Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-02 / 27. szám

4. oldal Horizont 1999. február 2., kedd „Nem svéd keresztrejtvény, istenverése” (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsvezető bíró többször is utalt a Fővárosi Főügyész­ség által összeállított és a per­ben a Heves Megyei Fő­ügyészség képviselte vádirat ellentmondásosságaira, a már több ezer oldalnyira szaporo­dott aktahalomra, amelyben nem könnyű az eligazodás. Mint fogalmazott: ez már nem is svéd keresztrejtvény, hanem istenverése. A vádpontokba foglalt cse­lekmények 1989 szeptembe­rére nyúlnak vissza. Ekkortól vett föl hiteleket a nagyrédei székhelyű Sámson Kft. veze­tője az OTP tatabányai fiókjá­nál, előbb 5 millió forintot, majd szeptember 29-én 20 millió, novemberben 25, ké­sőbb 45, majd 100 és végül 500 millió forintos összegben. Az ügyészség állítja, B. And­rás abban a tudatban kérte a kölcsön kiutalását, hogy tudta: nem lesz képes a hiteleket ha­táridőre visszatéríteni. Vád tárgyává tették azt a hamis banki igazolást is, amit az Endrőd és Vidéke Takarék- szövetkezet gyomai kirendelt­ségén állított ki a per harmad­rendű vádlottja, D. Andrea ar­ról, hogy a pénzintézetnél 22 millió forintot helyezett el a Sámson Vegyipari Szolgáltató Kft. Ezt a banki igazolást a Mátrai Borfeldolgozó megvá­sárlásához használta föl az el­sőrendű vádlott. A bíróság előtt D. Andrea elismerte, hogy a kft. bank­számláján pár ezer forint volt csupán, így az igazolás hamis tartalmú. A harmadrendű vád­lottat ezért az aláírásáért egyébként magánokirat-hami­sítással vádolja az ügyészség. Vallomása szerint előbb sima géppapíron készült az igazo­lás, amit neki B. András első­rendű vádlott diktált. Később céges papírra írottra cserélték ki a dokumentumot. Szembe­sítéskor B. András tagadta, hogy találkozott volna a taka­rékszövetkezeti előadóval és hogy az igazolást ő fogal­mazta volna meg. Az elsőrendű vádlott, az egykori Sámson-birodalom feje a bíróság előtt vagyonta­lannak vallotta magát, jelen­leg munkaviszonya nincs. Édesanyja nyugdíjából él. El­mondása szerint a Sámson Holding bukását az OTP 1991. február 12-i egyoldalú hitel­felmondása indította el. Ké­sőbb ugyanennek az évben áp­rilis 8-án „megtámadták” cé­gét a HRFK, az APEH és a tb megyei szervei, így teljessé vált az akkor 3863 embert fog­lalkoztató számos üzletágban tevékenykedő cég birodalmá­nak bukása. B. mindazokban a vádpon­tokban, amelyeket az ügyész­ség felsorolt, ártatlannak tartja magát, így a több száz milliós, fedezetlennek mon­dott váltó kiállításában, abban a vádpontban, miszerint az OTP-nek 1 milliárd 600 mil­liós „kárt okozó” hivatalnokot ő bujtotta volna föl, illetve járművek „juttatásával” meg­vesztegette volna az egykori OTP-s alkalmazottakat. Nem állja meg a helyét a vádirat azon kitétele sem - val­lotta az elsőrendű vádlott -, hogy ugyanazokra a Volvo dömperekre és Ackermann ra­kodógépre kötött volna el­adási szerződést, amelyeket egy 100 millió forintos hitel biztosítékaként adott zálogba a pénzintézetnek. A tárgyalás ma a többi vád­lott kihallgatásával folytató­dik. (sike) Adótanácsadó Mit kell tudnunk az adójóváírásról? Január 1-jétöl - a rendelke­zéseknek megfelelően - több tekintetben is megváltoztak a magánszemélyek adózását érintő jogszabályok. Ezzel összefüggésben ezúttal an­nak jártunk utána, hogy a módosítások mennyiben érintik az adójóváírás szabá­lyait. HEVES MEGYE - Mint az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Heves Megyei Igazga­tóságának illetékesétől meg­tudtuk, az 1995. évi CXVII. törvény legutóbbi módosítása értelmében 1999. január Fjé­től csak az a magánszemély jogosult csökkenteni a számí­tott adóját, aki bérjövedelem­mel rendelkezik és összes be­vallási kötelezettség alá eső jövedelme nem haladja meg az egymillió forintot. Ebben az esetben a béijö- vedelmének tíz százaléka, de jogosultsági hónaponként leg­feljebb háromezer forint ve­hető figyelembe az eddigi 20 százalék, illetve 4200 forint helyett.- Számos olyan fogalmat említett, amelyek a legtöbb ember számára nem pontosan ismertek. Kifejtené egy kicsit bővebben az előbb elmondot­takat?- Éves összes bevallási kö­telezettség alá eső jövedelmen az összevont adóalapba tar­tozó és ezenfelül a külön adózó, de bevallani köteles jö­vedelmek (osztalék, árfo­lyamnyereség, ingatlanértéke­sítés) összegét kell érteni. Számított adó az összevont adóalap adótábla szerinti adó­ját jelenti. Jogosultsági hó­napként a törvény azt a hóna­pot tekinti, amelyben legalább egy napra bér illeti meg a ma­gánszemélyt.- Egy évben hány jogosult- sági hónap van?-Legfeljebb 12. Amennyi­ben valakinek egy hónapon belül több munkaviszonya is van egyszerre, akkor is csak egy jogosultsági hónapnak te­kintendő. Bér alatt a belföldi illetőségű munkáltatóval léte­sített munkaviszonyból szár­mazó jövedelmet kell érteni, amelybe 1999. január 1-jétől nem tartozik bele a végkielégí­tés összege.- Van-e ezenfelül más fon­tos tudnivaló, amely érintheti a magánszemélyeket?- A munkavállalók írásban nyilatkozhatnak a munkáltató­juknak, hogy éves bevallott jövedelmük meghaladja az 1 millió forintot, ezzel kérik az adójóváírás mellőzését az adóelőleg számításakor. Ez azért lényeges, mert így elke­rülhető az a kellemetlen hely­zet, hogy év végén az adóbe­vallás elkészítésekor - illetve, ha annak törvényi feltételei fennállnak - a munkáltatói el­számoláskor kell majd vissza­fizetni az adójóváírás teljes összegét, amely éves szinten 36.000forint. (-ne) Ladányi Imre hagyatékából nyílt kiállítás - vasárnap a Senátor-házban. Mint azt Nagy T. Katalin művészettörténész a megnyitón kiemelte, az Amerikába kivándorolt művész az orvosi hivatást választotta megélhetési forrásként, de a rajzolás és festészet mindig meghatá­rozó szerepet játszott életében. A tárlaton - melynek darabjai nagyrészt az egri Hegyi Pál tulaj­donában vannak - láthatunk a ’20-as évek végén készült fametszeteket, melyeken az Európából kivitt válság és depresszió érzékelhető, de találhatunk a II. világháborúban született vízfestmé­nyeket, melyeket a művész katonaorvosként Itáliában és Afrikában festett. Tájképein pedig fel­fedezhetők a tradicionális művészet értékei is. fotó: perl marton Megoldódott a „vízkérdés” BÜKKSZÉK - A sürgős dön­tést igénylő szociális ügyeket a képviselő-testület a polgármes­ter hatáskörébe utalta, az egyéb kérdéseket pedig a népjóléti bi­zottság dönti el. Ez a forma az eddigieknél jóval gördüléke­nyebbé teszi majd a szociális ügyek intézését - tájékoztatta lapunkat dr. Gyula Zoltán pol­gármester az önkormányzat legutóbbi ülésén elfogadott rendeletről. A tanácskozáson következő témaként döntés született a he­lyi vízmű és a szennyvízhálózat üzemeltetéséről is. A faluatyák végül amellett határoztak: a közműveket a pétervásárai Pe- vik Kft. üzemelteti a jövőben. A cég ajánlata volt ugyanis a leg­kedvezőbb, mind a szolgálta­tási díjat, mind pedig az „átve­endő” alkalmazottak számát tekintve. A szemétszállításra beadott ajánlatával viszont „alulmaradt” a péterkei kft., így az elkövetkezőkben Bükk­széken továbbra is az az isten- mezejei vállalkozó gyűjti össze a hulladékot, aki eddig is ellátta ezt a munkát. Egy ingatlancseréről is hatá­rozott a bükkszéki képviselő- testület, melynek nyomán a kertmozihoz kapcsolódó park­erdőben társtulajdonossá vált az önkormányzat. (espé) rT • Február 14. Bálint napja, a szerelmesek napja. Ekkor üzennek egymásnak a hűséges és hűtlen kedvesek, üzennek a bátortalanok, a bizakodók, a reménykedők, a titkosak és titokzatosak. Bálint napján mi is segítünk az üzenetek közvetítésében! Kérjük, az alábbi táblázatba olvashatóan írják be az üzenet szövegét, majd a szaggatott vonal mentén levágott szelvényt a befejezés sorában AS-M Kft. Heves Megyei Irodája 3300 Eger, Barkóczy u. 7. Telefax: 36/412-333 FONTOS: A táblázatba olvashatóan minden kockába egy betűt lehet írni, a szavak között egy kockát üresen kell hagyni. Beküldési határidő: 1999. február 11. 12.00 óra. A hirdetési szelvény a befizetési postautalvánnyal együtt érvényes. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK FEBRUÁR I3-ÁN JELENIK MEG! i 1 — _ ~ ­—--P \ 7t 7 |­n __ |__ T * $ * ■ « i £• t f ■i i 1 i t £ í t-r III .... .. s s .... "7 Ji sí mm. ” ...... SíxSrSÍS’ S'ÍSÍÍ .. ..... .... ..... na J Foglalnak az APEH-nyomozók HEVES MEGYE - Alig né­hány nap telt el az APEH Bűnügyi Igazgatóságának el­indulása óta, Hevesben máris foglalnak az új megyei nyo­mozóhivatal munkatársai. Igaz, egyelőre csak a helyüket foglalják el a szakemberek Egerben, a Grónay Sándor utca 3. szám alatt, az egykori SZÜV-irodaházban, a vámhi­vatallal társbérletben. Az APEH-nek eddig is ebben az épületben működtek az adó- vizsgálattal és behajtással foglalkozó részlegei, mint az operatív osztály - ennek he­lyére kerül a nyomozóhivatal -, a végrehajtási vagy az adó­eljárási csoport. Egy irodaházban dolgozó jellemzése szerint most zajlik a helycserés távozás, vannak, akik máshová települnek, a nyomozóhivatal pedig e na­pokban költözik be. Mindezt Szőke Ferenc, az APEH He­ves Megyei Nyomozóhivata­lának vezetője is megerősí­tette, aki úgy vélte, egy-két hét alatt végeznek a műkö­déshez szükséges legfőbb szervezési feladatokkal, s rendeződik az elhelyezésük. Információnk szerint Szőke személyében a gazdasági visszaélések vizsgálata terüle­tén járatos szakember került a megyei adófőnyomozói székbe. Korábbi munkahe­lyén, a Heves Megyei Rendőr­főkapitányságon a gazdaság- védelmi osztály vezető mun­katársaként tett szert sokrétű tapasztalatra. A nyomozóhi­vatal irányítója elöljáróban annyit mondott, munkájuk so­rán a bejelentések és a felje­lentések képezik az egyik fő kiindulópontot a vizsgálatok­hoz, az „APEH-rendőrség” szerepéről felröppent hírek kapcsán pedig némi iróniával jegyezte meg: „hagyjuk az érintetteket még egy kicsit bi­zonytalanságban ”. Szőke Ferenc arra azonban ígéretet tett, hogy a költözkö­dés nagyobb részén túlesve, a jövő héten interjút ad lapunk­nak és válaszol a nyomozóhi­vatal működésével kapcsola­tos kérdéseinkre, illetve be­osztása kapcsán egyéni ambí­cióját firtató érdeklődésünkre is. (kj) Egyhetes a vér-vésztartalék Az influenza felére csökkentette a donorok számát EGER ES KÖRZETE - A megyét is elérte az influenza- járvány, ez pedig már most komoly fennakadást okoz a véradásban - tájékoztatta la­punkat dr. Molnár Miklós, az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház vértranszfúziós állo­másának vezető főorvosa. A szakember elmondta: a napokban két nagyközségben is el kellett halasztani a terve­zett véradónapot, mivel a he­lyi szervezők attól tartottak, hogy a járványos megbetege­dés miatt csak igen kevesen vennének részt a meghirdetett véradáson. Az illetékes becs­lése szerint a mostani influ­enza típusú megbetegedések közel felére csökkentik a do­norok számát. Ez pedig hosz- szabb távon nagyobb fenn­akadást is okozhat a vérellá­tásban, hiszen a véradólánc megszakadását, a keletkező hiányt nehezen lehet pótolni.-Egyelőre még nem kell megfújni a vészkürtöket, amennyiben valamilyen vá­ratlan esemény, tömeges buszbaleset nem jön közbe, biztosítható az ellátás. Leg­alább egyhetes vértartalékkal rendelkezünk, ha viszont tíz nap múlva is a mostani állapot marad vagy netán tovább romlik a helyzet, életbe lép a vészforgatókönyv. A sajtó se­gítségét kérve a közvéle­ményhez fordulunk, mozgósít­juk a készenléti véradóinkat és rendkívüli véradásokat szervezünk - hangsúlyozta dr. Molnár Miklós. - Lehet, hogy ekkor majd a most elhalasz­tott véradónapokat is meg kell majd tartanunk, hiszen „bármi áron” - részben a megjelent véradók számától függetlenül is - szükségünk lesz a levett vérre. Az egri vérellátó területén évente több mint nyolcezer egység vért dolgoznak föl, en­nek ötödét az úgynevezett ké­szenléti donorok adják. Ez a mozgósítható törzsgárda az a mintegy 3-400 személyből álló aranyalap, amelynek el­kötelezettségére és segítő szellemére mindig építeni le­het. Az állomás vezetőjétől megtudtuk: elsősorban a do­norok védelmében nem vesz­nek vért az influenzásoktól vagy egyéb más akut fertőző megbetegedésben szenvedők­től, hogy ne terheljék tovább a szervezetüket. A véradás előtti szűrés is többek között ezt a célt szolgálja. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom