Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-02 / 27. szám

1999. február 2., kedd VlLAGTUKOR 7. oldal A Becsületrend parancsnoki fokozatát adta át Alexandre Lamfalussynak, a magyar származású neves pénzügyi szakembernek Jacques Chirac francia államfő. Elnökévé választotta az ENSZ UNEP nevű környezet­védelmi világprogramjának végrehajtását irányító testület Nairobiban Miklós Lászlót, a szlovák kormány Magyar Koa­líció Pártjához tartozó környe­zetvédelmi miniszterét. A három szláv állam egyesü­lése, a politikai és gazdasági in­tegráció jelenti Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszor­szág számára a jövőt, a válsá­gukból kivezető utat - mondta hétfőn Kijevben Olekszandr Tkacsenko, az ukrán parlament elnöke. Lemondott Ion Ciubuc mol­dovai miniszterelnök. Lépésé­nek okaként a Moldovában ki­alakult súlyos gazdasági válsá­got nevezte meg. Teljes blokádot helyezett ki­látásba Andrzej Lepper, a len­gyel gazdaakciót kezdemé­nyező Samoobrona mezőgaz­dasági érdekképviselet veze­tője. Kijelentette: ha nem törté­nik előrelépés, az ország min­den közútja járhatatlan lesz, s az akadályokon csupán a men­tők, a tűzoltók, a menetrend szerinti autóbuszjáratok, vala­mint a gyermekszállító buszok juthatnak át. Athénba utazott Abdullah Öcalan, a szeparatista Kurd Munkáspárt vezetője - jelentet­ték török külügyi források. Gö­rög részről cáfolják a hírt. Meggyilkolták iszlám szélső­ségesek hétfőn a Gázai övezet déli részén a palesztin bizton­sági szolgálat egyik vezetőjét. A HÍV eredetét fedezte fel amerikai-brit és francia kutatók egy csoportja. Meggyőződésük szerint a Közép-Afrika őser­deiben vadon élő csimpánzok egyik alfajáról terjedt át az AIDS-t okozó vírus az embe­rekre. A vírus már évezredek óta létezik, de a hatvanas évek­ben csak akkor kezdett világ­méretekben terjedni, amikor az állatokat tömegesen kezdték étkezési célból mészárolni. Fel- tételezések szerint a kór koráb­ban is okozott már szórványos megbetegedéseket. Csökkent a különbség az au­tóárak között az Európai Unió­ban. Az Európai Bizottság fel­mérése szerint Hollandiában, Spanyolországban, Portugáliá­ban és Svédországban kerülnek a legkevesebbe az autók a többi tagállammal összehasonlítva. Nagy-Britanniában kérik a leg­többet a kocsikért. Mind többen sürgetik a NATO beavatkozását Koszovóban A huzavona Milosevicsnek kedvez Koszovói szerb források hétfői közlése szerint álarcos me­rénylők vasárnap este megsebesítettek három albánt a tar­tomány középső részén. Pristinában egy kézigránátos me­rénylet egy személy életét követelte, Koszovó nyugati térsé­gében pedig újabb albán személy holttestére bukkantak.-A koszovói válságról csak Szlobodan Milosevics jugo­szláv vezetőnek vannak telje­sen világos elképzelései - je­lentette ki Emma Bonino, az Európai Bizottság humanitá­rius ügyekért felelős tagja, és azonnali katonai beavatkozást követelt. Bonino szerint Milo­sevics célja az etnikai elnyo­más, és ennek megvalósításá­hoz kihasználja a nemzetközi közösség tétovázását. A belgrádi vezetőnek már legalább egy év időt sikerült nyernie, hiszen tavaly február óta tart a huzavona. Az Európa-politikus úgy vélte, hogy azonnali katonai beavat­kozásra van szükség, illetve már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna tenni ezt a lépést. A párizsi békekonferencia összehívásával csak újabb ha­ladékot adtak Milosevicsnek - vélte.- A NATO szárazföldi csa­patainak esetleges koszovói megbízatása évekig tarthat - jelentette ki a szervezet kato­nai bizottságának német el­nöke. Klaus Naumann tábor­nok szerint „ha csakugyan sor kerül szárazföldi erők beveté­sére Koszovóban, és ez bizo­nyulna az egyetlen eszköznek a szembenálló felek szét­választására, akkor a csapatok jelenléte aligha érne véget né­hány hónap elteltével”. A tábornok megerősítette, hogy a katonai erő alkalmazá­sát kilátásba helyező NATO- fenyegetés mindkét koszovói félnek szól, s „az észak-atlanti szövetség semmilyen körül­mények között nem válik a ko­szovói felszabadítási hadsereg (UCK) légierejévé”. Az albán szeparatistáknak címezve sza­vait hozzátette: jobban tennék, ha elfogadnák a dél-szerbiai tartomány autonómiáját célzó nyugati elképzelést. Figyelmeztető sztrájk Németországban. Több ezer vasmunkás - köztük a kiéli IG Metall szakszervezetének tagjai - szüntette be két órára a munkát hétfőn. A dolgozók azt követelik, hogy bérüket 6,5 százalékkal emeljék. fotó: feb/reuters Hírháttér Aachenben - Európáról Sokan és sokszor megkísérelték már megfogalmazni, miben is ke­resendő az oly gyakran emlegetett „európaiság” lényege, s hogy a politikai, gazdasági értelemben gyorsan előrehaladó egységfolya­matok nem vezetnek-e uniformizáltsághoz, kulturális szürkeséghez öreg kontinensünkön. Csattanós választ adott e kételyekre a hét végén a német államfő, amikor az aacheni dóm megmentésére lét­rehozott nemzetközi alapítvány ülésén beszédet mondott. Európa olyan „kulturális tető, amely alatt az itt élő népek, különbözősé­gükkel együtt, megtalálhatják közös hazájukat” — mondta Roman Herzog, hozzátéve: alaptalanok az „egységkultúrától” való félel­mek. Együtt élni, párbeszédet folytatni, egymástól tanulni - e hár­mas törekvés jegyében látja földrészünk jövőjét a német politikus. Tökéletesen rímelt Herzog szavaira a magyar elnök felszólalása. Göncz Árpád, aki román, szlovén, bolgár és macedón kollégájával együtt szintén hivatalos volt az aacheni eseményre, kiemelte azt a ■tudatosan vállalt hídszerepet, amelyet Európa keleti és nyugati fer­tálya között betölthetünk. Hazánk euro-atlanti integrációjával új választóvonalak kialakulása fenyegethet szükebb térségünkben. Nem véletlenül utalt tehát a magyar elnök konkrétan is arra: or­szágunknak elemi érdeke, hogy a kontinens keleti határrégiója (mindenekelőtt Románia) a belátható jövőben maga is tagja legyen az egyesült Európa biztonsági és gazdasági szervezeteinek. Ez el­sősorban nyilván Bukarest célja', de tény, hogy keleti szomszédunk fejlődése, demokratizálódása magyar szempontból is vitathatatla­nul előnyös folyamat. Szondy Gábor Letartóztatott ügynökök Tisztázódhat a Kovác-fiú elrablásának ügye Hétfőn Pozsonyban az ügyészség vádat emelt a Me- ciar-kormány idején működő szlovák titkosszolgálat (SIS) két magas rangú tisztje ellen. Azzal vádolják őket, hogy részt vettek a volt államfő, Michal Kovác fiának erőszakos elhur­colásában. Várható, hogy a par­lament megvonja a titkosszol­gálat akkori vezetője, Ivan Lexa és a Meciar-kormány belügy­minisztere, Gustáv Krajcí men­telmi jogát, hogy ellenük is megindulhasson az eljárás. Az ifjabb Kovácot 1995 nya­rán ismeretlen tettesek erő­szakkal Ausztriába hurcolták, hogy kiszolgáltassák a német hatóságoknak. Az államfő fia ellen Németországban egy szö­vevényes csalási ügyben folyt nyomozás. Az akkori ellenzék - vagyis a jelenlegi kormány­pártok - szerint az akciót a Vla­dimír Meciar leghívebb embe­rének tekintett Ivan Lexa veze­tése alatt működő titkosszolgá­lat hajtotta végre, hogy ezzel is kompromittálják a kormányfő­vel hadilábon álló államfőt. Miként az elkövetők kilétére, úgy arra sem derült fény, hogy ki ölte meg az akkori hatalom­nak nyilván kényelmetlen ta­nút, a fiatal Robert Rémiást. A vizsgálat vezetőit sorra leváltot­ták, a nyomozást eredményte­lennek nyilvánították. Mások sem értik a titokzatos kongresszusi eljárás lényegét Folytatódik a Clinton elleni hajsza Nem csak a magyar újságolvasók számára követhető nehe­zen az impeachment nevű eljárás. Ám ha igaz, még maguk a Washingtonba delegált diplomaták is nehezen igazodnak el, pedig anyaországuk tőlük várja a történtek magyarázatát. Miközben a szenátorok tovább tárgyainak arról, miként le­hetne anélkül megbüntetni az elnököt, hogy elmozdítanák hivatalából, a legújabb közvé­lemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikaiak többsége helyteleníti a Clinton elleni el­járást, és úgy véli: nem szabad leváltani a Fehér Ház lakóját. Különösen nem most, amikor az elnök által megküldött költ­ségvetés tervezete rekordösz- szegű többletet, 117 milliárd dollárt irányoz elő. Az amerikai sajtóban egyre- másra látnak napvilágot azok a cikkek, amelyekből kiderül: az elnök elleni eljárás kérdé­seiben tanácstalanok a diplo­máciai kar munkatársai is. Az egyik országot például arról kellett tájékoztatni, hogy az eljárás alatt utazhat-e az el­nök külföldre. (Igen.) Az izra­eli diplomaták egyike pedig azt fejtegette, hogy „nagyon nehéz otthon elmagyarázni Monica Lewinsky tanúvallo­mását, illetve ennek politikai vonatkozásait. Ha ugyanis jogi eljárásról van szó, miért a poli­tikusok ítélkeznek?” Európá­ban sem tudják követni az amerikai észjárást: „Egysze­rűen nincs arra megfelelő sza­vunk, ami most Washington­ban folyik” - panaszkodott egy francia diplomata. Az ázsiai diplomaták most még élesebben érzékelik azt a szakadékot, amely Kelet és Nyugat között amúgy is húzó­dik. „A mi kultúránkban el sem magyarázható ez a törté­net. Ha ugyanez megesett volna nálunk egy vezető poli­tikussal, az már rég elvesztette volna a politikai bázisát” - je­lentette ki egyikük. FEB Titkos paktum a Kremlben? Jevgenyij Primakov különös manőversorozatba kezdett. Hírek szerint a miniszter­elnök sajátos „megnemtáma­dási egyezményt” készít elő. Az orosz kormányfő levelet írt az Állami Duma elnökének, s azt indítványozta, hogy az el­nök, a kormány és a törvény- hozás mondjon le néhány jog­köréről, ezáltal őrizve meg a belső békét a 2000 júliusában esedékes elnökváltásig. A javaslat szerint a követ­kező másfél évben az elnök nem próbál lépéseket tenni a parlament feloszlatására és a kormány menesztésére. A duma viszont beszüntet minden olyan eljárást, amelyet Jelcin­nek az elnöki széktől való meg­fosztására indított, és nem ter­jeszt elő bizalmatlansági indít­ványt a kormánnyal szemben. Primakov javaslatot tett a le­endő exelnökök státusára is. Eszerint haláláig tiszteletbeli szenátor lenne, fizetésének nyolcvan százalékát kapná, mentelmi jogot élvezne, állami rezidencián lakna és - a taxit kivéve - minden közlekedési eszközt ingyen használhatna. Egyelőre nem tudni, mit szól a kezdeményezéshez az ál­lamfő, akit tegnap a Moszkva melletti Barviha szanatórium­ban köszöntöttek föl 68. szüle­tésnapján. Jelcint január 17-én szállították bevérzett gyomor­fekéllyel kórházba, de az orvo­sok úgy döntöttek, hogy nincs szükség műtétre. (réti) Azért öltöznek, hogy -vetkőzhessenek. A legtöbb nő alaposan megválogatja, hogy mit viseljen a ruhája alatt. Párizsban a legnagyobb divatházak mutatták be szemet gyö­nyörködtető, férfiszíveket megdobogtató idei fehérnemű-kollekciójukat. fotó: feb/reuters Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A gyilkoláshoz még fiatalok • Ágy nélkül, titokban, sietve • Imádnak a férfiak! • A mackóság dicsérete Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom