Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnap Reggel 17. szám

1999. április 25. Hetedik oldal- Leginkább a titkosírása adott okot találgatásra. Ho­gyan sikerült megfejteni?- Emiatt az ‘50-es években őrültnek is tartották az írót. Egy tudományos akadémiai tanul­mányban a téves, félreértéseken alapuló álmegfejtés után azt ír­ták, hogy éjszakai rémálmait ír­ta ilyenformán le, tehát meg­őrült. A talány csak 1970-ben ol­dódott meg. Egy televíziós vetél­kedőn azt kérdezték a verseny­zőktől: megfejtették-e már Gár­donyi titkosírását? A nemleges válasz után többen érdeklődtek I a kézirat után. A megfejtés egy katonatisztnek és egy jogász­hallgatónak, Gyürk Ottónak és Gilicze Gábornak sikerült. Mindketten egy­mástól függetle­nül kezdték el a munkát, s szinte egy időben sike­rült nekik meg­fejteni. A számí­tógépek akkor kezdtek terjedni. A lyukkártyás rendszer vezetett a megoldáshoz. Azóta tudjuk, hogy az író tibeti írásjelek alapján dolgozta ki rendszerét, me- v. —­lyet díszített, s minden évben finomított. Tartal­ma pedig nem egy őrült víziója, hanem írói esztétikája.- Miért volt erre szükség?- Gárdonyi nagyon rejtőzkö­dő személyiség volt. Talán írói énjének legtitkosabb szféráját fogalmazta itt meg. Másrészt személyiségének jellemző voná­sa volt a játék iránti szenvedély. Nagyon szerette a játékot, talán magányát is ezzel tette elvisel­hetőbbé. Elképzelhető az is, hogy az utókornak adott ilyes­formán feladatot. Érdekes, hogy az írásban vannak jelek, melyek csupán díszítést szolgálnak.- Egerhez kötődik az író saj­tópere is.- Ebben az időszakban érde­kes volt a könyvkiadás. Egy-egy kiadó csak az ismert, olvasott műveket nyomtatta ki, gyakran a valláshoz való viszonya. A buddhizmust és a kereszténysé­get egyaránt tanulmányozta, de világképére vonatkozóan sok a rejtély má is. A kereszténység­hez való vonzódása azonban kezett halála után egy esztende­ig egy egri tanárnő birtokában volt az örökség, majd 1968-ban került a vármúzeum tulajdoná­ba. A Gárdonyi halála előtti évekből ismert, hogy az író úgy Megyeszékhelyünkön a helybeli vagy a kiránduló bármerre is sé­tál, mindenhol találkozik Gár­donyi Géza nevével. Az Egri Csillagok írójáról, a várvédők hősiességének megörökítőjéről azonban keveset tudunk. Még az irodalomtörténészek is sok­szor értetlenül állnak Gárdonyi életműve előtt. Az író ugyanis gondoskodott arról, hogy halála után is titkok borítsák rejtőzkö­dő személyiségét. A század eleji magyar irodalom egyik megha­tározó személyiségéről beszél­gettünk a Gárdonyi-hagyaték őr­zőjével, a Dobó István Vármú­zeum irodalomtörténészével, Király Juliannával.- Talán még az egriek közül is kevesen tudják - mondja -, hogy Gárdonyi 1897-ben gyógy­ulni jött Egerbe. Akkor már na­gyon nyomasztotta a millenniu­mi ünnepségektől hangos fővá­ros, így életének utolsó állomá­saként választotta a hevesi me­gyeszékhelyt. A várdombra anyjával és fiaival költözött, akik azonban önálló életet kezdtek, s az író egyedül ma­radt ma is látható házában. So­kan úgy hiszik, magányos re­meteként élt. Ez nem igaz. Vol­tak barátai, akik meglátogatták. Csupán azt nem kedvelte, ha munka közben zavarják.- Keveset hallani a nyelvé­szeti tevékenységéről...- Komoly szótárak és nyelvé­szeti kiadványok megjelenteté­sét tervezte. A Rosta című mun­kájában - ahogy alcíme is jelzi - nyelvünk szemetét akarta kisö­pörni. Az Antibarbarusban a germán szófordulatokat elemez­te, míg a Régiek beszéde című írásában a régi népi mondásokat gyűjtötte. Ezeket regényeiben is felhasználta. Szintén kevesen tudják róla, mennyire szeretett és tudott festeni. A portré- és tájképfestészetben mélyedt el leginkább. Az Ida regénye című művéből kitűnik, komolyan fog­lalkozott a festészet szakmai ré­szével. Képeinek egy része ma is A titkosírást csak az író halála után fél évszázaddal később fejtették meg 20-30 évre is ellátta a piacot. Az egyik kiadó a szerződés lejárta előtt nagy meny- nyiségben akarta az ismert Gár­donyi-műveket kiadni. Másrészt az író egy-egy regényt nem fe­jezett be a nyomdai leadással. Néha a harmadik, negyedik nyomás előtt is bővítette, javítot­ta. Az Egri Csillagokat is szinte haláláig írta. Ezért sem volt mellékes a kiadó hozzáállása. Ebben az időben ké­szült egy törvény a szerzői jogok védel- ___ mérői, melyet Gárdo­nyi figyelemmel kísért, és feljegyzéseket is ké­szített. Szintén érdekes és elemzésre okot adó több, szinte bibliai példázató novellájából is kitűnik.- Élnek ma Gárdonyi-örö­kösök?- Három fia és egy lánya kö­zül csak Józsefnek volt család­ja. Ezen az ágon csak egy távoli rokon ismert. Gézát nem ismer­te el gyermekének, Gizella be­teg volt, Sándor pedig apja halá­la után Egerben maradt, rendez­ni apja hagyatékát. Neki kö­szönhető, hogy a Gárdonyi-ha­gyaték ma Magyarország egyik legteljesebb írói hagya­téka. Sándor 1967-ben bekövet­tervezte: halála után minden évben adjanak ki egy művet, kisnovellát vagy tanulmányt tőle. Ettől remélte, az olvasók úgy érzik majd, olyan, mintha köztük élne. Ebből később sem­mi sem lett. A Dobó István Vármúzeum­ban ősszel rendeznek tudomá­nyos konferenciát Gárdonyi Gézáról. A tanácskozás célja: objektiven értékelni az író mun­kásságát, s eloszlatni a tévhitet, hogy az egriek írója egy közepes kvalitású ifjúsági író. Szuromi Rita Elnöki ebéd - előkóstoló nélkül S ok jó konyha van, re­mek étteremből is akad pár. Olyan hely viszont, ahol fejedel­mi, netán államfői 1 : menüt kóstolhat végig az ember, kevés. A kevesek egyike az egri Park Étte­rem. Legutóbb Göncz Ár­pád vendégeként a portugál köztársaság elnöke, Jorge Sampaio költötte el itt ebéd­jét. A delegációnak az étte­rem antik herendi porcelán­készletével terítettek - tud­tuk meg Papp László kony­ha főnök-helyettestől. Az elegáns szervizbe cg- ries menüsor került. Hideg előételként: szárnyas­pástétom baconszalonná­ban, áfonyamártással, ezt követte a gyöngytyúk-erő- leves csészében pástétom­golyócskákkal, melyet a sa­ját konyhakertből származó fűszerekkel ízesítettek. A fő­ételt az egries sertésborda képviselte: a marinírozott, hideg fűszeres pácban ér­lelt, majd roston kisütött, baconszeletbe burkolt ka­rajszelet szalonnás, szár­nyasmájas, gombás, vörös­boros mártással, egries ra­guval és burgonyakrokettel tálalva. Desszert gyanánt a házi jellegű batyusrétes szolgált, háromféle - túrós, almás, meggyes - ízben, joghurtos gyümölcsszósz- szal. A fogások mellé a helyi - Gál, Thummerer - pincé­szetek egri borkülönleges­ségeit szolgálták fel. A z egri Park Étte­remben ezen fogá­sok és a hasonló vendégek egyálta­lán nem számíta­nak sem ritkaságnak, sem különlegességnek, mond­hatni: megszokott dolog. Ám mint ilyen, mégis igen alapos előkészítést igényel. - Általában az érkezés előtt két héttel kapunk értesítést a készülő látogatásról. Az­tán később a protokoll- szakemberekkel is pontosít­juk a menetrendet és a me­nüt. A Sampaio-Iátogatás előtt például három nappal az ebéd időpontja előtt vá­lasztották ki a mi három kü­lönböző ételsorunkból azt, ami végül is az asztalra ke­rült - érzékelteti a körülmé­nyeket a helyettes konyha­főnök, aki szerint nincs olyan kérés, amit ne tudná­nak teljesíteni. - A két másik fölkínált menü teljesen más, és a kiválasztottnál több - hat-hét - fogásból állt. A mostani rövid, gyorsan elfo­gyasztható ebéd volt, ven­dégeink mintegy fél óra után már föl is álltak az asz­taltól - teszi hozzá.- Göncz Árpádnak - a hivatalos orvosi jelenté­sek szerint - korábban előfordultak gyomorpana­szai. Volt-e extra kíván­ság, kellett e külön vi­gyázni valamilyen nyers­anyaggal, fűszerrel, netán a vegetáriánus vagy diétás koszt miatt?- Nem, teljesen normális körülmények között zajlott az ebéd. Meg voltak eléged­ve a feltálalt fogásokkal. Mindkét államfő az étel- sornak megfelelő menüt fogyasztotta. Egyetlen ven­dégünk szeretett volna csak a felkínált egries sertésborda helyett halat enni, ő grille­zett fogast kapott. Göncz Ár­pád egyébként immár soka­dik alkalommal fordult meg nálunk, ismerjük a köztársa­sági elnök úr ízlését, eddig. semmilyen kifogás vagy ész- : revétel sem merült föl a konyhánkkal kapcsolatban f - idézi föl Papp László. Egyébként az ételeket nem vetik alá előkóstolás- nak vagy tüzetes vizsgálat­nak, netán ártó dolgok után kutatva, tökéletesen meg­bíznak a konyhában és vá­lasztásukban. Az elnöki delegációval orvos is érke­zik, ő „köjálos” alapon ve­het mintát az ételből. Ezt a konyhát ráadásul már számos kül- és belföldi il­lusztris látogató is jelesre értékelte: állam- és kor­mányfők, uralkodók és mi­niszterek, üzletemberek és művészek sora: a thaiföldi hercegnőtől a svéd vagy az arab emirátusbeli kül­döttségig. O lykor egy-egy lá­togatónk a kony­ha munkáját kü­lön, kézfogással is megköszöni, de szinte kivétel nélkül min­den esetben aláírják, eset­leg köszönetüket is bejegy­zik a vendégkönyvbe - hangsúlyozza az étkek fele­lős ismerője. (kj) Egymillió liter hat emelet magasról Átlagosan 1080 köbmé­ter, azaz több mint egymillió liter víz má­sodpercenként. Ekko­ra tömeg zúdul le a Rajna schaffhauseni vízesésén, s elsősor­ban emiatt egyedülálló a - német nevén - Rheinfall, az európai kontinens egyik leg­kedveltebb természeti látványossága. A fo­lyam százötven méter­re szélesedik ki a zuha- tag előtt, hogy aztán huszonegy méteres szintkülönbséget küzdjön le pillanatok alatt. Két nagyobb és öt kisebb ágon, sziklák között, párafátyolba burkolózva, hatemele­tes magasságból hullik alá a roppant vízmeny- nyiség. Persze, az sem elha­nyagolható szempont, hogy a remekül meg­épített - nem véletlen, Svájcban vagyunk - tu­ristaösvényen, a fordu­lókban található szikla­erkélyeken a félelmetes csoda karnyújtásnyira kerül az embertől. Lé­pésről lépésre sétálha­tunk a zuhatag mellett, oly közel, hogy az ar­cunkon érezzük a pá­rát, s tényleg a vízbe tarthatjuk a kezünket. Akinek ez sem elég, s kellően bátornak érzi magát, néhány frankért csónaktúrára is befi­zethet. A nyugodalma- sabb járat csupán tesz egy kört a vízesés alatt, az igazi élmény viszont a háborgó, tajtékzó fo­lyón behajókázni a kö­zépen lévő, harminc méter magas szikla­tömbre. Itt a lapos aljú jármű rövid időre ki is köt, s a korlátba ka­paszkodva felmászha­tunk a kődarab tetejére, a csúcsra, a svájci zász­ló mellé. Ahol a tér­iszonnyal küzdve, né­mi szédülés után alig­hanem ismételten le­szögezhetjük: azért a víz az úr. Esetünkben a Rajna, amely a hozzá­értők becslései szerint hatezer évvel ezelőtt törhetett itt át a Jura­hegység mészkőfalain. Ami a megközelíthe­tőséget illeti: Svájc északi részén, a német határ közelében, Schaffhausen városá­tól mindössze pár kilo­méter a Rheinfall. Alant, a csónakkikötő­nél a Wörth kastély, szemben a Laufen vár. Egertől tán ezernégy­száz kilométer mindez. (rénes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom