Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-27 / 72. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. március 27., szombat Tudományos műhely a vár oltalmában-Igazgató úr! Hogyan illeszkedik a Dobó István Vármúzeum a megye közgyűjteményi szervezetébe? Dr. Petercsák Tivadar: - A Heves Megyei Múzeumi Szervezet a megyei önkormányzat fenntartásában működő köz- gyűjtemény. Vezető' intézménye a Dobó István Vármúzeum. Itt találhatók a társadalomtudományi és művészeti gyűjtemények Heves megye múltjáról. A feladatunk, hogy összegyűjtsük, megőrizzük és a nagyközönségnek bemutassuk mindazokat a tárgyi emlékeket, dokumentációkat, fényképeket, amelyek reprezentálják térségünk elmúlt évszázadait. A megyei múzeumi szervezethez tartozik még a gyöngyösi Mátra Múzeum, a Hatvány Lajos Múzeum Hatvanban, s még hét kiállítóhely Egerben és a megyében. A Dobó István Vármúzeumban van egy gyűjteményi osztály, amely magában foglalja a régészetet, a történeti, a képző- és iparművészeti, a néprajzi gyűjteményeket. Ehhez kapcsolódik egy fotógyűjtemény, 80 ezer darabból álló negatív és pozitív képpel. E gyűjteményi egységek mellett adattárak is vannak. Van a múzeumnak tudományos szakkönyvtára. A legfőbb társadalomtudományi folyóiratokat, szakkönyveket részben kapjuk vagy vásároljuk, részben saját kiadású kötetekért cseréljük. Igen fontos a műtárgyvédelmi osztály, amelyben azok a restaurátorok dolgoznak, akik a muzeológusok által begyűjtött, a régészek által feltárt tárgyakat hozzák olyan állapotba, hogy azok évszázadok múlva is megtekinthetők és megőrizhetők lesznek. A muzeológusok a felelősek a gyűjteményekért, ők gondozzák azokat. Létezik még egy gazdasági osztály, amely a hátteret biztosítja, kiegészítve műszaki részleggel. A kiállítás- rendezőosztály feladata, hogy a múzeum állandó és időszaki kiállításait előkészítse, megrendezze, karbantartsa. Ehhez társul a várban a tárlatvezetői tevékenység. Két éve alakult a közönségkapcsolatok és információs osztály. Azért hoztuk létre, mert rendkívül fontosnak tartjuk a kapcsolatot a sajtóval, az iskolákkal, kulturális intézményekkel és magával a közönséggel.- Kik az egyes múzeumi egységek vezetői? Dr. P. T.: - A megyei múzeumi szervezet és a vármúzeum igazgatóhelyettese dr. Csif- fáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató, aki egyben a gyűjteményi osztály vezetője is. A tudományos titkár dr. Szabó János József régész. A gazdasági igazgató Majnáir Rózsa. A műtárgyvédelmi osztályt Deák Endre restaurátor-művész, a kiállításrendező és idegenforgalmit Fodor László régész, a közönségkapcsolatit Veres Gábor néprajzkutató irányítja.- A múzeumok számára fontos mérce a látogatók száma... Dr. P. T.: - Az elmúlt évben 428 ezer látogatója volt a múzeumnak, ami pár ezres növekedést jelent az előző évhez képest. A hozzánk érkezőknek megvannak a saját céljaik. Ezek egyike az egri vár történetét bemutató kiállítás, a Gótikus palota emeletén. 2001-ben tervezzük e tárlatnak a teljes szakmai felújítását, új műtárgyakat is bemutatunk.- Megtudhatnánk, hogy melyek ezek? Dr. P. T.: - Nagy hangsúlyt kapnak majd benne az egri püspökség megalapítása, s ehhez a korai időszakhoz tartozó olyan régészeti leletek, amelyeket a vár területén Kozák Károly régész tárt fel. Továbbá a mostani, a körtemplomot hitelesítő ásatások során Fodor László régész leletei is. Ezek restaurálás után kerülnek be a kiállítás anyagába. Szeretnénk megfelelően bemutatni a törökmagyar kapcsolatokat, a háborús és békésebb időszakot, a végvárak korszakát. A vármúzeum idén már kilencedik alkalommal rendezi meg a végvárak konferenciáját, október közepén. Újszerű lesz a multimédia megjelenítése az egri kiállításban. A látogatók, különösen a gyerekek, számítógép segítségével akár maguk megépíthetik az egri várat a rendelkezésre álló információk alapján. Vendégeink számára fő célpont még a vár föld alatti erődrendszere, a kazamaták, a kaszárnyatermek. Büszkék vagyunk arra, hogy 1996-ban sikerült felújítani, olyan szakmai és műszaki színvonalra hozni az Egri Képtárat, ami méltán teszi híressé a várat. Tavasztól őszig tart nyitva a Kivégzés, tortúra és megszégyenítés a régi Magyarországon címet viselő, amúgy csak börtönkiállításnak nevezett tárlat. S meg kell még említenem a Hősök termét, amely az egri várvédőknek állít emléket. Egész évben nyitva van a Gárdonyi-ház, áprilistól október végéig a Palóc népművészeti kiállítás, s a megyeházi börtönépületben történeti kiállítás. S vannak egyéb újszerű látnivalók, amelyeket vállalkozók működtetnek. Például az Éremverde, az Egri csillagok panoptikum, az Ispotály-pince.- Hogy a turistáknak kellemes időtöltést, művelődési lehetőséget nyújtsanak, nem mellékes, milyen pénzügyi alap áll a rendelkezésükre. Dr. P. T.: - Nyilvánvalóan ezt a munkát nem lehet csinálni pénz nélkül. Az utóbbi időben sajnos eléggé rossz irányba fordult a múzeum költségvetési helyzete, amikor néhány éve 30 százalékkal csökkent a költség- vetési támogatásunk. Idén 39,1 százalékot tesz ki a megyei költségvetési támogatás aránya, és több mint 52 százalék az intézményi működési bevétel. Ehhez jön egy múlt évi célfeladatokra átvett pénzmaradvány. A kiadások oldalán a legtöbb személyi jellegű, a dologiakra mindössze 23 millió forint jut. Ez 10 millióval kevesebb a tavalyinál. Várható, hogy ebből az intézmény nem fogja tudni fenntartani, működtetni kiállításait, kiállítóhelyeit. Minden erővel azon kell dolgozni, hogy ezt a bevételi előirányzatot teljesítsük. Nagyon magas, s még nem is szerepel benne az az összeg, amelyet a szakmai munkára kellene szánnunk. Vagyis nincs benne, hogy új tárgyakat gyűjtünk, azokat feldolgozzuk, kiállításokhoz berendezzük, új információs anyagokkal látjuk el a látogatókat, tudományos publikációkat jelentetünk meg. Ez utóbbiakra csak az esetleges, év közben meghirdetett pályázatok révén, illetve szponzorok támogatásával van lehetőség. Tavaly mintegy 40 millió forintot szedtünk össze pályázatok révén.- Bizony a vár állapota is szükségessé teszi a ráfordítást. Dr. P. T.: - Van egy akut életveszély-elhárító helyzet és egy folyamatos rekonstrukciós program. Ezt külön kell venni a múzeum éves költségvetésétől. Abban ugyanis egy fillér sincs arra, hogy felújítsunk, karbantartsunk. Az egy másik vonal, hogy a megyei önkormányzat koordinálásával a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az egri önkormányzat, a műemlékvédelmi hivatal minden évben összegyűjti a pénzeket, megállapítja, mely középtávú rekonstrukciós feladatokat kell megoldani, s erre mekkora ösz- szeg áll rendelkezésre.- Társadalmi szervezetek jelenthetnek-e segítséget? Dr. P. T.: -Tevékenykedik az Egri Várbarátok Köre. Az egyesület több mint 40 éve működik. A vár iránt érdeklődőknek nyújt információkat. Tagjai révén a gyűjteménygyarapításban és a társadalmi kapcsolatok bővítésében számíthatunk segítségükre. Anyagi vonzata akkor lehetne, ha ki tudnánk szélesíteni tőkével rendelkező pártoló tagok irányába.-A Vármúzeum értékeinek külhoni megismertetésében is élen járnak... Dr. P. T.: - Igen fontosnak tartjuk, hogy ne csak a helyieknek, illetve a hazai turistáknak mutassuk be értékeinket, hanem a magyar kultúra emlékeit hazánkon kívül is minél szélesebb körben megismertessük. Ebbe a sorba tartoznak nemzetközi kapcsolataink. Szlovákiában Krasznahorkával és Bet- lérrel, Csehországban Teplicével, ahol volt már kiállításunk, s ők is rendeztek nálunk bemutatót. Korábban volt a brünni Spilberg-várral kapcsolatunk. Németországban Siegen az a város, ahol szintén volt tárlatunk, ők pedig Rubens-bemutatót rendeztek Egerben. A legújabb a francia szakmai kapcsolat, amely Eger testvérvárosával, Maconnal kezdődött. Az ottani múzeum igazgatója, Jean-Francois Garmier úr hozott onnan a ’90-es évek elején kerámia-kiállítást. Később Ni- evre megyének lett a múzeumi vezetője. Chateau-Chinonban van egy kosztümmúzeum, ez adta az ötletet, hogy ott mi is rendezzünk tárlatot. Annál is inkább, mivel gyűjteményeink között legjelentősebb a népművészeti. Két éve mintegy 500 tárgyat felvonultató kiállítást rendeztünk ott. Ennek viszonzásaként fogadjuk április 30-án a Párizsi divat 1890-1945 címet viselő, mintegy 30 komplett viseletét, kiegészítőt bemutató látványos kiállítást. Szeptember végéig lesz látható Egerben. Ehhez kapcsolódóan színes katalógust is megjelentetünk. Vannak eseti kiállítás- és műtárgykölcsönzések is. Az egri képtár anyagából minden évben kémek kölcsön egyet-egyet külföldi kiállításhoz. Volt már a Pipára gyújtó fiú a madridi Pradóban is. Említhetem azt a képünket, amelyet Dosso Dossi, a ferrarai reneszánsz udvar festője festett, Faun és Nimfa címmel. Ez megjárta a ferrarai múzeumot. Jelenleg a Metropolitanban, New Yorkban látható, majd a hónap végén viszik át Los Angelesbe a Paul Getty múzeumba. Úgy gondolom, hogy követei vagyunk a magyar kultúra külföldi elterjesztésének.- Milyen a látogatók visszajelzése gyűjteményekről? Dr. P. T.: -Több az elismerő szó, mint a negatív kritika. Például Demirel török köz- társasági elnök ittjártakor gratulált. Készítettünk szociológiai felmérést a látogatók között. Megkérdeztük őket szokásaikról, arról, mi tetszik nekik, mit látnának szívesen még. Ennek a tapasztalatait kollégáink próbálják folyamatosan hasznosítani.-Kérem, szóljon a múzeumban folyó, a közönség számára nem megfigyelhető szakmai háttérmunkáról. P. T.: - Valóban érdemes arról is szót ejteni, milyen munka előzi meg a gyűjtemények közönség számára láthatóvá tételét. Ebben hármas a feladat: van műtárgy-gyűjtés, továbbá azok megőrzése, az úgynevezett műtárgyvédelem, ez utóbbihoz tartozik a tárgyak konzerválása, restaurálása. Ezt követi a harmadik fázis, a tudományos feldolgozás. Egy múzeum nemcsak közművelődési intézmény, hanem alapvetően tudományos műhely is. A leleteknek, képeknek, tárgyaknak, dokumentumoknak nagyon fontos információs értékük van, s a tudományos besorolásukat a muzeológusok végzik el. Ezekből születnek tanulmányok, tudományos publikációk, amelyek saját kiadványokban, hazai és külföldi szakmai folyóiratokban jelennek meg. A vármúzeumnak van egy évente megjelenő, immár a 34. sorszámot viselő évkönyve Agria címmel. Ebben tanulmányok olvashatók, elsősorban saját dolgozóink tollából. A másik periodika a Studia Agriensia, amelynek már 19 száma jelent meg. Ebben egyrészt a végvári konferenciák anyagát adjuk közre, illetve önálló köteteket, legutóbb például a Knézich Károly honvéd tábornok életét bemutató kötetet jelentettük meg. Most indítottunk el egy olyan régészeti sorozatot, amelyik az M3- as autópálya ásatásain előkerült legfontosabb leleteket mutatja be a szakma számára. E periodika címe: Régészeti közlemények Heves megyéből. Ez lesz a múzeum harmadik periodikája.-Az sem mellékes, milyen színvonalú szolgáltatásokat nyújt a Vármúzeum. Veres Gábor: - Az általam vezetett osztály elsősorban azért jött létre, mert finanszírozási problémáink miatt egyre több külső erő bevonása vált szükségessé. Nagyon fontos még az információszolgáltatás, s igyekszünk megformálni a múzeum arculatát is. A harmadik terület a különböző programok szervezése. Kiemelt nyári programjaink a várjátékok, illetve a vártábor. A vártábor csoportmunka, amelyben a vármúzeum valamennyi szakterületének dolgozói részt vesznek. Megismertetjük a gyerekekkel a tudományos eredményeinket és a múzeumi munkát oly módon, hogy az valóban érdekes legyen számukra. A tavalyi tapasztalat azt mutatja, hogy ez sikerült. A vártáborba három bejáró és egy bentlakásos turnust szervezünk, így országos méretekre is kiterjeszthetjük ezt a programunkat. A bejáró turnusban a helyiek 8 és 16 óra között vannak mindennap a táborban, a bentlakásosaknál kollégiumi szállást biztosítunk. Tavaly Szlovákiából harminc gyerek vett részt ez utóbbiban. Tárgyalások folynak arról, hogy idén Eger testvérvárosából, Gyergyószent- miklósról is fogadjunk diákokat. A nyár másik nagy programja a Végvári vigasságok. Ezt is negyedik alkalommal rendezzük. Az a célunk ettől az évtől, hogy történelmi karaktert kapjon ez a rendezvénysorozat. Az idén a török-magyar kapcsolat kap elsődlegességet. Tárgyalásokat folytatunk szponzorokkal, hiszen török csoportok fel léptetéséhez még anyagi erőre van szükség. Jövőre Árpád-kori, azt követően pedig reneszánsz kori jelleget kap a vármúzeum nyári fesztiválja. Négy napon át tart majd ez a program. Az országos naptárral egyeztetve július 22-25. között lesz. A vár arculatának kialakításához van egy jól felépített terv. Idén három különböző tematikában, több nyelvi bontásban jelentetünk meg szórólapokat. Megyei kiállításainkról négy nyelven olvashatnak: magyarul, angolul, németül és lengyelül. A képtárról a nyomdában van egy háromnyelvű szóróanyag, és készül az iskolásoknak szóló ismertető is. Felújítjuk a vár belső információs rendszerét is, eddig ugyanis csak német és magyar nyelven tájékozódhattak vendégeink. Szükség volt egy újabb világnyelvre, ez pedig az angol.- Nyitva tartás, jegyárak? V. G.: - Már több éve téli, il- letve nyári időszakhoz alkalmazkodunk. November 1. és február 28. között 9-től 15 óráig látogathatók általában a kiállításaink. Március 1-től álltunk vissza a nyári nyitvatartási rendre, 9-től 17 óráig fogadjuk a vendégeket. Főszezonban, főleg a várjátékok idején, a kazamatát hosszabbított nyitva tartással üzemeltetjük. Ekkor este fél 7-kor indulhat el az utolsó csoport. Az idén emelkedtek a jegyárak, de nem jelentősen. Háromszáz forintba kerül egy komplex várlátogatási biléta. Igazodott a múzeum az országos tendenciához. Különböző korosztályoknak vannak kedvezmények, sőt vannak bizonyos jegytípusok, amelyek a vasárnapi és a csoportos látogatáshoz, illetve a komplex belépőkhöz kapcsolódnak. Tavaly vezettük be az úgynevezett családi jegyet. Ha öttagú család látogat a várba, amelynek legalább két tagja gyermek, akkor 700 forintért az egész család bejöhet. Ez jelentős kedvezmény magyar családoknak. Külföldi példák vezettek arra, hogy bevezessük az úgynevezett városi vagy közös belépőjegyet. Azaz a vármúzeumban, illetve a vármúzeum által Egerben szervezett kiállításainkra közös belépőjegy váltható. Felnőtteknek 500, diákoknak 250 forint. Ez a jegy egy héten át érvényes. Tehát aki Egerben hosszabb ideig tartózkodik, annak érdemes megvásárolni.-Már szó volt róla: a vármúzeumban 428 ezer ember fordul meg a kiállításokon egy évben. Elgondolkodtató, hogy a turista a várban csak a jegy árát hagyja, s mennyit költ a városban egyéb dolgokra. Ugyanakkor finanszírozási problémáik vannak... Dr. P. T.: - Ezt érdemes átgondolni. Nem érződik d várnak az a szerepe, amit idegen- forgalmi vonzerőként betölt a városban. Eger városa minden évben ad valamennyi pénzt a folyamatos rekonstrukcióra. Ebben az évben 1 millióval kevesebbet, mint tavaly, azaz 2 milliót ad. A nyári játékokhoz van betervezve támogatás, egyébként egy fillér sincs a többi múzeumi elképzeléshez, rendezvényhez, múzeumi támogatásra. A korábbi években voltak ilyen, programokhoz kapcsolódó támogatások. Azért bízom abban, hogy amikor a konkrét programokra kerül sor, és támogatásért fordulunk a városhoz, részesülünk belőle. Azt is el tudnám képzelni, egy bizonyos idő után végig kellene gondolni azt, hogy a megyei önkormányzat és a többi olyan város, ahol múzeumunk van, például Eger, Gyöngyös és Hatvan, olyan megállapodást kötnének, hogy támogassák a székhelyi önkormányzatok a megyei múzeumi szervezet azokon a településeken végzett munkáját. Erre vannak országos példák is. Tudomásul kell venni, hogy az itteni kiállításokat a helyiek is látogathatják, illetve a múzeumok helyben fejtik ki tevékenységüket. Amellett persze idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek. Az idegenforgalomból nagyon sokan részesednek. Úgy gondoljuk, talán többet kellene visszaforgatni az ilyen meghatározó kulturális intézményekre. Szalay Zoltán Az egri várvédők fegyvereinek gyűjteménye fotó: perl Márton
