Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-07 / 5. szám
6. oldal Kamarai Elet 1999. január 7., csütörtök HEVES MEGYE 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (30) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 Az idei évre vonatkozó legfontosabb jogszabályok 1998; LIX. tv. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek különös szabályairól szóló 1997. és Cili. törvény módosításáról. 1998; LX. tv. Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról. 1998; LXI: tv. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról. 1998; LXII. tv. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCL. törvény módosításáról. 1998; LXIII. tv. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról. 1998; LXIV. tv. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról. 1998; LXV. tv. A személyi jövedelemadóról szóló 1998. évi CXVII. törvény módosításáról. 1998; LXVI: Az egészségügyi hozzájárulásról. 1998; LXVII. tv. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításáról. 1998; LXVIII. tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról. 1998; LXIX. tv. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról. A jogszabályok a Magyar Közlöny 103. számában jelentek meg. Évkezdés félévkor vagy félév évkezdéskor Kettős időszámítás vagy csak megszokott számlálás? Naptári éveket, tanéveket egyaránt számlálunk. A tanév felénél a naptári év kezdetén állunk. A Heves Megyei Hírlap adta lehetőséggel élve 1999-ben is jelentkezik a Kézműves Kamara tájékoztatója a megszokott napon és terjedelemben. Továbbra is tájékoztatjuk tagjainkat, az érdeklődőket azokról az aktualitásokról, amelyek hasznos információt jelenthetnek a vállalkozóknak, a tanulót nevelő, foglalkoztató iparosnak, kézművesnek. Köszöntjük olvasóinkat 1999 első tájékoztatójával, köszöntjük a Hírlap szerkesztőségének és kiadójának munkatársait. Kívánunk eredményes, sikerekben gazdag új esztendőt és jó együttműködést. Pálfy István Hírek Röviden A tb-járulék idei befizetésének változása Köztudott, hogy 1999-ben a társadalombiztosítási járulékot az APEH szedi be. A januárban benyújtandó - tehát 1998. decemberre vonatkozó - járulékbevallást az érintetteknek még a régi rend szerint kell teljesíteniük, az eddig is használatos nyomtatványon. A befizetés is a régi számlaszámon történik. A februárban esedékes bevalláshoz már új nyomtatványt kell használni. (Január 12. után az APEH ügyfélszolgálatán beszerezhető.) Változott a minimálbér Január elsejétől 22.500 forint a minimálbér. Az Érdekegyeztető Tanács arról is döntött, hogy a jövő évre 12-15 százalékos átlagos keresetnövelést javasolnak a vállalkozóknak, szemben a kormány 12-13 százalékos javaslatával. A minimálbérről májusban újra tárgyalnak. Az egységes valuta Magyarországnak egyelőre csak alkalmazkodnia kell az új valutához, az euróhoz. A bankok döntése nyomán az alkalmazkodás nem terheli az ügyfelek pénztárcáját, a költségeket a bankok állják. A banki hirdetésekből kiolvasható, hogy érdekeltek a tiszta kép mielőbbi kialakításában, és ezért szorgalmazzák az euro-számlára történő átállást. Az ingyenes átállás tulajdonképp mindenkit érdekeltté tesz, néhány speciális esetet leszámítva. Gyermekjáték-készítők figyelmébe Január 1-jén lépett életbe a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998-as IKIM-NM rendelet. (Lásd: Magyar Közlöny 35. szám). A rendelet tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeknek teljesítése nélkül a 14 év alattiak számára gyártott, játék céljára tervezett termékek (ide értve a cumit és a cuclit is) nem hozhatók forgalomba. Munkatársat keresünk A Heves Megyei Kézműves Kamara titkárnő munkatársat keres egri központjába. Követelmények:- legalább középfokú végzettség- idegen nyelv ismerete (angol vagy német)- számítógép-kezelői ismeret (Word és Excel - felhasználói szinten) Ha állásajánlatunk felkeltette érdeklődését és szívesen dolgozna egy dinamikus csapat tagjaként, jelentkezését (fényképes szakmai önéletrajzát) az alábbi címre várjuk: Heves Megyei Kézműves Kamara, 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó lap Ez a neve annak az adatlapnak, amelyet a társadalom- biztosításról szóló 1997. évi törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 86-89. paragrafusai által meghatározott módon és formában a foglalkoztató köteles kiállítani és vezetni. Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozó foglalkoztatónak minősül, ha biztosítottat foglalkoztat (alkalmazottja vagy tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulója van). Az egyéni vállalkozónak saját magáról e lapot nem kell kiállítania, azt továbbra is az illetékes egészségbiztosítási pénztár vezeti. Az alkalmazott és a szerződéses tanuló vonatkozásában 1998 januárjától megszűnt a biztosítottak „havi jegyzék nyomtatványon” történő név szerinti, járulékbevallással is egybekötött bejelentése. A nyilvántartásra kötelezett egyéni vállalkozó az adatszolgáltatást nyomtatványon és számítógépes program felhasználásával, adathordozón is teljesítheti. A nyomtatvány és program az ONYF 3516-31/B számú ADATLAP kitöltésével és leadásával igényelhető. Ez az Adatlap fénymásolható is, ellentétben az ONYF 3516-32/A számú „Egyéni nyilvántartó lap” nyomtatvánnyal, amelyet fénymásoltán nem fogadnak el, és a szoftver másolata is tilos. A nyomtatványokat az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon lehet beszerezni. A munkaerő-piaci változások hatása a középfokú oktatásra 1998/99-es tanévben közel 120 ezer tanuló fejezi be az általános iskolát. A megelőző évek tapasztalatai arról szólnak, hogy csak néhány százalékuk nem tanul tovább. A gazdaság és a munkaerő-piaci kereslet változásai magukkal hozták a különböző iskolatípusok iránti érdeklődés megváltozását is. A felmérések szerint a szakközépiskolai képzés iránti igény tovább erősödött, és a március 1-jéig eldöntendő továbbtanulási szándék valószínűsíthetően ezt a véleményt erősíti. 1985-ben a továbbtanulóknak mintegy 44 százaléka választotta a szakmunkásképzőt, szakközépiskolában 26 százalék, míg gimnáziumban 20,8 százalék tanult tovább. 1997-ben a nyolcadikosoknak 31,9 százaléka jelentkezett szakmunkásképzőbe, míg gimnáziumba 29 százalék, szakközépiskolába 35,5 százalék jelentkezett. Tavaly speciális helyzet adódott, hiszen bevezetésre került a 9. osztály, és a szakképzés gyakorlati vonatkozásai csak a 10. osztály után jelennek meg. Az érintettek körében végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy ma már másképp vélekednek az elhelyezkedés esélyeiről, mint korábban. A hetedik osztályos tanulók 91 százaléka vélekedik úgy, hogy a szakközépiskolát végzetteknek húsz év múlva is lesz munkájuk, 92 százalékuk vélekedik úgy, hogy a gimnázium jó kezdet a későbbi elhelyezkedéshez. A szülők esélyfelmérése reálisabbnak tűnik, csak 68 százalék gondolja a fentieket. A szakmunkásképzésről a szülők 78, a diákoknak 65 százaléka vélekedik úgy, hogy az ott megszerzett végzettség 20 év múlva is munkát biztosító bizonyítvány lesz. ÍEfew Mmé AMÉtomm opjyji pj 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Kiszámíthatóság az új esztendőben A minőségi termelésre ösztönzik a gazdákat Legfontosabb, hogy nyugodt, biztonságot jelentő légkörben dolgozhassanak a mezőgazdaságból élők az új esztendőben -jelentette ki Tamás Károly, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. Hozzátette: a tárca elsősorban azt szeretné 1999-ben elérni, hogy a gazdák bizalommal legyenek a minisztérium agrárpolitikája iránt, és elhiggyék: az intézkedések értük történnek, hogy jobban élhessenek. Ezért dolgozták ki az FVM-ben a középtávú agrár- támogatási rendszert, amelyet az idén vezetnek be. Az agrárstratégiái célokkal összhangban a támogatási rendszer négy évre szól, és így kiszámítható perspektívát ad a gazdálkodóknak, biztonságosabbá téve termelésüket. A rendszer megvalósítása során egyszerűsödik a támogatáshoz való hozzájutás, és az állami segítség termelőcentrikussá válik. A regisztrált gazdák 1999-től egyszerűbben juthatnak az állami támogatásokhoz, s az APEHtől egyetlen adatlap kitöltésével kaphatják meg az őket megillető állami szubvenciókat. Mindehhez járulnak még a normatív támogatások több területen. Példaként említette a növénytermesztést és az állattenyésztést. Ezzel a támogatási rendszerrel - amelyet az új év elején vezettek be - az agrár- és vidékfejlesztési tárca azokat a főbb stratégiai célokat támogatja, amelyek segítségével az EU-ban és a világ más részein is növelheti az eladható magyar élelmiszerek mennyiségét. Az agrárium ebben az évben 154,8 milliárd forintos támogatást kap a költségvetésből. Ez 22 százalékkal magasabb az előző évinél. Az agrártámogatás összegszerűségéről megjelent minden más hír téves információn alapul - szögezte le Tamás Károly. Hozzátette, hogy a támogatás ugyan nem elegendő, de a kezdeti lépések megtételéhez elégséges. Ezért is kívánja a különböző területeket differenciáltan támogatni a minisztérium. Példaként említette a húsmarha-, a juh- és a kecsketartást, amelyet segíteni szeretne a tárca. A sertés- és baromfitenyésztést ugyanakkor csak szinten tartanák, mert ezekben jelenleg piaci nehézségek tapasztalhatók. A támogatással a minőségi termelésre kívánják ösztönözni a gazdákat. Gazdászbált rendeznek A Heves Megyei Agrárkamara és a Heves Megyei Agrár-érdekvédelmi Szövetség január 30-án este 19 órától Egerben, a Park Szálló éttermében rendezi meg a már hagyományossá váló gaz- dászbálját. Erre ezúton is tisztelettel várják a megye mezőgazdasági vállalkozóit. Érdeklődésüket és jelentkezésüket várják és további információval szolgálnak a Heves Megyei Agrárkamaránál Egerben, a Köztársaság tér 10. szám alatt. Telefon: 36/427-000, 428-200. Kell egy jó szakkönyv Nem csak borászoknak A Mezőgazda Kiadó gondozásában jelent meg olyan neves szakértők, mint például Kállay Miklós, illetve Eper- jesy Imre tollából a Borászat című kézikönyv. Ez a nemes nedűk készítésén túl naprakész ismereteket nyújt ennek a dinamikusan fejlődő ágazatnak a legújabb tudományos és gyakorlati eredményeiről is. A három fő fejezete formailag ugyan egymástól elkülönülten, de egységes tartalmi célkitűzéssel tárgyalja a borászati technológia, a kémia és a mikrobiológia témakörét. Az egyes fontosabb fejezetek anyaga egymásra épülve követi a kívánt logikai rendet. Ez a hasznos könyv a borászat leendő és már gyakorló szakemberein kívül útmutatóként szolgálhat az e fontos terület iránt érdeklődőknek. Területfejlesztés: növekvő ráfordítások Az Országgyűlés által az idei évre elfogadott állami költségvetés szerint 23 százalékkal emelkedik, s így 470 milliárdra nő a terület- fejlesztésre fordítható központi keret - mondta Szaló Péter, a Földművelésügyi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Ezzel egyidejűleg 18,5 milliárdról 22 milliárd forintra növekszik az az ösz- szeg, amelyről a regionális területfejlesztési tanácsok dönthetnek. A 2002-2006 között érvényes nemzeti fejlesztési program elkészítését követően, s ha addig létrejön az unióhoz való csatlakozás, évente 310-330 milliárd forintra számíthat hazánk az EU Strukturális Alapokból. Ezzel megduplázódik a területfejlesztésre fordítható összeg. Független mezőgazdasági minősítés Gabonára, borra, húsra, tejre is kiterjed Várhatóan még az idén független mezőgazdasági minősítő szervezet kezdi meg működését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányításával. Az eladótól és a vevőtől is független minősítő szervezet felállításának célja, hogy elkerülhetők legyenek a múlt évihez hasonló viták a kereskedők és a termelők között. A tervezett objektív minősítési rendszer nemcsak a gabonára, de a húsra, a tejre, valamint a borra és több más mezőgazdasági cikkre is kiterjedne. Működése hasonló lenne az állattenyésztésben már használt törzskönyvezéshez. Az aratásra mindenképpen felállítják az új minősítő intézményt. Hazánk az elmúlt évben a várakozásoknál lényegesen több gabonát exportált. Az előzetes felmérések szerint az export mennyisége meghaladja a 4,1 millió tonnát, ebből a búza 1,9 millió tonnát tett ki, ami csaknem a kétszerese az 1997-es mennyiségnek. Kukoricából tavaly a kivitel elérte az 1,97 millió tonnát, szemben az azt megelőző esztendő 1,19 millió tonnájával. Ezt a teljesítményt a szaktárcánál sikernek értékelték, mert a világon és régiónkban is gabonaértékesítési nehézségek voltak.
