Heves Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-21 / 142. szám

4. oldal 1999. június 21., hétfő Körkép Kovács László: elöregedtek a módszerek Nyitás a társadalom felé Az MSZP tavalyi 27 százalé­kos támogatottsága mára 42 százalékra emelkedett - je­lentette ki Kovács László a párt szombati, Budapesten rendezett Válaszok a jövőnek című konferenciáján. A pártelnök közölte: az MSZP - megszabadulva a kormány­zati felelősségtől - új lehetősé­get kapott arra, hogy tovább­építse a párbeszédet a társada­lom legszélesebb rétegeivel. Az elmúlt parlamenti ciklusban a kormányzati feladatok miatt nem jutott elég figyelem a pártra és a folyamatos megúju­lásra. Szervezeti gyengeség mutatkozott az MSZP tevé­kenységében és az alkalmazott módszerek is elöregedtek. A pártelnök kijelentette: csak egy nyitott párt képes meg­nyerni a társadalom bizalmát. Az új alapszabály kidolgozásá­nál figyelemmel lesznek arra, hogy a fiatalok és a nők minél nagyobb számban legyenek képviselve a párt vezető tes­tületéiben. Kovács László elmondta, hogy az MSZP a szociáldemok­rata eszmék hordozójaként de­finiálja önmagát. Megnyitó előadása után a résztvevők úgynevezett asztal­társaságokban folytattak esz­mecserét az általuk legidősze­rűbbnek tartott kérdésekről. A szocialisták és a média ügyeit boncolgató asztaltársa­ság résztvevői megállapították, hogy a közszolgálati rádiónak nincs alternatívája, és ezért fon­tos, hogy az intézmény eleget tegyen közszolgálati feladatai­nak. Többen elmondták, hogy szerintük agymosás folyik a közszolgálati műsorokban, és egyre inkább kiszorul az ellen­zék a közszolgálati sajtóból. A mérhetetlen szakmai, újság­írói igénytelenség pedig a hata­lom kezére játszik - hangsú­lyozták a résztvevők. Külön asztaltársaságok vitat­ták meg a párt civilkapcsolatait, a parlamenti frakció működé­sét, a párt finanszírozásának kérdését, és terítékre került a párt alapszabályának módosí­tása, a köztársasági elnök vá­lasztása, a kábítószerügy, il­letve az MSZP új arculatának kialakítása is. A párt Baloldali Tömörülése a hosszú távú pártprogramról rendezett vitában leszögezte: azt szeretné, ha megerősödne a párt baloldali, szocialista jel­lege szemben azokkal, akik a politikai paletta közepére akar­ják vinni az MSZP-t. Stumpf: a kabinet nem vállalhatott kiegyezéseket A kormánykoalíció egy éve A polgárok a változásra sza­vaztak, ezért a kormány hiva­talba lépése után nem vállal­hatta sem a nagy, sem a kis kiegyezéseket - jelentette ki Stumpf István szombaton A polgári koalíció első éve című budapesti konferencián. A Miniszterelnöki Hivatalt ve­zető miniszter szerint a nagy kiegyezés az MSZP-vel kö­tendő nagykoalíció képében kí­sértett, de emellett a kabinet kis kiegyezéseket is köthetett volna, például a Postabank ügyében. A miniszter úgy vélte, hogy a kormány nemzetstratégiai programot valósít meg, amely­nek érdekében vállalja a konf­liktusokat is. Hangsúlyozta: ez az első kormány, amely igyek­szik kiszabadítani az országot olyan kényszerpályákról, ame­lyek a globális függőség, vagy a belső érdekszférarendszer te­kintetében állnak fenn. A miniszter meglátása sze­rint az új parlamenti munka­rend hatékonyabb a korábbinál, hiszen az elmúlt esztendőben több törvény született, mint a Hom-kormány hasonló idő­szakában. A kormányzati munka hiá­nyosságai között említette, hogy eddig nem sikerült kom­penzálni a nettó keresetcsökke­nést a nem többgyermekes bér­ből és fizetésből élők, közal­kalmazottak esetében. Vélemé­nye szerint a kabinetnek adós­sága van a kis- és középvállal­kozók felé is. Németh Zsolt külügyi állam­titkár szerint a kormány a poli­tikájában megteremtette az in­tegráció, a regionális politika és a határokon túli magyarok kép­viseletének egyensúlyát. Az SZDSZ Országos Taná­csának szombati ülésén is szó esett a kormánykoalíció mun­kájáról. Béki Gabriella elnök szerint a parlamentet ellensé­gessé vált légkör jellemzi, a kormányoldal érdemi válaszok helyett alaptalan visszavágá­sokkal, feljelentésekkel reagál az SZDSZ által felvetett kérdé­sekre. Horn Gábor országgyű­lési képviselő „a korrupció és a semmittevés kormányaként” jellemezte a kabinetet. Krausz Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülésének veze­tőségi tagja egy hét végi érte­kezleten a Fidesz- FKGP-MDF-koalíció munká­ját „szánalmas történelmi telje­sítménynek” nevezte. Kovács László szerint a Fidesz számára a hatalom öncélúságot jelent. Új bevételekhez jut az államkassza A választmányi ülés legnagyobb vesztese: Kosztolányi Dénes A Fidesz Országos Választmányának szombati ülésén Orbán Viktor kiállt a koalíció gazdaságpolitikája mellett és elvetette egy újabb megszorító csomag bevezetését Az újraválasztott elnökség biztos hátteret akar teremteni a kormányzati döntésekhez. Nem lett igazuk azoknak, akik a legnagyobb kormányzó párt, a Fidesz szombati választmá­nyi ülésén újabb bombasztikus bejelentésekre számítottak. Az elsőként felszólaló Or­bán Viktor elismerte, vita fo­lyik a kormányon belül, hogy a költségvetési hiány vártnál nagyobb növekedésére ho­gyan reagáljon a kabinet, de nem lesz semmilyen megszo­rító intézkedéseket tartalmazó csomag. Lehetőséget lát arra, hogy a költségvetés az év vé­gére az egyensúly felé köze­ledjen, hiszen rövidesen olyan nem várt bevételekhez jut az államkassza, mint az 1800-as mobiltelefon-hálózat üzemel­tetési jogáért járó milliárdok, vagy a társadalombiztosító vagyonának értékesítéséből származó bevételek. A kormányfő jelezte, hogy a családi pótlék és a gyes is­mételt alanyi jogúvá tételével 26 milliárd forintot csoportosí­tottak át a költségvetésben. Elképzelhetőnek tartotta, hogy tárgyalások útján ráveszik a Magyar Nemzeti Bankot arra, hogy a jelenleginél jelentő­sebb ütemben csökkentse a kamatokat. A pártelnök kijelentette: a NATO-tagság révén megerő­södött Magyarországnak kö­szönhető, hogy nincs magyar áldozata a jugoszláviai légi­csapásoknak. A tisztújító ülésen az eddigi elnököt, Várhegyi Attilát újra­választották, míg a választ­mány alelnökei Szita Károly, Layer József, Búza Attila, Ágota Gábor és Répássy Ró­bert lettek. A szavazást követő sajtótájékoztatón Várhegyi ki­jelentette: a testület mostantól arra törekszik, hogy aktuálpo- litikai kérdések helyett inkább kiszámítható hátteret biztosít­son a kormánynak. Az ülés nagy vesztese: Kosztolányi Dénes. Az Or­szággyűlés megfigyelési bi­zottságának elnöke meglepően kevés szavazatot kapott, és így a várakozások ellenére nem választották meg a Fidesz al- elnökévé. B. Molnár László A miniszterelnök beszéde nem szolgált meglepetéssel FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Lassan helyreáll az élet A hét végén az utolsó szerb katonai és rendőri csapatok is el­hagyták Koszovót. Ezzel gyakorlatilag befejeződött a 41 ezer fősre becsült szerb erők kivonása a megjelölt területekről. Viszonylagos nyugalom volt vasárnap Pristinában. A szer- bek által elhagyott falvakban azonban az albánok elkezdtek fosztogatni. A KFOR brit ka­tonái elfogták és lefegyverez­ték a fosztogatókat. A járőrök különösen a belvárosból a külkerületek felé vezető utakat ellenőrzik. A brit katonák két nap alatt több mint kétszáz lő­fegyvert foglaltak le. A múlt hét vége óta a Ko­szovói Felszabadítási Hadse­reg katonái visszaérkeztek a tartományba és több szerb há­zat felgyújtottak. De gyakran előfordul az is, hogy a lakóhe­lyeiket elhagyó szerbek ma­guk égetik fel házaikat azért, hogy azokba ne költözhesse­nek be albánok. A koszovói albánok ugyanis meg akarják torolni a rajtuk elkövetett igazságtalanságokat. Javier Solana tegnap végér­vényesen befejezettnek nyil­vánította a NATO Jugoszlávia elleni hadműveletét. Az atlanti szövetség főtitkára bejelen­tette: a jugoszláv erők az erről szóló megállapodásnak meg­felelően elhagyták Koszovó területét. Ennek nyomán ke­rülhetett sör a hadművelet végleges leállítására. A NATO közel 78 napon át bombázta a jugoszláv hadsereg és a külön­leges rendőrség célpontjait, hogy a koszovói vérontás be­fejezésére, az etnikai tisztoga­tás megállítására és a politikai rendezés tényleges megkezdé­sére rávegye a belgrádi veze­tést. A katonai nyomásgyakor­lás eredménye az lett, hogy Belgrád lényegében feltételek nélkül elfogadta a nemzetközi közösség követeléseit. Sergio Vieira de Mello, az ENSZ-főtitkár különmegbí- zottja Pristinában felvonta a világszervezet zászlaját arra az épületre, amely korábban a jugoszláv hadsereg főhadiszál­lása volt. A tartományi szék­hely központjában álló épület lesz az ENSZ-misszió székhe­lye. A világszervezet képvise­letének negyvenfős előőrse már a helyszínen tartózkodik. Göncz Árpád Angliába látogat II. Erzsébet királynő meghívá­sára kedden négynapos hivata­los látogatásra az Egyesült Ki­rályságba utazik Göncz Árpád köztársasági elnök és felesége. Az államfő kíséretében lesz többek között Martonyi János külügy-, Járni Zsigmond pénz­ügyminiszter, valamint Szájer József, a Fidesz frakcióveze­tője. Az üzletemberek 23 fős csoportja is a köztársasági el­nökkel tart, részvételükkel csü­törtökön magyar-brit üzleti fó­rumra kerül sor Londonban. Látogatása során Göncz Árpád találkozni fog az angol és a skót politikai és gazdasági élet képviselőivel. Megbeszé­lést folytat Tony Blair minisz­terelnökkel, William Hague el­lenzéki vezetővel és Paddi Ashdownnal, a liberális demok­raták elnökével. Törvénymódosítás. Az Okta­tási Minisztériumban már dol­goznak a felsőoktatási törvény átfogó módosításának előkészí­tésén, amely a tervek szerint a jövő év első felében kerül majd a parlament elé - mondta Szö- vényi Zsolt, az oktatási tárca felsőoktatási főosztályának he­lyettes vezetője. Okmányreform. Aggályosnak tartja a Belügyi Dolgozók Szakszervezete azt a BM-j avas­latot, hogy jövő évtől vállalko­zókra bíznák a hivatalos okmá­nyok kitöltését - nyilatkozta Bárdos Judit főtitkár annak kapcsán, hogy a kormány keddi ülésén tárgyal a tervezetről. Közölte, hogy a milliárdokba kerülő, s mintegy 1800 ember leépítésével együtt járó megol­dást ésszerűtlensége miatt el­utasítják. Tésztaellenőrzés. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség kilenc megyét érintő, a száraz- tészták minőségét ellenőrző vizsgálatról készített jelentést. Eszerint 422 boltban és kilenc gyártóhelyen fordultak meg az ellenőrök, s az üzletek 57 szá­zalékában találtak szabályta­lanságot. A forgalmazás hiá­nyosságai miatt 118 esetben összesen 554 ezer forint értékű helyszíni bírságot szabtak ki. Gyógyulás. Már nyolc gyerek - köztük egy egri egészségügyi főiskolás lány - elhagyhatta a kórházat vasárnap azok közül, akiket a budapesti szalmonella­fertőzés miatt ápoltak - közölte Kádár János, a Szent László Kórház főorvosa. A többi, mintegy nyolcvan beteg álla­pota is javult, és többségük va­lószínűleg a hét közepén gyó­gyultan távozhat majd a kór­házból. Az ételmérgezés ügyé­ben az illetékesek folytatják a vizsgálatot Borisz és Bill a tanácskozás szünetében fotó: feb/reuters A csúcstalálkozón kilátásba helyezték az orosz adósság átütemezését Clinton-Jelcin találkozó Kölnben A leszerelési tárgyalások felújításában egyezett meg az orosz és az amerikai elnök. Kölnben vasárnap Jelcin és Clinton megállapodott abban, hogy Moszkva és Washington ősszel felújítja a hadászati leszerelésről elkezdett, ám időközben fél­beszakadt, úgynevezett START-III. tárgyalásokat. Az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója a találkozó után tartott tájékoztatóján el­mondta: Clinton és Jelcin „bé- külékeny hangnemben” tár­gyalt egymással. Eszmecseré­jük nem a múltbeli sérelmekre és nézeteltérésekre összponto- ' sült, hanem az előttük álló feladatokra. Az államfők Koszovó kap­csán szót ejtettek a jugoszlá­viai rendezés kérdéseiről, az orosz csapatoknak a KFOR nemzetközi békefenntartó erőn belül játszott szerepéről. Jelcin moszkvai látogatásra hívta meg Clintont, ennek idő­pontját később rögzítik a felek. Az amerikai delegáció köré­ben dicsérték Sztyepasin orosz kormányfő kölni szereplését, aki meggyőződéses reformer­nek és a nyugati integráció szószólójának bizonyult. Jelcin megítélése már vegyesebb ké­pet mutat. Míg az orosz kül­döttség az elnök „kiváló egész­ségi állapotáról” beszélt, addig a vendéglátó németek, vala­mint a csúcs több európai résztvevője a 68 éves orosz ál­lamfő súlyos egészségi prob­lémáira hívta fel a figyelmet. Az orosz államadósság át­ütemezésének lehetőségét is tartalmazza a hét vezető ipari állam és Oroszország kölni csúcstalálkozójáról vasárnap kiadott záróközlemény. A do­kumentum sürgeti a Nemzet­közi Valutaalap és a Világ­bank, valamint Moszkva által e tárgyban nemrég kötött megál­lapodások mielőbbi maradék­talan megvalósítását. A G8-csoport tagjai első­rendű feladataik közé sorolják a leszerelést és a tömegpusztító fegyverek terjedésének meg­akadályozását. A regionális kérdésekről kiadott külön köz­leményben különösen fontos­nak tartják a Koszovóból el- űzöttek hazatérését. A tagállamok kinyilvánítják együttműködési készségüket a volt Jugoszlávia ügyeit vizs­gáló nemzetközi bírósággal. A kölni tanácskozás részt­vevői megerősítik: készek júli­usban nemzetközi adomá­nyozó konferenciát összehívni a Koszovó által igényelt hu­manitárius segélyek megszer­vezése céljából. Ezt ősszel kö­vethetné egy átfogó segély­konferencia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom