Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27 / 49. szám

4. oldal Horizont 1999. február 27., szombat Maláj okirat az egri vár alatt (Folytatás az 1. oldalról) -Milyen gondot jelentett a megfelelő nyelvtudású szakem­berek toborzása?- Örültek a feladatnak. Több mint 10 éve hasonló feladat­körben dolgoztam, ismertem jól Egert és a környéken élő nyelv­szakos pedagógusokat, azokat az értelmiségieket, akiket fordí­tással meg lehet bízni.- Hány nyelvből fordít a vá­logatott szakembergárda?- Egerben 12 nyelvből válla­lunk fordítást, a négy világ­nyelvből: angol, német, orosz és francia, illetve olasz, spanyol, román, ukrán, szerb, szlovák, cseh, lengyel, görög, de svéd, holland, flamand, kínai, arab nyelvből is kaptunk megbízást. Kuriózum, hogy maláj és héber nyelvű okirat fordításával is felkerestek minket, és teljesítet­tük a megbízást.- Ezt a munkát hány főállású és hány külsős látja el?- Összesen négyen vagyunk főállásban. Dr. Grezsu Katalin angol szakfordító, Nagyné Tóth Katalin és Pogonyi Mariann ügyintézők, valamint jómagam. Legalább 30-40 külső munka­társ egészíti ki a csapatot. Még az idén egy német fordítóval bővül a belső munkatársak köre. Már területi iroda is léte­sült Hatvanban: az ottani felve­vőirodát 1998. október 1-jétől Tari Csilla vezeti.-Az egri, megyei kirendelt- ség jogköre egyenrangú-e a budapesti OFFI Rt.-ével?- Igen. Kirendeltségünk ugyanazokkal a jogosítványok­kal rendelkezik, mint a Bajza utcai központ, vagy az .ország bármelyik kirendeltsége. Tehát ugyanolyan értékű hitelesített fordításokat és lektorált okira­tokat adunk ki. Az országban 4 területi központ létezik: Győr, Szeged, Pécs és Eger. Mi va­gyunk a negyedik láncszem, és ránk hárul az a feladat, hogy ki­építsük - Nógrád és Borsod megyével együtt. - Eszak-Ma­gyarországon az OFFI területi hálózatát, természetesen Eger központtal.-Nagy felelősség hárul az irodavezetőre, hogy növelje a kirendeltség hitelét, tekintélyét az ügyfelek körében, és a terü­leti hálózat kiépítésével bővítse a megrendelői kört. Hogyan si­kerül ennek az igénynek megfe­lelni?- A feladatom, hogy jövőre az észak-magyarországi képvi­seletet építsem ki, legyen min­denkinek annyi munkája, mint ’98-ban volt. Múlt évben 13 millió forint bevételt könyvel­hettünk el, az új területi kiren­deltségekkel, Borsod és Nógrád bevonásával ennek kétszeresére növekedhet a forgalom. Jó pár évig biztosítva látom irodánk létét. Garancia erre az itt dolgo­zók szakértelme is. A többi, magánfordító irodával szemben az OFFI szakfordítókkal vagy éppen szakfordítói vizsga előtt állókkal dolgozik. A technikai hátterünk is a legmagasabb színvonalat képviseli. Nem be­szélve arról, hogy a világnyel­vek mellett például héberből is fordítunk, vagy most magyarról arabra is van megbízás. Helyi erők hiányában ebben az eset­ben a Bajza utcai kollégák segí­tenek. Mi a fordításainkra ga­ranciát is adunk. Többmilliós biztosítással rendelkezünk arra az esetre, ha véletlenül szákmai tévedéssel kerülne ki egy fordí­tás, és ebből a megbízónak kára származna. Akkor az iroda kárj térítést fizet a megbízónak. Ezenkívül mi öt évig megőriz­zük a hiteles fordításokat, erre törvéay kötelez, továbbá meg­felelő adatbázissal, tárolókapa­citással is rendelkezünk. Az irodában dolgozókat eskü köte­lezi a titoktartásra, mert bizal­mas okiratokat is fordítunk, amelyekre kötelező a titoktar­tás.- Kik az ügyfelek? Bevándor­lók vagy külföldi vállalkozók?- Többségük bevándorló Er­délyből, Ukrajnából, Szlováki­ából és a Vajdaságból. A családegyesítésben érintetteken kívül emelkedik azok száma is, akik vegyes vállalatokat képvi­selnek, és idegen nyelvű cégbí­rósági bejegyzést, társasági szerződést, levelezést kell ma­gyarra fordítaniuk. Magyaror­szági leányvállalataik műszaki leírásai, áruajánlatok kerülnek az országba, amelyeket több nyelvre is kell fordítani. A leg­korszerűbb gépek angol és né­met nyelvű használati utasításai gyakran jutnak el hozzánk, amelyek pontos és gyors szak- fordítást követelnek. Ez a jövő útja, amelyre berendezkedünk. Ha majd a bevándorlási hullám alább hagy, az ipari-műszaki fordítások száma fog növe­kedni. Mi erre az esetre is fel­készültünk.- Tanúja voltam, amikor egy apa kétségbeesetten kérte egy spanyol nyelvű levél lefordítá­sát... Mi történt?- Az egyik család lánya szo­rult helyzetbe került külföldön, és az apa sürgősen kérte a fordí­tást. Minden erőnket latba vetve igyekeztünk teljesíteni a kérést. Jött a fax, és a követ­kező napon már meg is kapták a lefordított anyagot. Ilyenkor so­ron kívül, humanitárius szem­pontok figyelembevételével dolgozunk.-Mi az irodavezető vélemé­nye munkatársairól?- Nagyon szerencsésnek ér­zem magam, olyan belső mun­katársakkal dolgozom, akik munkaidőn kívül is vállalják a feladatot, amikor a sürgős ügy­intézés ezt megkívánja. Telje­sítményük kiváló, hiszen eddig csak apró elírás miatt jött vissza ügyfél. Minőségi és hiteles munka jut a megrendelőink ke­zébe. Persze, az a 30-40 bedol­gozó szakember ugyanolyan pontos és felelősségteljes mun­kát végez, mint a főállásúak. Ez is biztató jel a fennmaradásra. Gál Elemér „Megfújták” a hangszereket HEVES - Feltehetően hang- iskolának, mert a hegedűk szerértő betörők jártak szerda között három nagy értékű ta­éjjel á helyi állami zeneisko- nári hangszer is volt. Iában, akiket kizárólag a Kis ./ózíí1/igazgató lapunk- .,népi” hangszerek érdekeltek. nak elmondta, a tanításban Sem a műszaki holmikhoz, nem okoz a lopás fennaka­sem a rézfúvósokhoz nem dást, ám a szeptemberi tanév­nyúltak. Azt a raktárai törték kezdéskor nem tudnak az új fel, ahol a vonós hangszereket tanítványoknak hangszert őrizték. Onhan hét hegedűt. kölcsönözni. Több év gyűjtő­négy gordonkát; két klariné- munkája veszett kárba, ám ki­tör; valamint húszezer forint derült:’egy központi helyen készpénzt vittek el. A sietsé- lévő épület sincs biztonság­gükre jellemző, hogy egy he- ban. Ezért kérni fogja az ön­gedűt útközben, az udvaron kormányzattól az intézmény elvesztőitek. Több mint egy- riasztórendszerrel történő fél­millió forint kárt okoztak az szerelését. (g. r.) Történelem szakosok egyetemi képzése EGER - Megkezdődött tegnap délelőtt az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettu­dományi Kara szervezésében a megyeszékhely Mezőgazdasági Szakközépiskolájában ebben a félévben elindított kiegészítő egyetemi képzés. A történelem szakos hallga­tók számára létrehozott, felső­fokú ismereteket biztosító kur­zus első oktatási napján rövid ünnepélyes megnyitóra került sor. Ezt követően az első elő­adást Kertész István professzor tartotta az ókori államok vilá­gáról. A homogén falu meg az „arabok” Azok a romák, akik maradtak, nem akarnak visszaköltözni Ózdra (Folytatás az 1. oldalról) Néhány héttel ezelőtt az itteni négy családot majd' harminc ember alkotta. Az egyikben ki­lenc gyerek volt, a legidősebb mindössze 15 éves. Ok már - ahogy a házigazda mondja: fé­lelmükben - visszamentek Ózdra. Inkább albérletben laknak, indokolták, semmint hogy kitegyék magukat a mindennapi életveszélynek. Másik két família hasonló­képpen cselekedett, csupán Máriáék maradtak Heréden. Ám még így is népes a ko­lónia: Forgács Máriának 23 éves kora ellenére már öt gyermeke van. Egyik kicsi, másik pici. De más rokonok is itt élnek: sihederek, fiatal és középkorú asszonyok, élettár­sak. Amikor az egyik, feltű­nően apró termetű fiút meg­szólítom, azt mondja, 13 éves. Ózdra jár iskolába, csak teg­nap utazott ide, szeretteihez. Pokróc az ablakon A ház valóban hatalmas. A hatvani út végén található, épí­tését még nem sikerült befe­jezni. A falakon puszta vako­lat, az udvaron törmelék. Paj­kos kutyusok szaladnak a lá­togató elé, nyomukban apró gyerekekkel, akik csöppet sin­csenek megilletődve az idegen érkezésekor. Úgy tűnik, a metsző szél ellenére sem fáz­nak, pedig a cipő alatt néme­lyikükön még zokni sincs. Az épületen az a legfeltű­nőbb, hogy tucatnyi ablaka közül egyik sem ép. Van, ame­lyiken pokróc óvja a szoba melegét, néhány másik keret­ben még ott az üvegcserép. A közelmúltban törték be vala­mennyit. Csúzlival és vasdo­rongokkal - mondja egy idő­sebb nő.- Pénteken és szombaton jönnek, miután a diszkóban jól berúgtak - állítják. - Olykor húszan-harmincan is vannak. Mind fiatalok. Araboknak hív­nak bennünket; azt mondják, takarodjatok innen, mocskos arabok, mert nem nyugszunk, amíg a faluban vagytok. Egyi- kőtöket úgyis kinyírjuk. „Vascsövekkel jöttek” Pelyhedző állú fiatalember, Radics István ballag ki a ház­ból, tenyerén 19-es anyacsa­var és egy álomdarab. — Először újévkor jöttek ránk - mutatja a csúzlitöltelé­keket. - A sövény mögül be­lőtték az első ablakokat, mi­közben kiabáltak. Amikor ki­néztünk. elszaladtak. Másik alkalommal apámat belökték a hóba. Hatodmagammal jól el­vertük őket, pedig tizenöten voltak... Amikor harmincán visszajöttek vascsövekkel, már nem merészkedtünk ki.- Amikor a nővérem meg a sógorom elmentek a boltba, őket is kékre-zöldre rugdosták. Kórházba kerültek - veszi át a szót Mária. - Volt úgy, hogy vasdoronggal ütötték az abla­kot. Nem bírtuk tovább, fel­menekültünk az emeletre. Em­lékszem, az egyik kicsi a nagy rohanásban lemaradt, vissza kellett jönni érte. Egy fiatalasszony, Lakatos Piroska elmeséli: amikor az élettársával a presszóba men­tek, jóindulatúan figyelmeztet­ték őket: itt nem szeretik a ci­gányokat. Jobb lesz, ha el­mennek.- Az úton az autók olyan közel jönnek, hogy majdnem az árokba löknek - állítják többen. - Nem hiszem, hogy itt maradunk. Akkor sem, ha 9 milliót ér a ház. Elszabadulnak az indulatok.-Csakazértis maradunk! - kiabálja valaki. - Akkor is, ha ezek itt fajgyűlölők! Miért nem engednek bejelentkezni minket? A múltkor volt itt egy hölgy a tanácstól, azt mondta, a gyerekek veszélyeztetettek, lehet, hogy elvitetik őket. Hát azt mi nem engedjük! Egyöntetűen állítják: nem panaszkodhatnak a körülmé­nyekre. Nem fáznak, a közel­ben ezer forintért vásárolják a fát. Jelenleg nincs munkájuk, családi pótlékból meg gyesből élnek, s attól tartanak, az őket körülvevő gyűlölet következté­ben ezután sem lesz hol meg­keresni a kenyérrevalót.- Akár holnap mennék dol­gozni, ha lenne hová - jelenti ki István. Szép lassan szóba kerül a törvény, ám csak legyintenek.- A polgármester nem fo­gad minket. Háromszor is vol­tunk nála, azt mondta, taka­rodjunk kifelé. A rendőrségen pedig azzal utasítottak el, hogy nem vagyunk bejelent­kezve, menjünk vissza Ózdra. Nem önkormányzati ügy Máriával és egy másik asz- szonnyal együtt bekopogta­tunk Temesvári József pol­gármesterhez. Felkészülök rá, hogy a falu vezetője elutasít, hiszen az önkormányzat körül mostanában nagy a felhajtás a sajtóban, ám tévedek. Az első ember nyugodt, miközben fo­gadja a „küldöttséget”.- Ha igénylik, jegyzőköny­vet veszünk fel a történtekről, ám ez a bonyolultabb eljárás - tájékoztatja a megjelenteket. - Sokkal gyorsabb és célsze­rűbb, ha ismeretlen tettes ellen feljelentést tesznek a rendőr­ségen. Korábban is elmondtam már mindezt maguknak. Ekkor hangzavar támad, mindenki önmagát ismétli. A romák azt, hogy nem jelent­kezhetnek be, a polgármester meg azt, hogy ennek feltételei vannak. A jelek szerint nehéz lesz zöld ágra vergődni...- Nem rajtunk múlik - törli meg homlokát Temesvári Jó­zsef, amikor ketten maradunk. Szemmel láthatóan más sem hiányzik neki a vasárnapi „csendes demonstráció” előtt, amelynek a rendőrségi enge­délye éppen az asztalán fek­szik. Akkor majd a lakosság szeretne részleteket megtudni tőle a csatornázás körülmé­nyeiről. - Nem értik meg, hogy nem állíthatok őrt a házuk elé. Sem jogom, sem lehetőségem nincs rá. A falu irányítója szerint a közelmúltban három másik romacsalád is Herédre költö­zött, s nekik jól sikerült a beil­leszkedésük. A mostani eset azonban más.-Addig nem jelentkezhet­nek be, amíg eleget nem tettek a lakhatási engedély beszerzé­séhez előírt feltételeknek - mondja. - Vagyis rá kell köt­niük a csatornahálózatra és a villanyra. Ez nem önkormány­zati, hanem hatósági követel­mény. A telket sem a község­től, hanem magánszemélytől vásárolták, s a hatvani város­háza illetékesei adták ki az építési engedélyt. Nem tettek feljelentést Ami az atrocitásokat illeti, a rendőrség idáig semmit nem tehetett. Kis Endre r. őrnagy, a Herédet is magában foglaló körzet Lőrinci rendőrőrsének parancsnoka ugyanis el­mondta: a szóban forgó ügy­ben mind ez idáig sem Hat­vanba, sem hozzájuk nem ér­kezett be-, illetve feljelentés. Epilógus? Már mindenki kipanaszkodta magát, elfogytak az érvek. Péntek délelőtt van; a romák tapasztalatai szerint a hétvége a legveszélyesebb. Ma estig várhatóan hazajönnek a csa­lád férfitagjai is. Míg beszélgetünk, távo­labbról árgus szemek figyelik minden mozdulatunkat. Sötét ruhás nyugdíjasok gyülekez­nek a kapuk előtt.-Az az igazság, hogy az öregebbeknek nincs bajuk ve­lünk - tűnődik el Forgács Mária. - Megállnak, kérde­zősködnek. Csak a fiatalok nem szeretnek minket. Tari Ottó Jó szándékkal, de hitegetnek Talán a képviselő segíthet fotó: ötvös imre SZILVÁSVÁRAD - Csaknem húszmillió forinttal több kel­lene a község kincstárába ah­hoz, hogy ne csak létezni, ha­nem fejlődni is tudjanak. Ezért a tegnap esti testületi ülésre - amikor a költségvetést elfogad­ták - meghívták dr. Várhelyi András FKgP-s országgyűlési képviselőt, a falu szülöttét, hogy megismerje gondjaikat. Egri Zoltán polgármester el­mondta: 117 millió forintból gazdálkodnak. Ahhoz, hogy az intézmények - iskola, óvoda, öregek napközi otthona - mű­ködhessenek, 16 millió forintot kell áldozniuk pluszként az ön- kormányzat bevételeiből. A fe­szített költségvetés mellett nem telik arra, hogy a szennyvízbe­ruházás utáni 8 millió forintos tartozásukat rendezzék. Arra sem, hogy bővítsék az orvosi rendelőt. Hiába „hitegetik" a lakosságot, idén sem újíthatják fel az utakat, a közvilágítást és az utcai hangszórókat. A bel­vízlevezetéshez is kellenének az árkok, de azokra sem futja. Ugyanakkor már nincs mit el­adniuk. A polgármester abban bízik, talán dr. Várhelyi Andrásnak sikerül elérnie, hogy a belterü­leten fekvő erdőgazdaság és a SZOT-üdiilő alatti területért - amit nem privatizáltak - kárté­rítést kapjanak az államtól. Amennyiben nemzetközileg ki­emelt üdülőövezetté nyilvání­tanák Szilvásváradot, úgy a fa­lusi turizmus fejlesztéséért is remélhetnének pénzt.- Azt szeretnénk - intézte szavait dr. Várhelyi Andráshoz Egri Zoltán -, ha a képviselő úr büszke lehetne szülőfalujára. És nemcsak azért, mert ilyen hazafit adott a nemzetnek.- Jó a csapásirány, amit a polgármester kijelölt, erre rá lehet mozdulni - fogalmazott az illusztris vendég, a Parla­ment idegenforgalmi, továbbá millenniumi bizottságának al- elnöke. - Remélem, a szakér­tőim találnak pályázatokat, amelyeken Szilvásvárad is in­dulhat. (négyessy) Önkormányzat kontra MIEP GYÖNGYÖS - Kelemen Márta önkormányzati képvi­selő, a MIEP városi vezetője és Kozmán József, a párt helyi alelnöke, az ellenőrzési bi­zottság külső tagja tegnap saj­tótájékoztatót hívott össze. Céljuk az volt, hogy a nyil­vánosság elé tárják: a MIEP nem ért egyet az önkormány­zati intézmények megyei mű­ködtetésbe adásával. A párt képviselői úgy értelmezték, ezáltal a város örök időkre lemond intézményeiről, azo­kat pedig a bezárás, illetve az összevonás veszélye fenye­geti. Kifogásolták, hogy a leg­utóbbi testületi ülésen csupán két változat között választhat­tak. Kozmári József el­mondta: a MIÉP az idő rövid­sége miatt nem terjesztett be más javaslatot, valamint azért, mert nincsenek ott min­den bizottságban. Szerettek volna intézményenkénti sza­vazást elérni, ám ezt a testület leszavazta. A kérdésre: ők melyik intézményre mondtak volna igent, azt a választ kap­tuk, hogy például a Vadas Jenő Erdészeti Szakközépis­kolára, mivel az csakugyan regionális feladatokat lát el. A MIÉP nem fogadja el két alpolgármesteri poszt szüksé­gességét, és nem ért egyet az önkormányzati vezetők, kép­viselők személyi juttatásainak emelésével sem. Az előirány­zott felújítási munkálatokat belváros-orientáltnak tartják, s mint ilyet, ellenzik. Kijelentették: a város gaz­dagodását kívánják, de nem kizárólag anyagi értelemben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom