Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17 / 89. szám

yy 5. oldal Ország(rész)gyűléseink nem imamalmok A Heves megyebeli fórumainkon azok a problémák jöttek elő, amelyek ma az embereket foglal­koztatják. A helyi példák gazdagítják politikusaink ismeretanyagait is, s így a társadalmi gon­dok megoldására is jobban tud összpontosítani a Magyar Szocialista Párt - mondotta dr. Nagy Sándor, a párt frakcióvezető-helyettese, az országos elnökség tagja, akit a márciusban térsé­günkben megtartott ország(rész)gyűlés tapasztalatainak összegzésére kért meg a Hírlap.-Azt már olvasóink tudják, a parlamenti ülésrend módosí­tása kapcsán vállalkozott a szocialista párt ennek az új­szerű fórumsorozatnak a meg­rendezésére. A Heves megyei a második volt a sorban. Ezek után talán már elmondható, beváltotta-e ez a forma a hozzá fűzött reményeket?- Valóban, ezt a formát az új parlamenti munkarend hívta életre. Ez a változtatás, úgy vé­lem, durva lépés volt, mert az a célja, hogy szűkítse az ellenzék mozgásterét. Fel is léptünk el­lene, s az Alkotmánybíróság is foglalkozik az ezzel kapcsola­tos indítványunkkal (beszélge­tésünk óta az AB meg is hozta határozatát, amelyben mulasz­tásos törvénysértést állapított meg a parlamenti munkarend­del kapcsolatosan - A szerk.). Komoly zavarokat okoz a há­romhetenkénti ülésezés a tör­vényalkotásban, s mint látható, egyre inkább szaporodik a nem kellőén előkészített, rosszul megszövegezett törvények száma. A kormányerőknek egy a lényeg ebben, az, hogy a ma­guk menetrendjét tudják tartani. Az MSZP-nek váltania kellett, elhatároztuk, hogy az eddigiek­nél sokkal rendszeresebben igyekszünk megjelenni az or­szág különböző pontjain, füg­getlenül a parlamenti munka­rendtől.-Milyen szempontok vezé­relték a pártot a főbb témakö­rök meghatározásában?- Nyilvánvalóan azokkal a kérdésekkel érdemes és szabad foglalkozni, amelyek a ma Ma­gyarországán a lakosságot leg­inkábbfoglalkoztatják. A jelen­legi szabályozás és politikai irányvonal mellett várható volt, hogy egyre erőteljesebbekké válnak a társadalmon belül a gazdasági, a szociális és a kul­turális különbségek. Valójában a magyar társadalom több részre szakadása figyelhető meg. Ez különösen rossz képlet, ha belegondolunk, hogy Európa más államaiban épp a társa­dalmi kiegyenlítődés időszakát élik. Az MSZP-nek, mint balkö­zép, szociáldemokrata típusú pártnak, az a legfőbb dolga, hogy megpróbálja ezen különb­ségeket ésszerű keretek között tartani, s igyekezzék mérsékelni a társadalom egyes rétegei kö­zötti esélykülönbségeket. A pi­acgazdaságban a tudás, a tanu­lás sokszorosan felértékelődik. E helyzetben az európai szoci­áldemokrácia alapdilemmájá­val találkozhatunk: igent kell mondani a piacgazdaságra, de nem lehet ugyanezt kimondani a piaci állam kategóriájára, a pénz, a profit logikájára. Új­szerű volt a Gyöngyösön és tér­ségében megtartott fórumokon, hogy külső, jól ismert és függet­len szakértők, mint Vértes And­rás, Ferge Zsuzsa, Gazsó Fe­renc ismertették e témakörökkel kapcsolatos álláspontjukat.- Megfogalmazódtak-e a fó­rumokon kritikai észrevételek az MSZP eddigi ellenzéki tevé­kenységével összefüggésben?- Némelyik témában jelentős vita bontakozott ki. Például ép­pen abban, hogy a meghívott előadók miként ítélték meg az MSZP eddigi munkáját. Persze, azt tudni kell, hogy a tudomány az értékek oldaláról közelít, a politika pedig a napi gazdasági­politikai kényszerűségek .olda­láról, s ez a kettő nem mindig harmonizál egymással. Az is biztos viszont, hogy egy ma­gára valamit is adó, valóságos erővel bíró pártnak a szakmai alapon fogant, nem rossz szán­dékú kritikával is szembe kell néznie. Az is fontos törekvé­sünk volt, hogy ne „imamal­mot” csináljunk eme rendezvé­nyeinkből, amelyeken csak po­zitívumok hangozhatnának el.-Nyilván az sem mellékes szempont, mennyien voltak kí­váncsiak az MSZP politikusa­inak gondolataira?- Az első ország(rész)gyűlé- sen, Debrecenben és környékén 23 helyen tartottunk fórumot, Heves megyében pedig 17 volt ezeknek a száma. Átlagban nyolcvan-száz résztvevőt je­gyezhettünk fel. Sirokban pél­dául, ahol magam is jelen vol­tam, több mint 150-en jöttek össze. Hatvanban Kovács László pártelnök volt a vendég, az ő véleményére kétszáznál is többen voltak kíváncsiak. Ilyen alkalmakkor az MSZP vezető politikusai 1500-2000 ember­rel találkozhatnak. Ez egyálta­lán nem lebecsülendő, én külö­nösen nagyra tartom az élő szó jelentőségét, politikai értékét. Ezt a formát szeretnénk követ­kezetesen végigvinni minden parlamenti időszakban, hiszen igen jól kamatozik politikai szempontból is.- Tartalmában miként ítéli meg e fórumokat, mennyire volt aktív azok hallgatósága, s milyen kérdések foglalkoztat­ták a megjelenteket?-Tipikusan azok a problé­mák, kérdéskörök jöttek elő fó­rumainkon, amelyek ma Ma­gyarországon a lakosságot fog­lalkoztatják. A felvetett helyi konkrét példák arra is jók, hogy gazdagítsák ismeretanyagunkat az országról. Előtérbe kerültek a gazdasági helyzettel kapcso­latos kérdések, a bérproblé­mákkal, a szociális helyzettel összefüggőek. Többen külön is szóltak arról, hogy a települé­sek infrastruktúráját mielőbb kialakítani vagy jobbítani szük­séges. Szóba kerültek olyan té­mák is, hogy miért van szükség a médiában a kormány által kezdeményezett kiszorítósdira, feltétlenül be kell-e vinni a sportéletbe a politikát. Sokan kifogásolták, hogy a kormány miért nem folytat párbeszédet az érdekvédelmi szervezetek­kel. Ma már nemcsak az ellen­zék számára világos, hogy az adórendszer átalakítása során komoly szakmai hibá­kat vétettek az illetékesek, annak megol­dásai felüle­tesek, átgon­dolatlanok. Nyilvánvaló volt például számunkra, hogy a költ­ségvetési szférában fog­lalkoztatottak személyi jö­vedelemadó­rendszere, az adósávok megváltozta­tása, az al­kalmazotti kedvezmé­nyek meg­szüntetése folytán a nettó nominálkereset és a reálbér csökkenése követ­kezik be. Ez meg is történt, s mindez erőteljesen felveti a pénzügyminiszter alkalmassá­gának a kérdését. Magam Si­rokban megismerkedhettem a Mátravidéki Fémművek prob­lémájával, különösen a lőszer- gyártó cég gondjaival. Meg­próbálunk utánajárni, kinek mit kell tennie azért, hogy az ottani problémák mielőbb megoldást nyerjenek.- Elhangzottak-e az or- szág(rész)gyűlés fórumain az MSZP ellenzéki pozíciójában jól hasznosítható ötletek, ja­vaslatok?- Az észrevételek, javaslatok arra szolgálnak kitűnő alap­ként, hogy az MSZP politikája még inkább életszerű és ember- közelibb lehessen. Számunkra nyilvánvalóvá vált: az emberek körében nem igazán arat tet­szést a kormánypárt „lehen­gerlő" stílusa, az önreklámo­zás, az, hogy a PR-tevékenység mindennél fontosabb, ám az, hogy mi is történik az ország­ban, csupán másodlagos. Vér- mérsékletüknek megfelelően a fórumok résztvevői felvetették, miért nem keményebb, határo­zottabb az MSZP. Ugyanakkor- szinte ezzel egyenlő arányban- mások arra hívták fel a fi­gyelmünket, hogy nem kell át­vennünk a harsány stílust. Én ebben azt az álláspontot képvi­selem, miszerint vannak ügyek, amelyekben határozottnak kell lennünk, mint ellenzéknek, de alapvetően én a nyugodt, ki­egyensúlyozott politizálás híve vagyok.- Nem érzik-e az MSZP ve­zetőpolitikusai kissé kampány­jellegűnek ezeket az úgyneve­zett „kirajzásokat”? Nem gon- dolják-e, hogy lesznek, akik a folyamatosság hiányát róják fel az ország(rész)gyűlések amúgy igen fontos rendezvé­nyeinek?- Úgy gondolom, inkább koncentráltabbá teszik ezek a találkozási lehetőségek a mun­kánkat. Ami pedig a folyama­tosságot illeti, ezeken a fóru­mokon túl is igyekszünk megta­lálni a módját annak, hogy mi­nél szélesebb körben megis­merjük az ország lakosságának legfontosabb gondjait, az em­berek elképzeléseit.- Várható-e a kormányerők oldaláról ellenlépés az MSZP kezdeményezésére? Egyálta­lán, a többi párt miként véle­kedik a fórumsorozatról?-A kormányzati erők ellen­lépést nemigen tudnak tenni. Közülük többen is szívesen visszaállítanák a régi parla­menti munkarendet, ám a presz­tízs-szempontok erősebbek, mint hogy ezt meg is tegyék. Az sem véletlen, hogy épp az MSZP reagált ily módon egye­dül, hiszen a legnagyobb számú tagsággal, a leghatásosabb szen’ezőerővel rendelkező párt. Láthatóan a kormánypárti poli­tikusok között vannak olyanok, akik abban a tévedésben van­nak, hogy ők nem egy országot, hanem egy részvénytársaságot irányítanak. A politikában azonban az rt.-énél sokkal sú­lyosabb szabályok védik a ki­sebbség jogait. Ezen el kell gondolkodnia a kormánynak is, s előbb-utóbb a konszenzuske­resés irányába kell elmozdul­nia. Ennek egyelőre semmilyen jele nincs. Biztos vagyok benne, egy választási ciklusban abból nem lehet hosszú időn át meg­élni, hogy ki tudja hangosab­ban szidni az elődöket...-Miért nem társult az MSZP kezdeményezéséhez a másik ellenzéki párt, az SZDSZ?- A következő parlamenti választások időpontját figye­lembe véve korai lenne bármi­féle együttműködésről be­szélni. Jelenleg minden párt a maga helyzetét, identitását pró­bálja körüljárni. Ám később nem zárom ki a kapcsolataink erősítését más pártokkal.-Ma egyre inkább úgy tű­nik, a kormányzati oldal úgy­mond kommunikációs fölény­ben van, ennek révén roppant hatásosan képes érvényt sze­rezni a maga igazának, még akkor is, ha történetesen a té­nyek másról szólnak. Nem érzi-e úgy, hogy az MSZP-nek e téren másfajta taktikára lenne szüksége?- Úgy vélem, jó néhány esetben bebizonyosodott már, hogy a parlamenti vitában el­hangzottak a kormányzati han- dabandázás kategóriájába tar­toznak. Utóbb több oldalról ki­derült, azok jogilag nem meg­alapozottak. így olvadnak hát el a jégszobrok. Mi azt próbáljuk elérni, hogy kiegyensúlyozott legyen hazánkban a tájékozta­tás. Jól tudjuk ugyanis, ha az Európába törekvő Magyaror­szágon jelentősen sérül a tájé­koztatás objektivitása, az sem­miképpen sem marad büntetle­nül. Az MSZP kezdeményezte fórumsorozat jelentősen hozzá­járul ahhoz, hogy tisztábban lássuk, milyen gondok foglal­koztatják ma a magyar embere­ket. Ügyanakkor e találkozók megjelenítése révén a helyi sajtó szerepe is jelentőssé válik. Megtörténhet persze, hogy az ország lakosai egy sor kérdésre az országos médiumokban ma még nem kapnak megfelelő vá­laszokat. Erre azonban azt mondom, szükség van egy szi- lárdulási időre, nem szabad tü­relmetlennek lenni... Szalay Zoltán Depresszió ellen M intha orvos diagnosztizált volna, úgy éreztem magam a minap Sarudon. A témafelelős bizonygatta, hogy négy megye peremén is lehet egészségesebb, szebb, termékenyebb az élet. Az állapotleltár végén elhangzott a javallat: ideje felismerni, hogy a térségben a Tisza-tó a közös tájszervező elem. Kilátásba helyezve a műtéti beavatkozást. Elvárva a helyi la­kosságtól a folyóért történő, a vízzel való együttműködést. Messziről jött ember azt mond, amit akar - tartja a szólás. Ezt csupán azért vetem közbe, mert a tanácskozáson résztvevő itteni polgármesterek közül többen egy ideje másra sem kíván­nak választ kapni a felelős vezetőktől, mint hogy döntsék már el: víztározó mellett laknak vagy üdülőkörzetben. A korlátozásokat is tartalmazó rendezési elképzelések halla­tán a dilemma nem lett okafogyott, inkább árnyaltabbá vált. Mert mi volt eddig? A Tisza-tó környéki falvak fejlődése kilógott - miként azok földrajzi fekvése - a megyecentrumhoz közel eső vidékek sorá­ból. A településekről folyamatos az elvándorlás. A térség hosz- szú ideje - miként az egyik elemző fogalmazott - depressziós tüneteket mutat. Hogy van-e erre orvosság? Már a receptfelírásnál tartunk, ha a tájban, rehabilitáció­ban, a környezet védelmében és hasznosításában gondolkodók tervét nézem. Ami előrevetíti a régió víztérvédelmét, a tó tus- kótlanítását, a mederkotrást, a megvalósítandó szennyvízcsa­tornázást, a szemételhelyezést... Csupa önerőből megoldhatat­lan feladat. A mai világban a gyógyszerfelíratás viszonylag könnyű. A pénzszűke helyzetben azonban nem ritka, hogy a medicina a pa­tikában marad. Budavári Sándor (Inger)szegények L ehet belőlük még atomfizikus is, filozófus vagy költő, vi­lághíres feltaláló. De a jelek egyelőre nem erre utalnak. Egyáltalán, milyen jelek? Hogyan lehet az óvoda nagycso­portjában megjósolni: bizony, ezt a fiúcskát megizzasztja majd az egyszeregy, ez a kislány meg nem valószínű, hogy különb­séget lát a „g„ és a „k” betű között? Megvannak a módszerek. Bármily hihetetlen is a pedagógiá­ban járatlannak, léteznek vizsgálatok, amelyek előrevetítik a jövőt. Csekély hibaszázalékkal kimutathatók a gyerek képessé­gei. S ez nem azt szolgálja, hogy valakit, mielőtt átlépné az is­kola küszöbét, beskatulyázzanak. Arra találták ki, hogy a gyen­gécskék kisebb létszámú osztályba kerülhessenek, s ott több tö­rődés jusson nekik. Döbbenetes, de az egyik Eger környéki faluban a huszonegy elsősjelölt közül tíz MÁS-fogyatékos. Ez azt jelenti, hogy a gyerek részképesség-kiesésben szenved. Sérült a logikus gon­dolkodása, képtelen megérteni, hogy a kilenc több, mint a hét. Vagy a kézügyessége fejletlen olyannyira, hogy egyszerűen nem megy majd neki az írás. Az iskolaigazgató szerint az ingerszegény környezet okol­ható ezért. A normális család hiánya. Az óvodába csak az iskola előtt egy évvel kötelező járni, s a röpke esztendő alatt nem tehet csodát az óvónő. És hogyan tehet majd csodát a tanító néni? Amikor az osztályába olyan kicsik is kerülnek, akik már szinte folyékonyan olvasnak, s ragyogóan számolnak a húszas szám­körben. Nem meglepő hát, hogy a tavalyi harmincötből nagy való­színűséggel nyolc ismét az elsőbe ül. Nem bukottként kezdi az életét, még bizonyítványt sem írnak arról, hogy egyszer már próbálkozott megismerkedni a számokkal és a betűkkel. Mintha mi sem történt volna, kap még egy lehetőséget. Talán az új tan­évben okosabb lesz. Csakhogy: ki segít majd neki ebben? Az úgynevezett inger- szegény környezet, amely körülveszi, a normálisnak csak jó szándékkal nevezhető család aligha. Négyessy Zita HÍR(TELEN)KÉK.. A miniszterelnök avatta fel szülőfalujában, Alcsútdobozon a mintegy 180 millió forintért - s a lakosság összefogásával - épült sportcsarnokot. Deutsch Tamás ollóhoz sem jutott...! * A jugoszláv miniszterelnök-helyettes, Draskovics kijelentette: kész megállapodási tárgyalásokat folytatni a koszovói albán vezetővel, Ibrahim Rugovával. Hipp, hopp, jön Vük...! * Az egykori úttörővasút hűvösvölgyi állomásánál mutatták be azt a lemezt, amelyen a legismertebb ifjúsági mozgalmi dalok szerepelnek a piros myakkendős, egyenruhás gyermekkórus előadásában. A rendező úgy izgult, hogy (úttörójgombóc nőtt a torkában... * A sztrájkbizottság szerint elképzelhető, hogy májusban beszün­tetik a munkát a földhivatali dolgozók. Föl, föl, ti rabjai a Földnek...! * Speciális homokot exportál Ausztriából Szaúd-Arábiába az egyik grazi vállalat. A (homok)szemesnek áll a világ... (szilvás) Nagy Sándor: „ Váltanunk kellett” fotó: perl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom