Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-16 / 62. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. március 16., kedd 1848 örökét újra a fiatalok őrzik hogy ne engedjünk a negy­vennyolcból. Ne engedjünk abból, hogy a tudás megszer­zése csak tehetség és akarat kérdése legyen, hogy a csalá­dok helyzete javuljon, hogy megvalósuljon a polgári Ma­gyarország. Lőrinciben a hagyományok­nak megfelelően idén is a Pe­tőfi-szobornál zajlott az ün­nepség, amelyen részt vett Ér­sek Zsolt, a választókörzet egyik országgyűlési képvise­lője is. Nagy László önkor­mányzati tanácsnok megemlé­Gyöngyös. Bogdány József honvéd tizedes sírjánál, a Fel­sővárosi temetőben kezdődött az ünnepi programsorozat. A Városvédő és -szépítő Egyesü­let szervezésében róhatta le ki­ki a tiszteletét a forradalom Gyöngyösön nyugvó katonája előtt. A Mátra Múzeum bejára­tánál a pártok, testületek, szer­vezetek helyezték el virágaikat az emléktáblánál. A Mátra Művelődési Köz­pontban rendezett ünnepségen beszédében dr. Mánya Kristóf országgyűlési képviselő hang­súlyozta: történelmi emlékeze­tünk egyetlen kor szereplőit sem övezi olyan kitüntetett szeretettel, mint 1848 és 1849 hőseit. Az egykori események főbb állomásainak felidézése után a honatya március 15. legfontosabb tanulságaként a majd a Forrás Gyermek-Sza­badidőközpont beszédíró ver­senyének győztese, a Dobó István Gimnázium diákja, Hó­bor Sándor szónokolt. A költő szobrának talapzata elé 64 ko­szorút helyeztek el az állami és társadalmi szervezetek, a pár­tok és iskolák képviselői. Kápolnán hétfőn a szentmisét követően a hősi emlékműnél rendeztek ünnepséget, ahol Molnár István polgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a község számára fontos, hogy a híres csata révén bekerült a történelembe. Az összegyűltek előtt ünnepi beszédet dr. Pe­te rcsák Tivadar, a Heves Me­gyei Múzeumi Szervezet igaz­gatója mondott, aki a szabad­ságharc történetét elevenítette fel. Kál. „...Rabok többé nem ben hangsú­lyozta: 1848- ban a polgá­rosodási tö­rekvéseket a tettek jelle­mezték.- Nekünk, utódoknak az összefogást is jelképezi a márciusi for­radalom, az a történelmi esemény, amely nem kisajátítható, s amellyel kapcsolatban valódi köz- megegyezés van. A város első embere arra is emlé­keztetett: a rendszervál­tás „boldog Kápolnán a gyermekek is emlékeztek időszaka” véget ért, immár a polgárnak magának is tennie kell a saját érdekében. Párádon az általános iskolá­sok fáklyás felvonulásával kezdődött az ünnep, majd az önkormányzat, a pártok és tár­sadalmi szervezetek képviselői koszorúzták meg a ’48-as em­lékművet.- A világ szerencsésebb nemzeteinek nincs más dolguk ünnepeiken, mint emlékezni a sikeres időkre - mondta ün­nepi köszöntőjében Balázs Jó­zsef, a Fidesz megyei elnöke. - Itt, Európa keleti felében a fiúk kénytelenek apáik álmait újra­álmodni. Másfél évszázada a márciusi események a polgári Magyarország megteremtésére tett kísérletet jelentették. Ugyanezt akarta a magyarság 1867 után, 1948-ban és 1956- ban. S ezt akarta 1998-ban is. Nekünk pedig kötelességünk, kezése után a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulói adták elő műsorukat, majd a telepü­lésen működő pártok, gazdál­kodó egységek képviselői he­lyezték el koszorúikat a költő emlékművénél. Ezt követően a könyvtárban Fónagy László jegyző megnyitotta azt a kiállí­tást, amelyen a városszépíté- szeti pályázat legjobb alkotá­sait mutatják be. Hatvan. - A szabadság és a függetlenség a magyarság számára mindig szent érték volt, ám jó néhány évnek el kellett telnie, amíg a nemzet nyíltan megünnepelhette ezt a napot - mondta Farkas Kál­mánná polgármester a város­háza előtti téren. Kitért arra, hogy a szabadságharc sikeres csatáinak egyike éppen Hat­vanhoz kapcsolódik, hiszen másfél száz éve a honvédcsa­patok a Zagyva-parti városban Ünnepi műsor az egri színházban Kálban Balsai István volt az ünnepi szónok vereséget mértek a császári se­regekre. A beszédet követően a Szé­chenyi István Közgazdasági Szakközépiskola diákjai mu­tatták be műsorukat, majd a pártok, a civil szervezetek és az intézmények képviselői ko­szorúztak a Kossuth téri 1948- as emlékműnél. Petőfibánya. Tegnap a helyi művelődési házban tartott megemlékezésen Szinyei And­rás országgyűlési képvisleő idézte fel a 48-as forradalom napjait, majd utalt arra, hogy nemzetünk jelenkori törté­nelme is bővelkedik fontos eseményekben. Ezek közé so­rolta a NATO-hoz való csatla­kozásunkat. Heves. A pusztacsászi temető melletti 1848^19-es emlékmű megkoszorúzásával indult a program. Délután a város tár­sadalmi és politikai szerveze­tei, előtte a Polgári Kör emlé­kezett meg a Hevesen elhunyt Petheő János századosról. A helyi művelődési központban megtartott városi ünnepségen Faragó József méltatta az ün­nep jelentőségét. szomszédos népekkel való kap­csolattartást emelte ki. Mint mondta: a bukás oko­zója e nemzetek szembefordu­lása volt. Úgy vélte, a jószom­szédság kérdése különösen ak­tuális a globalizáció korában, mikor a nemzeti érdekek túllé­pik az államhatárok kereteit. A beszédet követő műsor - melyet Holló Erzsébet és Om- bódi András állított össze - bebizonyította, hogy március 15. szerencsére még mindig az ifiúság ünnepe. Aki látta a Berze Nagy Já­nos Gimnázium és Szakiskola, a Vidróczki Néptáncegyüttes és a Muzsikus Céh Leánykar pro­dukcióját, meggyőződhetett: ezek a fiatalok minden tekin­tetben méltó gazdái 1848-örök­ségének. A nap zárásaként magyar szerzők műveiből hallhatott összeállítást a Musica Mansu- eta Kamarazenekar és Monos­tori Gábor hangversenyének közönsége. Eger. „ Vannak pillanatok, midőn meg kell szakítani a múltnak láncait, midőn felej­teni kell az aprószerű sérelme­ket, s egész figyelmünket egy magasabb tárgyra kell irá­nyoznunk" - idézte Vasvári Pált köszöntőjében, a Gárdo­nyi Géza Színházban rendezett ünnepségen dr. Nagy Imre polgármester.- A magyar nép történelmé­nek egyik legfényesebb ese­ménye volt az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc, a függetlenségért, az emberi jo­gokért vívott csata. S törté­nelmünk egy jeles napjához érkeztünk el az idén, március 12-én, amikor csatlakozhatott az ország a NATO-hoz. Más­fél évszázada Petőfi keserűen állapította meg: „egymagára hagyták a népek a magyart”. Most azonban egyedülálló esély kínálkozik elszigeteltsé­günk megszüntetésére, egy új típusú együttműködés kialakí­tására a fejlett országok közös­ségével. A színház művészei és a ta­nárképző főiskola kórusának műsora után a Petőfi térre vo­nultak az ünneplők. A szobor­nál Balogh András színművész szavalta el a Nemzeti dalt. leszünk!" - visszhangzott a téren a szabadságharc költőjé­nek híressé vált sora. A Bartók Béla Férfikórus által énekelt Himnusz után szavalta el a Nemzeti dal című költeményt Lisztóczki Péter, az egri Gár­donyi Géza Színház művésze, akit dr. Balsai István, az Or­szággyűlés MDF-frakciójának vezetője követett a község központjában felállított szó­noki pulpituson. Ünnepi beszédében a politi­kus mindenekelőtt arra utalt, hogy nem a kiegyezéstől kell számítani a modem Magyaror­szág születését, hanem az 1848 márciusát megelőző reform­kortól.-Ha ma rangsorolni kel­lene 1848 értékeit, akkor a függetlenség, a társadalmi ha­ladás és a polgárosodás ügyé­ben történt nemzeti összefo­gást és az egységet emelhetjük ki - mondta dr. Balsai István, aki a továbbiakban arra tért ki, hogy a mostani ünnepet az te­szi teljessé, hogy Brüsszelben felvonják hazánk lobogóját a teljes jogú NATO-országok zászlai mellé. Ezt követően Balsai István és Tompa Vilmos polgármester helyezte el a község lakossá­gának koszorúját a hősök obe- liszkjénél, majd lerótták ke­gyeletüket az emlékműnél a helyi pártok, közösségek, va­lamint az ifjúság képviselői. Pétervásárán a hagyomá­nyossá vált emlékfutással tisz­telegtek az 1848-as forradalom emléke előtt. Délután a Művelődés Házá­ban került sor a díszünnep­ségre. Pál László polgármester Lőrinciben iskolások irodalmi összeállítását láthatták „Hit, haza és kultúra” (Folytatás az 1. oldalról) Az ötnapos rendezvénysorozat bővelkedett a programokban: neves művészek koncertjei (Udvarhelyi Boglárka, Várhe­lyi Éva, Gryllus Dániel, Sumo- nyi Zoltán), Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész kiállítása, a tanárképző főiskola hallgatóinak műsora és Cs. Varga István professzor elő­adása - a március 15. alkalmá­ból rendezett irodalmi esten - fémjelezték azt a gondosságot, amellyel a rendezők az ese­ménysorozatot megszervezték. Az első alkalommal megtar­tott egyházi és kulturális na­pokról szólva dr. Kádár Zsolt lelkész kijelentette: a rendez­vény részben a Kálvin Ház „birtokba vételéhez” kötődik, ugyanakkor hagyományt is szándékoznak teremteni meg­tartásával.-Azt kívánjuk megmutatni, hogy egyházunk nem egy befelé forduló közösség, küldetésünk pedig a világba szól. Azt sze­retnénk demonstrálni, hogy egy olyan világban, amelyben sok a feszültség, elengedhetetlen szükség van az egyház közvetí­tette örömüzenetre. (sike) Áprilisban Hevesben is ünnepelnek a görögök Népzenészek muzsikálnak EGER - A múlt század nem­zeti függetlenségi, felszabadító és polgárosodást előkészítő nemzetközi harcainak sorában jelentős dátum 1821. március 25., amikor a görög nép négy­százéves török uralom után visszanyerte függetlenségét. Az évfordulót a világ minden táján megünneplik. Az idén első alkalommal - az ország több településével együtt - Egerben is megemlékezést tart a Görög Önkormányzat. Az eseményre - az önkor­mányzat döntése értelmében ­április 10-én, 17 órakor az Ifjú­sági Ház nagytermében kerül sor. A görög és magyar nyelvű nemzeti Himnusz felhangzása után dr. Pancsosz Jorgosz, az egriek elnöke mond köszöntőt, s szavalatok is hangzanak el. Ezt követően a Beloiannisz Ta­verna zenekar ad műsort - ter­mészetesen a sokak által ked­velt görög népzene csendül fel -, majd az együttes közremű­ködésével a résztvevők görög táncházban sajátíthatják el Hel­lász népének ritmusát. Erőszakkal vette el a pénzt POROSZLÓ - A sarudi rend­őrőrsön tett feljelentést K. J. poroszlói lakos, miszerint a Ti­szavirág kisvendéglőben egy férfi erőszakkal elvette tőle ezer forintját - tájékoztatta lapunkat a bűnesetről dr. Réti Zita, a rendőrség sajtóreferense. A sértett nem ismerte a férfit, csupán annyit tudott róla, hogy a beceneve Ludas. Ez alapján előállították a poroszlói L. K.-t, akit K. J. felismert. Mint megtudtuk, az eset dél­utánján K. J. iszogatott a kocs­mában, amikor megjelent Lu­das, majd kihívta őt az előtérbe és pénzt követelt. Állítólag azért, mert a későbbi sértett nőt rendelt tőle. K. J. nem adott át neki pénzt, de mivel L. K. több­ször is megszorította a nyakát, már kénytelen volt odaadni a nála levő összeget. Ezután hazament, majd felje­lentést tett. Még aznap este a lakásán felkeresték őt Ludas és rokonai és arra próbálták rá­venni, vonja vissza a feljelen­tést. Ezért előbb tízezer, később pedig húszezer forintot kínáltak cserébe. L. K. tagadja a bűncselek­mény elkövetését, s kijelentette, hogy ő nőkkel nem foglalkozik. A Füzesabonyi Rendőrkapi­tányság azonban rablás alapos gyanúja miatt őrizetbe vette és előterjesztést tett az előzetes le­tartóztatására. Darwin majmot csinált belőlünk? EGER - E címmel rendeznek ma 17 órakor előadást a Líceum második emeleti nagyelőadójá­ban. Az előadó Michael A. Cremo, amerikai tudománytör­ténész, aki évtizedek óta kutatja az emberi faj eredetét. Nagy vi­hart kavart műveiben - mint Az emberi faj rejtélyes eredete cí­műben - merészen cáfolja a darwinizmust, amely felfogása szerint az emberből majmot csinált. A kutató most több mint egy hónapot tölt Magyarországon. Elméletét Budapesten, Szege­den, Pécsett, Kecskeméten és Egerben ismerteti. Az evolúcióelmélet sok vi­hart kavaró amerikai megcáfo- lójával ma az egri közönség is találkozhat. Népdalénekesek versengése HEVES - „Tavaszi szél vizet áraszt” - mottóval immár hete­dik alkalommal találkoztak szombaton a városbeli 1. számú, volt ének-zene tagoza­tos általános iskolában a megye énekes diákjai. Éppen azért, hogy egyedi szólóénekes műfajban mérjék össze tudásu­kat. A résztvevőket először Me­zei András címzetes igazgató Kodály Zoltán szavaival kö­szöntötte, majd három kategó­riában, kora délutánig tartott a versengés. Szepesi Györgyné, az Eszter- házy Tanárképző Főiskola nyugalmazott tanszékvezetője elnökletével a zsűri a 3-4. osz­tályosok győzteseinek Szabó Tibort (Andomaktálya), Popo- vics Györgyöt (Rózsaszentmár- ton). Bacsó Róbertét (Rózsa­szentmárton) és Ötvös Adriennt (Heves, 1. sz. isk.) minősítette, az 5-6. osztályosok legjobbjai­nak pedig Bojtos Zsuzsannát (Eger, Tinódi), Pintér Imrét (Andomaktálya), Kömlői Dórát (Kömlő), Adamecz Bernadettet (Heves, Körzeti) és Nagypál Saroltát (Jászapáti). Az egyre népszerűbb, népze­nei hagyományainkat őrző ve­télkedés során a legnehezebb döntésre a 7-8. osztályosok versenyén került sor, ahol a résztvevők között több, igen te­hetséges énekes lépett szín­pádra. Közülük a zsűri értéke­lése alapján a legjobbak Her- czeg Flóra (Eger, Dobó Gimn.), Osváth Zoltán (Novaj), Sinko- vics Orsolya (Heves 1. sz. isk.) és Szilágyi Erika (Heves, 3. sz. isk.) lettek. (gottschalk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom