Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-11 / 59. szám

4. oldal Horizont 1999. március 11., csütörtök „Az illúziók szertefoszlásának időszaka” „Szembenéz egymással gazdag és szegény ” fotó: Gál (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Kovács László pártelnök, frakcióvezető a je­lenlévő mintegy hetven szocia­lista képviselő és a vendégek, érdeklődők előtt hangsúlyozta: a gazdaság és a társadalom fej­lettsége fordítottan arányos az egyenlőtlenségek mértékével. A túlzott különbségek a fejlődés akadályát is jelenthetik. A sta­bilizáció - ami az elmúlt évek­ben zajlott - növeli, ám az így elért stabilitás már mérsékelheti az egyenlőtlenségeket. A jelen­legi kormány fő prioritása azonban a középréteg - a „pol­gárok” - támogatása, s ezzel csak a társadalom körülbelül húsz százalékát hozza kedve­zőbb helyzetbe. A Fidesz-kor- mány politikája erőteljesen po­larizál, növeli az egyes társa­dalmi csoportok közötti kiilönb­Ferge Zsuzsa ségeket, nem esélyt ad a felzár­kózásra, hanem lehetetlenné te­szi azt - fogalmazott Kovács László. Az esemény felkért előadói közül Vértes András, a Gazda­ságkutató Intézet (GKl) veze­tője a gazdasági egyenlőtlensé­gekről szólva kifejtette: a mo­dem gazdaságokban a differen­ciálódás nagyobb, mint a társa­dalom más területein. Ez egy­fajta hajtóerő, ami előrébb viszi a gyengéket vagy a közepese­ket, de sokszor motiválja az elöl lévőket is. Magyarorszá­gon a külföldi tulajdonú cégek­kel már versenyképesnek mondható erős hazai középvál­lalkozói csoport mögött a leg­rosszabb esélyekkel a mező- gazdaságban tevékenykedők és a kisvállalkozások rendelkez­nek. Ők azok, akik az állam ki­számíthatatlanságára, a szabá­lyok állandó változására pa­naszkodnak. Ezt illene figye­lembe venni, mert - vélte a szakember - az állandó válto­zástól még a rossz, de stabil jogszabályok is jobbak. Vértes András egyebek mellett elmon­dotta azt is: a GKl vizsgálatai szerint a régiók közötti különb­ségek csökkentését az állam el­sősorban az infrastrukturális fejlesztésekkel segítheti elő. Ugyanezen témakörhöz szólt hozzá dr. Nagy Imre egri pol­gármester, aki az önkormányza­tok csökkenő költségvetési tá­mogatásáról, s a kormány által tett. de az önkormányzatokkal megfizettetett ígéretekről - mint például a pedagógusok béremelése - beszélt. A gyűlés résztvevői az is­mert szociológus, Ferge Zsuzsa előadását is meghallgathatták, aki kiemelte: az előző ciklus­ban kormányzó MSZP-nek szembe kell néznie annak a fele­lősségével, hogy az utolsó négy évben Magyarországon fel­gyorsultak a gazdagodás és a szegényedés folyamatai, ma­gyarán, növekedtek a társa­dalmi különbségek. A szegé­nyekkel való szolidaritás való­jában jótékonyságot jelent. Ez­zel az állam szerepét arra korlá­tozzuk, hogy a gyámkodásával a szakadék felett szembenéz egymással a gazdag és a sze­gény, s a gazdag ad valamit a szegénynek. A jótékonykodás helyett inkább esélyt kellene te­remteni a felzárkózásra. Ferge Zsuzsa úgy vélekedett: a szocialista pártnak mélységes a felelőssége például abban, hogy a nyugdíjrendszer ve­szélybe került, s abban is, hogy nem tudni, a különböző egész­ségügyi reformtervezetek mit takarnak. Amíg pedig az MSZP nem néz szembe saját magával, addig valószínűleg nem lesz le­hetősége visszaszerezni az el­veszített bizalmat. E téma kapcsán Tabajdi Csaba honatya megjegyezte: a kormány ez idáig egyáltalán nem foglalkozott a cigánykér­déssel, egyetlen miniszter egy szót sem ejtett róla. Az MSZP az egyetlen párt, amelynek már a tavalyi választásokkor is ki­dolgozott cigányprogramja volt. Jékli Sándor egri szocia­lista önkormányzati képviselő hozzászólásában azt emelte ki, hogy azért különösen veszélyes az egyenlőtlenségeket fokozó politika, mert az előző eszten­dők eddigi folyamatai is ebben az irányban hatottak. Heves megye mutatói sajnos az orszá­gos átlagnál rosszabbak a gaz­dasági növekedés és a munka- nélküliség szempontjából. Murzsa Attila, a mátraalji ki­sebbségi önkormányzatok kis­térségi társulása képviselője pedig elmondta: a hazai kisebb­ségi törvény példaértékű, csak sajnos a kisebbségi önkor­mányzatok nemigen tudnak mit kezdeni vele. Állóháborúk foly­nak a „nagy” települési testüle­tek és a kisebbségi grémiumok között. Egyértelműen meg kel­lene határozni a törvényben a kisebbségi önkormányzatok feladatait, hatáskörét, s ehhez bizony pénzt is kellene adni, hogy véget érhessen a mostani megalázó „kunyerálás”. A ro­maügy nemcsak szegénységi ügy, hanem komplex kezelést igénylő probléma. A rendezvény harmadik vita­indítóját Gazsó Ferenc profesz- szor tartotta az oktatási és kul­turális egyenlőtlenségekről. Szavai szerint a rendszertransz­formáció a társadalmi különb­ségek minden formájának sza­kadatlan növelésével járt. Mi­vel pedig az egész folyamat po­litikai vezérlésű, minden, ami történt, a politikai döntések eredménye is. Az azonban nem elfogadható érv, hogy nem volt alternatíva, hogy másként nem történhetett volna. Miért kellett például az oktatás szférájában Nagy Sándor és a képeslap is teljesen szabadjára engedni a differenciálódást? A mai ma­gyar oktatási rendszer nem az ellentmondásokat enyhítő szisztéma, éppen ellenkezőleg: e rendszer alkalmazkodott ah­hoz, hogy a társadalomban egyenlőtlenségek léteznek, s ez­zel van most összhangban az iskolai oktatás. A társadalom körülbelül egyharmada kiszo­rult az igényes képzés minden formájából, a legalacsonyabb szinten élő rétegek gyerekeinek fele maximum általános iskolai végzettséget szerez, vagyis nem jut túl szülei nyomorúságos helyzetén. Teljes esélytelen­ségre kárhoztatott generációk ezek, az integrálódás reménye nélkül - mondotta végül a pro­fesszor. Az Országi részjgyűlést egyébként - már ugyancsak a vége felé - a jelenlévők előtt Szabó Gyula gyöngyösi pol­gármester a kisváros életében történelmi eseménynek minősí­tette. A kihelyezett frakcióülést követő sajtótájékoztatón Ko­vács László hangsúlyozta: az új parlamenti munkarend beveze­tése után határozták el, hogy egy-egy régióban nagy nyilvá­nos rendezvényeken vitatják meg a legégetőbb kérdéseket. A leszakadók felzárkózása az egész ország érdeke, mivel a társadalmi feszültségek a gaz­dasági és a politikai stabilitást is veszélyeztethetik. A kor­mány jelenlegi, polarizáló poli­tikájának e területen is van szo­ciáldemokrata-szocialista alter­natívája. A modern szociálde­mokrata válasz az: segély he­lyett esélyhez kell juttatni az embereket. A pártelnök bejelen­tette: a szabolcsi és a Hajdú megyei szocialista képviselők kezdeményezéséhez csatla­kozva a parlamenti frakció va­lamennyi tagja felajánlotta egyhavi tiszteletdíjának tíz szá­zalékát a belvíz- és árvízkáro­sultaknak. Nagy Sándor frakcióvezető­helyettes a sajtótájékoztatón közölte: a következő Or­szági rész)gyűlésnek március végén Pécs ad otthont. Gyön­gyösről egyébként a képviselők aláírásával két képeslapot is küldtek Áder János házelnök­nek, „hogy tudja, mit csiná­lunk” - fogalmazott Nagy. A most felvetődött kérdéseket „továbbviszik” az Országgyű­lés plenáris üléseire. Délután a megye különböző pontjain fórumokon vettek részt ismert szocialista politi­kusok. (rénes) Megyei EU-iroda Brüsszelben? (Folytatás az I. oldalról) Ebben a megyei önkormány­zat aktív, kezdeményező sze­repet kíván betölteni, vala­mint szeretné az Európai Kö­zösséggel, illetve az integrá­cióval kapcsolatos informáci­ókat a szakmai közönséghez és a lakossághoz is eljuttatni. Ezt a célt szolgálja - hang­súlyozta a megyei elnök - az Európai Információs Pont létrehozása is, amely az uniós információk összegyűjtésére, a szervezet intézményrend­szerének, működésének, fel­adatainak széles körű megis­mertetésére vállalkozik a ka­marákkal, a vállalkozói köz­ponttal, a kereskedelem fej­lesztésében érdekeltekkel és az önkormányzatokkal part­nerségben. A csatlakozási felkészítés­ben fontos szerepet játszó iroda a megyei önkormányzat égisze alatt működne. A vé­lemények összegzése után rö­vid időn belül pályázatot nyújtanak be a programot kezdeményező Külügyminisz­tériumba, amely hárommillió forinttal támogatja az EU Pont megvalósítását. Emellett Hevesben az idén - megyei közreműködéssel - több, az Unióval kapcsolatos esemény is lesz. Ilyen a hat­vani EU-nap és az Agria Vá­sár szakmai rendezvényei, de szerveznek vetélkedősoroza­tot, valamint segítik a diák-, ifjúsági kapcsolatokat is. (kj) Játszva tanulnak az oviban Ahol minden évben pályázik az intézmény - s netán rend­szeresen nyer is pénzt terveihez ott lassan megszokják ezt a helyzetet, és azt tekintik természetesnek. TÁRNÁMÉRA - Szakmai körökben már nem is csodál­koznak azon, hogy a község óvodája - Palotás Sándorné irányításával - azok közé az intézmények közé tartozik, ahová ismét értesítés érkezett egy újabb pályázat sikeres el­nyeréséről.- Öt éve pályázunk rend­szeresen a Soros Alapítvány­hoz - mondja a vezető óvónő -, s ezáltal sikerült olyan programot kidolgoznunk, amely megteremti a játszva tanulás lehetőségét. Amióta itt vagyok, azért dolgozom, hogy azt csinálhassák a gye­rekek, ami az életkori sajátos­ságaiknak legjobban megfe­lel. Az elmúlt év őszén nyújtot­ták be legutóbbi pályázatukat a Közoktatási Modernizációs Közalapítványhoz, ahonnan 950 ezer forintot kaptak ter­mészetes alapanyagú játék­eszközök, szobai és udvari sporteszközök, valamint fog­lalkozási anyagok - fonalak, textíliák, kréták - vásárlá­sára. Csupán a fénymásoló vásárlását nem segítette az alapítvány, minden másban támogatták az óvodai munkát. A vezetőnő elmondása sze­rint az elmúlt három évben csaknem hárommillió forintot nyertek pályázatokon, ame­lyekre természetvédelmi, tá­rázási terveket is megfogal­maztak, s amely nélkül lénye­gesen szegényesebbek lettek volna az óvoda nevelési lehe­tőségei. Tárgyi feltételeik hiányos­ságait azonban nehéz pusztán szakmai munkával pótolni, ezért mint többször megfo­galmazódott már: szükségük lenne egy korszerű épületre, ahol a csaknem száz óvodás megfelelő körülmények kö­zött készülhetne az iskolás­évekre. (gottschalk) A münsteri kamara fogadja majd a szakembereket Előkészítik az oktatást EGER - Tegnap a németor­szági Münsterbe utazott dr. Horuczi Csaba alpolgármes­ter, Demeter András, a Heves Megyei Kézműves Kamara ügyvezető igazgatója és Tiet- ze Nándor, a megyeszékhely polgármesteri hivatalának idegenforgalmi referense. A megyeszékhelyi delegá­ció feladata előkészíteni azt a külföldi tanfolyamot, ame­lyen szűkebb hazánkból energetikusok, klímaszerelők és kéményseprők vehetnek majd részt. Áz ottani kamarával közö­sen elnyert pályázat, az ECOS/OUVERTURE ugyanis az energiatakarékosság az iparban, a háztartásban, az energiatakarékos tervezés és fűtésrendszerek témaköreit öleli fel. A képzésre kétszer egyhe­tes turnusokban a münsteri gazdasági kamara oktatási központjában kerül majd sor. Akik a hócsata részesei voltak EGER - Hatását tekintve a no­vemberben kezdődött rendkí­vüli tél még nem fejeződött be. A február 9. és 14. közötti idő­szak azonban sokáig emlékeze­tes marad, mert rendkívül sok hó hullott, amelynek eltakarítá­sában fontos szerepet vállaltak az önkormányzattal együttmű­ködő Városgazdálkodás Eger Kft., a Közterület-fenntartó Vál­lalkozás és a Környezet '86 Bt. alkalmazottai, akik még február 16-án is a jeget csákányozták. Ez a munka a szokásos húsz he­lyett 38, úgynevezett kivonulási napot jelentett. A rendkívüli helyzetben a Tengely Közmű Kft. is hótolóval, járdatisztítóval és tíz alkalmazottal segített. Az említetteknek köszön­hető, hogy a nevezett időszak­ban is zavartalan volt a tömeg- közlekedés a megyeszékhe­lyen, s többnyire a parkolóhe­lyekre is beállhattak a jármű­vek. Mindez többletkiadást jelen­tett az önkormányzatnak - amely háromszor is kénytelen volt rendelni több száz tonna szóróanyagot a hóeltakarítás­hoz -, de nem kevésbé az érin­tett vállalkozásoknak is. Helytállásukért mondott kö­szönetét tegnap a városházán dr. Nagy Imre polgármester. A hócsatában résztvetteknek egy- egy palack bort adott át, ame­lyeket a Mini Palackozó, vala­mint a Militária Exkluzív Ka­tona Bolt közösen ajánlott fel. A Hírlap arról is értesült, hogy a télen károsodott utak ja­vítását már megkezdték a vá­rosban, sőt a múlt hét óta tart a tavaszi nagytakarítás is. (m. k.) Akik részt vettek a hatalmas hőmennyiség eltakarításában fotó: pilisy elemér Mozgáskorlátozottak Autóvásárlási támogatás BUDAPEST, HEVES MEGYE - A súlyosan mozgássérültek kétmillió forintot meg nem haladó fo­gyasztói árú gépkocsikhoz igényelhetnek támogatást, ameíynek mértéke a költsé­gek 60 százaléka, de legfel­jebb 300 ezer forint lehet - tájékoztatta tegnap a sajtót a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium főosztályveze­tője. Mint Forgó Györgyné elmondta: a települési pol­gármesteri hivatalokhoz áp­rilis 30-ig kell benyújtani az igényléseket. A támogatá­sokról július 31-ig döntenek a bizottságok az illetékes közigazgatási hivatalokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom