Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnap Reggel 8. szám

„Miró” 40 éve hűséges a birkózáshoz J Az elmúlt ősszel az Egri Vasas bir­kózó szakosztálya edzőinek havon­ta szokásos egyik megbeszélése vé­gén, a hivatalos részt követően, „családon” belüli ünneplésre került sor. Mirkóczky József technikai ve­zetőt köszöntötték legközvetlenebb munkatársai abból az alakalomból, hogy a népszerű és rövidített nevén csak „Mirónak” nevezett sportem­ber 40 éve szorgoskodik a birkózás­ban. Mégpedig oly módon, hogy volt versenyző, aztán edző, majd most már legalább tíz esztendeje a mindennapi működéssel kapcsola­tos ügyek szorgos és tapasztalt in­tézője. A napokban kerítettünk időt arra, hogy az eltelt négy évtizedről elbeszélgessünk, ennek öszszegzé- sét adják a következők sorok. Mirkóczky Józsefet egyik legjobb szalaparti barátja, az egri birkózás közismert egyénisége, a négy éve súlyos betegségben viszonylag fiata­lon elhunyt Ludnay József csábítot­ta a birkózókhoz 1958-ban. A kertal­jai pázsitról sokan kerültek a Rácka­pu téri általános iskola szűkös torna­termének szőnyegére. A hóstyai gye­rekek fizikai felkészültsége (a sokol­dalú mozgás eredményeként) előse­gítette a gyors alkalmazkodást. Terenyei István, Fehér János, Szar­vas József, Kun József, Bárdos Miklós, Csákvári István, Kelemen István, Bőgős László társaságába került akkor az újonc, a mester pe­dig Kun Pista bácsi volt. Mivel örvendetesen gyarapodott a létszám, a birkózók kinőtték a ter­müket, azért kerültek a 4-es számú iskolába. A Rossztemplom mellett akkor épült az új létesítmény. A bir­kózók - minden korosztály egy cso­portban - heti három alkalommal es­te 7-től 9-ig kaptak edzési lehetősé­get, készültek versenyeikre és érték el egyre jobb eredményeiket. Mirkóczky József nagyon sokra érté­keli az NB II.-es csapatot, amelynek a felső súlycsoportokban volt tagja. Egyénileg azt tartja legjobb eredmé­nyének, hogy 2. volt az ifjúsági vi­dék-bajnokságon az 79 kg-os súly­csoportban. Az 1960-as években még nagy rangja volt a területi felnőtt verse­nyeknek is. Manapság országos vá­logatón sem Indulnak többen, mint akkor egy észak-magyarországi baj­nokságon. A csapatbajnoki szereplé­sek késztették később arra Mirkóczky Józsefet, hogy a papír- és írószer-kereskedői vonalon dolgozó fiatalember a Finomszerelvény- gyárba helyezze át munkahelyét, hiszen akkoriban már egyértelműen a bervai gyár volt a birkózás egri bá­zisa. Összesen 26 évet dolgozott a raktározás területein. A versenyzés számára addig tar­tott (összesen 17 évig), amíg nem jött mögötte a következő nemze­dék, s követelt magának helyet a súlycsoportban. Mindez azonban nem jelentett szakítást a birkózás­sal. Mirkóczky József folyamatosan segítette Kun István edzői munká­ját, vezényelte a szőnyegek elhelye­zését, sőt a bemelegítéseket is, így vált maga is edzővé. A Tinódi Se­bestyén Általános Iskola sok éven át volt az utánpótlásnevelés színte­re, az ottani edzői munkát Mirkóczky József és Kállai Sándor végezte. Mirkóczkynál volt kezdő birkózó Szuromi József, Molnár Gyula, Rubi István, Kovács Ala­dár, Csomós János, Gyöngy Atti­la, Dezsereczki István, Simon Zsolt, Veres László és még nagyon sokan mások. Ez volt az Eger SE birkózói korszaka, de már úgy, hogy több csoport a jelenlegi edző­teremben is dolgozott. A minden korosztályban jeles időszak egyik építő mestere volt sokak mellett Mirkóczky József is, aki az Egri Va­sas 1989-es újjáalakulása után már többnyire a technikai feladatokat látta el, hiszen azon a területen volt rá egyre inkább szükség. Nem túl­zás, amikor úgy fogalmaz, hogy minden ügyintézés rá szakadt. Sajnálatos módon azonban egy különös betegség is megsanyargatta az utóbbi években. Örvendetes vi­szont, hogy jelenlegi egészségi álla­pota kielégítő. Vérmérgezés gyanú­jával került kórházba, a fertőzésért lábujjai közül hattal fizetett.- Sok műtéten estem át. Úgy gon­dolom, hogy dr. Sipos Péter hozott vissza az életbe, de a többi orvosnak is nagyon sokat köszönhetek. Nem egyszerű az esetem, hiszen a cukor is nehezíti a gyógyulásomat. Harma­dik éve vagyok rokkantnyugdíjas, igyekszem megszokni a helyzete­met, próbálom megtalálni a mozgás és a pihenés helyes arányait, s úgy élni, hogy lehetőleg elkerüljem a kórházat - vallott az egészségével összefüggő problémáiról az egri bir­kózás hűséges szolgálója. Mirkóczky József jelen időszakban a kezében tartja az Egri Vasas birkó­zóinak gazdálkodási ügyeit. Otthon­ról, és hetente legalább kétszer az edzőteremből irányítja az edzőknek azt a munkáját, ami a technikai részt illeti, s ez birkózásban nem csekély­ség a sportszerek (pl. szőnyegek) ér­tékei miatt. Mirkóczky József, ami csak tőle telhető, megteszi azért, hogy legyen jövője az egri birkózásnak. Munkásságát az OTSH 1996-ban er­kölcsileg egy szép kitüntetéssel is­merte el a sportág egri, 75 esztendős jubileuma alkalmából. Azt, hogy anyagilag őt, valamint a sportélet to­vábbi hűséges szolgálóit miként le­hetne „helyre tenni”, talán örök rej­tély marad. Ezért szántuk ezt az írást legalább egy újabb erkölcsi elismerésnek, hi­szen a méltató sorok különösebb pénzbe nem kerülnek. Legalább azokban ne szűkösködjünk. Fesztbaum Béla Voltizs-varázs Szilváson Tornádó kulcsfontosságú szerepet tölt be. A Maestoso törzsből származó lipicai paci 10 éves, heréit négylábú, és egyebek mellett fontos jellemzője, hogy - neve ellenére - nyugodt vér­mérsékletű. Erre nagy szükség is van, hiszen gyerekekkel kell dolgoznia, akik le s fel ugrál­nak a hátára, ott pedig különböző nyaktörő ele­meket mutatnak be. A vágtázó ló felső fertályán végzett alapülés, zászló, malom, derékszög, olló, felállás és len­gés könnyedén megy a Szilvásváradi Ménesgazdaság lovastornászainak. Igaz, a voltizsként (a voltige szó francia eredetű, mű­ugrást, lóra vagy tornaszerre való le-, és felug­rást jelent) is emlegetett sportág Szilváson mély gyökerekkel rendelkezik. A turisták számára évek óta tartanak bemutatókat, de a verseny­zésbe csak az elmúlt évben kapcsolódtak be Farkasné Kovács Ilona tanítványai. Az edző, miután elrendeli a bemelegítést az egyenszerelésben sorjázó versenyzőinek, Tor­nádó vérkeringését is megélénkíti. A futó­szár végén körbe-kör- be nyargaló patásra az­tán egyenként ugranak fel a gyerekek. Brassó Zetti, Dallos Eszter, Kovács Orsolya, Mu­rányi Szabina, Tóbiás Eszter, Kovács Berna­dett, Bóta Anita, Anga Roxána, s a válogatott edzéseire is járó Sáf­rány Éva mellett Anga Viktor és Gál Gábor is rendszeresen látogatja a kedden és szomba­ton tartott másfél órás foglalkozásokat. Kár, hogy fiúból nincs több - sajnálko­zik Farkasné -, így az idősebbeknek kell „kicombosodni” ahhoz, hogy a kisebbeket meg tudják tartani. A jó erőnlét mellett azért ütem- és egyen­súlyérzék, valamint lazaság is szük­ségeltetik a lovastornára fejét adó fi­atalnak. Szerencsére gyerekekből nincs is hiány, csak hát mindig új csapatot kell építeni. Általános isko­lás korukig itt tarthatók a gyerekek, utána viszont a középiskolába való utazás, és a tanulás nem enged szá­mukra időt a voltizsra. Pedig csapat­ban 18 éves korig lehet(ne) verse­nyezni (egyéniben nincs korhatár), de erre a szilvásváradiaknak már nincs emberük. Az feltétlenül előnyös, hogy a ménesgazdaság nem veszi fél váll­ról az ügyet. Edzőt, lovat, lovar­dát, lószállítót és mikrobuszt biz­tosít az évente 7-8 versenyre uta­zó együttesnek, amely 1998-ban az országos bajnokságon 6 együttes közül a 3. helyet szerezte meg. Májusban aztán hazai környezetben is megmérettetik a gárda, hiszen Szilvásváradon rendezik a diákolimpia dön­tőjét. A helyszín jó választás, a jó adottságú, takaros bükki településen minden adott egy ilyen verseny megrendezéséhez. Farkasné is megemlíti a fedett lovarda nyújtotta hatalmas előnyt, amellyel bizony nem sok vetélytárs rendelkezik. Tél lévén és fűtés híján azonban egyre in­kább kipirulnak az ifjú lovastornászok orcái. A szokásostól eltérő, alacsonyabb intenzitású - inkább bemutató jellegű - edzés végén aztán a műlovon is gyakorolnak egy keveset a copfos leánykák. Tornádó nem tűnik fáradtnak, ám a jövő már nem az övé. Megvan az utódja is, egy 3,5 1 éves paci személyében, akire még komoly ki­képzés vár. A kulcsfontosságú szerep betöltéséhez ugyanis felkészült utánpótlásra van szükség. Bódi Csaba 1999. február 21. Tizenegyedik oldal Sport gólok percek Teke Szuperliga mérkőzés: Snowfox Szeged - Bélapátfalvi Építők 7:1 (5668:5448). Építők: Molnár L. 849, BÓTA 954, Vincze 923, Tősi 884, Molnár Cs. 933, Juhász T. 905. Vízilabda Magyar Kupa mérkőzés: OSC - ÚVMK- Egervin 6-7 (2-2, 2-1, 1-1, 1-3). Gól­dobók: Lehmann 3, Madaras 2, Kovács R. 2. Labdarúgás Barátságos nemzetközi teremlabdarúgó mérkőzés, Gyöngyös: Szőlőskert Nagyréde - Jugoszlávia 0-4 (0-3). Előkészületi mérkőzések: FC Éger-Tengely Közmű - Újszász 2-1 (1-1). G.: Szamo­si, Bocsi. Selypi Kinizsi - III. Kerület FC (junior) 2-3 (2-2) G.: Szeibert 2. Felsőtárkány - Heves 3-2 (2-1) G.: Bukrán 3, ill. Bakos Gy., Pusoma. Pétervására - Besenyőtelek 3-3 (2-0) G.: Mészáros, Kis-Simon, Fenyves, III. Bódi K., Nagy P., Takács. Novaj - Párád 4-2 (3-0) G.: Kormos 2, Szőke, Nagy Zs., ill. Csomós, Csík A. Vasárnapi sportműsor Röplabda: NB II.-es női mérkőzés, Gyön­gyösi RSE - Palota RSC, Gyöngyös, Vak Bottyán Szakközépiskola, 11. Teke: NB II.-es mérkőzés, Agria SC - Sza­bolcsi Építők, Eger, 10. Labdarúgás: Előkészületi mérkőzések, Felsőtárkány - Poroszló, Eger, 11, | Gyöngyöshalász - Vámosgyörk, 10. A Helasz utánpótlás teremtornája, Az if­júságiak csoportdöntője: Kompolt, 9, | és 13. Farsang-kupa gyermektorna: Eger, körcsarnok, 8.30. ' ­Bűn és bűnhődés Sokszor győzni sem bölcs dolog, mondhatnánk a magyar profi labdarúgó-bajnokságban az elmúlt hetek történéseit elemezve. A diósgyőriek után a váciak is beleestek a saját maguk állította csapdá­ba: túl sok pontot gyűjtöttek az ősszel, így a ve­zetők képtelenek a szerződésben vállalt prémi­umokat kifizetni. Úgy tűnik, a váci díszpolgár, Csank mester is kibékíthetetlen ellentétbe kevere­dett emiatt a városi vezetőkkel, így aligha parolá- zik majd a szerződés meghosszabbítására. A pénztelenség miatt bűnhődő játékosokat sorra környékezik meg a klubok. Bábik esetében még az egri NB II.-es csapatot is szóba hozták a hirte­len jött kérők között, Vojtekovszkit pedig az MTK csábítja. A diósgyőriek lassan már kinyögték az adósságukat, de egy héttel a rajt előtt a váciak helyzete válságos. Még az is megtörténhet, hogy eltűnik a futballtérképről a néhány éve még ma­gyar bajnok együttes. A Videoton az ellenpólus. Alig volt sikerélmé­nyük az ősszel, Verebes edző mégis ura a helyzet­nek, sorra igazolják az új játékosokat, még a meg­fenyegetett Kozma István is melléjük szegődött. A Kerületnél sem lesz gond tavasszal a prémium­fizetések ürügyén, hiszen alacsonyabb osztályból érkezőkkel saját maguk által is kinyilvánítva re­ménytelen a helyzetük. Bár, ha a váciak kiszáll­nak, még ők is bizakodhatnak. A téli-tavaszi zsongásban a Fradinál tették leg­magasabbra a lécet. A zöld-fehér hívek rendíthe­tetlenül optimista „fradizmusához” jól passzol a horvát edző mentalitása, ám ha majd becsúszik egy-két döntetlen, netán vereség, akkor újabb fe­jezetet nyithatnak a botránykrónikások. Óvatosan minősítsük tehát a leendő tavaszi si­kereket, mivel lesznek, akik ezzel a saját jövőjü­ket, egy város labdarúgását teszik kockára. A győztes bűnhődik, de már nem sokáig, hiszen a legújabb szlogen szerint a fociban még nem volt rendszerváltás. A sportminiszter szerint a 2000- ben induló profibajnokságban már csak nyeresé­get termelő, stabil tőkeháttérrel rendelkezőt?) fo­ciklubokkal találkozunk. Bajzát Rafael Az Axel Springer-Magyarország Kft lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KISS SÁNDOR, az AS-M Kft. Heves megyei irodavezetője. Felelős Szerkesztő: STANGA ISTVÁN Vezető szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN. Szerkesztőség; Eger. Barkőczy u. 7. sz. 3301 (Pf. 23.). Telefonközpont 36/413-644, szerkesztőségi telefax: 36/413-145 Hirdetési telefon: 36/410-880. telefax; 36/412-333 A terjesztés ingyenes telefonja: 06/80/412-646 E-mail cím: hmhirtapmail.agna.hu Terjeszti az ÉSZAKHiR RT. és a kiadó saját ámshálózata. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger. Vincellériskola u. 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom