Heves Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-12 / 109. szám

8. oldal Pf. 23. 1999. május 12., szerda A zene ünnepe volt A Magyar Kórusok és Zeneka­rok Szövetsége Egerben ren­dezte az Éneklő Ifjúság szak­mai napokat. A háromnapos rendezvénysorozaton előadá­sok, koncertek szerepeltek. Or­szágos hírű szaktekintélyek tar­tottak felkészítést a gyakorló pedagógusok számára. A zene ünnepe volt ez a három nap, hisz a megye 14 iskolájából kö­zel 1000 gyerek énekelt együtt. A rendezők szeretnék ezt a vá­rosi hagyományt országos mé­retű rendezvénnyé kiszélesí­teni. Ezúton szeretnénk köszö­netét mondani helyi és országos támogatóinknak: Nemzeti Kul­turális Alap, Magyar Művelő­dési Intézet, Eger Megyei Jogú Város Kulturális Bizottsága, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, EKTF 2. Sz. Gya­korló Általános Iskola és Gim­názium, Domer Étterem, Ga­ramond Kiadványszerkesztő Stúdió, Gopala Virágbolt, Harmos cukrászda, Megyei Művelődési Központ, Megyei Pedagógiai Intézet, Movendo Kórus, SÉLI Kht., V&V Print Nyomdaipari és Keresk. Kft. Életveszély meddig? Hogyan előzhetők meg egyes életveszélyes helyzetek? Az előző napok híradásai baleset­vagy életveszélyt rejtő helyze­tekről tudósítottak (HMH IV. 22., 29.) Adódik a kérdés: mi idézte elő ezeket a helyzeteket, megelőzhetők-e hasonló esetek és milyen intézkedéssel? Vála­szom: igen, körültekintő enge­délyezési eljárással. Az enge­délyt kérő (tervező) köteles nyi­latkozni az engedélyezendő munkák előtt és alatt betartandó balesetvédelmi intézkedések­ről, különös tekintettel a közte­rületen lévő gyalogos- és jár­műforgalom biztonságára, a szükséges jelzések, burkolatok létesítésére, fenntartására stb. Amíg ez a nyilatkozat (terv, vázlat) a kérelemből hiányzik, az engedélyezési eljárás meg sem kezdhető. A jó engedély tehát tartalmazza a szükséges előírásokat, feltételeket, mu­lasztás esetén alkalmazandó szankciókat. Ezek hiánya az engedélyező hatóság, míg az előírtak be nem tartása az en­gedélyes felelőssége. Amit te­hát az engedélyező egyértel­műen nem írt elő, azt tudatosan - netán tévedésből - maga vál­lalta, az erre visszavezethető erkölcsi és anyagi felelősség megállapításának kockázatával. Az egri Mátyás kir. út (bal) és a Nagyváradi út (bal) keresz­teződésében folyó építkezés so­rán az engedélyes - feltétel nélkül - megszüntette a folya­matosan kiépített szilárd burko­latú járdát, és egy 30x30 cm-es papírlapot a kerítésre drótozva küldi a gyalogosokat a túlsó ol­dalra. A kiépített járda területe több mint tíz éve a gyalogosok közlekedését szolgálta, így - elbirtoklás címén - még ma­gánterület esetén is a gyalogo­sok javára szolgalom keletke­zett, melynek megállapítására (szükség esetén) a városi ön- kormányzat köteles intézkedést kezdeményezni. Megoldásként javaslom, hogy az építést enge­délyező hatóság határozatban kötelezze az engedélyest a fo­lyamatos gyalogosközlekedés biztosítására: min. két sor 40x40 cm-es beton járdalap szakszerű elhelyezésével, to­vábbi fenntartásával az elbon­tott járda kötelező helyreállítá­sáig. Lenhardt László Eger (cím a szerk.-ben) A csányi iskola büszkesége Rangos esemény színhelye volt három napon keresztül Debre­cen, ahol április 23-25. között rendezték meg a Kazinczy szép magyar beszéd verseny regio­nális fordulóját. A tíz megyéből érkezett álta­lános iskolás tanulók az Ady Endre Gimnáziumban mérhet­ték össze erejüket, tudásukat. A megyei pedagógiai intézet jó­voltából szűkebb pátriánkból hat tanuló vehetett részt, köztük iskolánk tanulója, Bódi Rita is. Valamennyiünk nagy örömére tanulónk ezüst oklevelet és jel­vényt kapott. Felkészítője: Zö- lei Sándomé magyar-történe­lem szakos tanárnő. A gondos szervezésnek kö­szönhetően nemcsak a verseny jelentett élményt a diákoknak, hanem az ismerkedés is a cívis­várossal. Pénteken este a gyönyörűen felújított Csokonai Színházban megtekintették a Csongor és Tünde című előadást. Szomba­ton az Ady gimnázium diákjai­nak, a dráma tagozatos 2. osz­tálynak az Ady-ák gáláját te­kinthették meg. Mind a gyerekek, mind az őket kísérő pedagógusok na­gyon jól érezték magukat. Kívánjuk, hogy a jövőben is ugyanilyen színvonalas ren­dezvényeken vehessenek részt az azt kiérdemlő tanulók és az őket felkészítő pedagógusok. Deák Tibomé igazgató Általános Iskola, Csány Valóban több, mint uszodaügy? Lapjuk 1999. április 21-i szá­mában az olvasók oldalán Pet- rovszky Mátyás tollából meg­jelent írás inspirált arra, hogy ebben a már-már lerágott csontnak minősülő, de a város közvéleményét még mindig élénken foglalkoztató „ügyben” véleményemet leír­jam. Petrovszky úr írása alapján két dolog semmiképpen sem kétséges. Egyrészt, hogy szer­vezője melyik oldalon áll, másrészt, hogy az övétől el­térő nézeteket vallókat leg­alább Makovecz úr szintjén utálja. Ha ez az érzés az uszo­daügy kapcsán alakult ki Ön­ben a szocialistákkal és a sza­baddemokratákkal szemben, az rendkívül sajnálatos, de ta­lán még lehet változtatni rajta, ám ha zsigerből gyűlöl ben­nünket, az sajnos-egy megvál­toztathatatlan állapot. Egy dologra azért kíváncsi lennék: a munkáspárt képvise­lőjét, aki politikai hovatarto­zása szerint sokkal inkább a kommunista párt utódpártjá­nak, szellemisége továbbvivő- jének tekinthető, mint az Ön által oly megvetően emlegetett MSZP és SZDSZ - igaz, most az önnek tetsző álláspontot képviselőkhöz csatlakozott -, szereti vagy utálja? Úgy gondolom, a vita mindvégig egy ügyről szólt, melyben teljesen logikus és helytálló érvek sorakoztatha­tok fel éppúgy a felépítés, mint a leállítás mellett. Az tény, hogy a két oldal ezen ér­veket különbözőképpen sú­lyozta, és ennek megfelelően eltérő végkövetkeztetést vont le, és legjobb meggyőződése szerint megtett mindent annak érdekében, hogy álláspontját érvényre juttassa. Emellett egyéb kérdésekben a közgyű­lés politikai szereplői kon­szenzusra jutottak, és megőriz­ték a város működőképessé­gét. Ön a lakosság megosztásá­val vádol bennünket, nyilván az „oszd meg és uralkodj” el­vének érvényre juttatása szán­dékára célozva. Ha Ön korábban is figye­lemmel kísérte a város életét, akkor tisztában van vele, hogy a lakosság ebben a kérdésben már az előző ciklusban is megosztott volt, éppúgy, mint a különféle szakmai csoportok (építészek, geológusok, tele­pülésrendezők, egészség- ügyiek, idegenforgalmi szak­emberek). Ezen megosztottságot talán legjobban mutatja az önkor­mányzati választás eredmé­nye, ahol a két esélyes pol­gármesterjelölt között a kam­pány során a legnagyobb vita éppen ebben a kérdésben volt, és a választást fej fej melletti küzdelemben nyerte a szocia­lista jelölt, dr. Nagy Imre. Az SZDSZ Ön által nyilván jól ismert „jellegzetes” mód­szereit én nem. ismerem, ugyanakkor úgy gondolom, népszavazási kezdeményezé­süket az motiválta, hogy a közgyűlésben ezen kérdések­ben egy, a szélsőbaltól a szél­sőjobbig szerveződött ellen­zék áll szemben a szociállibe- rális városvezetéssel és az őket támogató frakcióval, sza­vazatokat tekintve azonos erőt képviselve, ami sorozatban produkálta a 13-13 szavazati arányt. Ez pedig ha tetszik, ha nem, az adott kérdésben dön­tésképtelenségről árulkodik. Ezen helyzetet lehetett volna feloldani a népszavazással, amit magam is szerencsésebb­nek tartottam volna a testület által kiírva lebonyolítani, megspórolva ezzel az aláírás- gyűjtésre és hitelesítésre szük­séges időt. Persze, a legjobb az lett volna, ha ismerve a már korábban említett megosztott­ságot, a beruházás indítása előtt, mondjuk egy éve, az előző városvezetés kérdezte volna meg a városban élő pol­gárok véleményét egy népsza­vazáson. És még valamit: Egerben a régi uszodát nem az Ön által szocialistának minősített ak­kori kommunisták építették, hanem az építészek, építőmes­terek. Úgy gondolom, hogy a szakma szabályai, előírásai, törvényei politikától függetle­nek. Ennek megfelelően felté­telezem, hogy a tervezés, kivi­telezés az elvárható szakérte­lemmel, gondossággal történt. A végeredmény ismert. Most ugyanarra a helyre Makovecz úr tervezett uszodát. Lehet, hogy van közöttünk, aki utálja őt, bár még nem hal­lottam sorainkban olyan vé­leményt, ami az emberi fajtól eltérő más fajhoz sorolta volna, mint ahogy azt Mako­vecz úr megtette a város szo­cialista vezetőivel. Én azok közé tartozom, aki elismeri Makovecz úr építészi tudását, volt szerencsém több épületét megcsodálni. A ter­vek és a makett alapján úgy ítélem meg, itt is igyekezett a kapott feladatot megoldani, és egy látványában mindenkép­pen impozáns épületet ter­vezni, bár használhatóságáról eltérő véleményeket hallot­tam. Nem azzal van tehát gon­dom, hogy a Petőfi térre Ma­kovecz úr tervezett uszodát, hanem azzal, hogy legjobb meggyőződésem szerint a te­rület gyógy-idegenforgalmi célú hasznosítása a város ér­dekeit sokkal inkább szolgálta volna. Az Ön eltérő véleményét tiszteletben tartva: Pap László önkormányzati képviselő' Már csak nyolcán vehettek részt a baráti találkozón Emlékidéző hallgatók 55 év után találkoztak! Az egri Érseki Rk. Tanító­képző Intézet 1944. április 27- én néptanítói oklevelet és kán­tori képesítést kapott öregdi­ákjai az 55. évfordulón emlé­keztek az eltelt esztendőkre. A huszonhét végzett hall­gató közül már csak nyolcán vehettek részt a baráti találko­zón, s idézhették fel a régi szép emlékeket: Dobó Zoltán, Faludi Fe­renc, Klamarik Lajos, Kugler Béla, Nagy Sándor, Prokai Gábor, Remenyik Jenő és Szummer Károly. Sikeres nyüt nap A Főiskola Autósiskola és a Heves Megyei Baleset-megelő­zési Bizottság közlekedésbiz­tonsági nyílt napot tartott 1999. április 23-án az egri Balassi Bá­lint és a Tinódi Sebestyén Álta­lános Iskolákban. A gyermekek KRESZ-tesztlapot töltöttek ki, segédmotor-kerékpároztak és autós bemutatón vettek részt. A KRESZ-tesztben elért I. helyezésükért az MBB-től két­ezer forintos vásárlási utalványt kapott Pogonyi Tamás a Balas­siból és Szalmási Viktor a Ti­nódiból. A második és harma­dik helyezett gyermekek tárgy- jutalmat vehettek át a Főiskola Autósiskola képviselőjétől. Heves Megyei Baleset- megeló'zési Bizottság Gratuláció a szervezőknek A Független Női Szövetség gyöngyösi szervezete gratulál az április 24-én megtartott Ki mit tud? rendezvény sikeres munkájához, amit Karácsond nyugdíjasklub-vezetői szervez­tek. Köszönetét szeretnék mon­dani hallgatótársaim és magam nevében az V. Katonadal-fesz- tivál Abasáron megtartott két­napos rendezvény vezetőinek, szervezőinek, de különösen a Kálmán család odaadó, fárad­hatatlan munkájáért. Besze Györgyné Gyöngyös, Csalogány u. Emberségből jeles Tizenkét évi véradás után 80 évesen olyan betegséget kap­tam, amit egyedül nem tudtam kezelni, ezért kerültem egy hó­napra (április 1-30.) a Máltai Szeretetszolgálat mátrafüredi idősek otthonába. Ebben a nagyon vészes és sok szenvedéstől telített vilá­gunkban szükségét érzem, hogy ahol emberségből jelesre vizs­gáztak, hangot adjak és közöl­jem. Kezdem az otthon vezetőjé­vel, aki fáradságot nem kímélve vállalja a fizikai munka minden formáját. Az elismerés és hála minden fokát megérdemli. Folytatom a nővérekkel, akik olyan lelkiismeretes, odaadó munkát végeznek, amit nem le­het figyelmen kívül hagyni. Végül hadd említsem meg még a két fiatal lányt - ami a fiata­lokról alkotott rossz vé­leményt megcáfolja a mun­kájukat lelkiismeretesen vég­zik. Igenis vannak még rendes fiatalok! Köszönet az otthon minden dolgozójának! Özv. Kovács Györgyné Gyöngyös, Zöldfa u. 6. A fogyatékosok esélyegyenlőségének napján dr. Harrach Péter is elmondta gondolatait Az andomaktályai példa Míg országszerte arról hallani, hogy nagy felháborodást kelt egyes helyeken a fogyatékos személyek részére kialakított gondozóházak ügye, addig egészen más a helyzet Andor- naktályán, ahol már három ilyen gondozóház is működik, amelyek közül az első 10 éve kezdte meg működését - mondta Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke An- domaktályán 1999. május 5- én. A polgármesteri hivatalban a fogyatékosok esélyegyenlő­ségének napjáról együttesen emlékezett meg az Értelmi Fo­gyatékosok és Segítőik Orszá­gos Érdekvédelmi Szövetsége szervezésében az ÉFOÉSZ or­szágos és megyei vezetése, a megyei, valamint a helyi ön- kormányzat vezetése. Daru Sándor polgármester köszöntötte a megjelenteket, és elmondta, hogy az itt élő em­berek nemcsak befogadták a lakóotthonok gondozottjait, de mindennapjaikat is segítik, tá­mogatják őket. Áz ünnepség díszvendége dr. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter volt, aki beszédében ugyancsak utalt a más településeken a gondozó­házak kialakításával kapcso­latban tapasztalt felháboro­dásra, amelynek szerinte nem rosszindulat, hanem a jóindulat hiánya volt az oka. Az andomaktályai példát követendőnek tartja a többi te­lepülés számára, mert mutatja, hogy csak megfelelően előké­szített, a gondozóházak kör­nyékén élő emberek és a helyi önkormányzat előzetes tájé­koztatásával és meggyőződé­sével lehet és kell ilyen intéz­mények kialakításába fogni. Gyene Piroska, az Értelmi Fogyatékosok és Segítőik Or­szágos Szövetségének elnöke megköszönte a miniszter biz­tató szavait, és további munká­jukhoz is a segítségét kérte. Elmondta, hogy a fogyatéko­sokkal való törődés és a velük való foglalkozás nemcsak el­foglaltságot, de ennél többet, elhivatottságot kell hogy je­lentsen mindenki számára. A megemlékezés résztvevői délután meglátogatták az An- domaktálya, Rákóczi u. 3. szám alatti ÉFOÉSZ védőott­hont, ahol Tamé Dobi Erzsébet vezető és dr. Hídvégi Márta, az ÉFOÉSZ Heves megyei titkára köszöntötte a megjelenteket. Az otthon lakói sok szeretet­tel és kedves kis műsorral fo­gadták az érkezőket. Bemutatták az épületet, a szépen berendezett lakószobá­kat, a társalgóhelyiséget, a konyhát, a kondicionálótermet és egyéb helyiségeket. Ezután a fogyatékosok esélyegyenlőségének napján résztvevők az andomaktályai gondozóházban folytatták a ta­pasztalatszerzést. Az intézményben Farkas Katalin gondozott köszöntötte a szociális és családügyi mi­nisztert és kíséretét. A nemrég átadott gondozóház kialakítá­sáról és működéséről Herczog Tamás, a Heves Megyei Ön- kormányzat Andomaktályai Fogyatékosok Otthona és Re­habilitációs Intézete igazga­tója, valamint Varga Lívia igazgatóhelyettes tájékoztatta a megjelenteket. A gondozóház lakói büsz­kén mutatták különböző „tró­feáikat” a vendégeknek, ame­lyeket különféle, a fogyatéko­sok számára rendezett hazai és külföldi sportversenyeken nyertek. Suha Róbert, aki 1996-ban egy Svájcban megrendezett labdarúgótornán a gólkirálysá­gig vitte, élénken mesélte, hogy június közepén amerikai sportrendezvényre utazik, ahol ismételten gólkirály szeretne lenni. Blahó Anna egy torna verse­nyen készült kép segítségével magyarázta, hogy itt talajgya­korlatban II. helyezést ért el. Ezeket a szép eredményeket és a gondozóházakban zajló fe­lelősségteljes munkát, illetve a gondozottak ragaszkodását látva nekünk nem fogyatékos embereknek fontos felada­tunkként jelentkezik ennek a másságnak az elfogadása és a fogyatékos emberek segítése, bátorítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom