Heves Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-13 / 37. szám

1999. február 13., szombat Megyei Körkép 3. oldal Olimpiára? Nemrég kétezer nevető em­ber gyűlt össze az indiai Bombay egyik parkjában. Bejelentették: követelik, hogy a nevetés olimpiai szám legyen, és a munkahe­lyeken 15-20 perces kaca­gással kezdődjön a nap. Szerintük ez a legjobb gyógyír a stressz okozta be­tegségek ellen. Ránk - magyarokra - is ráférne ez a kezdeményezés, kevesebb lenne a szívpanasz és a magas vérnyomás. (m. k.) * Keresztény bál. Ma 19 órá­tól tartják hagyományos farsangi báljukat az egri ke­resztény fiatalok. A Megyei Művelődési Központ dísz­termében zenés mulatságot, vetélkedőt, tombolát és táncversenyt tartanak. Keresztrejtvényünk nyer­tesei. A február 6-i lapszá­munkban közölt rejtvé­nyünk helyes megfejtése: „En szívesen megcsinálom, de vigyék ki előtte az orosz­lánt.” Könyvjutalmat nyer­tek: Koch Dénesné (Szilvás­várad) és Kormos Kálmánná (Eger). Gratulálunk. Műsoros délután. Holnap 15 órától a Megyei Művelő­dési Központban az epilep­sziás gyerekek műsoros délutánját tartják. Fellépnek Mirkóczki Zita balettes nö­vendékei, Hegyest Hudik Margit, Szabolcsi János és Tóth Gábor. Farsangi remélés. Ma 13 órától Novajon rendezik az egész falut átfogó télbiztató- tavaszcsalogatő farsangi remélést. A neves esemény rossz idő esetén elmarad. A természetfotós tárlata. Február 15-én 17 órakor Molnár István Géza nyitja meg az egri Ifjúsági Házban a Kiss Gábor természetfotó­iból készült kiállítást. A tár­latot 25-éig tekinthetik meg az érdeklődők. Képviselői fogadóórák. Barcs Aladár, a gyöngyösi önkormányzat VII.-es, Tő­kés László, a IV.-es körzet egyéni képviselője és Ke­resztesi József alpolgármes­ter február 15-én 16 órától fogadóórát tart. A Fő tér 3. alatti SZDSZ-irodában vár­ják a polgárokat. Busó-maszkok. Ma 10 órá­tól az egri Forrás Gyermek­szabadidőközpontban óvo­dások és kisiskolások rész­vételével busómaszkokat készítenek. Könyvtárügy: hiányzó kötetek (Folytatás az 1. oldalról) A könyvtárközi kölcsönzés jó megoldás a községi intézmé­nyeknél. Ha gyarapítani a kí­vánt mértékben nem is tudnak, a lakosság mégsem érzi a valós hiányt. Az igazgató hozzátette: a könyvtári rendszert az állam tartja fenn, az egyes könyvtára­kat az önkormányzat. így mindkét fél részéről fellelhető a „kényszer”: ne, hagyják ma­gukra a bibliotékákat. A községi intézmények helyzetét mi sem jellemzi job­ban, mint e számsor: egy évben átlagosan 10 ezer kötet jelenik meg az országban. Ebből 3^1 ezer kerül könyvesbolti forga­lomba. Egy községi létesítmény átlagosan 100-200 darabot tud megvenni. A folyóiratok meg­rendelése szintén visszaesett. A nem teljes nyitva tartással dol­gozó intézmények esetében fe­lesleges is lenne napilapot ren­delni, mert a szerdán betérő már nem kíváncsi a hétfői hírekre. Szakfolyóiratokra pedig vég­képp nem telik, ahogy a szak­könyvek ára is csillagászati. A megye egyik legkisebb és legfiatalabb könyvtára a tarna- bodi. Hosszabb szünet után ta­valytól várja ismét az olvasó­kat. Az indulás évében 60 ezer forintot tudtak beszerzésre for­dítani (az ezerforintos átlag­árakkal számolva ez csak 60 könyv), az idén ehhez pályázati lehetőségekből nyert pénzek is jöhetnek. A hétszáz lelkes kis­községben 4300 kötet van, amely selejtezés után csökkent ennyire 5200-ból. Mindezek el­lenére is jó a beiratkozás: 65-en tagok. Kovács László polgár- mester szerint két dolog jelent problémát. Korábban pedagó­gusok dolgoztak az intézmény­ben. Most társadalmi munkában teszik. Az amúgy is kicsi állo­mányt gyakran megkurtítják. Jobb esetben csak késnek a visszavitellel, rosszabb esetben elfeledkeznek róla. Most zajla­nak a jegyzővel tárgyalások: az ő hatáskörénél fogva hogyan lehet az okozott kárt a hanyag kölcsönzővel megtéríttetni. A községi közkönyvtárak közül az egyik legjobb a hord. Majerné Pitner Olga keményen is dolgozott az eredményért.-Nagy előny, hogy jó ala­pokkal rendelkeztünk, amikor a megszorítások elkezdődtek. A négyezer lakosú településen ta­valy - pályázati, önkormány­zati és állami pénzek segítségé­vel - közel félmillió forintot tud­tunk gyarapításra fordítani. Ilyen jó évünk még egyszer nem lesz. Sokat segített az is, hogy feldolgozatlan könyveket szereztünk be. Igaz, a katalogi­zálásával rengeteg munka volt, mégis lehetett pénzt spórolni. Adódott egyéb gond is. Meg­változott a házi- és kötelező ol­vasmányok listája, ezt a könyv­tárnak is követnie kellett. A nyugdíjasok és a fiatalok a csil­lagászati árak miatt visszatér­nek a könyvtárakba. A tovább­tanulók száma megnőtt, így a szakkönyvek iránti igény is na­gyobb. A történelmi, közgazda- sági kiadványok zömét le kellett cserélni. Ennek a folyóiratok látták kárát: míg korábban itt 58 féle periodika létezett, ma csupán tizenhárom.- Az olvasók minőség- és in­formációigénye nőtt. Ezért a könyvtáraknak szinte alapfel­adatuk lett a jogi, közgazda- sági, közhasznú információk tá­rolása - mondja a könyvtár ve­zetője. - Arra is gondolni kell, hogy a Nemzeti Alaptanterv is tartalmaz könyvtári ismerete­ket, tehát a községi intézmé­nyekre ezen feladat is hárul. Szuromi Rita Fókuszban a térségi gyógyturizmus PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖR­ZETE - Elkészült az a kiad­vány, amely a térség nyolc te­lepülését mutatja be, főként a gyógy-idegenforgalmi lehető­ségekre koncentrálva. A tetsze­tős füzetet az utazási irodákban, szakmai kiállításokon és fóru­mokon terjesztik majd. A magyar nyelven megje­lenő prospektust a benne sze­replő falvakon - Bodony, Bükk­szék, Mátraballa, Mátrade- recske, Párád, Parádsasvár, Recsk, Sírok - kívül az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium, a Turizmus Rt. és a pétervásárai központú kistérségi társulás is támogatta. A kiadvány elkészítését kez­deményező Nagy Oszkártól, Párád polgármesterétől azt is megtudtuk: egyelőre nem volt mód további falvak bemutatá­sára, azonban a füzet szerkezete lehetővé teszi a bővítést, így - frissített adatokkal - a követke­zőkben mások is csatlakozhat­nak a kezdeményezéshez. (espé) „Médiák örúton” járt tegnap Hevesben Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke, aki a Heves Me­gyei Hírlap egri szerkesztőségét is felkereste. A vendéget Stanga István felelős szerkesztő tájé­koztatta lapunk munkájáról. Magyar Bálint dr. Nagy Imrével, Eger polgármesterével is találko­zott. A politikussal készített interjú a Hírlap egy későbbi számában olvasható, fotó: pilisy elemér Tollvégen Prosti-sors Messziről kiszúrtuk őket. A kopár, élet nélküli tájban valósággal felhívták magukra a figyel­met. Az autók egyhangúan robogtak, ők pedig kitartóan toporogtak. Nem is voltak olyan messze a falutól. Talán az utolsó ház ablakából lehetett is őket látni. Semmi nincs, ami örömre adna okot a jég csípte úton. Ám az öröm itt sem tűnik el nyomtalan: itt állnak az örömlá­nyok. Bár az autó legalább százzal húz el ve­lünk, a másodperc töredéke alatt mégis átfut rajtam a hideg. A lányok félelmet keltők. Arcuk kozmetikust sosem látott, ruhá­juk régóta nélkülözi a mosóport. Mégis kellenek ők. De kinek? Ki az, aki zsebpénzéből, netán félrerakott százasaiból rájuk ál­doz? S miféle gyönyört nyújthatnak a csapzott hajú, koszlott primadonnák? Pedig keresnek. Mégpedig mindezek ellenére jobban, mint egy pedagógus vagy egy egészségügyi dolgozó. Arcukról mégis a fáradtság, a reménytelen beletörődés sugár­zik. A borzongás csak nem akar elmúlni. Pedig már a harmadik mellett is elsuhantunk. Szegény, szegény emberek - hajtogatom magamban, pedig jól tudom, valójában nem is ők a szegények. Szegényebb tőle az a strici, aki mások szolgáltatásaiból tartja fenn autóját, luxusházát, de tőle is szegényebb az, aki lopva fi­gyeli az alkalmat, amikor mögötte nem jön egyetlen autó sem, s bátran leállhat, hogy megkérdezze: mennyi? Ebből itt persze semmi sem látszik. Csak a lányok nyomora érzékelhető, az őket tönkretevő pénz hatalma az útszélen nem valóság. Hisz’ ők nem többek ebben a kegyetlen bizniszben, mint nagy forgalmat lebonyolító pénztárosok. Az egyik ad, a másik elvesz. S mi eközben az agyongyötört „pénztárosokat” sajnáljuk. Pedig tőlük is sajnálatra méltóbbak azok, akik ezt a nyomorúságos üzletet fenntartják. (szuromi) Falugazdász körzetközpontok (Folytatás az 1. oldalról) A körzetközpontok létrehozá­sához megyei szinten szüksé­ges. több millió forintot egyébként már elkülönítette a szaktárca. Jelenleg a számító­gépek telepítése, valamint az információs hálózat kiépítése folyik. A szakember úgy vélte, hogy hamarosan, egy-két héten belül az új körzetköz­pontokban elindulhat a tény­leges munka, s ezzel az Euró­pai Unión belül is elfogadott információs hálózat kezdheti meg működését. T. Z. M. Újra sikertelen a pályázat Mit nem tartalmazott a2/d jelű adatlap? RECSK - Sajnos, immár má­sodszor is sikertelenül pályáz­tunk a József Attila és a Hu­nyadi utak járdafelújítására. Ebben az az igazán bosz- szantó, ha megvizsgáljuk, va­lójában milyen indokkal is utasították el a kérésünket. Az történt ugyanis, hogy bár mű­szakilag, tartalmilag egy­aránt megfeleltünk a kiírás­nak, egyetlen szám hiányzott a pályázatról, s emiatt dobták vissza - mondja Fekete József polgármester, s mutatja is a nemrég érkezett levelet. Abban az szerepel egyebek mellett, hogy az elutasítás oka: a „2ld jelű adatlap nem tartalmazza a tb-törzsszá- mot.” A polgármester szerint en­nek az egyetlen adatnak a pót­lása egy telefonba és egy faxba került volna, ha egy ki­csit is rugalmas lenne a mi­nisztérium.- Szerintem arról van szó, hogy több volt a támogatási igény, mint a ténylegesen rendelkezésre álló pénz - mondja a falu első embere -, ám nem ezt írták le, hanem ilyen „kifogással” utasítottak vissza. Ezt jelzi az is, hogy az értesítés szövege - néhány sort kivéve - szóról szórq megegyezik a korábbi elutasí­tással. De nem adjuk fel, leg­közelebb is pályázunk, hiszen nagyon szeretnénk megépí­teni ezt a járdát, ami mintegy 16 millió forintba kerülne. Ehhez önkormányzatunk mintegy 4,7 millió forint saját erőt tud felmutatni. (suha) Csak tíz hónapra elegendő az iskola idei költségvetése (Folytatás az 1. oldalról) Sokat elvisz a fűtés, a villany- számla, a többi költség.- A százmilliós igényben szerepelt számítástechnikai terem és nyelvi labor kialakí­tása, amelyekről most le kell mondanunk - jelenti ki az igazgatónő. - Az épületekre is ráférne a karbantartás: Sely­pen már kétszer beszakadt a mennyezet. Az a szerencsénk, hogy ’98-ban a tervezett munkákra biztosította a pénzt az önkormányzat. Királyné Zólyomi Erzsébet - aki a képviselő-testület tagja is - a legutóbbi ülésen elmondta: e feltételekkel 10 hónapig működhet a Hunyadi Mátyás Általános Iskola.-Hogy mire elég a kapott 60 millió? - gondolkodik el. - Talán az alapbérekre és az energiára. De már alig van min spórolni. Szüntessük meg az összes szakkört? Ennek a gyerekek látják a kárát. A pá­lyázati lehetőségek is beszű­kültek... Ha nem módosítja a város vezetése az előirányza­tot, nem tudom, mi lesz. Az igazgatónő hangsú­lyozza: senkit nem szeretne elbocsátani. Igaz, így talán mérsékelni lehetne a kiadáso­kat, de épp annyi dolgozójuk van, amennyi szükséges. In­kább azt vizsgálják, mely te­rületeken lehetne további megszorító intézkedéseket hozni. (t. o.) Százhuszonöt éve alapították a városi tűzoltóságot Keresik az egykori csapatzászlót Szeptemberben jubileumi ünnepség és kiállítás Jeles évfordulóhoz érkezett a megyeszékhely hivatásos önkor­mányzati tűzoltósága: az idén 125 éve, hogy megalakult az Egri Önkéntes Tűzoltó- és Mentőegylet. Ebből az alkalomból a nap­jainkban szolgálatot teljesítő állomány tagjai szeptemberben Dobó téri ünnepséggel és jubileumi kiállítással, valamint egy történeti kiadvánnyal adóznak elődeik emlékének. EGER - Az esemény előkészü­letei már javában zajlanak. Mint megtudtuk: a vármúzeum munkatársainak közreműködé­sével dolgozzák fel az 1874- ben alakult egylet történetét.- A kiadványban nyomon követjük a felszerelés technikai fejlődését, felidézzük a korábbi nagy tűzeseteket, s bemutatjuk azokat a parancsnokokat, akik a testületet ezt megelőzően vezet­ték. A korabeli írásos dokumen­tumok mellett helyet kap a na­pokban elhunyt legidősebb me­gyei tűzoltótiszt, Réz László visszaemlékezése - vázolja az elképzeléseket Bíró Csaba tüo. százados. A városi tűzoltóság illeté­kese elmondta továbbá, hogy a Vincellériskola úti laktanyában időszaki kiállítást nyitnak. En­nek képi anyagát, illetve a fel­lelhető relikviákat a fővárosi tűzoltómúzeum, az egri vármú­zeum, valamint Simánál Gyula tüo. alezredes, megyei parancs­nokhelyettes gyűjteményéből állítják össze. De számítanak azokra az egykori kollégáikra is, akik egy-egy korszak tűzol­tóéletének emlékeit őrizgetik, s azokat erre az alkalomra - ne­tán a 2000-re tervezett egri tűz­oltómúzeum állandó kiállítá­sára - átadják a rendezőknek. A kiállítás érdekessége lesz az a két tekercs némafilm, amely a húszas-harmincas években készült. Keresik vi­szont azt a muzeális értékű csa­patzászlót, amelyet az egylet megalakulásának negyedszá­zados jubileumára kaptak az elődök. (-s) A HEVESTHÍRLAP tan tnöscvta Btfnv kuk itusno'i. lóíiMLffra'íUH'ummíSíóuntiw/iLvii VASÁRNAPI ÜGYELETE: Újságíró: Fáczán Attila Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Füzesabony bel­terület 3-33. sz. főút. Hatvan belterület 3-30. sz. főút. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület 3-24. sz. főút. 14-én: 06.00-14.00 - Eger bel­terület 3-25. sz. főút. Hatvan belterület 3-21. sz. főút. 14.00- 22.00 - Gyöngyös belte­rület 3. sz. főút.

Next

/
Oldalképek
Tartalom