Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-13 / 37. szám
6. oldal Hírlap Magazin 1999. február 13., szombat Centenáriumot ünnepel a 365 éves gyöngyösi gimnázium Gyöngyös áldozatkészségében, amellyel a nagyarányú építkezéshez szükséges hatalmas kölcsön törlesztésének terhét magára vállalta, elment a végső határig, s a közművelődés emelésére irányuló páratlan lelkességének tetőzése volt: az állami főgimnázium kétemeletes palotájának felépítése - Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1899-ben írta e sorokat. Azon esztendőben, amikor a mai Berze Nagy János Gimnázium új épületében megkezdődött a tanítás. A számos tehetséget útjára indító középiskola történetét idézzük fel most, a centenárium kapcsán. Igazodva a kor követelményeihez A jezsuitákkal Gyöngyös város főbírójának ismételten előterjesztett kérésére (és persze a vidék akkori urának, a török vezérnek beleegyezése mellett) 1634-ben Forró György jezsuita provinciális, szerzetesrendi tartományfőnök a városba rendelte Sztankovics János és Magdale- nicz Tamás jezsuita pátereket, hogy szeptemberben elindítsák a gimnázium első osztályának működését. Főtisztelendő és becsületes Bíró Uraim az egész várossal és környékével együtt. Kívánok Istentől kelméteknek hazánk békessége után minden üdvös- séges áldást Istentől, és egészséget. A Kelmetek kegyes kívánságát gyakorta forgatván szemem előtt és magam indulatjából is viseltetvén szerzetünk fő feladata szerint azon. a kelmétek földjén föltermett ifjaknak Isten szerint való nevelésére és tanítására, egy tudós mestert rendeltem kelmetek kezeibe, a mi magunk szerzetéből, ki Páter Magdaleniczel együtt Gyöngyösön ez idén elkezdje az iskolában a tanítást. Datum Viennae okt. 2-án (1634-ben) Kelméteknek fejen- kint Krisztusban szolgája, Forró György. (Részlet a gimnázium alapítóleveléből.) A jezsuiták ezt követően ki-. sebb kényszerű megszakításokkal - amikor hol protestánsok, hol világi katolikus papok vették át az oktatást - egészen a rend 1773-ban történt feloszlatásáig működtették az iskolát. Azután 1751-52-ben új épületet emeltek számára, amely száznegyvenhét éven át adott helyet a gyöngyösi gimnazista ben indult meg újból, és fejlődését az 1860-tól ismét alkalmazható magyar oktatási nyelv segítette elő. A század végére azonban az iskola iránti érdeklődés annyira megnövekedett, és a korszerű tanügyi igények oly mértékben fokozták a fenntartás költségeit, hogy azt már sem a ferencesek, sem pedig a város nem tudta önállóan vállalni. Államosítás után 1898-ban Gyöngyös akkori polgármestere, Balogh Gyula, és Francsics Norbertm Budapest vidéki tankerületi királyi főigazgató aláírta azt a szerződést, amely a gimnázium státusáról és további fenntartásáról rendelkezett. A kényszerű államosítás megtörtént. A megállapodás szerint az iskolát a város állami kezelésbe adja, ugyanakkor kötelezi magát arra, hogy a gimnáziumnak gek; szintúgy a hivatali, a könyv- és szertári termek is kényelmesek és kifogástalanok. (A gyöngyösi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Értesítője az 1898/99-es iskolai évről.) Rausher Miksa építészeti tevékenysége elsősorban Szombathelyen és környékén jelentős: neoreneszánsz stílusú köz- és magánépületek, bérpaloták egész sora kapcsolódik az ő munkásságához. A gyöngyösi gimnázium tervezésénél Rausher a Szent Er- zsébet-templom melletti elhanyagolt sétateret, a városi tulajdonú Széchenyi-ligetet találta alkalmasnak az építkezéshez. (Ezen a területen a XVIII. század óta állat- és terményvásárokat is tartottak.) A városi megbízás alapján a tervezés díját (1600 forintot) négy részletben utalványozták az építésznek. Rausher dolga volt a költségvetés elkészítése is, és ő 129 ezer 237 forint 80 krajcárban határozta ezt meg. Ez az összeg már valamennyi szakipari munka elvégzését is magába foglalta. Eljött a bevezetőben már idézett áldozatvállalás ideje: a város 300 ezer forintos kölcsönt vett fel, hogy fedezni tudja a kiadásokat. A kivitelezői pályázatra Kovács Ferenc tette a legelőnyösebb ajánlatot. 1898. április 10-én letették az épület alapkövét. Mai viszonylatban is rendkívül gyorsan haladt az építkezés: még a hideg évszak beállta előtt tető alá került a kétemeletes épület, és 1899. augusztus 20- ra már a belső munkálatokkal is elkészültek. Az eredmény: 1753 négyzetméteres alapterület harminckét tanteremmel, könyvtárral, szertárakkal, széles folyosókkal, ötszobás igazA könyvtár - az iskola egyik szellemi bázisa napjainkban a Pátzay János Zeneiskola. A ferences idők A város felkérésére 1776-tól a Szent Ferenc-rend vállalta fel és végezte százhuszonkét éven keresztül az oktatást. 1789-94 között az iskolát bezárták, mert tanárai - Potsuch János igazgatóval az élen - tiltakoztak (a latin helyett) a német oktatási nyelvre való áttérés ellen. A XIX. század olyan kiválóságai tanultak a gimnáziumban, mint Bugát Pál, Bajza József, Vachott Sándor, Vahot Imre, Zalár József, Török Ignác vagy Gosztonyi Pál. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, illetve a következő évek megtorló intézkedései az iskola működését is rendkívül megnehezítették. A tanítás csak 1851tatja, és a fenntartási költségekhez is hozzájárul. Ezzel párhuzamosan az államkincstár kinyilatkoztatja, hogy a gyöngyösi hatosztályos gimnáziumot a törvényes képesítéssel bíró személyzettel együtt állami kezelésbe, illetve ellátásba veszi át, továbbá nyolcosztályossá fejleszti, és főgimnáziumként fenntartja azt. Az építkezés Az új épületet Rausher Miksa szombathelyi építész tervei alapján alig több mint egy esztendő alatt építtette fel a város Kovács (Pálinkás) Ferenc gyöngyösi építési vállalkozóval. 1899 szeptemberében megkezdődhetett az oktatás. Az osztálytermek tágas, világos és az egészségügy követelményeinek megfelelő helyiséAz elmúlt száz év kerek évforduló ugyan a gimnázium életében, ám mégis kiegészítésre szorul. A gyöngyösi iskola ugyanis jóval korábban kezdte Berze Nagy János meg működését, hiszen az ország egyik legrégebbi alapítású középfokú oktatási intézménye. négyszáz négyzetméteres tornaterem közti területen az udvar kapott helyet. Az eklektikus homlokzat középpontjában az épület síkjából két méterrel kiugró falrész van. A főpárkány fölötti felirat hirdeti: Állami Fő gymnasium, Gyöngyös a közoktatásnak. Az 1908-as londoni tanügyi világkiállításon a tervező Raus- hert díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki a termek célszerű kialakításáért és berendezéséért. Az első névadók A gimnázium 1923-ban vette fel a kiváló törökverő tábornok, országbíró és barokk költő, gróf Koháry István nevét, aki 1723- ban nagy összegű alapítványt hozott létre az iskola javára. A mecénás gróf családja a töröktől visszafoglalt Heves vármegyében is kiterjedt, jelentős birtokokkal rendelkezett Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Hort, Adács és Visznek területén. Koháry gróf a Rákóczi-sza- badságharc idején is hű maradt a Habsburgokhoz, s ezért magas katonai tisztségeket, valamint Hort vármegye örökös fő- ispáni székét nyerte el. 1714-től haláláig töltötte be a nádor utáni legfőbb méltóságot, az országbírói tisztséget. Saját gyermeke nem lévén, vagyonából számos alapítványt tett iskolák (köztük a gyöngyösi gimnázium) és kórházak javára. Az iskolát 1955-ben keresztelték át Vak Bottyán János kuruc generális nevére. Bottyán tábornok, Koháryhoz hasonló módon, a török elleni végvári harcokban szerzett magának nevet. Magyarország oszmán uralom alóli felszabadítása során veszítette el fél szemét, s így kapta neve elé a Vak jelzőt. Rákóczi - hogy megnyerje e kiváló képességű katonát - generálissá léptette elő. Kuruc hadvezérként elért legnagyobb sikere a Dunántúl 1705-ös birtokbavétele volt. Haláláig aktívan részt vett a harcokban. A közhiedelem szerint pestisben, a történészek véleménye alapján viszont végelgyengülésben halt meg 1709- ben. A generálist Gyöngyösön, a ferencesek templomában temették el, és állítólag a sír kifosztásának megelőzésére terjesztették el a pestis-legendát. Berze Nagy János Besenyőtelek 1879-1946 között élt szülöttének nevét 1971. április 6. óta viseli a gimnázium. (1970 szeptemberében vált ugyanis ki az iskolából a Vak Bottyán János Ipari Szakközépiskola, és költözött az egykori ferences kolostorkertben felépített új otthonába.) Berze 1889-96. között maga is az iskola diákja voit, s már ebben az időszakban nagy hatással volt rá a magyar néphagyomány. Tizennégy évesen gyűjtőmunkához látott. A budapesti bölcsészkaron Katona Lajos professzor tanítványaként a magyar népmesék kutatásában, vizsgálatában vállalt szerepet. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság megbízása nyomán a Magyar tájszótár számára gyűjtött anyagot, illetve írt tanulmányt A Heves megyei nyelvjárás címmel. 1905-ben avatták bölcsészdoktorrá. Ettől az évtől kezdődően 1939-ig tanfelügyelőként dolgozott, emellett hódolt igazi szerelmének, a népmesekutatásnak. Munkásságának köszönhetően lendült fel külföldön is e terület kutatása, mint ahogy szintén Berze Nagy János érdeme, hogy a mesekutatás terén Magyarország vezető országgá vált. *- A most ünnepelt száz esztendő sem telt el eseménytelenül - meséli az intézményt igazgató Komenczi Bertalan. - A centenáriumra az iskola év- könyvet ad ki, melyben a gimnázium történetének korszerűbb összefoglalása mellett a névadók, neves diákjaink életútját is bemutatjuk. Sajnos, nénepi kiadványban. A jubileumi év diákjainak viszont jó hír, hogy nevüket az évkönyvben is viszontláthatják.-Bizonyára egyéb programokban sem lesz hiány.-Az elődök nagy és példamutató vállalkozásához méltóan szeretnénk megünnepelni a jeles dátumot. A Berze-napok ezúttal a szokásos diáknapok kibővítése lesz március 24-26- án. A könyvtárban kulturális bemutatók zajlanak majd, és délutáni műhelybeszélgetésre hívjuk korábbi tanítványainkat a politikustól a fizikai akadémikusig. Abból indultunk ki, hogy ezeknek a tehetséges és sikeres embereknek a mai gimnazisták számára is van aktuális és érdekes mondanivalójuk.-A Berze híres tanulmányi és sporteredményeiről...- Tavasszal természetesen az ünnep jegyében rendezzük meg a sportnapokat. Az irodalmi és képzőművészeti pályázatokkal tulajdonképpen már meg is kezdtük a centenáriumra való emlékezést. Az iskolánk erre az alkalomra tervezett bélyegzője szintén elkészült.-Az eseménydús év programjain túl tervezik-e külön ünnepség megtartását?- Igen, szeptemberben, az évkönyv megjelenésével egy időben. Reményeink szerint az ünnep országos jelentőségű rendezvény lesz, ahol az oktatási miniszter és a tudományos, kulturális élet reprezentánsainak részvétele mellett avathatnánk fel a gimnázium új emléktábláját. Az ötven éve végzettek ugyanekkor tartanák érettségi találkozójukat. Az ünnepre a világ minden tájáról várjuk öregdiákjainkat, hogy segítségükkel tudatosíthassuk a fiatalokban: a szellemi élet ezen centruma megérdemli a tiszteletet. Komenczi Bertalan iskolaigazgató
