Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-29 / 123. szám
1999. május 29., szombat Hírlap Magazin 7. oldal A CD-ket még otthoni felhasználásra is tilos lenne másolni - Magyarországon kétheti bérünkből vehetnénk meg egy stratégiai játékot Csak az nem jut illegális szoftverhez, aki nem akar Hardver és szoftver. A mai számítógépes világban ki ne ismerné ezeket a szavakat? A gépek működtetéséhez mindkettőre szükség van ugyan, mégis: ég és fold a különbség közöttük. Például az, hogy amíg a hardvereket egyszer megveszi az ember és dolgozik velük, addig a szoftverek igen könnyen másolhatók. Igaz, ez utóbbiért akár börtönbe is lehet kerülni. Beszélgetőtársamat nevezzük egyszerűen Istvánnak. Mert arról hallani sem akar, hogy akár csak a keresztnevét is leírjuk. A CD-írásról beszélgetünk ugyanis, és ezen a területen igencsak „zűrösek” a viszonyok. Legutóbb egy pécsi társaság tagjait csukta börtönbe a bíróság, mert törvénytelenül másolták a lemezeket. István elsőként a CD-írás technológiáját vázolja nagy szakértelemmel. Mindennek alapja a lézer. Akkor is ezt használja a gép, amikor felviszi a bineáris kódokat a lemezre, és akkor is, amikor olvassa ezeket a rögzített jeleket. A különbség csak abban van - mondja hogy míg íráskor magasabb hőfokon dolgozva szabályosan beleégeti az adatokat a hordozó lemezbe az erre alkalmas szerkezet, addig az olvasáskor alacsonyabb hőfokon dolgozik.-Ha belegondolsz, nem is olyan költséges mulatság CD- írót beszerezni. Minden szükséges kellékeivel együtt kijön százezerből egy jobbik változat. Az árát pedig hamar betermelheti, ha valaki rááll a „nagyüzemi” előállításra. Naponta kitermelhető a készülékkel úgy 6-8 ezer forint. Mert kereslet az természetesen van a hamis szoftverekre, legyen az akár valamilyen program, vagy éppen a legújabb számítógépes játékok valamelyike. István szerint szinte lehetetlen tetten érni azokat, akik CD- k másolásával nagyban foglalkoznak. Ennek többek között az is az oka, hogy aki másoltat, az is megszegi a törvényt. Nem érdeke tehát a rendőrségre szaladgálnia. Vannak persze vesztesei is az ilyetén módon folyó lemezmásolásnak: a szoftver- készítők és természetesen a hivatalos forgalmazók. Ki az a „marha” ugyanis, aki súlyos tízezrekért szerzi be mondjuk a Windows ’98-at, amikor potom 850 forintért is megszerezheti? Ennyibe kerül az alapanyaggal együtt a legolcsóbb helyen. Kapható persze ugyanott minden egyéb más program is: a Corel Draw 8.0-as éppúgy, mint a 3D Studio Max 2.5-ös. István kapásból sorol vagy ötven népszerű játékot. Olyanokat, amelyekhez 24 órán belül maximum ezer forintért hozzá lehet jutni. Mint mondja, ezek közül is a legkelendőbbek az úgynevezett real time stratégiai játékok. Igen sokan keresik az Age of Empirest, a Caesar III.- at, vagy a két lemezből és két kiegészítő CD-ből álló Red Alertet. Ez utóbbit az idén dobta piacra a Microsoft. Ahhoz persze, hogy vadonatúj szoftverekhez akár ingyen hozzájusson valaki, nem kell magának is CD-írót vennie. Elegendő, ha kellő kapacitású mobil rack-je van. Ekkor Esetenként az ezresből még visszajár... az Internetről letölthet magának szinte mindent. Igaz, a winchester hamar megtelik, de nem kell ott sokáig tárolni a leszedett anyagot. A mobil rack egyebek között arra is jó, hogy kivegyük a gépből, elsétáljunk oda, ahol CD-re teszik a rajta lévő anyagot. Ingyen persze, pontosabban cserébe a lelopott szoftver további másolása fejében. És innen újra ismétel- hétő a folyamat a „végtelenségig és még tovább”. Persze, nem árt ismerni azokat az internetes címeket, ahol meg lehet találni ezeket a vágyott programokat. Van bőven a hazai home lapok között is olyan, amelyiken hemzsegnek ezek a szoftverek. Nem is tudom, mit tehetne ezzel szemben a szoftver-rendőrség. Ha egyáltalán van ilyen. Azt tudom, hogy nem szeretik, ha így hívják őket, de ettől még lényegüket tekintve akként működnek. István szerint az elmondottakhoz képest szinte már szóra sem érdemes a zenei, illetve a filmeket hordozó CD-k hamisítása. Pedig abban is nagy pénzek vannak. Igaz ugyan, hogy szerzői és szomszédos jogokat sért mindenki, aki így vagy úgy - akár vevőként is - beszáll ebbe a bizniszbe, de ez nem különösebben zavar senkit. Kicsi még a kockázat. Igaz, a pécsi eset óta ismerősei közül is többen visszafogták magukat, de bőven akadnak, akiket meg sem ijesztett a két és fél éves börtönbüntetés kiszabásának a híre. Hogy miért terjedt el Magyarországon ilyen mértékben a hamis szoftverek forgalmazása? Nagyon egyszerű oka van. Amíg például az Egyesült Államokban egy átlagkeresetű munkás másfél órai béréből meg tud venni egy real time stratégiai játékot, addig - a hivatalos árfolyamot véve alapul - nálunk közel két hetet dolFOTÓ: GÁL GÁBOR gozhat érte. Ki engedheti ezt meg magának? Beszélgetésünk végén István sorolja azokat a helyeket, ahol különösebb nehézség nélkül megoldható a CD-másolás. Mint mondja, senki nem fogja megkérdezni, mit is tartalmaz a lemez. Annyi a dolgod csupán, hogy megkérdezed az árat, valamint azt: mikorra mehetsz az elkészült szoftverért. Vannak helyek, ahol - amennyiben sürgősnek mondod az ügyletet - nem egészen egy óra leforgása alatt kézbe is veheted új és olcsó szerzeményedet. Sike Sándor Elődeink üdülési szokásairól, a középkortól napjainkig Hurrá, nyaralunk...! együtt a klasszikus fürdőkultúra is összeomlott, de már a 6. századtól a gyógyulást kereső emberek előszeretettel keresték fel a hőforrásokat. Európában először a salemói egyetem orvosai írtak elő betegeiknek általában kilenc napig tartó fürdőkúrát. Elszaporodtak a fürdőházak. A fürdő azonban nem any- nyira a tisztálkodás, mint inkább a kaszinó és az örömtanya szerepét töltötte be. A gyógyforrásokról híres fürdőhelyeken jól gondozott fürdők és megfelelő fogadók várták a betegeket és a társaságra vágyókat. Ilyen volt a svábországi Baden, amely egyben a . társasági élet központja volt. A fürdőélet azonban nem vált általános szokássá. Kevés Badenhez hasonló hely létezett a 17. századig. A törökökkel és más keleti népekkel szemben az európai népek az egész középkoron át gyanakvással szemlélték az „ördög tavainak” nevezett fürdőhelyeket. Napjainkban azonban soha nem látott fejlődésnek indult a gyógy-ide- genforgalom. Európa-szerte valóságos iparággá nőtte ki magát. A magyar tengerről A 18. század második felétől - akik tehették - egyre többen keresték fel a Balatont, hogy megnyugvást, enyhülést leljenek a partján. A magyar tenger idegenforgalma a 19. század közepétől egyre nőtt, és a század végére teljesedett ki. A kezdeti fürdőkultúra már a múlt század végére pezsgő fürdőéletté teljesedett ki. Keszthely lakossága például a nyár folyamán többszörösére duzzadt. Á nagyobb városokban egyre Egy kacér hölgy 1909-ben fittyet hány az illemnek több bordélyházat alakítottak ki. A piros lámpás házak és a nem bordélyházban alkalmazott „kujtorgó nők” szaporodása miatt a polgári biztos arra kapott utasítást, hogy a szabad személyeket, ha kell, karhatalommal telepítsék ki. Az ok: „a férjükkel érkező hölgyek nem hajlandók addig az egyébként festői szépségű fürdőhelyekre jönni, míg ezek a kujtorgó szabad személyek az utcán garázdálkodnak. ” A vasfüggönyön túl Az ötvenes évekig a „vasfüggönyön” mindkét irányból nehéz volt átjutni. 1955-ben elvben elfogadták, hogy akinek lehetősége engedi, utazhat, a gyakorlatban azonban ez nem volt ilyen egyszerű. Egy magyar állampolgár magáncélból külföldre egyéni látogatóként (meghívólevéllel), egyéni turistaként vagy szervezett társas- utazások résztvevőjeként juthatott el. Egy akkori utazás megszervezése valóságos tortúra volt. A turista útlevél kérelmezéséhez - számos okmány mellett - igazolni kellett, hogy foglalt szállodai szobája van az illetőnek, s a kinttartózkodási idő legfeljebb két hét lehetett. A nyugati országokba legálisan utazni - politikai okok miatt - sokáig lehetetlen volt. Szerencsére mindez a múlté. Ma jóformán csak az anyagiakon múlik: ki, hol, meddig kíván tartózkodni. Az összeállítást készítette: Barta Katalin (Forrás: A Magyar Történelmi Társulat História című folyóiratának 1983-ban megjelent 3. száma) Még egy-két hét, és kitör a nyári vakáció. Hogy ki, hol tölti szabadidejét, főként a pénztárcájától függ. Egy dolog azonban időtlen idők óta biztos: a szervezetnek szüksége van napfényre, vízre, levegőre, és olyan időtöltésre, ami kimozdítja a fárasztó hétköznapi tevékenységek láncolatának sorából. Mikor nyaralhatunk? A kipihent, pozitív élményekkel feltöltődött ember egy jó ideig ellenáll a stressznek, stra- pabíróbb, derűsebb, mint a munkából szabadulni képtelen társai. Már az ókorból is vannak forrásaink a hajdani szabadidős tevékenységekről, s a középkori „turizmusról” is akadnak feljegyzések. A rendszeres pihenés, a szabadidő-kultúra elemei, az üdülési, utazási szokások csak századunk második felében épültek be szervesen életünkbe. 1891-ben hoznak Magyarországon törvényt a vasárnapi munkaszünetről, 1938-ban pedig az iparban bevezetik a fizetett szabadság rendszerét. Ma többnyire a munkahelyen kötött kollektív szerződések rögzítik a „szabadságolás” szabályait. Alábbi összeállításunkban a teljesség igénye nélkül villantunk fel érdekes részleteket elődeink pihenési szokásairól. A középkori turizmusról All. századtól újra benépesültek a népvándorlás viharos századai óta sivár és kietlen európai utak. Pedig akkoriban az utazás számos kényelmetlenséggel járt együtt. Xz utazók életét nemcsak a vámok, úton- állók és rablóbandák, hanem a nehézkes, lassú, rázós utazóalkalmatosságok is megkeserítették. Eleink szekéren, később kocsin és hintón értek el úticéljukhoz. A keresztes hadjáratok hatására finomodik az európai szellem, nő a kíváncsiság, a tudásvágy, s egyre többen kelnek útra ismeretlen tájak csábításának engedve. A lovagi turizmus legnemesebb válfaját a dalnokversenyek jelentették, a híres wartburgi versenyeken olykor ezernél több résztvevő is megjelent. A mozgalmas középkor a szórakozás mellett felismerte a táj szépségének, a csendes pihenésnek a varázsát is. Néhány itáliai városban már a 14. századtól kezdve szokássá vált, hogy a gazdagabb polgárok a nyári meleg elől kényelmesen berendezett vidéki házaikban keresnek menedéket. Egy korabeli képeslap Egerről A fürdőkultúráról Középkori és mai üdülés és turizmus leginkább közös vonása a gyógyfürdő használata. A régi római településekkel
