szubjektivitást visz bele, akkor előjönnek azok az ano­máliák, mint amilyenek itt Egerben, Ostoroson vagy Me- zőszemerén jelentkeztek. Mi­ként az orvosnak is minden be­teg egyformán fontosnak kell lennie, nekünk is minden ügy­féllel meleg szívvel kell foglal­koznunk. A „csak"-kal nem le­het ügyet intézni...- Többször foglalkoztunk lapunkban a nemzeti katasz­teri program keretein belül ké­szülő digitális térképpel. Ho­gyan haladnak e munkák?- Folyik a munka, igen rövid a határidő, tudomásom szerint a jövő év vége. Mintaként Eger bel- és külterületeiről készül el a digitális térkép. A régi nyil­vántartás és az új rendszer kö­zött azonban eltérések mutat­koznak, amelyek részben a ko­rábbi műszerekkel végzett mé­rések pontatlanságaiból, rész­ben a változások be nem jelen­téséből fakadnak. Igyekszünk ezeket a hibákat kiszűrni. A di­gitális térkép jó, de önmagában nem minden: minden térkép csak annyit ér, amennyit hasz­nálni tudnak belőle.- Kényesebbnek bizonyult a részaránytulajdon kérdése, amelyről ön is említést tett a földhivatali munkákkal kap­csolatos elképzeléseiben. Ha jól tudom - a peres ügyeket le­számítva -, az év végéig ren­dezni kell e területet. Hogyan áll ez az ügy? Vannak-e elma­radások, s ha igen, azok mi­lyen okokra vezethetők vissza?- Mindenekelőtt a rész­aránytulajdon fogalmát kell tisztázni. A részaránytulajdonú földek azok, amelyekből vala­mikor a szövetkezetek létrejöt­tek, azaz valamikor magántu­lajdonban voltak. Ezek vissza­adásával az „eredeti” állapot elérése volt a cél. Az úgyneve­zett juttatott aranykoronával pedig a szövetkezetekben dol­gozóknak juttattak földet 20, il­letve 30 aranykoronáig. A prob­lémák ott jelentkeztek, ahol ezt a kettőt összekeverték, s a rész­aránytulajdont megelőzte a jut­tatott aranykorona. Ez esetben ugyanis nem ritka, hogy földhi­ány jelentkezik, s nem lehet ki­adni a részarány-tulajdont. Lé­nyeges az is, hogy a részarány­tulajdoni földekkel kapcsolatos határozatok kiadása a földmű­velésügyi hivatal feladata. Hogy mikorra végzünk ezzel? Én azon vagyok, hogy mielőbb lezárjuk ezen ügyeket, ám saj­nos úgy tűnik, a határidő csúszni fog, mert a földműve­lésügyi hivatalban rajtuk kívül álló okok miatt - nem kaptak elég pénzt rá, nem tudnak arra alkalmas embereket felvenni, illetve akiket felvettek, azokról is kiderült, hogy saját zsebre dolgoznak - késve indulhatott meg a munka. E gondok a kár­pótlásra is érvényesek - vannak még bőven neuralgikus pontok. Ezért is hangsúlyoztam: a föld­ügyben objektivitásra van szük­ség. Nem szabad az aktákon he­tekig ülni. Ha egy ügyet tíz perc alatt el lehet intézni, mi akadá­lyoz meg ebben bennünket? Mondtam is a kollégáimnak, hogy jókedvűen végezzük a munkát, mert így sokkal haté­konyabbak lehetünk.- Szintén foglalkoztunk a földhivatali munka egészét át­fogó szoftverrendszer, a TA­KAROS kiépítésével. Hol tart ez a fejlesztés?- A megyei földhivatal fü­zesabonyi körzeti hivatalánál mintaként bevezették a TA- KAROS-t, a többi körzeti hiva­talban pedig fél éven belül kell telepíteni. A rendszert a füzes­abonyi kollégák alkalmazzák is, de mellette még a kézi vezér­lés is működött. Emiatt kissé lassú volt a rendszer. Másfelől a program kialakítása a földhiva­talunkon kívül történt. Márpe­dig minden egyes áttétel csak lassítja a dolgokat, a közvetlen kapcsolat hiánya, illetve eleve lehetetlenné tétele megnehezíti a munkát. A felmerülő problé­mákat viszont az alkalmazók­nak, a körzeti földhivataloknak kell megoldaniuk. Egy-egy probléma elsősorban az ügyin­tézőnek jelent gondot, nem a program kialakítójának, nem a szoftverkészítőnek. A TAKA- ROS-sal három kardinális probléma is van. Először is, a rendszer nem tudja kezelni a bí­rósági elidegenítési tilalmakat. Emellett nem tudja kezelni az esetleges községhatár-módosí- tásokat sem, harmadrészt pedig a TAKAROS nem teljesen kom­patibilis a digitális térképeket olvasó rendszerrel, lelassítja, lemerevíti. Ezt a rendszert a földhivataloknak csak kiadták, nem belülről jött a feszítő erő. Én csak a szervezetet ostoro­zom. Ha nem találjuk meg hozzá azt, aki az egészet mene­dzseli, akkor ez nem, vagy csak borzasztó nehezen fog mű­ködni. Ha azt nézzük, hogy a földhivatalnak hiteles helyként kell működnie, akkor kérde­zem: ha az elidegenítési tilal­mat nem tudjuk kezelni, akkor lehetünk-e hiteles hely?- Tudomásom szerint a bir­tokrendezési törvény immár tárcaközi egyeztetés alatt áll. Mire számíthatnak e téren a termőfölddel rendelkezők?- A földhivatal még több munkára számít, ami egyrészt jó, másrészt - kívülről jövő szakemberként - azt kell mon­danom, ennek kétharmadát megúsztuk volna, ha a földtör­vényt az általam már említett objektív szemlélettel kezelték volna. Szétdarabolás történt, sőt, ki merem jelenteni: sok he­lyen az oszthatatlanság irá­nyába mozdultak el a földkiadó bizottságok. A jelenlegi állapo­tokat nekem, mint új vezető­nek, tényként kell elfogadnom. Rendezni kell a birtokviszo­nyokat, amihez egyezség szük­ségeltetik. A jogszabály - a földművelésügyi hivatalokon keresztül, pályázati pénzekkel - támogatja ezt a programot, azaz: a tulajdonost érdekeltté teszik, hogy rendezze a földte­rületét. A földhivatal azért örül ennek, mert így már nem sok, pici földterülettel kell foglal­koznia, hanem ezek tagosítha- tóvá, összerendezhetővé vál­nak. A parcellák elaprózottsága nálunk, már csak a szőlőültet­vények miatt is, komoly gondot jelent. Persze, tudomásul kell vennünk azt is: az ültetvények az örökléssel tovább aprózód- hatnak, de a szakembereink azon vannak, hogy összeren­dezzék a birtokokat. Hiszen nyilvánvalóan a határon van a konfliktus, nem azon belül. Ha pedig sok a határ, sok a konflik­tuslehetőség is. Ki mint fedi házát.. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ Név: ............................. * C ím:................................................. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. HMH .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? TS 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik. tlillIilSIMMíEMEItSTSTfH can Dr. Pálos László: Végezzük jókedvűen a mun­kát...! F.: PILISY Dr. Pálos László 1945-ben Szerencsen született. Dolgozott fi­zikai munkásként, majd ’69-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmémöki karán szerzett diplomát. Ezt követően a gyöngyössolymosi Mátra MGTSZ-nél helyezkedett el, de - sa­ját bevallása szerint - vonzotta a változatosság, így 1974-ben már a Kertészeti Egyetem gyöngyösi karán tanított, miközben Sopronban környezetvédő és tájrendező szakmérnöki diplomát is szerzett. 1978-ban az Erdészeti Tudományos Intézet Mátra- füredi Kísérleti Állomásán tudományos kutató. Két évvel ké­sőbb a taspusztai fácán telep vezetője, egy esztendő múlva pe­dig a MÉM Erdőrendezési Szolgálat Egri Erdőtervezési Irodá­jánál, illetve annak jogutódjánál az Erdészeti Szolgálatnál dolgozott főtanácsosként. Két esztendeje - családi vállalko­zásban - egy kft.-t is alapított. A környezetvédelem, a tájrende­zés témakörében több szakmai publikációt is megjelentetett, az egyetemi műszaki doktori címet ’84-ben szerezte a „Nagymé­retű külfejtések tájrendezése ” témakörében írott disszertáció­jával. Az ott megfogalmazottakat a soproni egyetem erdőmér­nöki karán a mémökbiólógiai tantárgy keretében oktatják is. 1984 óta igazságügyi szakértő, így ’96-ban a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya megbízta az M3-as autópályával kapcsolatos földügyi spekulációk tételes szakértői vizsgálatával, de foglalkozott a kárpótlási folyamat­ban, illetve a részaránytulajdoni határozatok kezelésével kap­csolatban előfordult visszaélésekkel is. Kühne Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom