Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08 / 106. szám
1999. május 8., szombat Hírlap Magazin 5. oldal Hogyan kerülhetjük el a negatív jövőváltozatot? Dr. Nováky Erzsébet a jövőkutatásról, a káosz-elméletről, s a magyar gazdaság esélyéről-A jövőkutatásról sokunknak csupán homályos elképzelései vannak, s azok is inkább csak a tudományos-fantasztikus „szakirodalomra” épülnek. Mit illik tudni erről a nem túl régi tudományágról?- A jövőkutatás az emberek, azok kisebb-nagyobb közösségének jövővel kapcsolatos kíváncsiságából kinőtt tudomány- terület. Az emberek ősidőktől fogva érdeklődnek a jövő iránt. Nemcsak a kíváncsiság motiválja őket a jövő megismerésére - az, hogy tudni szeretnék: vajon hogyan alakul majd a jövő, mi következhet be, milyen ismeretlen alakítja majd az életüket -, hanem gyakorlati szempontok is a jövő felé vezérlik őket. Például: az időjárás várható alakulásából lehet következtetni arra, hogy milyen lesz a következő évi termés. A tőzsdei árak alakulása befolyásolhatja a részvények vásárlását vagy eladását. A mai, modem értelemben vett jövőkutatás a ’60-as években indult hódító útjára, s napjainkban - a gyors ütemben megjelenő változásokkal együtt - fokozódik iránta az érdeklődés. A jövőkutatás két területe közül először a prognosztika vált tudománnyá a két világháború között, majd a futurológia a második világháború után. Ez utóbbi hazánkban jövőképalkotás néven honosodott meg. A prognosztika azt vizsgálja, vajon folytatódnak-e, s milyen távon a múltban és a jelenben érvényesülő fejlődés- tendenciák, s milyen erősséggel, milyen valószínűséggel számolhatunk jövőbeni jelenlétükkel. Prognosztikai úton vizsgálhatjuk például azt, hogy vajon a jelenlegi gazdasági növekedési ütem folytatódik-e tovább, vagy annak gyorsulása, esetleg lassulása várható-e inkább. A jövőképalkotás során komplex, nagy távlatú, 20-30 éves időtartamra szóló, lehetőség szerint kívánatos jövőképet dolgozunk ki, s azt keressük, mit kell tenni a közeljövőben ahhoz, hogy a távoli, normatív jövő elérhető legyen. Ha a jövőkép negatívra „sikeredik”, akkor arra dolgozunk ki stratégiát, hogy vajon az miként kerülhető el. A jövőkutatás a jövő megismerésének és befolyásolásának problémaköreivel foglalkozó tudományterület, a társadalommal kapcsolatos jövő előzetes megismerésére irányuló intellektuális, tehát nem mechanikus tevékenység. Célja az, hogy a jövőre irányuló ismeretek előállításával - megbízható előrejelzések kidolgozásával - úgy befolyásolja je- lenbeni cselekedeteinket, döntéseinket, hogy azok a legkedvezőbb irányba alakítsák a jövőt. A jövőkutatás feladata ezért az, hogy feltárja a lehetséges jövőket, felvázolja a korábbiakban már meghozott döntések jövőbeni következményeit és feltárja a későbbiekben meghozandó döntések várható hatásait. Tehát, még mielőtt döntenénk: végigkövetjük, vajon milyen előnyök és hátrányok, esetleg buktatók származhatnak döntésünk meghozatalakor. Elsősorban azért tárjuk fel - tudományos módszerekkel - a jövő lehetséges változatait, hogy most, a jelenben okosabban tudjunk dönteni, célszerűbben tudjunk cselekedni.- Ha jól tudom, a jövőkutatás egy rendkívül komoly, ám szűk matematikusi apparátus, szakmai elit munkájára épül. Miként lehet a gyakorlatba is átplántálni az itt elért eredményeket?- A jövőkutatási eredmények egyaránt hasznosíthatók a vállalati és a mikroszférában, valamint a gazdaság és a társadalom egészében, a makro szférában. Gyakorlati felhasználása elsősorban a döntéshozatalhoz kapcsolódik. A vállalatok széles körben használnak például ár- előrejelzéseket, a várható export-import alakulását tükröző prognózisokat, de a fogyasztói magatartásra, viselkedésre vonatkozó marketingkutatási vizsgálati eredmények is beépülnek a döntéshozatalba. Miűr. Nováky: A döntéshozatalhoz kapcsolódik fotó: Gál nél fejlettebb az előrejelző tevékenység, a vállalatvezetés annál inkább megalapozott döntéseket tud hozni, mivel körültekintően kidolgozott ismeretekre támaszkodhat. A nagy- vállalatok többsége rendelkezik jövőképpel, ehhez kapcsolódó vállalati küldetéssel és erre épülő stratégiával. Fontos azonban, hogy a kis- és a közepes méretű vállalkozások vezetői is gondolkozzanak hosszabb távlatban és legyenek merész álmaik. Diákjaimnak szoktam mondani: olyan vállalathoz ne menjenek dolgozni, amelyiknek nincsen hosszú távú elképzelése arról, hogy milyen irányban kívánja fejleszteni tevékenységét, hogyan fokozhatná piaci részesedését, milyen pozíciót kíván elfoglalni a jövőben. Ebben a vonatkozásban az is fontos, hogy a vállalatok jövőre orientáltak legyenek. Azaz: tevékenységüket ne csak a múlt határozza meg, hanem legyen szilárd elképzelésük arról is, hogy milyen célok megvalósítására törekszenek és milyen félelmeket akarnak legyőzni. A jövőkutatás a gazdaságpolitikusok számára is nyújt ismereteket. Ők azonban döntéseiket gyakran nem az előrejelzésekre építik, főleg nem hosz- szú távú előrejelzésekre, hanem szemléletüket és döntéseiket a napi politikai szempontok befolyásolják erősen. Sajnos, hazánkban nem sikerült még jelentős változást elérni e téren, s a jövőkutatás eredményeit nem hasznosítjuk olyan széles körben, mint amilyenre reálisan lehetőség van. Pedig az előrejelzések támpontot adhatnak ahhoz, hogy milyen kedvező jövőváltozatok megvalósításáért érdemes dolgozni, illetve milyen negatív jövőváltozatok létrejöttét ajánlott elkerülni.- Milyen modern irányzatok jelentek meg a jövőkutatásban?-Korunkat leginkább talán azzal lehet jellemezni, hogy jelentősek és gyakoriak a változások. Ez az instabil helyzet jó egy évtizede új helyzet elé állította a társadalomtudományokat általában, s a jövőkutatást különösen. A korábbiakban jól bevált jövőkutatási módszerek eredeti formájukban nem adtak kellő segítséget a sokszínűvé vált jövő felvázolására, mert nem tudták előre jelezni például a változásokat, s főleg nem a kis változások okozta nagy társadalmi hatásokat. A jövőkutatás ezért új filozófiát, szemléletmódot és módszertani eszközöket keresett a megváltozott körülmények közötti előrejelzések kidolgozásához. A természettudományokban is, de a társadalomtudományok területén még inkább új szemléletmód, tudományterület - a káosz-elmélet - új megvilágításba helyezheti gondolkodásunkat a jövővel kapcsolatosan is. Mindeddig a tudósok azt látták, hogy a szabályszerűséget követő rendszerek viselkedése matematikailag jól leírható. Az utóbbi évek kutatásai azonban azt mutatták, hogy még ezekben az eddig kiszámíthatónak vélt (determinisztikus) rendszerekben is megjelennek szabálytalan mozgások. Mivel ezek nem követnek szabályszerűséget, ezért az ilyen rendszerek jövőbeni állapotára, viselkedésére nem lehet következtetni, azaz nem készíthető hosszabb távú előrejelzés. A káosz-elmélet - aminek segítségével leírható az ilyen rendszerek viselkedése - feladta a leckét a jövőkutatóknak: ha nem jelezhető előre az instabil helyzetben levő, kaotikusán viselkedő rendszerek jövőbeni állapota, akkor mivel foglalkozzon a jövőkutatás? Ebben az új helyzetben nem arra törekszünk, hogy megfogalmazzuk a nagy valószínűséggel várható jövőt - mint ahogyan azt a trendvizsgálatokkal tettük -, hanem a minőségileg eltérő jövők felvázolását tűztük ki célul. Korunkban kicsi az esély arra, hogy feltárjuk az egyetlen, kívánatos jövőváltozatot, arra viszont nagy az esély, hogy felszínre hozzuk a jövőnek minél szélesebb spektrumban megjelenő változatát. Ebben a jövőfeltárásban a szakértők mellett jelentős szerepet kapnak a mindennapok emberei is, akik egyéni életstratégiájuk megfogalmazásához szeretnének mind megbízhatóbb ismeretekre szert tenni.- Ezek szerint nyilván sokakat izgathat a kérdés: hogyan látják önök a magyar gazdaság jövőbeni állapotát?- A magyar gazdaság jövőjét nemcsak előrejelzések, hanem stratégiai megfontoláson alapuló tervek és programok is megfogalmazták és leírták. Ha azt vizsgáljuk meg, hogy a hosszú és rövid távú ciklusok, az eddigi növekedési pályák vagy a káosz-számítások mit mondanak, akkor, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az ezredforduló magyar gazdasága és társadalma nagyon instabil talajra épül. Van esélyünk a felemelkedésre, de a stagnálás vagy a visszaesés képe - réme - is felsejlik. Az új társadalmat, gazdaságot stabilizáló változások még csak megkezdődtek, de nem zajlottak le teljesen. Ebben az instabil helyzetben viszont nagy-nagy kreativitással megkereshetők a kedvező pályák, feltárható, hogyan állhat rá azok valamelyikére a gazdaság. Akkor már „csak” az a feladat, hogy ezt tudatosítsuk a lakosságban, s megnyerjük a megvalósításhoz. Minden egyes ember tevékenysége komoly hozzájárulás lehet a jövő formálásához és alakításához, ezért is tartom fontosnak a jövőkutatási eredményekkel való minél szélesebb körű megismerkedést. Kühne Gábor Magdika néninek megadatott az, amiről fiai még csak nem is álmodhattak... A Mamát ebédre invitálta a tábornok Azt mondta a miniszter, hogy büszke az ilyen édesanyákra A Mama úgy izgult, hogy kétszer is elment a fodrászhoz. Közben meg gyorsan végigszaladta az üzleteket. Az egyikben vett magának egy kosztümöt, a másikban gyönyörűséges muszlinsálat választott hozzá, majd betért a szebbnél szebb cipőkkel zsúfolt kirakatú boltba, hogy válasszon egy kényelmes lábbelit az ünnepi alkalomra.- Mégsem állhatok oda akárhogyan a miniszter elé... - gondolta azokban a napokban. Mert a Mamát nem más, mint maga dr. Szabó János honvédelmi miniszter hívta meg a fővárosba, hogy - mint időközben kiderült - kifejezze neki háláját, amiért egy szem lánya mellett öt katonafiút nevelt fel élete során. A Mama utólag nagyon fájlalja, hogy a miniszternél járva nem volt nála egyetlenegy családi fénykép sem, amelyen - mint az orgonasípok - ott sorjáznak szerettei, kicsik-nagyok egymás mellett.- Ez a nagy darab itt Laci - mutat rá a kerek arcú, testes férfira -, a második legidősebb fiam. A túloldalon áll a bátyja, Miklós. Ő volt az első katona a családban. Az őszes, mosolygós asz- szony maga elé teszi a színes felvételt.- Hogy is volt csak? - csippenti össze a szemét, mintha így fürgébben bújnának elő az emlékek. - Igen, Miklós már nős volt akkor, amikor tizenkilenc évesen behívták. Nem volt könnyű elszakadnia a feleségétől meg a kislányától, de becsülettel leszolgálta a huszonnégy hónapját. Végig Szerencsen volt, s kiváló határőr honvédként szerelt le. Fess katona volt, az biztos... - hunyorít, s újra Lacira mutat. - ő is ám! Akkor még vékonydongájú gyerek volt, jól állt rajta az egyenruha. Emlékszem, a budapesti Petőfi-laktanyában volt az esküjük. Gyönyörűen masíroztak, s amikor elhaladtak előttünk, odakiáltottam neki, de még csak a szeme se rebbent. Mondtam is neki: ejnye, rá se néztél az anyádra, mire nevetve megjegyezte, hogy meg is büntették volna miatta... László szakaszvezetőségig vitte a díszszázadban, négyszeres kiváló katona volt, s díszszemléken verte a vigyázzme- netet. De - idézi fel a Mama - elkövetett egy csínytevést is.- Azt írta egyszer, hogy pénz kellene neki, mert elveszett a mikádója. Már a fogdában láttam, rohantam hát hozzá, hogy kimentsem. Ott derült ki aztán, hogy szó sincs elzárásról, éppen kedvezményezett volt, vagyis kinn lófrált a városban. Egyébként, teszi hozzá, egyik fia sem követett el olyat, hogy fogdát érdemelt volna miatta. Pedig felelős poszton volt mindegyikük. A szintén szakaszvezetőként leszerelt Csaba a gyöngyösi laktanyában volt parancsnoki gépkocsivezető, élenjáró katonaként tartották számon. Alighogy letelt az ideje, András került sorra. Őt vitték a legmesszebbre az otthonától, távírász lett Szombathelyen a határőrségnél. Ennek ellenére mégis ő volt az, aki a legkevésbé izgatta magát a katonaélet miatt.- A férjem, Isten nyugosztalja, valamennyi fiára nagyon büszke volt, de Andrással több közös témájuk akadt, mert valaha ő is távírászként szolgált. A nagy beszélgetésekkor mindig feljött a katonaság, nevetve figyelte, hogy a fiúk miként ugratják az éppen bevonulás előtt álló testvérüket. Zsolt volt a legutolsó: Rútságra vonult be, de egy idő után hazakerült Gyöngyösre, majd amikor ott megszűnt a hadosztály, Aba- sárra vezényelték - fejezi be a felsorolást a Mama.- Majd az unokák - mutatok a képen feszítő gyerkőcökre.-A hat közül kettő fiú. Lackó is, Gábor is nyolc-nyolc éves már. Tíz esztendő gyorsan elröppen, de ki tudja, kellenek- e még akkor a sorkatonák. Az mindenesetre jó érzéssel tölt el, hogy mind az öt fiam bevált volt katonának, mert erősek, egészségesek voltak mind.- Meg is köszönte a sereg...- Soha nem felejtem el, bejött Szabó János, s egyszer csak szólítottak: Laki Mártonná Gyöngyösről... Ott álltunk egymással szemben, s akkor azt kérdezte a minszter: „Tudja-e, hogy én is Heves megyei vagyok?” Mire én: „Hogyne tudnám, hiszen a szomszédban lakik, Füzesabony nincs olyan messze mi- tőlünk... ” Erre elnevette magát, megpuszilta az arcomat, és egy csokor virág kíséretében átadott egy díszes oklevelet. Az ünnepség után pedig meghívtak ebédre...- Remélem, nem katonai babgulyást tálaltak fel.- Ugyan! El sem lehet mondani, hogy milyen finomságokkal vendégeltek meg. Az ebéd azonban nem ettől marad emlékezetes a számomra, hanem amiatt, hogy Holló József - ha jól tudom, vezérőrnagy - invitált az asztalához. Gondoltam is, nahát, amiről a fiaim nem is álmodhattak, az nekem most megadatott: együtt ebédeltem egy tábornokkal... Szilvás István Magdika nénit virággal és oklevéllel köszöntötte a miniszter a szerzó felv.
