Heves Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-01 / 50. szám
2. oldal Megyei Körkép 1999. március 1., hétfő „Példa nélküli nemzeti egység volt...” ÁgyúcLörgés és harangszó közepette leplezték le a szoborcsoportot Sebestyén Sándor példaképeik előtt tisztelgő katonák és huszárok, fejet hajtó megyei és községi vezetők, s Tama menti polgárok miközben a templom tornyában felhangzott a déli harangszó. Miután a talapzatot elborították a színpompás virágok, s a lelkek mélyéből fakadó pátosszal felröppentek a Szózat - Kossuth e napon idézett imájához hasonlatos - könyörgő- szép sorai, az őrezred díszmenettel tisztelgett a ’48-as hősök emléke előtt. (szilvás) FOTÓ: PILISY ELEMÉR Tisztelgés és főhajtás a talapzatnál Még a szemközti ABC-áru- ház tetejére, s a környező házak ablakaiba, erkélyeire is jutott az ünneplő sokaságból. A Kossuth-Dembinszky emlékparkot körülvevő tisztelgők sorfala között vonultak a kőhídon fehér lepellel borított szoborcsoporthoz a Köztársasági Őrezred díszelgő katonái, a horkantó lovakat megülő huszárok, s a korabeli ruhákba öltözött, égő fáklyákat tartó fiatalok. KÁPOLNA - „Szól a zene to- borzóra...” - zengte a helyi és a környező települések iskolásaiból verbuvált énekkar, s a tavaszi szélnek feszülő történelmi és nemzetiszínű lobogók, a napfényben megvillanó szuronyok és szablyák a százötven esztendővel ezelőtti kort idézték. S azt a két, 1849 február végi napot - 26-át és 27- ét -, amikor a szabadságharc hadvezetése a volt kőhíd közelében állva figyelte és irányította a falu határában zajló ütközetet.- Az első összecsapásra délben került sor, s estig a honvédek szilárdan tartották a Tárná bal partját. A magyar vezérkar hibái miatt azonban a császáriak mindinkább teret nyertek, mire Dembinszky elrendelte a visszavonulást. Ennek ellenére a magyar sereg nem szenvedett döntő vereséget. Windischgrátz megdöb- benten tapasztalta: „...ez nem lázadó csorda többé, hanem hadsereg” - mondta ünnepi beszédében az emlékművet leleplező dr. Homoki János, a Hovédelmi Minisztérium államtitkára, aki a továbbiakban kiemelte: „Csodálattal adózunk ennek az addig példa nélkül álló nemzeti egységnek...” Kürt harsant, majd megtörtént a díszőrség váltása, vezényszavak pattogtak, s abban a pillanatban, amikor aláhullott a kompozíciót takaró lepel, ágyú dörrent, öblös hangja vé- gigmorajlott az egykori harcmező felett. Ezután dr. Urbán Imre alezredes, katolikus tábori esperes áldotta meg Sebestyén Sándor szobrászművész alkotását, amely egy halálos sebet kapott, s megbotlott lováról leeső - ám kardjával az utolsó pillanatig küzdő - szabadságharcost örökíti meg, előtte a keresztet tartó, s magyarokat harcra buzdító, fehér reverendás Mednyánszky Cézárral.-Szakítani kívántam a hagyományos huszáralakkal - indokolja a megformálást a művész. - Azért választottam a hiányos öltözetű férfi ábrázolását, mert ebben a hősi csatában a katonák mellett nagyon sok környékbeli szegény ember is részt vett... A szoborképhez tartozó, árokba fordult ágyűtalp előtt egymást váltották a koszorű- zók - vendégek és helybéliek, „Szól a zene toborzóra...” Az irodán még remélik: viszontláthatják a pénzt (Folytatás az 1.oldalról) A megszorítások ugyanakkor nem minden önkormányzatot érintenek. Azokra az elsősorban kisebb településekre, ahol a helyben keletkező személyi jövedelemadó kicsi, a „befagyasztás" nincs hatással, az inkább a nagyobb városokban - így például Egerben - jelentkezik. (A zárolás az önkormányzatok esetében a személyi jövedelemadó visszaosztásából keletkező ősz- szeg 1,9 százalékára vonatkozik.) Ez az összeg a hevesi megyeszékhelyen 62 millió 427 ezer forint. Mint Zay Ferenc hozzátette, amennyiben a gazdasági növekedés megfelelő ütemű lesz, a zárolást feloldhatják. A városházán ezzel együtt nem titkolják: a döntés nem kis bizonytalanságot teremtett. Ezért a város általános tartalékát a költségvetés egy százalékáról 0,3 százalékra „ejtették”, azaz: a befagyasztás ezt a területet érinti. Ennek oka: így a megszorítás már nem a különböző gazdálkodási szerveknél, intézményeknél érezteti hatását. Az irodán ugyanakkor remélik, hogy a pénz még „visszajön", s majd eredeti helyére, a város általános tartalékába kerül. (kühne) Több az igény, mint a pénz Az illetékesektől kértek tájékoztatást (Folytatás az 1. oldalról)- Ezért a legilletékesebb személyektől kértünk eligazítást a különböző pályázati lehetőségekről, az elbírálási szempontokról- jegyezte meg Matiszlovicsné Horváth Éva hozzátéve: a megye településeinek nagy része képviseltette magát az összejövetelen. A tanácskozás elején Pál Miklósné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Szakkódégiumánk elnöke többek között elmondta, hogy ebben az esztendőben országosan 279 milliót osztanak szét pályázatok révén, ám a benyújtott igény ennél jóval nagyobb. így valószínű, hogy a pályázók csak a remélt összeg felére számíthatnak - amennyiben kérésük kedvező elbírálásban részesül. Kiss László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának szakfőtanácsosa és Molnár Márton, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány igazgatója ugyancsak sok pályázóról és az igényekhez mérten kevés kiosztható pénzről számolhatott be. A jelenlévők felszólalásaikban elsősqrban a sikeres elbírálás kritériumaként előírt 30 százalékos önrész előteremtésének szükségességét nehezményezték. Sokszor költséges az előírt különböző igazolások beszerzése is. Válaszában a meghívottak kifejtették, hogy mindettől eltekinteni nem lehet, hiszen jelenleg a pályázati feltételeket törvényes előírás szabályozza. (t. z. m.) Szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 3300 Eger, Érsek u. 1. Tel.: (36) 510-560 VÁLTSON BANKSZÁMLÁT!- - . : ■ *
