Heves Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnap Reggel 15. szám
1999. április 11. Ez volt a hét Belgrád, Újvidék: az emberek immár két hete az óvóhelyeken töltik éjszakáikat. Orbán Viktor miniszterelnök, s valamennyi mértékadó politikai elemző egyértelműen leszögezte: hazánknak semmiféle szerb agressziótól nem kell tartania. Minden ember reménykedik, hogy az oroszok nem avatkoznak be a háborúba. Mégis: mi lenne, ha Budapestet bombáznák? Lenne-e elég óvóhely? METROMENEDÉK A Vasárnap Reggel információi szerint Budapesten elsősorban a metró alagútjai, s a bérházak pincéi jelenthetnek menedéket az esetleges bombázások idején. Ezenkívül az eredetileg óvóhelynek épített, ma szaunaként, konditeremként, vagy üzletként működő helyiségeket 24 órán belül vissza kellene álMi a helyzet a vidéki nagyvárosokban? A vidéki, főleg az ötvenes években épült „szocialista” nagyvárosokban (például Ózd, Dunaújváros) az akkori hidegháborús fenyegetettség miatt rengeteg óvóhely létesült. így az ottani lakosságnak bizton jutna elég hely. Minél kisebb azonban egy település (különösen, ha nincs mellette katonai célpont), annál csekélyebb az esélye annak, hogy az esetlegesen ránk tá- ' madó repülők célba vegyék. lítani eredeti állapotukba és át kellene adni a polgári védelem számára. A 2-es és a 3-as metró 220 ezer embernek nyújthatna menedéket. A szellőzőberendezések képesek friss, oxigéndús levegővel táplálni az alaguta- kat. Ugyanitt külön szociális helyiségek is rendelkezésre állnak. Nem csupán a mellék- helyiségekre gondolunk, hanem az egészségügyi ellátás biztosítására is. A polgári védelem nagy tartalékokkal rendelkezik takarókból és gyógyszerekből. TÖRÖLT VÉDELEM A fővárosban - elsősorban a régi bérházak „jóvoltából” - 300 ezer embernek jutna óvóhely a pincékben. A polgári védelem szakemberei szerint igazán biztonságosnak a több méter mélyen fekvő pincék nevezhetők. Egy 1961-es rendelet eltörölte azt a jogszabályt, amely az új házak építésekor kötelezővé tette az óvóhelyek létesítését. Hja, tizenhat évvel voltunk a második világháború után! Igaz a hidegháború kellős közepén. VUI0G0 SZIRÉNÁK Az óvóhelyek után nézzük, egyáltalán miként szereznénk tudomást arról, hogy bombázók közelednek? Budapesten 520 sziréna vijjogna egyszerre. A szakemberek hangsúlyozzák: amennyiben a szirénák folyamatosan szólnak, biztosak lehetünk abban, hogy a rádió-, illetve televíziós adásokból megtudhatjuk, mi a teendő. A polgári védelmi szervezetek tervezik, hogy a csupán szirénajelzésre alkalmas hangszórórendszert a közeljövőben felváltja egy hangüzenetek továbbítására is alkalmas hálózat. Amennyiben bombatámadás fenyegetné a fővárost, a hadsereg a polgári védelem alakulataival együttműködve mindent megtenne a lakosság mentése érdekében. Amint azt Schieber József alezredestől, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának sajtófőnökétől megtudtuk, első menetben az úgynevezett távolságvédelem jöhetne szóba - vidéki rokonaikhoz költöztetnék a fővárosiakat -, majd lépésről lépésre következne a tervezett kitelepítés. Ebben az esetben a közhivatalokat működtető embereken kívül az előre meghatározott útvonalakon mentenék ki Budapest lakosságát. (hajnal) Balkáni puskaporos hordó el1 EHgfeS A lehető legnagyobb katonai pontossággal hajtják végre feladataikat a NATO repülőgépei, mégis azt kérdezik a szakértők, meg lehet-e nyerni a háborút a levegőből? Ehhez a kétséghez még egy növekvő félelem is járul: a dominóelv. Koszovó és Szerbia magával ránthatja a határos országokat - beláthatatlan következményekkel. Minden államban felborzolódtak a kedélyek. Szerbbarát demonstrációk, nyugati követségek kővel haji- gálása, égő autók. Nézzük, mi a helyzet a Balkánon. Horvátország 4,5 millió lakos. A háromszázaléknyi szerb lakosság semmiképpen sem hangadó Milosevics támogatásában. A zágrábi kormány a koszovói albánokkal szimpatizál, már csak az őket ért szerb támadások miatt is. Zágráb érdekelt Milosevics megbuktatásában, de nem érdekelt állama szétesésében. Mindemellett Horvátország abban reménykedik, hogy a NATO stratégiája sikeres lesz, és Koszovóban helyre áll a béke. Bosznia-Hercegovina 3,2 millió lakos. (31% szerb, 17% horvát, 44% bosnyák muzulmán.) Semmi összetartás vagy egyezés. Az iszlám lakos-, ság számára Milosevics az első számú közellenség, aki Koszovóban is be akarja mutatni, hogy milyen óriási hatalom van a kezében. Sokan emlékeznek még a ’91-es szerb támadásra. Nem várható katonai megmozdulás sem a szerbekkel, sem a NATO-val szemben. KGYARORSZAG. HORVÁTORSZÁG Subotico Növi Sad Zrenjanin ROMANIA Belgrad „Pancevo BOSZNIA- HERCEGOVINA • Sarajevo JUGOSZLÁVIA Kragujevac Románia A Szerbiától keletre lévő, 22,5 millió lakosú állam az abszolút semlegesség garanciája. A balkáni államoktól nincsenek területi követeléseik. Románia a NATO-nak olyan biztos pont, ahol „megvetheti a lábát”. SZERBIA Nis MONTENEGRO Podgorica Pristina < K0SZ0V0 ALBANIA MACEDÓNIAI Bulgária 8,2 millió lakos. A nacionalis- , ták Macedónia azon részét követelik, ahol a lakosság bolgár anyanyelvű. A koszovói konfliktustól távol tartják magukat, sem a NATO-val, sem a szer- bekkel nem rokonszenveznek. Nekik fontos, hogy Koszovó Szerbia része maradjon. Macedónia Törpeállam (kétmillió lakos). Katonailag jelentéktelen. A népesség 23 százaléka albán, többsége nacionalista. Koszovó és Nyugat- Macedónia egybecsatolásával „Nagy-Albániát” szeretne. A kormány támogatja a NATO-t. Montenegro 680 ezer lakos (etnikailag kevert). Jugoszlávia komoly bizonytalansági tényezője, főleg Milo- seviccsel kapcsolatban. A kormányzat régóta próbál eltávolodni Belgrádtól. A helyi tévépropaganda helyett nyugati adók adásait sugározzák. Nyíltan lázadnak az elnök ellen, de épp olyan bizonytalanul, mint Jugoszlávia többi részein. Albánia 3,4 millió lakos (95% albán, 3% görög). Milliárdos tartozásai és belpolitikai problémái miatt képtelen a konfliktuskezelésre. Amíg ilyen gyenge az állam, addig a kormány nem tudja ellenőrizni a nacionalista csoportokat. Az UCK, a koszovói felszaba- dítási hadsereg érezhetően kézben tartja az országot. A határok nyitva állnak a menekültek előtt. A kormány a NATO-t és a Boszniában állomásozó SFOR-békefenn- tartókat támogatja. A NATO mintegy tízezer katonával szárazföldi hídfőállást akar kiépíteni a koszovói határ mentén. A katonák elsődleges feladata a menekülteknek szánt segélyszállítmányok célba juttatása lesz. A háború ára Szerb közlés szerint a NATO 3000 bevetése során 430 repülőgép hatolt a szerb légtérbe, 800 manőverező robotrepülőt lőtt ki, 3000 tonna robbanóanyagot dobott le. A Szerbia elleni légitámadások első két hetének vészteséglistája Polgári áldozatok: több mint 300 ember Súlyos sebesültek: 3000 ember. (A katonai áldozatokról és sérültekről nem közölnek adatot.) Ivóvíz nélkül maradt: egymillió ember Munkanélkülivé 500000 ember vált (az összes munkanélküli 2 millió). Menekültek: az 1,8 millió koszovói albán közül becslések szerint eddig 800 ezer- 1,1 millió hagyta el otthonát. A befogadott menekültek száma Albániában: 353 ezer Macedóniában: 160 ezer Bosznia-Hercegovinában: 15 ezer Németországban: 1400 Törökországban: 1000 Norvégiában: 100 Koszovó: több százezren vándorolnak a határ felé a szerb szabadcsapatok elől bujkálva, vagy a határon várják, hogy átengedjék őket. A bombázások során lerombolt vagy súlyosan megsérült létesítmények • 14 híd • 5 vasútipálya-szakasz, egy vasúti alagút • 3 autópálya-szakasz • 5 repülőtér, több ezer gazdasági épület (kórházak, egyházi épületek) és lakóház • 14 gyár és üzem • 10 olajfinomító és -tároló • 9 távközlési átjátszóállomás N emzetközi haditechnikai szakértők becslése szerint a jelenlegi intenzitással folyó háború minden hónapja 3 milliárd dollárjába kerül a NATO-országoknak, amelyek részvételük arányában fedezik a költségeket. Az első két hét az USA költségvetéséből körülbelül 500 millió dollárt vont el. JPT Harmadik oldal ES HA BUDAPESTET BOMBÁZNÁK? I Minden józan elemző állítja: Magyarország ' nem kerülhet célkeresztbe
