Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

1999. április 8., csütörtök Pf. 23 5. oldal Találkozás 45 év után Együtt az osztály 45 év után Meddig volt Egerben püspökség, és mióta van érsekség? A fenti kérdést azért kell fel­tennem, mivel a napi sajtóban, sőt néha a tudományos szak- irodalomban is pontatlan megállapítások látnak napvi­lágot e témáról. Néhány évvel ezelőtt a Holmi című folyói­ratban a XVIII. században élt Csenkeszfai Póts András ti- szanánai református papköltő­ről szólván a szerző Eszter- házy Károly püspököt érsek ti­tulussal illette. A Heves Me­gyei Hírlap március 19-i szá­mában Szuromi Rita a 92 éves Kapor Elemér költőt köszöntő cikkében Egerről, mint „püs­pöki székhelyről” írt. A történettudósok jelenleg is vitatkoznak azon, hogy első királyunk, Szent István melyik évben alapította az egri püs­pökséget. Azt viszont okleve­les adat bizonyítja, hogy 1009- ben már fennállott az egri egyházmegye, illetve a püs­pökség. Ugyancsak vitatott a szakemberek körében az első öt egri püspök személye. Az viszont tény. hogy az utolsó egri püspök gróf Eszterházy Károly volt, aki 200 évvel ez­előtt, 1799. március 15-én hunyt el. Halálát követően hat évig nem volt főpásztora az egri egyházmegyének. 1804- ben az uralkodó, I. Ferenc csá­szár és király intézkedése nyomán és VII. Pius pápa bul­lája révén az ősi egri püspök­séget érseki és metropolitai székké emelték. Ennek során a hajdani egyházmegyéből ki­hasították a kassai és a szat­mári püspökséget. Az egri püspökség érsekségre emelése után az esztergomi érsekek, mint metropoliták joghatósága alól kivették az egyházme­gyét, s az egri érsek metropoli­tai hatalma alá helyezték a rozsnyói, a szepesi, a kassai és a szatmári püspökséget. Az első egri érsekké Fuchs Ferenc, addigi nyitrai püspö­köt nevezték ki. Őt időrendi sorrendben napjainkig követ­ték: Báró Fischer István, Pyrker László János, Lonovics József, Bartakovics Béla, Sa- massa József, Szmrecsányi Lajos, Czapik Gyula, Breza- nóczy Pál, Bánk József, Kádár László, Seregély István. dr. Szecskó Károly Eger Tartózkodjunk a túlzásoktól és becsüljük meg elődeink munkáját Színházunk tegnap, ma, holnap A megépült épülettel évtizedekig együtt kell élnünk Március 27-én Egerszalók régi általános iskolájában találkoz­tak azok a régi osztálytársak, akik 1954-ben végezték el az általános iskola 8. osztályát és azóta nem találkoztak. A találkozás megható jele­nete volt, hogy a mára őszülő nagymamává, nagypapává váló régi osztálytársak könnyes szemmel hogyan ismerték fel a régi játszótársat, hogyan talál­tak újra egymásra. Az öregdiákok rendhagyó osztályfőnöki óráján mindenki elmondta, miként telt el az el­múlt 45 év és hogyan alakult az élete, mit is köszönhet az első iskolai éveknek, hogyan hatá­rozta meg a későbbi életét. A találkozás során meleg­szívvel emlékeztek a negyve­Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépisko­lát képviselve 1999. március 21-23-án részt vettünk az egri Közgazdasági Szakközépisko­lában megrendezett Országos Tanirodai Konferencián és Ki­állításon. A színvonalas ren­dezvény sikeres és hasznos volt a diákok és pedagógusok szá­mára is. Műszaki hiba folytán a szál­lásunkon - a Tourist Hotelben - érkezésünket követően nem volt víz, kérésünk ellenére az ott dolgozók viszont nem tanú­sítottak különösebb segítőkész­A Magyar Politikai Üldözöttek Szövetségének Országos El­nöksége 1999. április 1-jétől áthelyezi székhelyét Ózd váro­sába. Ez irányú igényünket az ózdi városi önkormányzathoz bejelentettük. Ha Mezőkövesd város ön- kormányzata anyagilag támo­gatja a szövetségünket és a me­zőkövesdi tagok befizetik a nes-ötvenes évek nehéz idősza­kára a nehéz, de mindig szép gyermekkorra, az időközben el­távozott volt iskolatársakra, a betűvetésre, számolásra, az ol­vasás szeretetére tanító, az életre nevelő volt, vagy távol­lévő tanárokra. A volt tanárok közül Busák Károly osztályfőnök a min­denki által szeretett Karcsi bá­csija méltán örült annak, hogy az egykori mezítlábas, rövid nadrágos, vászontarisznyás mindig labdázni, játszani akaró, de a tudásra szomjazó lányok, fiúk mindegyike megtalálta éle­tének értelmét. A résztvevők 2004-ben újra találkoznak. Varga Miklós Eger séget a problémák megoldásá­ban. így a közelben lévő Flóra Hoteltől kértünk tisztálkodási lehetőséget 14 fős csapatunk számára. Itt Váradiné Szőllősi Erika üzletvezető - helyzetün­ket átélve - segítségünkre volt. Köszönjük neki és a szálloda üzemeltetőjének, hogy az esti csodálatos színházi előadást jó közérzetben, felszabadultabban élvezhettük. A Flórában tapasz­talt példa kárpótolt a Tourist Motelben átélt bosszúságért. A VESZ Gyakorló Kft. Orosháza Kerekes Anita ügyvezető ig. tagsági díjukat, úgy havonként egy alkalorűfnal szövetségünk elnöke fogadónapot fog tartani. A többi heteken pedig a városi szervezet Mezőkövesden, az Alkotmány u. 5. sz. alatt, a ké­sőbbiekben meghatározott idő­ben fogadja a hozzánk forduló­kat. Jelenlegi címünk: MA- PÜSZ, 3600 Ózd, Pf. 238. MAPÜSZ elnöksége Az egri színház rekonstrukció­jának beindulása alkalmából ta­lán érdekes felidézni az első, 1904-ben megnyílt kőszínház képét. A régi fényképet nézve meg kell állapítanunk, hogy az épü­let teljesen indokoltan nem ka­pott sem műemléki, sem város­képi védettséget. Bár főbejárati homlokzata mutat szép részle­teket, az összhatást lerontja az épület tömegének esetlegessége és az oldalhomlokzatok igény­telensége. Mintha egy ódon magtárt toldottak volna meg egy palota előcsarnokával. Ha az összképet gondolatban összehasonlítjuk a kecskeméti, szegedi, veszprémi vagy ka­posvári színházéval, akkor saj­nálhatjuk igazán, hogy Egerben akkor csak ennyire futotta. Az 1964-ben elkészült első rekonstrukció csak „felújításra” adott törvényes kereteket. A nézőtér nagyságát és oldalsó fa­lait meg kellett tartani, de az újonnan épült környező kiszol­gálóhelyiségekkel így is elég jelentős bővítést lehetett elérni. Az új főbejárat kikerült a néző­tér tengelyéből, így nagyobb és használhatóbb előcsarnok ké­szült, az emeleti feljárót is a belső térből lehetett indítani. Az épület külalakja a ’60-as években még világszerte ural­kodó funkcionalista, modem építészeti elveket tükrözte, me­lyeket már nálunk is érvényesí­teni lehetett a korábban diktált „szocreál” letűnésével. Sajnos, a nagyvonalú főhomlokzati üvegfalat, mely a kétszintes előcsarnokot határolta, utóla­gos szerkezeti károsodás miatt 1982-ben el kellett bontani, s a jelenlegi beton lamellasor in­dokoltan kifogásolható mind használati, mind esztétikai szempontból. Mindemellett az új épület korának igényeit jól kielégítő, egységes megformá- lású, korszerű épületnek volt tekinthető, melynek megjele­nése azonban az anyagi forrá­sok szűkösségét is elárulta. (Tervező: Mányoki László, KÖZTI) A most, 1999-ben induló re­konstrukció főleg tartalmi indít­tatású, de megjelent az az igény is, hogy a megújuló színház legalább főhomlokzatában .jobban” illeszkedjék Eger ba­rokk városképéhez. A belső felújítások és kis­mérvű bővítések, átalakítások a Hírlap 1999. febr. 12-i számá­ban tételes felsorolást nyertek, s ezek indokoltságához nem fér kétség. A külső megjelenítés - me­lyet az idézett cikk még mindig a tavalyi engedélyezési terv homlokzatával illusztrált - sze­rintem nem ilyen egyértelműen pozitív. Azt ugyan nem vita- tom,- hogy a megrendelőnek joga van egy épület „szebbé té­telét”, igényszintjének emelését szorgalmazni, de az ehhez szükséges anyagi fedezettel is rendelkeznie kell, vagy azt elő kell teremtenie. Költségkímélés érdekében mindenképpen prak­tikus - és főleg etikus - lett volna az épület eredeti tervező­jét is bevonni a színház kozme­tikázásának folyamatába. A jelenlegi épület fő tömegei ugyanis változatlanul maradnak - csak az előcsarnok traktusa bővül egy-egy félköríves tol­dással és magastető meg két kupola ráépítésével - ezért az épület egységének lehetőség szerinti megőrzésében az ere­deti tervezőnek hasznos sze­repe lehetett volna. Bevonásá­nak szándékáról ugyan olvas­hattunk a tavalyi sajtóban, de ennek eredményéről nincs tu­domásunk. Egységre való törekvésről, sajnos, még a főhomlokzatnál sem lehet beszélni. Az új ter­vező, Bodonyi Csaba ugyan frappáns ötlettel újraépíteni ja­vasolja az 1904-es főbejárati homlokzati épületszakaszt, de az így helyreállított belső szimmetriatengely hatását le­rontják a túlhangsúlyozott új kupolák, a historizáló stílusú főbejárat hangulatától pedig idegen a csatlakozó homlokzat- részek egyénieskedő, túlkváde- rezett kialakítása. Visszatartot- tabb formaképzés jobban illene mind a régi-új főbejárathoz, mind a változatlanul maradó „modernista” főtömegekhez. Fentieket annak tudatában ír­tam, hogy az építészeti ízlés egyéni és koronként változó, de a megépült épülettel évtizede­kig együtt kell élnünk, töreked­nünk kell tehát az időállóságra. Az egri történelmi épületekből leszűrhető tanulság: építészeti tevékenységünk során tartóz­kodjunk a túlzásoktól és becsül­jük meg elődeink munkáját! Bó'jthe Tamás Ybl-díjas építészmérnök Eger Egyeztettünk, de minek? A Heves Megyei Hírlap már­cius 19-i számában megjelent „Menetrendszerű javaslat a menetrendre” c. cikkükre ol­vasva nem tudjuk: miért gon­dolta meg magát a balatoni polgármester? Az Agria Volán Rt. a menet­rend előkészítési szakaszában megkereste a működési terüle­ten lévő önkormányzatokat igényfelmérés céljából. Balaton község polgármestere ezt köve­tően szóban jelezte igényét, amelyben személyes egyezte­tést kért. A részvénytársaság megszervezte az egyeztetést, amelyen Balaton, Mikófalva polgármesterei voltak jelen. A hosszas tárgyaláson a község és a részvénytársaságunk két le­hetséges változatban állapodtak meg. A megegyezést követően az Agria Volán Rt. elküldte a kölcsönösen elfogadott menet­rend-tervezeteket 1999. február 17-én írásos véleményezésre, amely a menetrend végleges jóváhagyásához szükséges. A cikkben is említett levél két vál­tozatának lényege a következő. I. változat: a szóló autóbusz csuklós járművel történő kicse­rélése. 2. változat: az igények figyelembevétele mellett reggel egy db új járat indítása, délben szintén egy új járat indítása. A második változat szerinti autóbuszjáratok eddig nem köz­lekedtek. Továbbá szerepel né­hány későbbi időrendi módosí­tás. A polgármester a mai napig a menetrend-tervezetre nem nyilatkozott. Ennek hiányában a részvénytársaság nem tudja a kért módosításokat elvégezni.- Az egyeztetésben megálla­podás született arra vonatko­zóan, hogy a 6.50 órás időpont késői, hiszen ezzel a diákok nem tudnak már iskolakezdetre beérni. Akkor Vass Tibor úr ezt elfogadta.- Az Agria Volán Rt. tárgya­lásokra kész a működési terüle­tén lévő minden önkormányzat­tal, így nem kivétel Balaton község sem, azonban elvárja, hogy a képviselőjük döntéské­pes legyen. Agria Volán Rt. Eger Pintér Lajos személyszállítási üzletág-igazgató Levelezőink figyelmébe Ezúton hívjuk fel levelező­ink figyelmét, hogy a szer­kesztőség fenntartja magá­nak a jogot, hogy a beérke­zett leveleket rövidített for­mában adja közzé. Az írások tartalmával szerkesztőségünk nem fel­tétlenül ért egyet. Kizárólag névvel és cím­mel ellátott leveleket van módunkban megjelentetni. Tettéért mindenkinek vállalni kell a következményeket Egyik pofon, másik pofon? Reagálás Négyessy Zita cik­kére: A március 13-i cikkének már a címadása sem reális. Az ostorosi iskolában egyetlen pofon sem csattant el. Történt egy ökölcsapás - tahúk jelen­létében - a szülő részéről, s egy „legyintés” a pedagógus részéről. (Nem pofon vagy po­fonok és nem nyakleves.) Az újságírónő 10-i cikkében (Anyatigris vagy goromba szülő?) elfogulatlanul számolt be az iskolában történtekről. Ugyanabból a toliból három nap múlva már egészen más kicsengésű - a tényeknek nem megfelelő - írás született. Vajon milyen hangvételű eszmefuttatás rendeződne so­rokba, ha egyszer a saját gyermeke menne haza vérző sebekkel, kiszolgáltatottan, mert nem volt olyan ember, aki őt a közösségben meg­védje? Természetesen egy gyerme­ket sem szabad megpofozni. Nem szabad, még akkor sem, ha ez a pofon már a végső sza­kasz lenne a gyermek szemé­lyiségének pozitív irányú ala­kításához. A fiatalabb, gyen­gébb iskolatársakat könnyű kettőnek megtámadni, s úgy megütni a vétlent, hogy annak felreped a szája széle. S ha a tanárnő tettéért felelősségre meri vonni vétkes tanítványát, akkor el kell felejteni a peda­gógus minden érdemét, pel­lengérre kell állítani, meg kell bélyegezni, legalábbis egy új­ságírónak. így lesz lassan az áldozat­ból bűnös, s így kerülhet téve­sen az ügy középpontjába a ta­nárnő reakciója, a gyermek tette és a szülő minősíthetetlen viselkedése helyett. S mindez történhet egy iskolában gyer­mekek szeme láttára. Az ököl­csapást pedig nem annak kell szégyellnie aki kapja, hanem annak, aki adja. Akár kézzel, akár tollal. A tanárnőnek nem kell a „falak mellett surrannia”, hi­szen munkáját, gyermekekhez fűződő szeretetét nemcsak ta­nítványai és kollégái, hanem a szülők is elismerik. Kolléga­nőnk nem kerülte hetekig a munkahelyét. Másnap osztálya ujjongása, ragaszkodása fo­gadta, s a tőlük ajándékba ka­pott csokoládét darabokra törte és végigkínálta tanítványait. Valamennyiüket! Közvetlenül nem tartozik ugyan a tárgyhoz, de szeret­nénk megemlíteni azt a nyáron történt esetet, amikor az Osto- rosi-tónál felügyelet nélkül fürdőző kilencéves Petit(!) a tanárnő férje mentette meg a vízbefulladástól. Meghálálták neki! A tanárnő tettéért - de csak a valós tettéért - vállalja a felelősséget, de a szemben álló feleknek is vállalniuk kell! Az iskola dolgozói (aláírások a szerk.-ben) Van még segítőkészség A MAPÜSZ Ózdra költözött Eger Megyei «fogú Város Polgármesteri Hivatala az általános iskolai beiskolázás jobb koordinálása érdekében a felvételi eljárást két szakaszban tervezi megvalósítani. Az első szakaszban a beiskolázási igényeket indokolt felmérni. A jelentkezés előzetes iskolánkénti nyilvántartásba vételt jelent, amelyet a szülőknek személyesen kell megtenni az alábbi időpontokban: 1999. április 12. 8.00-14.00 között vagy 1999. április 13. 13.00-18.00 között történhet. A felvételi döntésről illetve az esetleges átirányításokról az iskola közvetlenül értesíti a szülőket. A gyermeket abba az általános iskolába kell beíratni, amelyet az értesítő levél közöl. A beiratkozás 1999. április 26-án 8.00-14.00 között vagy 1999. április 27-én 13.00-18.00 között történhet. A beiratkozáshoz az alábbi dokumentumok szükségesek:- a szülő személyi igazolványa- a gyermek születési anyakönyvi kivonata- óvodai szakvélemény ' (44934)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom