Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-29 / 99. szám
1999. április 29., csütörtök Agrártermelőknek 11. oldal Agrármúlt a jövőnek A műszerével lett világhírű A liszt minőségét vizsgáló eszközt alkotott A hazai búzatermelés elismert tudósa, a Gabona és Lisztkísérleti Állomás első igazgatója világhírre tett szert az általa kifejlesztett lisztvizsgáló műszerrel, a Farinograph-fal. A 120 éve született és hat évtizede elhunyt Hankóczy Jenő szenvedélyes szakmaszeretetével, örökké kísérletező példamutatásával kiváló szakembergárdát kovácsolt össze. Ezek később, a nyomdokain haladva világszerte öregbítették a magyar lisztvizsgálat módszereinek hírnevét. Hankóczy Jenő 1879. február 24-én született a Győr melletti Pusztazselykén. A veszprémi gimnáziumban érettségizett, majd a magyaróvári Gazdasági Akadémián folytatta tanulmányait, ahol 1900-ban szerzett diplomát. A tehetséges fiatalt Cserháti Sándor professzor hívta meg a magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomásra asz- szisztensnek. Ott gyorsabb és biztosabb módszereket keresett a lisztvizsgálatra. 1905-ben szerkesztette első műszerét, a Farinométert, amely a lisztből kimosott si- kér erejének és nyújthatósá- gának megállapítására szolgált. 1912-ben készítette el a liszt vízfelvevő képességének meghatározására szolgáló műszerét. Azzal kimutatta, hogy a különböző búzafajták- ból nyert lisztmintákból azonos vízmennyiség hozzáadásával milyen keménységű tésztát állíthatnak elő. Hankóczyt akkor már a búza beltartalmi értékének legjobb ismerőjeként tartották számon. Újabb tésztavizsgáló készüléket szerkesztett, amelyet 1928-ban világhírt hozó műszerré tökéletesített. Ez a találmány egyszerűsége, könnyen kezelhetősége miatt rohamosan elterjedt a világban, s egészen az utóbbi évekig a lisztminó'sítés nélkülözhetetlen eszköze volt. Emellett felhasználták a különféle minőségű búzák keverési arányának megállapítására, a*sü- tőipari munka ellenőrzésére, valamint az állandó összetételű liszt előállítására is. A kiváló konstruktőr részt vett egy újabb lisztvizsgálónak, az Extenzograp-nak a szerkesztésében is, majd hozzákezdett a Labograp létrehozásához is, amely a liszt minőségét a tészta nyújthatósá- gáriak mérésével állapította meg. Betegsége és korai halála miatt azonban ezt a műszert munkatársa, Gruzl Ferenc készítette el. Hankóczy irányításával országos vizsgálat kezdődött a hazai búzafajták minőségének vizsgálatára és a legjobb fajták tervszerű elterjesztésére. Emellett a gabonatárolásnál is új kezelési mód kialakítására törekedett. A nevéhez fűződik a búzaliszt osztályozásának kialakítása is. Munkásságát a távoli országokban is elismerték. Több belföldi és külföldi tudományos egyesület választotta a tagjai sorába. Úttörő munkásságát elismerve az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 1938. évi közgyűlésén Elek Henrik-tiszteletdíjjal tüntették ki. Hankóczy Jenő alig töltötte be hatvandik évét, amikor betegsége legyőzte a világsikert aratott Farinograph alkotóját. Hatvan esztendeje, 1939. március 2-án hunyt el Budapesten. Emlékét azonban ma sem feledték el hálás utódai. Mentusz Károly A vetőmag-szabályozásról A 21/1999. (II. 19.) FVM- rendelet változást hozott a vetőmag-előállítás és -forgalmazás szabályaiban. Ennek értelmében az exportcélú termelés anyamagja a belföldi forgalomban akkor vámkezelhető, ha az importőr nyilatkozatot tesz arról, hogy az adott fajtajelzésű és tömegű vetőmag exportcélú termelésre érkezett. Annak a teljes termését a termelési ciklus végén exportálják. A nyilatkozatot a Vetőmag Terméktanács nyilvántartásba vételre ellenjegyzi. Segíti a térségi integrációkat A kis- és közepes agrárvállalkozások piacra jutását segíti az Alternatív Agrárvállalkozásokat Fejlesztő Kht., az Állagra, amely az amerikai ACDI/VOCA nonprofit szervezet támogatásával jött létre. Az Altagra a termelési rendszerek és térségi integrációk menedzsmentjének nyújt támogatást szolgáltatásaival, amelyeket a teljes körű minőségbiztosítás jellemez. A kht. a termékfejlesztés, a minőségbiztosítás, a marketing, a kereskedelem, a szak- tanácsadás és az agrárinformatikai fejlesztések területén segíti az érdekelt vállalkozásokat. Ezek termékeinek olyan integrációból kell kikerülniük, amelyeknél az előállítástól a piacra kerülésig teljes körű minőségbiztosítást nyújtanak. Az Altagra különféle szolgáltatásaival több mint 50 integrációt segített. A csaknem ötezer agrárvállalkozást reprezentáló integrációkban részt vesznek kis- és középvállalkozások is. A közhasznú társaság 65 termék piacra jutását segíti. Az Altagra jelentős eredményeket ért el egyes állattenyésztési egyesületek kialakításában is. Segítséget nyújtott például az őshonos magyar baromfifajták, a galamb, a mangalica, a juh és a kecske, valamint a farmszerű nagyvadtenyésztéshez. Az állattenyésztés súlya Az állattenyésztés súlyát növelni kell a mezőgazdasági termelésen belül - szögezte le Mucsi Imre, az agrártárca helyettes államtitkára sajtótájékoztatóján. A fejlett nyugati országokban a növénytermelés és az állattenyésztés aránya az agráriumon belül 34-66 százalék. Hazánkban ez 58-42 százalék. A tárca ezért szeretné növelni a kedvet a húsmarha és a húsló tenyésztése iránt, és ösztönözné a juh-, valamint a kecsketartást is. Betiltják, mert az emberre veszélyes Ausztriában betiltják a Lindane féregirtó használatát, miután az fokozottan veszélyes az emberi szervezetre, és tartósan a talajban marad. A vetőmagvak és fák védelmére szolgáló vegyszert Dániában és Svédországban már betiltották, Franciaországban pedig csak jelentős korlátozások mellett engedélyezik használatát. Ezzel szemben nagy területeket permeteznek vele Belgiumban, Nagy- Britanniában, illetve Olaszországban. Brüsszelben egyébként négyszáz, gyom- és rovarirtásra szolgáló vegyi anyag környezetre, illetve az emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát rendelték el. Az osztrák jelentés figyelembevételével döntenek arról, hogy a Lindane rákerüljön-e az Európai Unióban nem alkalmazható féregirtó szerek listájára. A szövetkezetek • •• ír • / ff% jovojerol A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium úgy szeretné módosítani a szövetkezeti törvényt, hogy az teremtsen lehetőséget a kívülálló tulajdonosok kiválására. Ugyanakkor erősíteni kívánják a meglévő működőképes szövetkezeteket - mondta Torgyán József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az elképzelések szerint szeretnék elérni, hogy hitellehetőséget kapjanak a termelőszövetkezetek. Ebből pedig kifizethetnék a szövetkezetből kiváló tulajdonosokat. Mint a szaktárca vezetője elmondta: a szövetkezeti törvény módosításáról szóló javaslatot rendkívüli parlamenti ülésen szeretnék megismertetni a közvéleménnyel. Takarmánykukoricafelvásárlás A 22/1999. (II. 26). földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi rendelet szabályozza a 1005900000 vámtarifaszámú takarmánykukorica garantált árú állami felvásárlását. Az állam kizárólag a Gabona Terméktanács tagjaitól vásárol fel takarmánykukoricát a rendelet 1. számú mellékletében szereplő mennyiségben, minőségben, az ott meghatározott garantált áron. A felvásárlás erőfeltétele, hogy a jogosult a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatalhoz legkésőbb augusztus 31-ig bejelentse a takarmánykukorica vetésterületének nagyságát, az adott év május 31-i állapotának megfelelően. A bejelentést a földművelésügyi hivatal a termelőnek írásban visszaigazolja. A felvásárlási időszak idén december l-jétől 2000. március I-jéig tart. MÉRLEG, ZSÁKSZÁJVARRÓGÉP, CÉRNA ********************** METRIP0ND PLUS Kft. 6800 Hódmezővásárhely Tel./fax: 62-241-812, LAPUNKAT NAPONTA TQ88 MINT OLVAUÁK* Vidékfejlesztés közös programokkal lönbségek kiegyenlítését célzó területfejlesztésnek fontos szerep jut a vidéki térségek fejlődésében. További összefüggés fedezhető fel a mező- gazdaság és a vidék fejlesztése között, hiszen a falusi közösségek aktív kezdeményezése nélkül nem létezik a vidéki népesség életkörülményeinek javítását szolgáló korszerű mezőgazdaság. A jól működő mezőgazdaság garanciáját a hatékony vidékfejlesztés jelenti. Magyarország jövője szempontjából a miniszter fordulópontként értékelte a vidékfejlesztés megjelenését a köz- igazgatásban. Mint mondta, ez tükröződik a szaktárca költségvetésében is, amely 20 százalékkal több a tavalyinál. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium forrásai mellett igénybe vehetők a BM, a területfejlesztési tanácsok címzett támogatásai és a Phare-segély is. Ezek hatékony felhasználása azonban nemcsak a tárcáktól függ, hanem az önkormányzati társulások és a kistérségi fejlesztési együttműködések közreműködésétől is. Ezért a miniszter fontosnak tartotta, hogy az egyes önkormányzatok ne egyenként, hanem együtt, közös projektekkel kérjenek támogatást. Ezekhez - egy-egy jól megfogalmazott célra - akár önerő nélkül is hozzájuthatnak. Kiemelt támogatásra számíthatnak a minőségi termelést szolgáló beruházások, amelyek termelési profiljukat tekintve nem többlettermeléssel okoznak feszültséget, hanem minőségi termékkínálatbővítést eredményeznek. A kedvezőtlen adottságú, így például belvizes területeken azok az önkormányzatok számíthatnak támogatásra, amelyek közösen kívánnak létrehozni édesvízi haltenyésztésre alkalmas tározókat, hűtőkkel és feldolgozókkal együtt. A vidékfejlesztést szolgáló uniós források megszerzése az intézményrendszer bővítését igényli. Az ezek fogadására való felkészülés az egyik legsürgetőbb feladat. A tárca elképzelései szerint a régiók központjai az agráregyetemi, főiskolai központok lesznek. Ott készülnének el a fejlesztési támogatásra érdemes, illetve az arra alkalmas programok. A nem egységes országok nem tartozhatnak az egységes Európához - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Felismerve ezt, az Európai Unió - a csatlakozást megelőzően is - kiemelt szerepet szán a vidék fenntartható fejlődési pályára állításának. Ez nyilvánul meg az előcsatlakozást támogató programok céljában. A régiók közötti fejlettségi küCsökken a sertésállomány Csaknem hat százalékkal - 5,2 millióra - csökkent a hazai sertésállomány a múlt év december elejei állatszámláláskor megállapított 5,4 millióhoz képest - állítja az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet az előzetes számítások alapján. Eszerint a sertések száma az előző év azonos időszakához képest csupán egy százalékkal emelkedett. A sertéságazat felfutásának jele, előfeltétele a növekvő kocaállomány és az erőteljesen emelkedő szaporulat lenne. Az erre vonatkozó jelenlegi adatok azonban már inkább a sertéstartás leépítésére irányuló szándékra engednek következtetni. A malacok száma ugyan jelenleg még négy százalékkal magasabb, mint tavaly év végén volt - a december elejei nagyobb kocaállománynak köszönhetően az egy évvel korábbihoz képest azonban már 5 százalékos visszaesés mutatkozik. A kocaállomány ugyan még nyolc százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, a süldők száma azonban december elejéhez képest több mint hét, az előző év áprilishoz képest pedig 16 százalékkal esett. E tendenciákat a magas decemberi viszonyítási alappal, illetve az alacsony decemberi malacszámmal lehet magyarázni. A hízóállomány szezonálisan általában az év ezen időszakában a legalacsonyabb, jelenleg azonban viszonylag magas, hiszen a decemberi állományhoz képest mindössze 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a múlt év áprilisában mért állományt 22 százalékkal haladja meg. Jók az agrárpiaci esélyeink A magyar mezőgazdaság reális célként tűzheti ki az uniós csatlakozás időpontjára a 4,5-5 milliárd dolláros exportteljesítményt - hangsúlyozta Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára egy szakmai tanácskozáson. Az agrárgazdaság lehetőségei és esélyei az átalakuló gazdasági környezetben című konferencián felszólalt államtitkár úgy vélte: a magyar ag- rárium jelenlegi, mintegy 3 milliárd dolláros exportja mintegy 50 százalékkal marad el a lehetőségektől. Ezen elsősorban jobb marketingmunkával lehet segíteni. Kifejtette, hogy az exportteljesítmény javításához elengedhetetlenek a magasabb szintű minőségi követelmények, de a termelés mennyiségi növelése is. Az államtitkár szerint nemcsak a külpiacokon kellene több magyar árut értékesíteni, de belföldön is. Mint mondta: az agrárium termelésének mintegy 70 százalékát adja a belföldi fogyasztás, ezért a mezőgazdaság számára rendkívül fontos a hazai értékesítés növelése. Ez nem lehetséges csak a vásárlóerő és a fizetőképes kereslet növelésével. Azért, hogy a termékek eladhatósága javuljon, a tárca megkétszerezte az Agrármarketing Centrum idei költségvetését a tavalyihoz képest. A közhasznú társaság így kétmilliárd forinttal segítheti a magyar áruk belföldi és külpiaci értékesítését. Tamás Károly előadásában utalt arra is, hogy az idén várhatóan mintegy 500 ezer tonna búza juthat majd exportra, s a kukorica exportálható mennyisége is jelentős lesz. Jelezte, hogy több kereskedő középtávú szerződéseket kíván kötni a magyar termények értékesítésére. Fakad a szőlő - A megkésett tavaszban szépen fejlődnek a szőlők az egri és a mátraaljai borvidéken. A tél nem okozott nagyobb kárt az ültetvényekben, így a metszés után a termelők arra törekszenek, hogy minél jobban megvédjék a kórokozóktól, a kártevőktől, fotó: perl
