Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-19 / 65. szám

4. oldal Kulturális Tükör 1999. március 19., péntek Egy őrült spanyol hányattatásai GYÖNGYÖS - Egy őrült spa­nyol hányattatásai szárazon és vizen, avagy egy vállalkozó Odüsszeiája alcímmel mutatja be a Stúdió, vagy amit akartok Színtársulat legújabb előadását, Gallai Péter és Fábry Péter Ko­lumbusz című rockoperáját. A Mátra Művelődési Köz­pontban 1995-ben alakult cso­port Balogh András (a Gárdo­nyi Géza Színház színművésze) vezetésével már többször ki­rándult a zenés műfajba, elég, ha csak a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról elő­adását, vagy az 1997-es Egy­szer egy cigánylány bemutatót említjük. A zenés mesterségre Kiss Zoltán, a táncra Jankovits Mária tanította-tanítja a társulat fiatal tagjait. A Gyöngyösön péntek este először közönség elé kerülő rockopera előkészületeiben a művelődési központ más cso­portjai is részt vettek: az elő­adás koreográfusa Bódis Bea, a Modern Táncműhely vezetője, a felkészítésben pedig a Shirayan Vayra Mutthi indiai harcművé­szet gyakorlói éppúgy segéd­keztek, mint a zenei oktatásban Vámos Zsolt. Kolumbuszt Tahi Tibor ala­kítja, míg Izabella szerepére ketten is készülnek: Főzőné Tóth Gabriella és Molnár Györgyi. A Mátra Művelődési Központ színpadán március 19- én 19 órakor kezdődő produk­ció zenei vezetője ezúttal is Kiss Zoltán, az előadást Balogh András rendezte. Tintahal Apicius módra Múltbeli kalandozás FOTÓ: SZILVÁS ISTVÁN GYÖNGYÖS - Vándorkiállí­táson mutatják be a szentendrei Ferences Gimnázium Limes fo­lyóiratának munkatársai az ókor kultúrtörténetéről összeál­lított anyagukat. A több mint negyven fatáb­lán bemutatott anyag április 1- jéig a Fő téri Tourinform Galé­riában látható. A kiállítás alap­ját a Limesben, a gimnázium görög-római ókorral foglalkozó havi lapjában megjelent írások, valamint a Limes-füzetek című időszaki kiadványok alkotják. Az etruszk ábécé kialakulásá­tól a híres, Tiberius-kori ínyenc, Apicius konyhájának receptjein át a hibiszkusz mitikus történe­téig számos, rendkívül életkö­zeli információvá! ismerkedhe­tünk meg a fotókkal, rajzokkal illusztrált tablók segítségével. A régészeti leleteket, forrá­sokat, verseket is elénk táró ki­állítás, s különösen a Róma mi­tológiai történetét mesés alak­ban ismertető rész a diákoknak is könnyen fogyaszthatóvá, kézzelfoghatóvá teszi az antik történelmet. J.Á. Az angol után francia filmhét EGER - Az Ifjúsági Házban a nagy sikerű angol filmhét után hétfőtől a francia filmeké a vetí­tővászon. Az alkotásokat ere­deti nyelven, de feliratozva vetí­tik, 19 órai kezdéssel. így a nyelvet értők és a filmre kíván­csiak számára egyaránt érthető lesz az alkotás. Elsőként március 22-én a Mint a királyok (Come des Rois) című alkotást vetítik, melynek rendezője Francois Velle. Másnap a Turisták (Les Randonneurs) című film kerül a közönség elé. Rendezte: Phi­lippe Harel. Szerdán a Megint a régi nóta (On Connait la Chan­son) című film látható, melynek rendezője Alain Resnais. Pén­teken befejezésül egy Pierre Salvadori-a\kotásl játszanak, melynek címe: Semmihasznák (Les Aprpentis). A század tanúja, Apor Elemér 92 éves EGER - A század tanúja. Is­merősei, barátai körében csak így emlegetik Apor Elemért, aki ma ünnepli 92. születés­napját. A hajdani újságíró, költő, regényíró, nyelvkutató - és segédmunkási!) - a két vi­lágháború közti Eger megha­tározó arca, személyisége volt. A paraszti sorból jogászhall­gatóvá vált, később pedig a megyeszékhely egyetlen új­ságjának szerkesztőjévé lett Apor Elemér kalandos élete, pályája, alkotótevékenysége a század változásait is híven tükrözi. Elemér bácsi a mai napig is huncut szemű, mesélni mindig kész ember. Van is neki miről. Mert ha valaki, ő igazán meg­tapasztalhatta, milyen a fent és a lent világa. Volt időszak, amikor egyik napról a másikra tapasztalhatta a két világrend közti különbséget... A kistisztviselő család ki­lencedik gyermeke, mondhat­nánk, szerencsésnek született. A kilencediknek ugyanis min­dig jutott ruha. A testvéreitől örökölt. Nem volt ilyen sze­rencsés már a tankönyvek dolgában. Testvérei nem ta­nulhattak. Az ő életét viszont alapvetően meghatározta a ciszterci gimnázium és az egri jogakadémia, mely a püspöki székhely azon kivételes in­tézményei közé tartozott, mely tandíjkedvezménnyel segítette a szegény, ám szorgalmas ta­nulókat. Ekkor indul Apor Elemér pályája felfelé. A vá­rosszerte ismert jóképű dandy után megfordulnak a lányok. Ázsióját csak emeli, amikor a Líceum épületében működő újsághoz kerül. A színházban, moziban, a közösségi élet helyszínein rendszeresen meg­forduló ifjú előtt megnyílnak az ajtók. A körülötte ki­alakuló titok­zatosságot csak fokozza, hogy ekkor már min­denki tudja: Elemér ver­seket is ír! A szálak egy előkelő úri dámához ve­zetnek. Neve soha nem lát napvilágot. Az asszony férjezett, elő­kelő család tagja. Szépségét, Léda-szerű alakját a mai napig őrzik a versek. A havi 80 pengővel induló újságíró pályafutása 1944-ben véget ért. Besorozták katoná­nak, s a 14. gyalogezred irodá­jával az egyre inkább a keleti hadszíntérről nyugatra tolódó frontvonal elől Bécs felé sod­ródtak. Alig 40 kilométerre a császárvárostól hadifogságba estek. A nyugati alakulatok irányítása alatt viszonylag jó dolguk volt. A háború véget ért, a hadifoglyokat hazaen­gedték. Útközben az egri fia­talembernek mind a 10 körme lefagyott. Egerben az orvosok még megvizsgálni sem tudták, mikor a kórházi ágyon fekve közölték vele: letartóztatják. A vád egyszerű volt: a nyugati hadifoglyokat ekkor már nem nézték jó szemmel itthon. Börtön következett, majd szánalmas évek az építőipar­ban és a sütőiparban. A nyug­díjazást mint egyszerű, sokak által elfeledett, a régi rend hí­veként számon tartott polgár érte meg. A nyugdíjazás után jobb napok következtek. Meg­jelent második verseskötete, s Dobó István regényes élet­rajza. Nyelvészeti írását is rendezte. Apor Elemér ma 92 éves. A ’90-es években ismét rásütött a napfény. Kitüntetésekkel, s számos életrajzi jellegű írással ismerték el munkásságát. Ez alkalomból mi is köszöntjük a század tanúját. (szuromi) A 92 éves Apor Elemér fotó: pilisy elemér Mariann és az igazán jó versek HATVAN - Nem azért figyel­tem fel rá, mert magas, csinos, fiatal lány. Pontosabban nem kizárólag ezért. Hanem mert olyasmit tud, amit kortársai közül - legalábbis az ő szint­jén - igencsak kevesen. A Bajza-gimnázium harma­dikos tanulója szaval, mégpe­dig rendületlenül. Túl van az első bátortalan lépéseken, amikor egy-egy szűkebb körű könyvtári rendezvényen édes­apja oldalán tolmácsolta honi poéták rímekbe szedett gondo­latait; immár önállóan is helyt áll, haladva az elismertség ormai felé, ahol nem úgy em­legetik majd, mint a Takács Pali leányát - merthogy apucit igen sokan megsüvegelik ám, mint egykori remek futballka­pust és sportvezetőt -, hanem ő lesz a Takács Mariann. Legutóbb a térségi középis­kolások viadalán diadalmas­kodott, így Erdélybe utazha­tott. Hazatérve pedig készül­het arra az országos döntőre, ahová megyénk egyik legjobb­jaként jutott be. Amikor felkészítő tanáráról kérdezem, nem valamelyik Takács Mariann pedagógus nevét említi, ha­nem újfent apukáját. Mindig vele gyakorol. Az ő gyűjtemé­nyében találta meg az Előszót is, s a fogékony gyereket nyomban megérintette a fel­nőtteknek is nehezen emészt­hető Karinthy-líra. Aztán jöttek a többiek, a kedvencei. József Attila, Pe­tőfi és persze Ady. Amikor apá­tól hallotta az Ős kajánt, tudta, hogy ezt neki is meg kell ta­nulnia. Rögtön megfogott - mondja a keveset nyilatkozók rutintalanságával. Csaknem kivétel nélkül magyar költők verseit olvassa. Miért, miért...? Vannak ugyan egész jó külföldi lírikusok is, de az igazán jó verseket csakis magyarul lehetett megírni - ál­lítja. - Úgy tökéletesek. Magyar. Mind többször hangzik el a szó, ami beszélge­tésünk eleje óta közöttünk le­beg. Amikor Mariannt arról faggatom, mit jelent számára az e nációhoz való tartozás, gondolkodás nélkül válaszol.- Ezt érezni kell. (t. o.) Kiállító-lista A megyénkben működő ál­landó kiállítások mellett több vándorkiállítás is megtekint­hető. Az egri Forrás Gyermek­szabadidőközpontban március 27-ig még látható a miniatűr haditechnikát bemutató kiállí­tás. Ezt március 29-én Ficsorné Várhegyi Éva Tijfany-üveg ék­szerei és Rabóczky Judit kerá­miái váltják fel. A Megyei Művelődési Köz­pont kiállítótermében a hónap végéig Szontaghné Demeter Agnes lószőréksz.er-készítő és Herczeg Mátyás fafaragó be­mutatója várja a látogatókat. Az egri Ifjúsági Ház Kísérleti Ga­lériájában hétfőn nyílik He- rendy Csilla fotókiállítása. Gyöngyösön, a Mátra Műve­lődési Központ Tourinform Ga­lériájában április 1-jéig tekint­hető meg az ókori kultúra című kiállítás, valamint ugyanitt lát­hatók Kálmán Éva kerámiái és Glatz Marietta grafikái. A Művelődési Galériában a hónap végéig Szabó Emil fest­ményei láthatók. A Mátra Honvéd Kaszinó­ban pedig a Magyar Honvédség tárlata tekinthető meg, melyet a szabadságharc és forradalom évfordulója alkalmából nyitot­tak meg. Hatvanban és Hevesen a már megjelentetett tárlatok várják a hónap végéig az érdeklődőket. Helytálló csillagászok Jeles napvadászok FELDEBRŐ - Északi három­szög néven nevezett be a COMPAQ-SOLOMO Napva­dászat elnevezésű országos csil­lagászati versenyre a feldebrői iskola három diákja. Tóth Tamás, Maruzs Tamás és Veres Péter az észlelési, megfigyelési gyakorlatokat és. a könyvtárban végzendő kutató­munka akadályait eddig sikere­sen vették. A 2700 csapat versengésé­ben a negyedik forduló után ki­derült: a feldebrői ifjú csillagá­szok Heves megye legjobbja­ként jutottak tovább. Az újabb megmérettetésre való felkészülésben csakúgy, mint eddig, Kovács Sándorné lesz segítségükre. Korponay-kiállítás Az egriek által is jól ismert fes­tőművésznek, ' Korponay Mar­gónak nyílt kiállítása tegnap a fővárosban. A festőnő tárlatát másfél hó­napig, azaz április 30-ig láthatja a közönség. A képek megte­kinthetők az EGIS Kereskedő­ház aulájában. Korponay Margó kiállítását Kékesi Kun Árpád esztéta mél­tatta. Egy Fridi-paródia kicsit más szemmel ANDORNAKTÁLYA - A fo­gyatékosok otthonában far­sangi mulatságra várták az itt élők hozzátartozóit, akiknek az intézet lakói bemutathatták mindazt, amit nevelőiktől tanul­tak - kivételesen farsangi han­gulatban. A remekül pergő műsor egy Friderikusz-show paródiája volt. A szereplők jó humorú összeállítással örvendeztették meg az érdeklődőket. Külön érdekessége volt a programnak, hogy felléptek az egri Forrás szabadidőközpont színjátszói is, akik közös bemu­tatóra készülnek az andomaktá- lyai otthon lakóival. Venczel Valentin színművész vezetésé­vel Shakespeare: Szentivánéji álom című darabját viszik színre a közeljövőben. Friderikusz-paródia... FOTÓ: GÁL GÁBOR KÖNYVAJÁNLAT A könyvkiadás tavasza Megszoktuk a Holló és Társa Könyvkiadótól, hogy mindig aktuális témákkal jelentkezik a hazai könyvpiacon. Ezúttal a tavaszi ünnepek­hez és a kerti munkákhoz kap­csolódva két könnyen forgat­ható, használható kiadvány­nyal is meglepte olvasóit. Mindkét kötet a Kosmos könyvek sorozatának része. A Húsvéti díszek a termé­szet kincseiből című kiadvány hasznos olvasmány azoknak, akik az ünnepre készülve nem elégednek meg a boltokban kapható szabványdíszekkel. A kiadványt figyelmesen for­gatók megtudhatják, hogy az ébredő természet mely növé­nyeit, virágait párosíthatjuk a húsvét ünnepével. A szerző - Hannelore Linse - külön is figyelmet fordít arra, hogyan lehet a természetet a szobánkba be­csempészni. Különféle tippekkel segíti a gumós virágok szobai kiülte­tését, s az ünnepi asztal díszí­tését. Természetesen nem fe­ledkezik meg a tojásfestésről és a húsvéti asztal természet­közeli díszítéséről sem. A fel­használt anyagok, színek je­lentését is részletesen meg­magyarázza. A gyümölcsfák metszése című kötet pedig hasznos ol­vasnivaló azoknak, akik kert­jükben maguk akarják a fák ritkítását végezni. Mindehhez bőséges fajtaismertetőt is ad a szerző, Herbert Bischof.

Next

/
Oldalképek
Tartalom