Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnap Reggel 12. szám
Erődítmény Hevesúiváron? ebben 1999. március SÍ. Közelről Harmadik oldal XIII - XIV. századi faluhelyek és főútvonalak Sarud vidékén A föld szondázása mindig izgalmas dolog. Főként egy település esetében, ahol nem tudhatjuk: melyik ház vagy utcasor rejt egy- egy vár- vagy erődítményfalat. Mivel a korábbi években a nagyobb beépítések előtt nem kellett megkutatni á földet, így elképzelhető, hogy jelentős régészeti leleteket rejt egy-egy utca vagy családi ház. Nos, hogy milyen is volt egy-egy mai település Árpád-kori településszerkezete, arról a föld mélyét faggató régészek órákat tudnának mesélni. Hevest és környékét Fodor László régész kutatta. S hogy meglett-e a keresett erődítmény, arról már őt faggattuk.- A középkorban ismert vármegyerendszer kialakulása nem volt egyszerű dolog - meséli. - A törzsi formák felbomlása után a földesúri birtok és a királyi szállásterületek között nehéz volt határvonalat húzni. Ráadásul az írásbeliség hiánya miatt nagyon kevés forrás maradt ránk. A területen történt legkorábbi jegyzett esemény a hajóhalmi gyűlés volt, 1271-ben. Később e vidéken számos nádori gyűlést tartottak, ami azt jelzi, hogy a mai Heves exponált hely volt.- Hol található Hajóhalom?- Topográfiai szempontból komoly hiányosságaink vannak. Tudott, hogy az ispáni várakat kereskedelmi utak, folyók mellé építették. A mai Hevestől 7 kilométerre található Hanyi-ér ebben az időben jelentős, sőt hajózható víz volt. A közlekedés, a megélhetés miatt fontos szerepet kapott az Árpádkoriak életében. Területét nagyjából a Heves-Hevesveze- kény-Tiszanána háromszögbe tehetjük.- Tehát itt ispánsági vár is lehetett?- A hipotézisünk azt volt, hogy hajóhalom közelében létezett valamilyen vár vagy erődítmény. A forrásokból tudjuk, hogy A közeljövőben jelenik meg egy kiadvány Heves önkormányzatának megrendelésére, a Dobó István Vármúzeum szerkesztésében, mely a település történelmi múltját kutatja. az időben He- birtokosztozkodását Az Erkel és a Hunyadi vés esperesi központ volt, emellett a világi közigazgatásban is jelentős szerepet kapott. Az egri egyházi közigazgatás felemelkedésével később veszít a jelentőségéből. Arra vonatkozóan is találtunk forrást, hogy a települést az abaújvári comes curiális irányította. Tehát nemesi központ volt, ahol elvileg várnak vagy erődítménynek is kellett lenni. Áz Árpád-kor végén a források a területet mint Hevesújvárat emlegetik. A hevesújvári comes curiálisnak ekkor már az abaújváriéhoz hasonló jogai vannak. Hogy miképp vívta ki a település magának ezeket a jogokat, pontosan nem ismert. Csak feltételezni tudjuk, hogy a lélekszám emelkedésével az ügyek intézése helyben egyszerűbb volt, így a közigazgatás is „utánalépett” ennek az igénynek.- S hol volt a vár?- Nos, klasszikus várra nem kell gondolni. Ez inkább egy erődítmény lehetett. A szabolcsi, abaújvári vagy gyöngyöspatai földvárhoz hasonló szerkezetre számítottunk. Az is támpontot adott, hogy ránk maradt a Visontai család megörökítő forrás. A három Visontai fiú a terület felosztására vonatkozóan konkrétumokat is ránk hagyott. Elkülönült az oppi- dum és a civitas. Az előbbi a földesúri birtokot és a kialakuló mezővárost jelenti, míg az utóbbi a történelemben mindig is egy tabu hely volt. A civitas ugyanis a középkorban várat jelent, ehhez pedig hozzányúlni nem lehetett. Feltételezéseink szerint a vár vagy erődítmény az új busz- pályaudvar és a Pusztacsász közti rész között terülhetett el. Ennek azonban semmilyen maradványát nem találtuk meg kutatásaink során, igaz, a Rákóczi és a Prímás utcákban késői temetéseket véltünk felfedezni. Ez pedig utalhat központra, ami a középkorban nyilván mindig a vár.- Más módszerekkel sem sikerült az ispánsági központ meglétét igazolni?- Miután ezen a részen nem vezettek az ásatások eredményre, így közelítettünk a feltételezett oppidum felé. Ez földrajzilag a mai templomhoz közeli rész lehetett. Az ispánság és az esperesi központ általában közel volt egymáshoz. út kereszteződésében találtunk régészeti leletet, amely azt bizonyítja, hogy itt bizony a civitas területén is járhatunk. Ezek a leletek reneszánsz koriak és egy udvarháznak is dicsőségére válnának.- Vagyis mégiscsak létezett itt valami!- Két dolog lehetséges. Egyrészt: nem Hevesen volt az ispánsági központ - ami a területek elcsúszása, természetes mozgása miatt lehetséges. Másrészt: a keresett hely lehetett a mai templom környékén is, akkor viszont azt kell feltételezni, hogy a Visontaiak osztozkodása nem hiteles. A legvalószínűbb hipotézis, hogy a templom és a régi községháza közti mélyedés volt az egyik, a Tavasz utcai pedig a másik várárok.- Vagyis a föld mélye ezúttal nem szólalt meg...- Érdemes lenne a kutatásokat folytatni. Amennyiben évi másfél millió forint rendelkezésünkre állna, biztosan egészen pontosat tudnánk mondani arról: létezett-e, s ha igen, akkor hol a hajdani ispáni vár. Ez azonban akár 2-3 évet is igénybe venne. Szuromi Rita A Tisza-tó mesterséges, úgynevezett vadmentő dombokkal tarkított. A szigetek a folyó áradásakor azonban egymás után merülnek el a vízben. A Fauna Rt. vadászai - Nagy Attila irányításával - napok óta mentik a végveszélybe került állatokat. A fővadászt kérdeztük:- Összehangolt akcióról beszélhetünk? I- Sajnos igen, hiszen már novemberben is ugyanezt csi!! íjáltuk. Vagyunk 8-10-en vadászok, a vízbe ugró, menekülő vadakat 3-4 csónakkal körbevesszük, és végül bee-meljük a ladikba. Lábaikat összekötjük, s partra evezünk. Ott egy pótkocsis traktor vár ránk, szállítóládákkal.- Miféle vadak számítanak a segítségre?- Elsősorban őzek, suták, tavalyi gidák és fiatalabb bakok. Kimenekítésre vártak vaddisznók és dámtehenek is. Az öregebbje kiúszott Poroszló és Tiszafüred felé. A szigetekre telepített vidrák, pézsmapockok, hódok számára nem gond a magas vízállás.- A rendkívüli helyzetben hullnak el állatok?- Több őz tetemét már láttuk a vízben. A vaddisznóknál most van a fialás időszaka, s várható, hogy a megellett kocák kismalacai közül több elpusztul.- A novemberi és a mostani árvíz miatti vadkár már felbecsülhető?- Szerintem az állomány 40-50 százalékát veszítettük el. A végszámla viszont ennél tete,- mesebb lehet. A partra úszott vadak mezőgazdasági területeken okozott kárait is meg kell téríteni. Másfelől, ha nem rendelnek el vadászati tilalmat, akkor a szárazföldre kimenekült disznókat, őzeket, dámvadakat más társaságok vadászai lövik le.- A rapslcok nem okoznak problémát?- Dehogynem. A megelőzés érdekében most hivatásos vadászaink éjjel is vízre mennek. Az orvvadászok a sötétben közelítik meg a szigeteket, majd onnan lezavarják a vadakat. Ezután már akár kispuskával, vagy példának okáért nyíllal is könnyű a dolguk...- Van elegendő élelem a szigeteken?- Sok lucernát és főleg szemestakarmányt vittünk ki a vadmentő dombokra. A vasárnapra várható tetőzéskor vi- szont valamennyi víz alatt lesz.- Eddig hány vadat tudtak „befogni”?- Mintegy ötvenet, a dombok mellett kisebb nyúlgátak- ról is. Valamennyit a tepély- pusztai disznóskertbe vagy az ottani kisállatkertbe vittük.- Benépesülnek-e majd újra a Tisza-tó vadmentő dombjai?- Ha levonul az árvíz, akkor a f kimenekített állományt visszatelepítjük. Budavári Sándor *
