Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-30 / 25. szám

1999. január 30., szombat 5. o dal A minidiktátorok veszélyesek lehetnek Interjú Kovács Lászlóval, a Magyar Szocialista Párt elnökével-Elnök Úr! A múlt esztendei országgyűlési választási vere­ségüket követően, a tapasztala­tokat összegezve, több alka­lommal is elhangzott, hogy a szocialista pártban arculatvál­tásra van szükség. Hol tart je­lenleg ez a folyamat, melyek a legfontosabb momentumai?- A folyamat már elkezdő­dött. Először is meg kell néz­nünk azt, hogy a nagy nyugat­európai szociáldemokrata pár­toknak az arculata milyen jel­legzetes vonásokat mutat, s me­lyek azok ezek közül, amelyek átvehetők tőlük. A magyar köz­ízléshez legközelebb álló ilyen minta lehet az osztrákoké. De azért tapasztalatokat gyűjtünk a brit, illetve az olasz munkáspárt működéséről is. Fontos felmér­nünk továbbá azt is, hogy mi­lyen arculatot igényel a vá­lasztó, illetve, hogy mit fogad el a párttagság. Ezeknek a szempontoknak a mérlegelése után kell megszabni a tartalmi elemeket. Az arculattervező szakemberek ezt a politikai tar­talmat „öltöztetik fel”. Nagyon lényeges, hogy a pártnak le­gyen egy elméletileg nagyon jól megalapozott, a szociáldemok­rata értékrendre épülő, hosszú távú stratégiája. Ez a munka is elkezdődött már Vitányi Iván vezetésével. Neves társadalom- tudósokat, köztük külföldieket is bevonunk ebbe a folyamatba. A közösen megfogalmazott kérdésekre adandó válaszokat konferenciák során vitatjuk meg és csiszoljuk tovább. A nagy nyugat-európai szociál­demokrata pártok közül többen azzal értek el választási győ­zelmet, hogy változtattak a programjukon, az arculatukon. Amikor lezárul ez az előkészítő elméleti munka, következnek a pártviták. Reményeink szerint 2000-re egy olyan közérthető, színvonalas programmal ren­delkezünk majd, amire 2001 őszén elkészíthetünk egy válasz­tási programot, és 2002-ben, egy választási győzelem után, kormányt alakíthatunk. Mind­emellett az űj alapszabály ki­dolgozása is folyamatban van. Gál Zoltán vezetésével műkö­dik az ennek kidolgozásával megbízott bizottság. Ezt még idén ősszel, a párt megalakulá­sának tizedik évfordulóján sze­retnénk elfogadni. A harmadik igen lényeges elem, hogy a ve­zetésbe bevonjunk egy fiatal, tehetséges csapatot. Olyan em­bereket, akik nemcsak szakmai­lag, hanem emberileg is alkal­masak erre a feladatra. Öt kör­ből választhatunk. Az önkor­mányzati választásokon jól sze­repelt fiatalokból, továbbá a vá­rosi, megyei tisztújító közgyű­léseken párttisztségre választot­tak közül, a Baloldali Ifjúsági Társaság, illetve az Ifjú Szocia­lista Szövetség soraiból, vala­mint a helyi pártszervezetek ál­tal javasolt személyek közül. A végső rostán körülbelül 40-50 fiatal marad fenn. Olyanok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, s legalább egy világnyelvet beszélnek. Ezek a kiválasztottak kapnak konkrét feladatokat. Mi nem szeretnénk olyan fiatalokat nevelni, akik­ből minidiktátorok lesznek. Egy torz személyiségű ember ugyanis tönkretehet nemcsak egy közösséget, hanem egy pár­tot, végső esetben akár egy or­szágot is. Ha a fentieket 2000- re képesek leszünk megvalósí­tani, az arculattervezőknek már nem lesz sok dolguk.- Ön az imént utalt a szemé­lyiségtorzult vezetők veszélye­ire. Ez, gondolom, valamiféle utalás a jelenlegi kormánypárt egyes képviselőire is.-Ha erről bárkinek konkrét személy az eszébe jut, az nem a véletlen műve.-A legutóbbi választmányi ülésen elhangzott, hogy az MSZP-frakció kidolgozza a maga alternatíváját az „eny­hén frusztrált kormányzat ha­talmi gőgjével” szemben. Mit jelentene ez a gyakorlatban?-A kormányzat elmúlt félévi tevékenységét értékelve megál­lapítható, hogy nagyon messze esnek egymástól az értékrendje­ink. A Fidesz értékrendjének középpontjában a társadalmi különbségek fokozása áll. Mi a társadalmi igazságosság érvé­nyesítését tűzzük ki célul. A kormány legfontosabb törek­vése, hogy kiépítsen egy klien­túrát, hogy a politikai hatalmat kiterjessze a közigazgatásra, a gazdasági, a kulturális élet és a sajtó pozícióira. Az írott sajtó­ban például a legdurvább esz­közökkel próbálja kiterjeszteni a befolyását. A minap hallot­tam, hogy a Magyar Hírlaptól 200 millió forintnyi hirdetést vontak vissza azok az állami vállalatok, amelyek most kor­mányutasításra ezt a hirdetést a Napi Magyarországnál helye­zik el. Márpedig a hirdetés egy ilyen csekély olvasótáborral rendelkező lap esetében kido­bott pénz, és kizárólag politikai célokat szolgál. A kormány emellett gátlástalanul minden eszközt felhasznál a saját érde­kében. Ilyen például a Parla­ment munkájának korlátozása, az érdekegyeztetés teljes meg­kerülése. Uj parlamenti menet­rend lép életbe, amely vélemé­nyünk szerint alapvető demok­ratikus normákat sért. Ettől függetlenül mi nagyon is tuda­tosan készülünk a parlamenti, illetve az azon kívüli tevékeny­ségre. Az első hat hónapban csupán reagáltunk a kormány­zat lépéseire, mostantól azon­ban kezdeményezünk is, illetve alternatívát nyújtunk a lakos­ságnak.-Mely fontosabb kérdéskö­rökben várható az elkövetke­zőkben a szocialista párt eddi­gieknél hangsúlyosabb, hatá­rozottabb fellépése?- Az elkövetkező időben hét témakörre helyezzük a hang­súlyt. Ezek a következők: a tár­sadalmi egyenlőtlenségek nö­vekedésének megakadályozása, az egészségügy és a társada­lombiztosítás reformja, az ér­dekegyeztetés, a szövetkezés problémái, a régiók kialakí­tása, az alkotmányozás, illetve a médiával összefüggő kérdé­sek. Az elkövetkezőkben az ed­digieknél nagyobb hangsúlyt fektetünk a bizottsági munkára. Parlamenti nyílt napokat terve­zünk, illetve élünk a Parlamen­ten kívüli lehetőségekkel. Ha nincs más lehetőség, akkor a T. Házon kívülről üzenünk a kor­mánynak. A frakció olyan kihe­lyezett üléseken, szakmai konfe­renciákon vesz részt, ahol a la­kosság, a civil szervezetek problémái is megfogalmazód­hatnak. Mindez olyan heteken történik, amikor nincs parla­menti plenáris ülés. Az egyik ilyen első rendezvény színhelye épp Heves megye lehetne.- Volt külügyminiszterként mi a véleménye miniszterelnö­künk határozott fellépéséről az Európai Unióba való csatlako­zással kapcsolatban? .- A sürgetéssel nincs semmi bajom. Ha Orbán Viktor vagy Martonyi János azt mondja, hogy Magyarország 2002-re az unió tagja kíván lenni, az he­lyes. Jómagam is ezt szorgal­mazom nemzetközi fórumo­kon. Az időpont konkrét megha­tározására szükség van az eredményes felkészülés miatt. Mi nem azt kérjük, hogy ezt írásban igazolják nekünk, hogy kezet adjanak rá, csak azt, hogy ne cáfolják. Engem sokkal in­kább az aggaszt, ha a minisz­terelnök kioktatja az Európai Uniót. Veszélyes, ha lekezelő stílusban és fölényesen szól az unióról, mert ennek bizony le­hetnek kedvezőtlen következ­ményei hazánk nemzetközi megítélésében. Barta Katalin Barangolás a nagyvilágban Döbbenetes kiállítás Párizsban A párizsi La Viliette központban még ápri­lis 4-ig tart nyitva az á döbbenetes kiállítás, amely nem véletlenül nyílt meg az emberi jogokról kiadott nyilatkozat ötvenedik év­fordulóján. A tárlatra ellátogató egyébként teljesen szabadon választhat, hogy mi akar lenni egy teljes órán, azaz hatvan kemény percen keresztül. A lehetséges változatok, ame­lyekre igent mondhat: politikai, gazdasági menekült, vagy valahol a világban valame­lyik kínzókamra áldozata? Az oda érkezőt rögtön egy marcona határőr fogadja, per­sze, miután az otthoni borzalmak elől átkú­szott az aknamezőn, és merőben véletlenül életben maradt. Ezután roppant brutális ki­hallgatok faggatják, jó esetben csak lelki­leg-szellemileg megnyomorgatva az amúgy is kiégett-elfáradt menekültet. A határőr, a kihallgató, valamint a segí­teni kész emberjogi aktivista szerepének megformálására a rendezők kitűnő francia színészeket kértek fel. Még hitelesebbé teszik a körülményeket a szóban forgó térségekből származó ven­dégek. Egyikük a tizenkét esztendős Vesna Boszniából. Őt menekülés közben horvát katonák kapták el és megerőszakolták. A menekülttáborban olyan jótét lelkekre akadt, akik segítették, hogy kijusson Fran­ciaországba. A látogató rajta kívül személyesen meg­ismerkedhet a kurd Tankkal, Szaddam Hú­széin iraki diktátor áldozatával, továbbá Lé­dával, az orvosnővel, akit az iszlám fanati­kusok bandái kényszerítettek hazája, Algé­ria elhagyására, valamint Pávellel, a szent­pétervári zsidóval, akit hitéért és származá­sáért több ízben halállal fenyegettek meg „Oroszhon nyugati kapujában”. A felmerülő költségek egy részét - a szervezőkkel karöltve - az ENSZ menekültügyi főbiztossága viseli, és veze­tője, a japán Ogato Szadako asszony úgy véli: „A kiállítás sokat segít annak a tudato­sításában, hogy korunk egyik nagy problé­mája a menekültkérdés”. A kiállítás májusban továbbköltözik a Majna melletti Frankfurtba, aztán tovább járja a világot. Ferenczy Europress Segítség: én nem félek! I gazán nagyrabecsülésem a jelenlegi legnagyobb kormány­erőnek, de köszönöm, én nem kérek az atyáskodó védelmé­ből. Mielőtt bárki is másra, netán rosszra gondolna, sietek le­szögezni: azért nem igénylem, hogy kiterjessze fölém óvó szár­nyait, mert egész egyszerűen nem érdemiem meg. Méltatlannak bizonyulnék az aggódó oltalomra, mivel - bár magam is e nép egyszerű gyermeke volnék, de - egyáltalán nem érzem azt, hogy bárkitől félnem, rettegnem kellene. A legkomolyabban mondom, nincs olyan balsejtelmem, hogy valaki is az életemre törne. Nem találok senkit sem, aki, mondjuk, lehetetlenné akarna tenni engem például azzal, hogy adott médiumban betöltött szerepem okán röntgenezgessen, át­világítson, hátha rábukkan a múltamban valami feneségre. Ez­úton közlöm mindenkivel: úgysem találna semmit! Teljességgel bizonyos vagyok benne, nem akad olyan egyén - legalábbis, ha'ép az elméje -, aki abban lelné örömét, hogy amúgy sem tömött pénztárcámban, esetleg a zsebeimben kuto- nászkodjék eltitkolt adóforintok után. Ehhez pedig akár fegyve­res erőt is bevetne. Ám ha bizonyos „ügyek” tisztázása után mégiscsak lenne ilyen személy, biztos, megvetően legyintene. Csupán amiatt, mert elkeserítené az anyagi helyzetem. Szent meggyőződésem: nem muszáj tartanom e kis hazában attól sem, hogy vannak vagy lesznek olyanok, akik azt szeret­nék, feltétel nélkül hajbókoljak az akaratuk előtt. Törődjek csak bele, hogy ők mindent sokkal de sokkal jobban tudnak nálam, egyszerre szakavatott értői és gyakorlói minden szakmának, hi­vatásnak, foglalkozásnak. Ki merem jelenteni, nem létezik senki sem, aki el akarná hitetni velem, hogy kizárólag az lehet igaz magyar, aki nógatás nélkül beáll a számára kijelölt sorba. Határozottan állítom, nem kell óvakodnom senkitől sem, aki kétségbe kívánná vonni együttműködő készségemet az orszá­gért felelősen cselekedni szándékozókkal. S attól sem, hogy meg merném kérdőjelezni a döntéshozók nemes akaratát, ami­vel például csakis ők határozhatnak közpénzek elosztásáról hozzájuk közel álló pénzintézeteknek, őrző-védő hálózatnak, környezetvédőknek, polgármestereknek, kulturális intézmé­nyeknek, millenniumi programszervezőknek, a legnépszerűbb sportklubot birtokukba vevőknek. R oppant szomorú lennék, ha valaki mégis úgy gondolná, van okom a legnagyobb fokú elővigyázatosságra, mert érhetnek még az elkövetkező három és fél évben komoly kellemetlensé­gek. Mondjuk, némelyek a Hatalommal való packázásnak ven­nék az én félelemnélküliségemet. Ez esetben viszont pontosan tudnám, kitől is kérjek védelmet... Szalay Zoltán Különös hagyaték V égighallgattam Zemplényi György utolsó, a nyilvánosság­nak szánt mondandóját. Súlyos vádak hangzottak el ebben, amelyeknek a valóságtartalmát már senki se fogja firtatni, csak néhány izgága újságíró. Kicsit eltöprengek a történtek felett. Beleképzelem magam az állítólag többre hivatott menedzser helyzetébe. Ha orvosaim szerint már csak napjaim vannak hátra, magamba szállók, és végiggondolom, hogyan, mivégre éltem. Ez az ember azonban többre vetemedett. Látszólag megbé­kélve az elmúlás gondolatával, nevén nevezett embereket, po­zíciókat, visszaéléseket. Nekem úgy tetszett, igazat mondott, hiszen az elhallgatásnak egy ilyen élethelyzetben nem sok értelme van. Elmesélte hát, hogyan jutott óriási pénzekhez, ki és milyen módon szedett vá­mot a milliókból, ki és milyen eszközökkel igyekezett eltus­solni a botrányt. Kíváncsi voltam hát a megvádoltak reakcióira. Az érintettek egyet tehettek: szemrebbenés nélkül alaptalan rágalomnak mi­nősítették az elhangzottakat. A szóban forgó emberek még él­nek és virulnak, ennélfogva ráérnek lelkiismereti leltárt készí­teni. A dolog úgy fest: nem érdemes firtatni a múltat. Zemplé­nyi az utolsó napjaiban mondott valamit valakikről, ám bizo­nyítékok nincsenek, csak ez a különös hagyaték, ez a nyilvá­nosságra hozott kendőzetlen vallomás. A mi a jelenség szintjén semmi újat nem tartalmazott, csupán megerősített bennünket abban, amit régóta tudunk: a poli­tikai társasjátékban nem alapszabály a tisztesség. Még akkor sem, ha a játszma halálos kimenetelű. (barta) HÍR(TELEN)K£K... Az egyik állami szerv útlevelével utazott a világban Nagy Jó­zsef, a 85 milliós áfa-csalással gyanúsított úri polgármester, akinél hazaérkezésekor még két érvényes paszportot találtak. Amikor az egyiket elvették tőle, azt mondta: van másik...! * Egy washingtoni szállodában tett vallomást az elnökkel való kapcsolatáról Monica Lewinsky, aki - mint hírlik - elbűvölte a vizsgálóbizottság szenátorait. Ügyes szája van... * A forgalmas utak közelében élő madarak éneke - mint a téma kutatói megállapították - érzékelhetően durvább, mint vadon élő társaiké. Micsoda trillákat hallhatnak a káromkodó autósoktól...! * Első ízben fogadták az olasz parlamentben az ősi ipar űzésének teljes elismerését követelő olasz utcalányok képviselőit. Szűzbeszédet azonban - érthető okokból - nem mondhattak... (szilvás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom