Heves Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnap Reggel 3. szám
Évekkel ezelőtt történt Hazafelé ballagtam, amikor kocsival megállt mellettem. Együtt mentünk tovább. Azt fejtegette: átadja agyerekét szüleinek, és öngyilkos lesz. Nem hittem neki. Miért Is tett volna Ilyet? Szép volt, fiatal, Imádta a táncot, a zenét De hogy akkor már mi SZUROMI RITA OSSZEALLITASA rejtőzött a lelke mélyén, nem tudhattuk. Egész délután vártam. Akkor még úgy hittem, egy beszélgetés mindent megold. Nem Jött Csak másnap délben tudtam meg: megtette. A kérdés évek múltán Is ott bujkál bennem: miért?! Gyermekarcú fiatalember ül előttem. Tekintete fáradtságról tanúskodik. M. Géza Sámuel (22 éves) az első kérő szóra vállalja a beszélgetést. Piciny szobában ülünk le. Szívesen beszél eddigi életéről, s arról, ki is ő.- Huszonkét éves vagy. A te korodbell fiatalemberek diszkóba, társaságba Járnak. Neked Is ott lenne a helyed...- Nagyon fiatalon találkoztam az öngyilkossággal. A testvérem gyakran mondogatta, hogy ő meg akar halni. Ekkor még elvetettem az öngyilkosság gondolatát. De mindig élt bennem a versenyzés vágya. Hiába döbbentem meg a hallottakon, egy kicsit bennem maradt: ha ő megteszi, akkor én is.- Ő miért akarta megtenni?- Nem talált magának társat. Most már abban a korban van, hogy férjhez mehetne. Mi nem sürgetjük, de ő keresgélt, ám nem talált.- A te körülményeid azért ehhez nem hasonlíthatók...- Amikor kicsi voltam, mindig álmodoztam. Amikor nagyobb lettem, már egy más cél vezérelt. A dolgok mélyére akartam látni. Kerestem valamit, de nem tudom, mit. Jártam agykontrollra, végeztem vízimentő tanfolyamot, a szakmám pedig bádogos. Minden érdekelt. Még karateedzésekre is eljártam. Amikor kisebb voltam, sokat vertek. Ha tartósan ütöttek, el tudtam fogadni, hogy ennek így kell lennie. Gyáva voltam. De aztán felébredt bennem a vágy: megvédeni magam. Ennek a sportnak is a mélységét kerestem. Azt akartam tudni, hogyan lehet valaki jó és igazságos harcos. De az edzőmet a végén már nem szerettem. Nagyon erős hatása volt rám. Egy lánynak úgy kicsavarta a kezét, hogy ordított a fájdalomtól. Oda akartam menni, hogy kiszabadítsam, de nem mertem. Amikor betegség miatt hiányoztam, azt mondta: betegség nincs! Ekkor fogalmazódott meg bennem: hülye ez az ember? A világ tele van betegségekkel!- Miért voltak Jók az edzések?- Kerestem a harc mélyét, lényegét. Szabad voltam, senki nem „cseszegetett”.- Más célok Is lekötötték az életedet?- Anya hitoktató. Gyakran jártam templomba, mert az az érzésem volt, hogy Isten szeret engem, hisz sok mindent adott nekem. Egyszer úgy éreztem, úgy kell élnem, mint József. Ő mindig kimászott a kátyúból. Akkor éreztem először, majd én magamra vállalom az emberek gondját, és megoldom az összes bajukat. Éjszakánként nem aludtam, csak törtem a fejem, és tele voltam energiával.- Ha ennyire Jól érezted magad, akkor miért akartál mégis meghalni?- Egy idő után elfáradtam. Már nem érdekelt semmi, nem kerestem barátokat, úgy éltem és dolgoztam, mint egy gép. Azt éreztem, Isten nem akarja azt, hogy én örüljek.- Nem beszéltél erről senkivel?- Nem, a szüleimnek is megvolt a maguk gondja. Az utóbbi időben teljesen lelassult a gondolkodásom, mintha egy lassított felvétel lett volna a világ. Csak feküdni és gondolkodni volt jó. Azt éreztem, hogy fogy az erőm, nekem itt már semmi keresnivalóm nincs.- Miért kerültél kórházba?- Idegösszeroppanást kaptam. Elfáradtam, de az érzés még mindig ott volt bennem: nekem vezetni kell a népemet, fáradtan is. Én hiszek a reinkarnációban, s meg voltam győződve arról, hogy Jézus bennem született újra.- Az ünnepek előtt mégis hazaengedtek...- Csak a csend volt jó. Egyre erősödött bennem, hogy Istennek nincs rám szüksége. A skizofréniámra adtak gyógyszert - bár most is kijelentem: nem vagyok beteg! -, s egy levéllel beszedtem belőle.- Mire gondoltál ekkor?- Arra, hogy ha Isten szeret, akkor nem engedi, hogy meghaljak. Senki nem állhatott az utamba. Úgy cselekedtem, mint egy gép.- Megmenekültél. Most mit érzel?- Azt, hogy Isten bebizonyította, engem szeret, tehát élnem kell.- Mit csinálsz, ha egyszer hazaengednek?- Kicsi koromban lelkész akartam lenni, de oda csak nagyon okos emberek kellenek. Én még az érettségit sem fejeztem be. Most az a célom, hogy ezt megszerezzem. De előre nem tervezek.- Üzensz valamit az embereknek?- Azt, hogy nincsenek megbocsáthatatlan bűnök, és senki sincs a Földön megátkozva! Öngyilkosság: társadalmi örökség! Bécsben egy időben nagyon elterjedt jelenség volt a „metró-öngyilkosság". Az élet eme végzetes befejezéséről a sajtó is részletesen, sokszor szenzációéhesen tudósított. Egy mentálhigiénés szervezet később felhívta a médiumok figyelmét a történtek „diszkrétebb kezelésére”. Az öngyilkosságok száma jelentősen csökkent. A fenti ok csak egy a sok közül. Bizonyos korokban, társadalmi rétegek között az öngyilkosság már-már szokássá vált. De vajon mi húzódik meg a háttérben? Erről kérdeztük dr. Lajos Zoltánt, az egri kórház II. számú Pszichiátriai Intézetének főorvosát.- Már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is magasabb volt az öngyilkosságok száma Magyarországon, mint Csehországban vagy Ausztriában - mondja a főorvos. - Mindebből arra következtethetünk: az öngyilkosságban is léteznek hagyományok, amit a társadalom örökít át A nálunk elég gyakori „modell’' az: ha problémánk, megoldhatatlannak látszó gondjainak vannak, akkor ezt ezzel az élet elleni drasztikus lépéssel oldjuk meg. A reális képhez az is hozzátartozik, hogy az alkoholbetegség elterjedtsége is rontja a statisztikát A masszív italozó életmódot folytatók ugyanis májzsugorral, teljes szellemi, testi leépüléssel vagy öngyilkossággal fejezik be az életüket. Hazánkban létezik egy láthatatlan vonal Győrtől Orosházáig. Az ettől északra fekvő településeken kevesebb, míg a délieken kimutathatóan több öngyilkossági kísérlet történik. Az okát nem tudjuk. Ugyanakkor bármennyire is döbbenetes ezt kimondani, létezik egyfajta „pszichés fertőzésveszély”: a példa ragadós, tartja a közmondás. Egy ritkábban előforduló öngyilkossági mód után az adott településen megnőtt a hasonló módon elkövetett öngyilkosságok száma. Ugyanakkor az öngyilkosságok mögött látni kell az üzenetértéket is. Ezek legtöbbször rokonoknak, szülőknek, barátoknak szólnak. Az üzenet tudat alatti címzettje minden kísérletszinten maradt vagy befejezett öngyilkosságkor megtalálható. Fontos körülmény, hogy az öngyilkossági kísérleteket inkább a nők követik el, míg a befejezett ön- gyilkosságokat nagyobb számban a férfiak. Az utóbbi években szerencsére csökkent a befejezett öngyilkosságok száma. A főorvos ennek magyarázataképp két példát is említ. Ha egy kísérleti csoportban az autokratikus vezetési stílus demokratikussá válik, akkor sokan a hirtelen jött szabadsággal nem tudnak mit kezdeni, és az esetleg eddig féltve őrzött játékaikat, eszközeiket rongálni kezdik. Ugyanezvonatkozika társadalmi folyamatokra. Szintén kísérletekkel és megfigyelésekkel bizonyították, hogy ha a kifelé irányuló agresszió (bűncselekmény) növekszik, akkora befelé irányuló (öngyilkosság) csökken. Az öngyilkosságokban még mindig a gyógyszerrel elkövetett mód vezet A főorvos találkozott olyan beteggel is, aki tételesen felírta, miből mennyit vett be. Itt nem meghalási szándék motiválta a tettet. A tett elkövetése után a beteg legtöbbször már csak arra gondol: milyen jó lesz „aludni”. Végezetül egy valós példa elriasztásképp: a hatvanas években egy férfi vesére ható méreggel próbálkozott. A kísérlet nem vezetett rögtön „eredményre". Egy hónapig szenvedett, s az akkori orvostudomány tehetetlen volta méreg hosz- szú távú, lassan ölő hatásával szemben. A haláltusa kegyetlen. Atkák az Interneten Az egri Neumann János Közgazda- sági Szakközépiskola és Gimnázium egy németországi testvériskolával egy csapatban részt vett a Think Quest Internet Világversenyen, ahol döntős nagydíjat és a legjobb együttműködésért járó díjat kaptak. Papp Gergely tanulóval - aki már a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán koptatja a padot - és Pappné Haron Ildikó tanárnővel beszélgettünk Los Angeles-i élményeikről.- A verseny döntőjét az USA-ban rendezték, így a szervezők jóvoltából mesebeli utazásunk volt - mondja a tanárnő. - A Hilton szállodában laktunk, s ha éppen nem a programunkon dolgoztunk, élményteli kirándulások vártak minket. Láttuk az Universe stúdiót, ami egy kis Hollywood. Legfőképpen persze azért mentünk, hogy megvédjük programunkat, hiszen nem csupán iskolánkat, hanem Magyarországot is képviseltük. Szerénytelenség nélkül mondom: nagyon nagy sikerrel. Az atkáról készített projektünkről azt nyilatkozták, olyan csúcsteljesítmény, amely kiemelkedően hatékony együttműködés, széles körű kutatómunka, innovációs tevékenység és önálló alkotói munka eredményeként jöhetett csak létre.- Miről szólt a munkátok?- A pályázat olyan ismeretterjesztő anyag - mondja Gergő -, amely azt mutatja be, hogy az atkák hogyan hatnak az emberre, hol fordulnak elő, milyen jelenségeknek az okozói. Kitér arra is, hogyan kell védekeznünk ellenük, és egyáltalán, hogyan néznek ki ezek az állatkák. A program interaktív részeket is tartalmaz, melyek során a néző is a program részesévé válik, így meg lehet nézni az atkákat közelről az elektro-mikroszkópos felvételek segítségével.- Miből állt a döntő?- Egy bizottság előtt kellett beszélni a programról, annak előkészületeiről, s válaszoltunk a kérdésekre. Szerencsére nem okozott gondot a nyelv sem, persze, a csapattársakkal néha kevertük az angolt és a németet, de ‘megértettük egymást.- Gergő 6 ezer dolláros külföldi tanulmányi ösztöndíjat kapott...- így igaz, ezzel együtt 24 ezer dollár értékű jutalomban részesültünk. Ebből jutott az iskolának és a koordinátoroknak is.- Várható, hogy részt vesznek a következő versenyen is?- Már sok új ötletünk van - mondja ismét a tanárnő -, s a német gimnázium is tervezi a folytatást. A kollégák is felfigyeltek a lehetőségre, s akad, ezen a versenyen, ezért remélem, lesz aki szívesen csatlakozna hozzánk, még módunk részt venni a megmére- Hazánkból először mi vettünk részt tésen. Elek Eszter- A - o J _Q •■■■ !:•• ' l / í : . I j 1 N , ' l ' .................................... .ÜÜL ' -*ÉÉfc í£. ÄÜ ■&!-_ -=£L-Á. tf.. — ______ -_______________1_______________..._______
