Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnap Reggel 7. szám

1999. február 14. Habomban Arckép Hetedik oldalm „Az az áJmom, hogy megcsináljam a világ legjobb riportfilmjét”- Elmaradhatat­lan fekete sapka, lenyírt haj, spor­tos öltözék, nehe­zen kimondható név, drámai hatá­sú, figyelemfel­keltő riportok. Ez a külcsíny. És ml van mögötte?- Számomra az a mér­ce, hogy megnézik-e, hogy végignézik-e, és ha igen, hányán a film­jeinket. Sok mindent el­követek a nézettségért, de őrültségekbe nem megyek bele! A dél­szláv háború idején Ta­lán Csaba operatőr kol­légám nyakához kést szorítottak a kamerá­ért. Nem harcoltam a kész anyagért! Soha nem veszélyeztetnék emberéletet sem kame­ráért, sem másért. Ész­szerűden dolgokat nem csinálok!- 1991-ben, az érettségi után négy nappal kez­dett el háborús tu­dósítóként dol­gozni Vukováron, Eszéken, később Szarajevóban. Ez sem volt ésszerűt­len döntés?- Kíváncsiságból és va- gányságból mentem be a háborús övezetbe, és amikor körbezártak minket, nem tudtam ki­jönni. Akkor mindenki azt hitte, hogy hú de bá­tor vagyok. Talán illú­zióromboló, ha beval­lom, rettentően féltem, sokszor sírtam is, de megpróbáltam ésszerű­en viselkedni és nem meghalni. Megtanul­tam, hogy nem késhe­tek öt percet, nem ro­hangálhatok a légiria­dóban az utcán, az itt­honi apró bosszúságok az óvóhelyen lényegte­lenek. Másodpercek alatt kell dönteni, és hogy a legkisebb téve­dés is végzetes lehet. Mindig bíztam abban, hogy végzetesen nem tévedek. Eddig sikerült!- Álmodik még a háborúval?- Nem, a háborúnak vé­ge! Nem kaptam „Viet- nám-szindrómát”, nem álmodom gránátokkal, tamuLmeg élni- Elmaradhatat- » Magánügyek Család: - Nőtlen vagyok. Szüleim nyugdíja­sok. Édesapám bányászként, édesanyám pedagógusként dolgozott, a nővérem ma­gyartanár. Lakás: - Pesten van, de ha tudok, akár egy éj­szakára is hazamegyek Pécsre. Ha reggel látom a Dzsámit a főtéren, jól kezdődik a napom. Hobbi: - A PVSK .Dália” női kosárlabdacsa­pat meccsei. Ők nemcsak egy csapat, ők a barátaim. Autó: - Opel Astra. Pénz: - Utazásra költőm. A munkát összekö­töm a szórakozással. Las Vegasban el­mentem kaszinózni és nyertem 94 dollárt, Ausztráliában bumerángot dobáltam, Me­xikóban ananászt szedtem a pálmáról. Nyelvtudás: - Angol, szerb, horvát. halottakkal, nincs a gondolataimba befész­kelve, és nem akarok háborús filmeket készí­teni sem. Ne én legyek az a fiú, akit állandóan a háborús riportjaival azonosítanak!- Azért tűzvonal- bell riportjaiért, az indoklás sze­rint: „magas szín­vonalú, embere­ket segítő, hábo­rús helyzetben forgatott, humá­nus, emberköz­pontú témáiért” 1992-ben Pulltzer- díjat kapott. A vl­"Állandó rohanásban él, mégis türelmes, udvarias és még ő tartja megtiszteltetésnek, hogy megkerestem. így is több hét eltelik a találkozóig. Vujity Tvrtko a tv2 26 éves, Pulitzer-díjas riportere a kisemberek szószólója Névjegy 1972. szeptember 24-én szü­letett Pécsett. 1991 - A pécsi Horváth-gim- náziumban érettségizett. 1991-1996 - A délszláv há­ború idején szabadúszó tudó­sítóként dolgozik Horvátor­szágban, Szerbiában, Bosznia- Hercegovinában. Meghívott­ként előadást tart az Egyesült Államokban: a Harvard Egye­temen, Chicagóban, Miami­ban, New Yorkban és Wa­shingtonban. 1992 - Pulitzer-díjat kap há­borús tudósításaiért. Megje­lenik Tűzvonalban című könyve. 1996-1997 - Az egyesült ál­lamokbeli Miamiban az NBC tévétársaság magán- egyetemén tanul. 1997 - A tv2 keres­kedelmi tévécsa­tornához szerző­dik, utazó szer­kesztő-riporter. 1998 - Heming- way-díjat kap „kiemelkedően magas színvo­nalú, objektív riportfil- mek” készí- t é s é é r t. Filmjeit ve­títették az USA-ban, Japánban és egész Európá­ban. lag legfiatalabb díjazottjaként! I - A Pulitzer-díj szá­momra nagyon nagy megtiszteltetés volt, de ettől még nem lettem jobb újságíró. Beval­lom, a háborúban soha nem érdekelt, ki hon­nan lő, kinek van iga­za. Az embert és az igazát kerestem és ke­resem ma is. A kisem­bert, akinek egyszerű történetein keresztül többet be lehet mutat­ni a világból, mint egy politikusi interjúban. És ha a nézők nevet­nek vagy sírnak a film­jeimen, nekem már megérte. Nem forgatok politikusokkal, sem vi­lághíres emberekkel, nem hordok öltönyt, nem járok sajtótájé­koztatókra, nem hasz­nálok mikrofont, csak „csiptetősét”, hogy a ri­portjaim ne interjúk, hanem baráti beszélge­tések legyenek. A visz- szajelzésekből úgy ér­zem, az emberek sze­retnek engem és kíván­csiak a filmjeimre. Ha nem így lenne, gondol­kodás nélkül abba­hagynám! Az ember nem két emberrel oszt­ja meg a nézeteit, ha: nem vasárnaponként sóTcszörhárommillió- val. Nekik és rólük sze- retnék érdekes és ta­nulságos történeteket bemutatni.- A szakmában el­ismert, profi ripor­ternek tartják. El­érte a maga által kitűzött célt?- A munkám számom­ra a legérdekesebb do­log a világon. A tökéle­tességre törekszem minden egyes megfo­galmazott szóval, mondattal. A tévé még mindig a bűvkörében tart, kellő tisztelettel kezelem. Pécsi kisfiú­ként ámulva-bámulva néztem a szintén pécsi Frei Tamás riportjait, és arról álmodtam, hogy egyszer majd olyan leszek mint ő. Érdekes, most, felnőtt fejjel már teljesen más akarok lenni, de leg­alább olyan jó, mint ő. El kell telnie még 5-10 évnek, hogy a saját ér­tékeim szerint nagyon jó riporter lehessek. Az az álmom,/hogy meg- csináljam a világ leg- jobbripórtfilmjét, mert ahogy a hozzám legkö­zelebb álló lány bará­tom, egy pécsi kosaras hölgy mondja: „Az em­ber soha nem fut ki úgy a pályára, hogy csak második szeretne lenni!”- Jelenleg a tv2 munkatársaként a Tények, a Jó estét, Magyarország és a Napló című mű­sorokban láthat­juk, de évekig sza­badúszó riporter­ként dolgozott. Miért adta fel füg­getlen státusát?- Mert beleszerettem a tv2-be. A magyar viszo­nyokhoz igazodó, ame­rikai típusú családi té­vé, és az ott dolgozók neve minőségi garanci­át jelent számomra. A fiatalokból álló baráti csapat, a kedvenc Nap­lóm, amely Magyaror­szág legnézettebb ri­portműsora, kitűnő le­hetőségeket és szabad kezet nyújt az elképze­léseimhez.- Három éve meg­hívottként elő­adást tartott több amerikai egyete­men a délszláv válságról és az ŰJ- ságírásról. Miért Jött haza?- Lehet, hogy Amerika jóval nagyobb és jóval több lehetőséget kínál, de én itt szeretek élni. Nem tudnám elhagyni Magyarországot, Pé­cset, a szüléimét és a barátaimat. Hosszabb ideig laktam az USA- ban, a háború alatt Ju­goszláviában, voltam Albániában, a volt Szovjetunió területein, Mexikóban, Ausztráli­ában. Bejártam a fél vi­lágot, filmeket forgat­tam és sok mindent láttam, de itthon sok­kal jobb, mint a világ bármely luxussszál- lójában.- Magyarnak vagy horvátnak tartja magát?- Mindkettőnek. És tősgyökeres pécsinek, ahogy a szüleim is. Tartom a kettős kultú­rámat, beszélem mind­két nyelvet, és nincs ri­valizálás a két énem között. Egyszerre va­gyok horvát és magyar.- Naponta 10-15 érát dolgozik. Jut Idő a magánélet­re, a barátokra Is?- A pécsi PVSK női ko­sárlabdacsapatának mérkőzéseire - őket csak Dáliának hívom - mindig elmegyek! Bár­hol dolgozom, bármi­kor végzek, ki nem hagynám egyetlen fellé­pésüket sem! Tavaly el- hünyt csapatkapitá­nyuk, Horváth Judit ki­lencéves Balázs nevű fia a legjobb barátom. Hétvégenként fagyizni járunk és beszélgetünk a világ dolgairól. Henyei Helga Aranyos St. Martul Valentin­napi koncert St. Martin és Somló Tamás duet­tel és közös szaxo­fonos produkció­val lepi meg a Bu­dapest Kongresz- szusi Központ kö­zönségét a ma esti (19 órakor kezdő­dő) St. Martin­koncerten. A Va- lentin-napi rendez­vény másik érde­kessége, hogy a BMG lemezkiadó ezt az alkalmat ragadja meg, hogy átadja a népszerű zenész aranylemezét. A Ro­mánc ’99 című korong tavaly novemberben jelent meg, s röpke egy hónap alatt be is aranyozódott. Ha az előzetes hí­reknek hinni lehet, a tavalyi koncerthez hasonlóan idén is telt ház várható a Kongresszusi Központban. lllotokM Éjjeli kaland llllilliilliwf lapáttal és ■ r ■ r * férjjel a hóhányó Pogány Judltot is alaposan próbára tette az elmúlt napok hatalmas havazása. A minap csak komoly megpróbáltatá­sok után jutott haza sziget- szentmiklósi birodalmába. Éj­jel kettő felé már-már úgy tűnt, hogy perceken belül ágyban lehet, amikor a kérlelhetetlen hótorlaszok megálljt paran­csoltak. A művésznő nekilátott a lapátolásnak, s már-már megnyílt előtte az út, amikor számításait alaposan keresztül húzta egy éppen arra tévedt hókotró. Nemcsak újabb, sőt még magasabb torlaszt emelt, hanem Pogány Judit autóját is beterítette hóval. A művésznő Hirdetési üzletkötő Az Axel Springer-Magyarország/Budapest Kft., Magyarország egyik legnagyobb lapkiadója keres hirdetési csoportja bővítéséhez olyan munkatársakat, akik szívesen látnának el hirdetési üzletkötői feladatkört. Elvárásaink: # kitartó és ambiciózus személyiség # jó megjelenés, határozott egyéniség # jó kapcsolatteremtő készség # felelősségérzet és megbízhatóság # csapatmunka iránti fogékonyság Ajánlatunk: # magas kereseti lehetőség # rendszeres továbbképzés # változatos munka # hirdetési és sajtóismeretek Az érdeklődést bemutató fényképes kísérőlevelet és a szakmai önéletrajzot kérjük a megjelenést követő 10 napon belül a következő címre küldeni: Dobák Zsuzsa, AS-B Kft., Városmajor u. 11., 1122 Budapest. Axel Springer-Magyarország/Budapest Kiadói Kft. hazatelefonált élete párjának, az e témában is „illetékes” Koltai Róbertnek, aki bár már az igazak álmát aludta, mégis percek múlva a helyszínre ér­kezett egy hólapáttal a kezé­ben. Néhány órás könnyed ásást követően aztán megnyílt az út előttük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom