Heves Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-10 / 159. szám
8. oldal Hírlap Magazin 1999. július 10., szombat Dr. Pálos László a pályázatról, az elképzelésekről és a földhivatali teendőkről „A stresszt a váltás ténye váltotta ki” Föld volt, föld van és föld lesz...-Szakmai önéletrajza szerint ön sok helyen sokféle munkát végzett. Mi vagy kik késztették arra, hogy ötvenen túl megpályázza a Heves Megyei Földhivatal hivatalvezetői székét?- A földhivatali munka egyáltalán nem áll távol tőlem, hiszen egész pályafutásom alatt kapcsolatban voltam vele. Különösen igaz ez az utóbbi 17 esztendőre, hiszen mint erdőtervező, az Állami Erdészeti Szolgálat főtanácsosa, a megye összes földhivatalával és községével kapcsolatba kerültem. Feladatom volt például az állami, majd a magánerdők tervezése. Az úgymond alulról jövő kapcsolatban megismerhettem a kollégákat, s ezután döntöttem, hogy megpályázom az állást. A szakmai tapasztalataim és az indíttatásom mellett az a felkérés is közrejátszott a döntésemben, amit ül földművelésügyi hivatalból kaptam. Az ott dolgozókkal is szoros munkakapcsolatban álltam, jól ismerték - főleg az igazságügyi szakértői - tevékenységemet, hiszen az ostorosi és a mező- szemerei téesz nem egyszerű földügyeivel is foglalkoztam.- Országos publicitást kapott, s mi is foglalkoztunk azzal, hogy a hivatalvezető-váltás több megyében, így Hevesben sem volt zökkenőmentes, a személycseréket politikai felhangok is kísérték. Mi is történt valójában?- A köztisztviselő vezetői helyeket - egy már kialakult rendszer szerint - megpályáztatják. Közalkalmazottként azt tapasztalom, hogy ma még nem tudjuk megfelelően kezelni ezt a kérdést. Egy köztisztviselő ugyanis határozatlan időre kapja a kinevezését, ám ez nem azt jelenti, hogy az idők végezetéig, hanem addig, amíg a körülmények nem indokolják az újbóli pályáztatást. Az viszont megint más kérdés, hogy én másképp fogtam volna hozzá: előbb a hivatalban lévő vezető megbízását vontam volna viszsza úgy, hogy megbízottként a helyén hagyom addig, amíg a pályázatot el nem bírálják. Jelen esetben a korábbi vezetőnek is lehetősége volt pályázni. A munkákat egy bizottság bírálta el, a miniszter úr pedig ennek ismeretében döntött a kinevezésről. A stresszt a váltás ténye váltotta ki, azaz: más lett a vezető, a korábbinak pedig új helyet kell találni valahol a rendszerben. Ezt nem gondolták végig a vezetők. Hangsúlyozom: nem én döntöttem a pályázatokról, csupán részese voltam annak. Mondom ezt azzal együtt, hogy meggyőződésem szerint a köztisztviselőknél kötelezővé kéne tenni az ötévenkénti pályáztatást. Ennek - miként az amerikai példa is mutatja - komoly előnye lenne az, hogy így az ember új helyre kerülhet, új információkhoz juthat, alkalmazkodnia kell. Nem biztos ugyanis, hogy az a vezető előnyére válik, ha egy helyen ül 15-20-30 évig. Megint más kérdés, hogy a köztisztviselők pályáztatásába, kinevezésébe nem szabad belekeverni a politikát. Többször is nekem szegezték a kérdést: milyen politikai indíttatásból, esetleg kisgazda nyomásra történt-e a váltás? Nem erről van szó. A köztisztviselőnek - a törvény szerint is - pártsemlegesnek kell lennie, szolgálnia kell az államot, a hatalmat. Hála Istennek, 54 évesen már nem úgy jöttem ide, hogy mennyi a fizetés. Nem ez érdekel, hanem a hivatás, a megméretés hozott ide. Még 10-11 évig szeretnék aktívan dolgozni. Ha ezt a Heves Megyei Földhivatal élén tehetem, akkor nagyon boldog ember leszek. De boldog leszek akkor is, ha rövidebb idő adatik meg nekem itt, ám azt hatékonyan tudom kihasználni. Magyarországon azon kevesek közé tartozom, akik minden kényszerű pályamódosítást pozitívan éltek meg. A földügy az elmúlt tíz évben nagyon sok stresszt hozott, gondoljunk például a számítógépes rendszerre való átállásra, amely az idősebb kollégákra különös terhet rótt, de itt említhetem a kárpótlás vagy a földrendezés kérdését is.- Szóba került a korábbi hivatalvezető ügye. Hogyan rendeződött az ősorsa?-Még nem rendeződött teljesen, jelenleg ugyanis táppénzen van. Azt viszont már kifejtettem neki, hogy semmiképpen nem tervezem az eltávolítását. Ennek roppant praktikus oka van: szükség van a munkájára, emellett nincs pénz a végkielégítésre. Személyre szabott munkakört szeretnék neki kialakítani. Ennek a két fél egyezségén kell alapulnia, ösz- sze kell egyeztetni a vágyakat és a lehetőségeket. Lehet főnöki diktátummal is élni, de az sehová sem vezet, abból nem lesz munkavégzés.- Milyen elképzelésekkel vette át a hivatalt? Tervez-e szervezeti változásokat?- Mérnökemberként hatalmas elképzeléseim voltak, de elolvasva a köztisztviselői törvényt, kiderült, itt igen-igen komoly korlátok vannak. Pedig a köztisztviselői karban is nagyon nagy szükség lenne az ésszerű frissítésre. Meg kellene nyerni a szakmának a fiatalokat, a számítástechnika iránt vonzódókat. A köztisztviselői „életformára” hosszú távon, műhelymunkával kellene kinevelni az utánpótlást. A hivatalban dolgozók között nagyon sok jól képzett, tenni akaró kolléga van, akiknek életteret kell adni. A jó vezető nem az, aki jól tud dolgozni, hanem az, alá hagyja dolgozni a munkatársát, dolgoztatni tud, megfelelő mennyiségű munkát ad neki. Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma ügy. El kell érni, hogy az ügyintéző kívánja az ügyet elintézni, ne pedig mint valami terhet kezelje. A filozófiám az: meleg szívvel az ügyfél iránt, de hideg fejjel, objektiven. Ha a földügyet nem objektiven kezeljük, akkor már ne is kezdjünk hozzá, mert föld volt, föld van és föld lesz... Ha bárki szubjektivitást visz bele, akkor előjönnek azok az anomáliák, mint amilyenek itt Egerben, Ostoroson vagy Me- zőszemerén jelentkeztek. Miként az orvosnak is minden beteg egyformán fontosnak kell lennie, nekünk is minden ügyféllel meleg szívvel kell foglalkoznunk. A „csak"-kal nem lehet ügyet intézni...- Többször foglalkoztunk lapunkban a nemzeti kataszteri program keretein belül készülő digitális térképpel. Hogyan haladnak e munkák?- Folyik a munka, igen rövid a határidő, tudomásom szerint a jövő év vége. Mintaként Eger bel- és külterületeiről készül el a digitális térkép. A régi nyilvántartás és az új rendszer között azonban eltérések mutatkoznak, amelyek részben a korábbi műszerekkel végzett mérések pontatlanságaiból, részben a változások be nem jelentéséből fakadnak. Igyekszünk ezeket a hibákat kiszűrni. A digitális térkép jó, de önmagában nem minden: minden térkép csak annyit ér, amennyit használni tudnak belőle.- Kényesebbnek bizonyult a részaránytulajdon kérdése, amelyről ön is említést tett a földhivatali munkákkal kapcsolatos elképzeléseiben. Ha jól tudom - a peres ügyeket leszámítva -, az év végéig rendezni kell e területet. Hogyan áll ez az ügy? Vannak-e elmaradások, s ha igen, azok milyen okokra vezethetők vissza?- Mindenekelőtt a részaránytulajdon fogalmát kell tisztázni. A részaránytulajdonú földek azok, amelyekből valamikor a szövetkezetek létrejöttek, azaz valamikor magántulajdonban voltak. Ezek visszaadásával az „eredeti” állapot elérése volt a cél. Az úgynevezett juttatott aranykoronával pedig a szövetkezetekben dolgozóknak juttattak földet 20, illetve 30 aranykoronáig. A problémák ott jelentkeztek, ahol ezt a kettőt összekeverték, s a részaránytulajdont megelőzte a juttatott aranykorona. Ez esetben ugyanis nem ritka, hogy földhiány jelentkezik, s nem lehet kiadni a részarány-tulajdont. Lényeges az is, hogy a részaránytulajdoni földekkel kapcsolatos határozatok kiadása a földművelésügyi hivatal feladata. Hogy mikorra végzünk ezzel? Én azon vagyok, hogy mielőbb lezárjuk ezen ügyeket, ám sajnos úgy tűnik, a határidő csúszni fog, mert a földművelésügyi hivatalban rajtuk kívül álló okok miatt - nem kaptak elég pénzt rá, nem tudnak arra alkalmas embereket felvenni, illetve akiket felvettek, azokról is kiderült, hogy saját zsebre dolgoznak - késve indulhatott meg a munka. E gondok a kárpótlásra is érvényesek - vannak még bőven neuralgikus pontok. Ezért is hangsúlyoztam: a földügyben objektivitásra van szükség. Nem szabad az aktákon hetekig ülni. Ha egy ügyet tíz perc alatt el lehet intézni, mi akadályoz meg ebben bennünket? Mondtam is a kollégáimnak, hogy jókedvűen végezzük a munkát, mert így sokkal hatékonyabbak lehetünk.- Szintén foglalkoztunk a földhivatali munka egészét átfogó szoftverrendszer, a TAKAROS kiépítésével. Hol tart ez a fejlesztés?- A megyei földhivatal füzesabonyi körzeti hivatalánál mintaként bevezették a TA- KAROS-t, a többi körzeti hivatalban pedig fél éven belül kell telepíteni. A rendszert a füzesabonyi kollégák alkalmazzák is, de mellette még a kézi vezérlés is működött. Emiatt kissé lassú volt a rendszer. Másfelől a program kialakítása a földhivatalunkon kívül történt. Márpedig minden egyes áttétel csak lassítja a dolgokat, a közvetlen kapcsolat hiánya, illetve eleve lehetetlenné tétele megnehezíti a munkát. A felmerülő problémákat viszont az alkalmazóknak, a körzeti földhivataloknak kell megoldaniuk. Egy-egy probléma elsősorban az ügyintézőnek jelent gondot, nem a program kialakítójának, nem a szoftverkészítőnek. A TAKA- ROS-sal három kardinális probléma is van. Először is, a rendszer nem tudja kezelni a bírósági elidegenítési tilalmakat. Emellett nem tudja kezelni az esetleges községhatár-módosí- tásokat sem, harmadrészt pedig a TAKAROS nem teljesen kompatibilis a digitális térképeket olvasó rendszerrel, lelassítja, lemerevíti. Ezt a rendszert a földhivataloknak csak kiadták, nem belülről jött a feszítő erő. Én csak a szervezetet ostorozom. Ha nem találjuk meg hozzá azt, aki az egészet menedzseli, akkor ez nem, vagy csak borzasztó nehezen fog működni. Ha azt nézzük, hogy a földhivatalnak hiteles helyként kell működnie, akkor kérdezem: ha az elidegenítési tilalmat nem tudjuk kezelni, akkor lehetünk-e hiteles hely?- Tudomásom szerint a birtokrendezési törvény immár tárcaközi egyeztetés alatt áll. Mire számíthatnak e téren a termőfölddel rendelkezők?- A földhivatal még több munkára számít, ami egyrészt jó, másrészt - kívülről jövő szakemberként - azt kell mondanom, ennek kétharmadát megúsztuk volna, ha a földtörvényt az általam már említett objektív szemlélettel kezelték volna. Szétdarabolás történt, sőt, ki merem jelenteni: sok helyen az oszthatatlanság irányába mozdultak el a földkiadó bizottságok. A jelenlegi állapotokat nekem, mint új vezetőnek, tényként kell elfogadnom. Rendezni kell a birtokviszonyokat, amihez egyezség szükségeltetik. A jogszabály - a földművelésügyi hivatalokon keresztül, pályázati pénzekkel - támogatja ezt a programot, azaz: a tulajdonost érdekeltté teszik, hogy rendezze a földterületét. A földhivatal azért örül ennek, mert így már nem sok, pici földterülettel kell foglalkoznia, hanem ezek tagosítha- tóvá, összerendezhetővé válnak. A parcellák elaprózottsága nálunk, már csak a szőlőültetvények miatt is, komoly gondot jelent. Persze, tudomásul kell vennünk azt is: az ültetvények az örökléssel tovább aprózód- hatnak, de a szakembereink azon vannak, hogy összerendezzék a birtokokat. Hiszen nyilvánvalóan a határon van a konfliktus, nem azon belül. Ha pedig sok a határ, sok a konfliktuslehetőség is. Ki mint fedi házát.. Szeretnék többet tudni a Bramac tetőrendszerről kérem küldjenek címemre termékkatalógust építkezem □ tervező vagyok □ kivitelező vagyok □ Név: ............................. * C ím:................................................. Bramac Kft. 8200 Veszprém, Brusznyai Á. u. 24. HMH .úgy alussza álmát, de ébren sincs oka aggodalomra, ha Önt és családját Bramac tetőrendszer óvja! A Bramac tető maradandó érték miért érné be kevesebbel? TS 06-1-432-0032 BRAMAC Ha már egyszer építkezik. tlillIilSIMMíEMEItSTSTfH can Dr. Pálos László: Végezzük jókedvűen a munkát...! F.: PILISY Dr. Pálos László 1945-ben Szerencsen született. Dolgozott fizikai munkásként, majd ’69-ben a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem erdőmémöki karán szerzett diplomát. Ezt követően a gyöngyössolymosi Mátra MGTSZ-nél helyezkedett el, de - saját bevallása szerint - vonzotta a változatosság, így 1974-ben már a Kertészeti Egyetem gyöngyösi karán tanított, miközben Sopronban környezetvédő és tájrendező szakmérnöki diplomát is szerzett. 1978-ban az Erdészeti Tudományos Intézet Mátra- füredi Kísérleti Állomásán tudományos kutató. Két évvel később a taspusztai fácán telep vezetője, egy esztendő múlva pedig a MÉM Erdőrendezési Szolgálat Egri Erdőtervezési Irodájánál, illetve annak jogutódjánál az Erdészeti Szolgálatnál dolgozott főtanácsosként. Két esztendeje - családi vállalkozásban - egy kft.-t is alapított. A környezetvédelem, a tájrendezés témakörében több szakmai publikációt is megjelentetett, az egyetemi műszaki doktori címet ’84-ben szerezte a „Nagyméretű külfejtések tájrendezése ” témakörében írott disszertációjával. Az ott megfogalmazottakat a soproni egyetem erdőmérnöki karán a mémökbiólógiai tantárgy keretében oktatják is. 1984 óta igazságügyi szakértő, így ’96-ban a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya megbízta az M3-as autópályával kapcsolatos földügyi spekulációk tételes szakértői vizsgálatával, de foglalkozott a kárpótlási folyamatban, illetve a részaránytulajdoni határozatok kezelésével kapcsolatban előfordult visszaélésekkel is. Kühne Gábor