Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-17 / 113. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. május 17., hétfő Forró pörköltre zuhant, másnap meghalt a kislány (Folytatás az 1. oldalról) Mint azt a vizsgálat megállapí­totta, két iskolaköteles fiukat rendre piszkosan, mosatlan ru­hában, elhanyagoltan engedték a tanintézetbe, de ugyanígy járt óvodába a két kisebbik is. A család lakrésze takarítatlan volt. Legtöbbször a legidősebb fiú vigyázott a testvéreire. A kedvezőtlen, ingerszegény kör­nyezet kifejezetten károsan ha­tott az utódok szellemi fejlődé­sére, nem véletlen tehát, hogy az iskolába járóknál szorongá­sos, neurotikus tüneteket is fel­fedeztek. Tavaly október 31-én este a családfő egy ötliteres fazékban pörköltet főzött a gáztűzhelyen. Kislányuk, Judit annak közelé­ben felmászott egy székre. Az megbillent alatta, s a gyermek ráesett a főzőhelyre. A forrás­ban lévő pörkölttel olyannyira megégette magát, hogy mindkét farpofáján nagy kiterjedésű, a jobb csuklóján pedig kisebb égési sérüléseket szenvedett. A sebek összességében testének 15-20 százalékát érintették. Ezt követően azonban sem P. György, sem pedig a később hazaérkező neje nem hívott or­vost a sértetthez. Annak elle­nére sem, hogy látták a súlyos sérüléseket, észlelték a gyer­mek szenvedését. Mindössze - tüneti kezelés gyanánt - vizes borogatást és égés elleni kenő­csöt alkalmaztak, ám ez sem­miképpen sem minősíthető a vádirat szerint szakszerű, elég­séges ellátásnak. A lánygyermek az égési sokk következtében november 1-jén délután elhunyt, halálát azon­ban csak a következő nap reg­gelén vették észre a szüléik. Ek­kor szóltak csak az orvosnak, majd a rendőrnek. A szakvéle­mény szerint Judit élete az idő­ben elvégzett orvosi beavatko­zással megmenthető lett volna. A három kistestvért novem­ber 2-án az Egercsehi Polgár- mesteri Hivatal állami gondo­zásba vette. A főügyészség a fe­lelőtlen és gondatlan apát és anyát kiskorú veszélyeztetésé­nek, továbbá segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának segítségnyújtásra egyébként is köteles által elkövetett bűntet­tével vádolja. Indítványát a vádlottak részbeni beismerő vallomásával, a tanúk elmondá­saival, a szakértői vélemények­kel, a helyszíni szemle adatai­val, a rendőri jelentéssel és egyéb okirati bizonyítékokkal támasztja alá a vádhatóság. Az ügyben a Heves Megyei Bíróság hozza meg az elsőfokú ítéletet. (-y) Dühöngősarok Ki fog perelni egy dóriiéért? A sikeres propagandának köszönhetően már mindannyian tudjuk, hogy ha befürdünk egy vásárlással, selejtnek bizonyul az áru, ak­kor teljes mellszélességgel kiáll érettünk a Fogyasztóvédelmi Fő­felügyelőség. De mi van, ha ez sem elég? Olvasónk a Hírlaphoz fordult segítségért, miután felsült a Ker- mivel. Történt, hogy tornacipőt vásárolt Gyöngyösön. No nem a lengyelpiacon, vagy számla nélkül sundám-bundám az utcán, ha­nem egy szép, nagy áruházban. Az április 2-án hazavitt vászon csuka gumi(?)talpa pillanatok alatt elvékonyodott és kilyukadt, így 12-én már vissza is vitték blokkostul. Az üzlet minőségi vizsgálatot kért a fogyasztóvédelemtől. A szakvélemény ugyan elfogadja a nagymértékű károsodás té­nyét, ám ezért a vásárlót teszi felelőssé. Több szempontból. „A lábbeli állapotából arra lehet következtetni, hogy azt nem a rendel­tetési céljának megfelelően használták. ” (Rövid, laikus vizsgáló­dás után bennem is felmerül a gyanú, hogy talán fát vágtak vele, de ezt elhessegetem, mert a kopásnyomok épp a talp azon pontjain je­lentkeztek, amelyre járás közben a legnagyobb súly nehezedik. Ér­dekes egybeesés...) Vásárlónk második bűne, hogy kifogásáról nem haladéktalanul, az első intő jel megjelenésekor tájékoztatta a forgalmazót. Mulasztott, kártalanítás nem illeti, polgári úton perel­het, 790 forintért. Ami valójában furcsa, hogy olyan kibújósdi íze van az egésznek. Nem arról szól a vizsgálat, hogy selejt-e vagy sem az áru, hogy mi­ként mehetett tönkre körülbelül hat-nyolc órás folyamatos viselet után (mert nagyjából ennyi ideig használták ténylegesen), vagy hogy mennyire teherbíró az alapanyag és a konstrukció. Ezekről ugyanis egy árva hangot sem ejt a szakvélemény. Olvasónk gya­nítja, hogy ránézésre minősítettek, és anyagvizsgálatra egyáltalán nem is került sor. Értetlenül kérdi: mikor majd’ minden munkahe­lyen az ISO minősítésért küzdenek a gyártók, hogyan fordulhat elő ilyen eset? Már nyelvemen a jól besulykolt válasz: forduljon a fo­gyasztóvédelemhez. De még időben elszégyellem magam. J. A. Búcsú az alma matertől ’99 Rohanó világunkban is vannak állandóságok, olyan hagyományok, amelyek évről évre elő­térbe kerülnek és sokakat érintenek. Ilyen a középiskolákban a „vén diákok” búcsúztatása. Az elmúlt hét végi ballagáskor utoljára szólaltak meg a csengők az alma materekben a végzős ifjaknak. Fotóriportereink a nagy eseményt örökítették meg. Ötven év után először - Huszon­nyolc végzős, nyolcosztályos tanuló balla­gott fél évszázad után először az egri Dobó István Gimnáziumban. A normál tagozaton 33-an búcsúztak el iskolájuktól. FOTÓ: PERL MÁRTON Ballagtak a bornemisszátok - Kü­lönböző szakmákat képviselve, tizenöt osz­tály félezer tanulója köszönt el szeretett isko­lájától az egri Bornemissza Gergely Szakkép­zési Intézetben. fotó: perl Márton Öt osztály tanulói - Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium ballagási ünnepségén öt osz­tály 175 ifjú tagja vett búcsút a középiskolás évektől. FOTÓ: PERL MÁRTON Búcsúzó szilágyisok - A népszerű egri középiskolában ezúttal négy osztály több mint másfél száz diákja köszönt el az alma matertől. fotó: gál Gábor Százketten ballagtak a Wigner­ben - Az egri Wigner Jenő Műszaki, Infor­matikai Középiskolában négy osztály vett búcsút tanáraitól, iskolájától. FOTÓ: P1LISY ELEMÉR Hatvanban - a Bajza József Gimnázium­ban és a Széchenyi István Közgazdasági Szak- középiskolában ballagtak el a „vén diákok” az elmúlt hét végén. Utóbbi tanodában - ahol felvételünk is készült - kereken százan intet­tek búcsút az alma maternek. FOTÓ: T. O. A molyok ellen... Védik a környezetet EGER - A polgármesteri hiva­talból arról éresítették szerkesz­tőségünket, hogy ma és kedden éjszaka 22 óra és a következő nap hajnali 3 óra között az Ér­sekkertben, a Petőfi, az Ady Endre és a Szvorényi úton levő vadgesztenye-állomány vegy­szeres növényvédelmét végzik a Vársogondozás Kft. dolgozói. Mint a Hírlap megtudta, en­nek a fontos munkának a sür­gős elvégzésére azért van szük­ség, mert 1995 óta az aknázó­molyok nagyon elszaporodtak az említett helyeken. A szakér­tők szerint a védekezés környe­zetkímélő. De ezúton is felhív­ják a lakók, az érdeklődők fi­gyelmét, hogy frissen kezelt te­rületeken ne tartózkodjanak. Mától új helyen: A terhestanácsadás EGER - Lapunk az illetékesek­től arról értesült, hogy mától a megyeszékhelyen a védőnői szolgálat terhestanácsadója a Kossuth Lajos utca 6. szám he­lyett, a Szent János utcai rende­lőbe, az egykori Családi, Nővé­delmi Tanácsadó épületében várja a kismamákat a szükséges tájékoztatásra. Azt is megtudtuk, hogy a csecsemőgondozás - a tanács­adás helyszíne és ideje - a há­ziorvosok körzetében változat­lan marad a jövőben is. Ezért az érintettek ennek megfelelően fordulhatnak a gondozáshoz szükséges tanácsadó szakembe­rekhez. Egy okos gép Diagnosztizál, gyógyít EGER - A Budapesten élő Abonyi István fizikus munkás­ságát országhatárainkon túl az­zal is méltatták, hogy a New York-i Akadémia tagjává vá­lasztották. Többek között az ál­tala feltalált okos gépért, amely nemcsak precízen diagnoszti­zál, hanem ennek alapján gyó­gyít is. Ezt a szerkezetet mutatja be az okkult jelenségek tudomá­nyos magyarázatát kereső és megtaláló kutató május 19-én, szerdán délután háromnegyed négy órától az egri Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakis­kola ebédlőjében (Mátyás ki­rály út. 52.) A vendéggel - az Egri Egészség- és Környezetvédő ■ Egyesület képviseletében - Pé­csi István újságíró, a Szellemvi­lág című ezoterikus zsebkönyv- folyóirat felelős szerkesztője készít nyilvános riportot. Az eseményen az egyesületi tagok ingyenesen vehetnek részt, s várják az új belépőket is. A virágos városért EGER - A megyeszékhe­lyen a közeli napokban is­mét elindul a virágos váro­sért program. Többéves ha­gyomány, hogy az egri ön- kormányzat akciót szervez és támogatja a városszépí­tésben aktívabban szerepet vállalni kívánókat. A lakossági, illetve az in­tézményi virágosítási kedvet igyekszenek serkenteni. Ér­tékelik is majd a virágosítási versenyben részt vevők tel­jesítményét. így az idegen- forgalmi főszezon közeled­tével tovább szépülhet az idegenforgalmi célpontnak számító Eger. A város képe, a kirakat azonban nemcsak turizmus, hanem az itt élők számára is fontos. A virágo- sítás, parkosítás részleteiről a napokban számolunk be. Óriási „vízi disznók” a húsüzemben A feldolgozónak gond, a szalonnakedvelőnek csemege A Falcotrade Húsipari és Kereskedelmi Részvénytársaság üzemében már folyamatban van annak a kétezerkétszáz „vízi disznónak” a feldolgozása, amelynek költségeit az Agrárinter­venciós Központtal kötött szerződés értelmében a Magyar Ál­lam fedezi. Ä szállítmányokkal néhány szokatlanul súlyos ser­tés is érkezett. GYÖNGYÖS - A Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium által meghirdetett akció keretében az árvíz súj­totta területekről érkező sertés- állományt dolgozzák fel. A szaktárca állja a feldolgozás utáni bértárolás költségeit. Erre a gyöngyösiekkel öt hónapra kötöttek szerződést. A sertések átlagsúlya 190 ki­logramm körül mozog, tehát túlsúlyosnak számítanak. Ezt a termelők azzal magyarázzák, hogy az árvíz miatt nem tudták idejében leadni az állatokat. Ám a szállítmányban több a há­romszáz kilót meghaladó sertés is, ami azt jelezheti, hogy ezek a hízók már árvíz előtt is súly­többlettel rendelkeztek. Az állam élősúlyban 193 fo­rintot fizet a gazdáknak a serté­sek kilójáért, míg a feldolgozá­sért kilónként harminchét forint illeti meg az üzemet. Ám ezért a szállítást is vállalnia kell. A gyöngyösi húsüzemben eddig ezerkétszáz „vízi disz­nót” dolgoznak fel. A jövő hétre még ezer állatot várnak az árvíz sújtotta megyékből. Ko­vács Róbert gyárigazgató el­mondta, hogy a szerződésekben eleve százötven kilósnál na­gyobb, tehát túlsúlyos sertések feldolgozása szerepel. így nem érte váratlanul az üzembelieket a disznók kövérsége, ám három mázsa körüli állatokra nem számítottak. Szerencsére ezek részaránya nem volt meghatá­rozó, hiszen az ilyen hatalmas sertések feldolgozása költsége­sebb és az állategészségügyi szempontból kieső disznórész is nagyobb. A szalonnakedvelők viszont örülhetnek, hiszen a kövér álla­tok vágása után kiváló cse­megeszalonna kerülhet a bol­tokba. (tompa) Faxhálózat lesz a minisztériumi támogatásból Önállóan is eredményesek PÉTERVÁSÁRA - Szeren­csére az önállósodásunk után is sikerült megőrizni a közös­ségünket, s összejöveteleink tartalmát, hasznosságát. Munkaközösségünk eredmé­nyesen dolgozik, a 29 önálló iskola igazgatói a tapaszta­latcseréken és előadásokon, szakmai kirándulásokon sokat tanulnak egymástól. Ennek el­ismerése is, hogy a miniszté­riumtól 1,6 millió forintot nyertünk a működésünkhöz - mondta Király Gábor, a pé- tervásárai általános iskola igazgatója, aki három éve ve­zeti a körzet iskolaigazgatói­nak munkaközösségét. A pénzt három évre kapták, az idei részlet már meg is ér­kezett. A mintegy 400 ezer fo­rintból az iskolák között egy faxhálózatot alakítanak ki a naprakészebb információ- csere érdekében.-Éves munkaterv alapján dolgozunk, minden szeptem­berben egyeztetjük a progra­mot. Ez „menet közben” vál­tozhat - mondja Király Gá­bor. - Örömmel tapasztaljuk, hogy szívesen jönnek a kollé­gák a rendezvényeinkre, azo­kat hasznosnak tartják. Tá­mogatásra érdemesnek tart­ják közösségünket az érintett önkormányzatok is. Ugyan­csak sokat köszönhetünk a megyei pedagógiai intézet­nek, amely egyrészt helyszínt biztosít a rendezvényeinkhez, másrészt alkalmanként az előadásokat is finanszírozza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom