Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24 / 95. szám
2. oldal Megyei Körkép 1999. április 24., szombat Bikavér itt és ott Markáns érdekkülönbség, elengedhetetlen közös fellépés A szekszárdi önkormányzat mezőgazdasági bizottsága meghívásának eleget téve látogatott a tolnai megyeszékhelyre az egri borászokból, hegyközségi vezetőkből és a polgármesterből álló delegáció. SZEKSZÁRD, EGER - A földművelésügyi tárca által is támogatott kétnapos, tegnap véget ért szakmai találkozón a két borvidék jellegzetes termékéről, a bikavérről esett szó. Ennek keretében megvizsgálták a közös érdekek melletti együttműködés lehetőségeit is. A tanácskozáson - mint azt dr. Dula Bence hegybírótól megtudtuk - több előadás is elhangzott, egyebek mellett Barócsi Zoltáné, aki az egri bikavér történetéről beszélt, illetve Gál Lajosé, aki pedig annak eredetvédelmi szabályzatával ismertette meg a hallgatóságot. Nem maradhatott ki a programból a borbemutató sem: ezen kilenc egri és hét szekszárdi bikavért vonultattak fel a termelők. A delegáció több magánpincészet mellett a szekszárdi borutat is bejárta. Dula Bence szerint mindkét bikavérnek megvannak a maga sajátosságai, s a két borvidék érdekei is markánsan elválnak, ám vannak olyan terüle'tek, ahol elengedhetetlen a közös fellépés. Ilyen például a hazai borjog, a nemzetközi borkereskedelem, a borhamisítások elleni harc, illetve az eredetvédelem kérdése. Ezeken túl a kitörési lehetőség is azonos: jó minőségű borra és kiváló marketingmunkára van szükség. Ami pedig a folytatást illeti: a tervek szerint az egriek az október 21-22-i szüreti napokra hívták meg a szekszárdiakat viszontlátogatásra. (kühne) Szöszök szemben, szájban EGER - A szülői munkaközösség és az óvodavezetés kérelmezte a polgármesteri hivatalnál: járuljanak hozzá, hogy a régi telepítésű nyárfákat kivágathassák az intézmény udvaráról. Indokként az allergiát okozó szöszöket hozták fel, amelyek tavaszonként fehér lepelként takarják a kertet, s berepülnek ajtón, ablakon. Ez nemcsak az óvodásokat, a szomszédos bölcsődé- seket, de a környéken élő felnőtteket is zavarta. A jegyző engedélyt adott. Megkezdődött a fakivágás. Hanem ezt többen barbárságnak tartották, s a hivatalt okolták. Flaskay László MIEP-es képviselő apukai minőségben leállíttatta az irtást. Jakab Tibomé óvodavezető-helyettes elmondta: folytatni kívánják a munkát, hogy megszabaduljanak az áldatlan állapottól. A kert nem válik sivatagszerűvé, hiszen több hársfa és egy hatalmas fűz továbbra is árnyékot ad. (n. z.) Nem válik sivatagszerűvé az óvoda fotó: Gál Gábor Csak a látvány volt lebilincselő FÜZESABONY - A városi rendőrkapitányság udvarán elsősorban óvodások, iskolások voltak részesei a játékoknak: rajzversenyen dolgozták fel a bűnüldözők munkáját, alkalmi légpuskás céllövészetben vettek részt, keresték a számítógépen megrajzolt fantomkép igazi alakját. Népszerűnek bizonyult a lovaglási lehetőség, s látványosnak bizonyult a rendőrkutyák bemutatója, amikor különböző bűnelkövetőket tettek ártalmatlanná. A rendőrnap résztvevői bűnjelként lefoglalt fegyvereket tekinthettek meg, a bűnüldözéshez nélkülözhetetlen eszközöket - bilincs, gumibot, könnygázszóró palack - vehettek szemügyre. A rendőrkutya elől nincs menekvés fotó: ötvös imre A verseny helyi megrendezése immár hagyomány A megye legjobb fuvolista növendékei A városi önkormányzat, a Heves Megyei Pedagógiai Intézet és a Pátzay János Zeneiskola szervezésében tegnap rendezték meg a megye fuvolista növendékeinek versenyét, melyet Szabó Gyula polgármester nyitott meg. GYÖNGYÖS - A verseny helyi rendezése már hagyomány, hiszen 1993-ban, ’96-ban és ’97-ben ugyanitt került sor erre a megmérettetésre. A hangszer népszerűségét bizonyítja, hogy a városi zeneiskolában jelenleg is harminc növendék tanul fuvolán játszani, s külön zenekaruk is van, amit Kováts Krisztina tanárnő szervezett és irányít. A tegnapi versenyen a megye valamennyi zeneiskolája képviseltette magát: növendékeik nagy igyekezettel adták elő a vendéglátók által összeállított kötelező és a szabadon választott darabokat. Kováts Krisztina ezúttal is büszke lehet tanítványaira, mivel a versenyen résztvevő öt növendékének mindegyike az első vagy a második helyen végzett. Az első korcsoportban, a legkisebbek között a gyöngyösi Dér Enikő és az egri Farkas Ferenc Zeneiskola növendéke, Varga Dóra kapott megosztott első díjat. Második lett Eperjesi Anna . (Gyöngyös), harmadik Kis Lilla (Kocsis Albert Zeneiskola, Hatvan). A következő korosztályból a Pátzayban tanuló Medve Anita végzett az első helyen. Két második lett: Szecskó Petra és Für Noémi, mindketten az egri zeneiskolából. A harmadik legjobb helyezést Dohányos Dorottya (Hatvan) érdemelte ki. A hetedik-nyolcadik osztályosokból álló korcsoportban az első Simon Dávid, a második Kovács Zsófia gyöngyösi növe- dék lett. A negyedik csoportban a megosztott első díjat az egri Kelemen Judit és a hevesi Kiss József kapta. J. A. Vágóhíddal és feldolgozóüzemmel gyarapodtak Termékei elviszik a Tamamente hírét Egykor szövetkezeti cég volt a helyi Sertéstenyésztő Közös Vállalat, amelyet a kilencvenes évek elején privatizáltak. Mérföldkő volt az életükben, amikor 1992-ben az ott dolgozók létrehozták a Tarnahús Kft.-t. Pénzük nem volt, ezért hitelt vettek fel a magánosításhoz, és üzleti tervet is készítettek, hogy megalapozzák a jövőjüket. TÁRNÁMÉRA - Ezt tegnap délután Esvég Józsefü gy vezető igazgató idézte fel azon az ünnepségen, amelyen a magánosítás óta eltelt hét év gondjaira és eredményeire tekintettek visz- sza. Felavatták a telepen létrehozott vágóhidat, húsfeldolgozót és szociális épületet. Mint az igazgató elmondta: kezdetben nagyon sok nehézséggel kellett szembenézniük, de vállalták az áldozatot, mert utóbb megérte. A sertéstelepen - ahol jelenleg évente ötezer állatot nevelnek - jelentős előrelépést jelentett, amikor a kilencvenes évek közepén sikerült megoldaniuk a tartályos gázhálózat kiépítését. Az állatok takarmányellátását pedig egy jászberényi szakember segítségével biztosították. Ám az évtized második felében a piaci körülmények arra kényszerítették a céget, hogy ne csak élő állatot értékesítsenek, hanem fel is dolgozzák a sertéseket, és az így készített termékeket értékesítsék. Ennek jegyében 1997-ben a saját terveik alapján határozták el az új létesítmény kialakítását, amely 25 millió forintba került. A napi száz sertés feldolgozására alkalmas modern technológiát a ráckevei Korax Kft. készítette. Az első időszakban 4—6 féle húskészítményt állítanak elő, amelyet később a piaci lehetőségek alapján bővítenék majd. Ezután dr. Kőházi István, a Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója adta át az új létesítményt. Mint mondta: a régi telepet sikeresen privatizálták, és van jövője. Megkezdték az ISO és HCCP minőségbiztosítási rendszerek kiépítését, amely garancia lesz a színvonalas termékek gyártásához. Emellett tavaly olyan fertőzésektől mentes sertésállomány került a telepre, amely szintén alapot teremt a minőségi munkához. (mentusz) Wigneres siker HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, EGER - Ebben az évben az alföldi településen rendezték meg - az országos szakmai tanulmányi verseny keretében - a VI. országos középiskolai pneumatikái verseny döntőjét. Az eseményen 32 csapat mérte össze tudását. Az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskolát két ötödéves tanuló, Kmecz Péter és Koskócsák András képviselte. Az összetett - elméleti és gyakorlati - versenyben a harmadik helyet szerezték meg. Kmecz Péter egyéniben negyedik lett, így felvételi vizsga nélkül juthat be valamelyik szakirányú felsőoktatási intézménybe. A diákok felkészítő tanára Hegyi Tibor volt. A közpénzek átlátható elköltése EGER - A közbeszerzési törvény célja, hogy átlátható helyzetet teremtsen, ellenőrzött és szabályozott körülmények között biztosítsa a közpénzek állami és önkormányzati elköltését. A megye önkormányzati és államigazgatási szakembereinek részvételével a megyeházán erről a kérdésről tartottak továbbképzést. Az ismeretbővítő eszmecserén - a megyei önkormányzat, a Magyar Menedzsment Intézet és a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Vezetőképző Intézete szervezésében - a közbeszerzési törvény és az ezzel összefüggő önkormányzati rendeletek alkalmazásáról; illetve a vitás kérdésekről és a jogszabállyal kapcsolatos értelmezési gondokról is szó esett. Virradóra A Duna Televízió hétfő reggeli műsorában többek között arról értesülhetnek: miként tanulhatnak tovább a jugoszláviai magyarok? Kapcsolják az adásban Győrt, a téma a Médiawave fesztivál. Szó lesz a televíziózás és a filmgyártás kapcsolatáról, országképet láthatnak a műholdas csatornákon keresztül. A parlamenti képviselők jogairól, előjogairól és kötelességeiről Isépy Tamást és Dörnbach Alajost, a Mentelmi Bizottság elnökét és alelnökét kérdezik a szerkesztők. A fény és a technika házassága EGER - A holográfia feltalálásáért 1971-ben Nobel-díjjal kitüntetett Gábor Dénes magyar származású, ám Berlinben és Londonban dolgozó villamos- mérnök emlékének ajánlották a tegnap megnyílt II. Nemzetközi Fény szimpózium eseménysorozatát. A Kepes-központban rendezett háromnapos tanácskozáson megjelent hazai és külhoni vendégeket dr. Horuczi Csaba alpolgármester köszöntötte. S mint hangsúlyozta: a most megjelentek egyszerre rendelkeznek a tudós agyával, a festő szemével és a költő szívével. Vagyis polihisztorok, akik a tudomány száraz téziseit teszik a művészet szolgálójává. így a tudós és a művész, a technika és a lélek együtt jelenik meg az alkotásokban. A köszöntő után Szemadam György, a Magyar Televízió vizuális osztályának vezetője ajánlotta a Gábor Dénes munkásságáról összeállított kiállítást a látogatók figyelmébe. Méltatta a fény szerepét, mely lehet belső, fizikai vagy művészi, s melyet az alkotónak szintézisbe kell foglalnia. Szólt továbbá arról a fényről is, amely az embert a bibliai időktől napjainkig kíséri. Délután Dohnál Tibor festőművész elnökletével kezdték meg a tudományos tanácskozást, amelynek központjában a holográfia lehetősége, s művészi kifejezőeszköze szerepelt. Ma délelőtt pedig a holográfia építészeti alkalmazásáról, városrendezési szerepéről lesz szó. (szuromi) Akik a fénnyel dolgoznak... fotó: perl Márton Giczy György a kormány hatalmi lépéseiről / Erezhető a KDNP hiánya EGER - A közvélemény észreveszi a Kereszténydemokrata Néppárt hiányát a magyar törvényhozásban. Az európai trendnek megfelelő pártpolitikai palettáról nem hagyható ki a kereszténydemokrácia - hangsúlyozta tegnap délután a megyeszékhelyen Giczy György (képünkön), a KDNP elnöke, aki a párt pénteki megyegyűlése előtt a sajtó munkatársaival találkozott. Az elnök úgy vélte: sajátos, hogy a Fidesz azzal a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) működik együtt, amelynek ügyvezetőjével, a hódmezővásárhelyi polgármester Rapcsák Andrással szemben komoly kifoS r~r~ gások vetőd^ volt véletlen, y, * hogy annak y||L csákót kizármas, hogy most éppen ez az MKDSZ számít hitelesnek - mondta Giczy, aki szerint a jelenlegi kormányzat olyan hatalmi lépésekre ragadtatja magát, amelyeket nem lehet teljesen visszavezetni a demokráciára. Mint kiderült, a Heves megyei pártelnöki posztot - a leköszönt Némedy László után - megbízottként Csontos István tölti be, a tisztújítás két héten belül várható. (rm)
