Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-28 / 302. szám

1998. december 28., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Emelgetnek Az év végén mindig elveszik az ember kedvét. Az ünne­pek hangulatát megtörik azok a bejelentések, ame­lyek a januárban várható emelésekről szólnak. A jelenség nem a demok­rácia szüleménye, hiszen a rendszerváltás előtt is emel­gettek. Csak akkor nem mindenkivel tudatták, csu­pán sejthette a polgár. Ja­nuárban pedig az amúgy is vékony pénztárcáján észre is vehette az ember. A hírek akkor sem, és most sem a fizetések növe­kedéséről, hanem a termé­kek és a szolgáltatások díja­inak emeléséről szólnak... (f. a.) * Gyöngyösön a Mátra Műve­lődési Központban ma 10 órától délután kettőig Szü­nidei Játékkuckó címmel játszónapot tartanak óvo­dás- és iskoláskorú gyere­kek részére. Színpadra lép majd a helyi balettegyüttes, az egri Kenguru tánccso­port és a Kobudó Távol-ke­leti Harcművészetek Egye­sülete is. Egerből, a Forrás Gyer­mek-Szabadidőközpont elől holnap reggel fél hétkor in­dul korcsolyabusz Tiszaúj- városba. B.Ú.É.K. 1999: zene, tánc, tombola, malacsorsolás és kétszeri vacsora színesíti azt a szilveszteri mulatságot, amelyet december 31-én tar­tanak Egerben, a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubban. Asztalfoglalás de­cember 29-ig. Egerben december 30-án, szerdán 19 órától évzáró diszkót rendeznek az Ifjú­sági Házban. Betegség miatt elmarad a mára meghirdetett Diótörő című előadás az egri Gár­donyi Géza Színházban. A jegyek visszaválthatók, vagy a februári előadásra érvényesek. Gyöngyösön holnap 19 óra­kor rendezik meg azt a szil­veszteri-újévi koncertet, amely a Szent Bertalan- templomban kezdődik, majd a Pátzay János Zeneiskolá­ban folytatódik. A műsort TRAFFIPAX­VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 - Eger belterület. 14.00- 22.00 - Hatvan belte­rület. Éjféli szentmisét tartottak a Bazilikában. A családok összetartásának megőrzé­séről, annak fontosságáról szólt ünnepi beszédében dr. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke. A liturgián a hívektől zsúfolt katolikus templomban a főpásztor kiemelte a lelki béke jelentőségét, a „szent család”, valamint karácsony üzenetét. fotó: perl marton Szent János-napi borszentelés EGER - Az ősi hagyomány szerint, Szent János apostol és evangélista napján megszentel­ték a bort a Bazilikában. Czakó István kanonok el­mondta: a szentelés az Isten végtelen hatalmának elisme­rése. A városi ember beszabá- lyozottan élheti életét, gomb­nyomásra gyullad fény a laká­sában, menetrend szerinti busz- szal közlekedhet. A tömegtájé­koztatási eszközökön át jut el hozzá a kép az árvízről, a ter­mészeti csapásokról. A szőlő- termelő közvetlenebb kapcso­latban él a természettel. Nem­csak a pusztító, hanem a jó erő­ket is tapasztalja a virágzástól a termés betakarításáig. Részese a csodának.- Amikor megszenteljük a bort, az ember munkájára kér­jük Isten áldását, s ezzel elis­merjük az Isten végtelen jósá­gát is - fogalmazott a kanonok. A szőlőket a fagyok, a jégve­rések, a gombafertőzések, a va­dak és a tolvajok fenyegetik, ezért is kell hálásnak lenniük a gazdáknak a jó termésért. Az imában az is elhangzott, hogy a borfogyasztók kapják meg a mértékletesség kegyelmét. A szertartás végén a püspök szentelt vízzel hintette meg az oltár elé helyezett hordókat, pa­lackokat. A borszentelés után a Líceum aulájába sétáltak a jelenlévők, hogy részt vegyenek az Egri Borvidék Hegyközségi Taná­csa, az Egri Lokálpatrióta Egy­let, a Vinum Agriense Borlo­vagrend és Eger Város Hegy­községe ünnepségén. Gál Lajos, a hegyközségi tanács titkára megemlítette, hogy négy éve ápolják a hagyományt, s hívják meg a termelőket a borászok ünnepélyére, s két éve jelentik be munkájuk eredményét. Az Egri bikavér és a Debrői hárslevelű termésmennyiségét és minőségét szabályzat írja elő. Ezt követve az idén 120 ezer 24 mázsa bikavérnek való kék szőlő, 7107 mázsa debrői­nek illő fehér szőlő termett. Ez húsz százalékkal kevesebb, mint tavaly. A borvidéken egyébként a mostoha időjárás miatt ösz- szességében 30 százalékkal ke­vesebb szőlő termett. A terme­lők bíznak benne, hogy elfo­gadható évjáratú boruk lehet. Dr. Dula Bence hegybíró be­jelentette, hogy az Egri Borvi­dék szőlő- és bortermelői az ál­lamalapítás ezeréves évforduló­jának tiszteletére elhatározták, hogy pincéik legkiválóbb 1997- es évjáratú boraiból elkészítik azt az Egri bikavért, amely az országban elsőként megfogal­mazott- eredetvédelmi szabály­zatnak megfelelő. Ebből 72.500 számozott palack készül Gál Tibor, dr. Lőrincz György, Molnár Imre, Thummerer Vil­mos és Vincze Béla gondozásá­ban az Egervin ámyékszalai pincészetében. A termelők visszakapnak a palackokból, de a többségét árverezésre bocsát­ják 2000-ben. (négyessy) Várkiállítás: jön a Párizsi módi (Folytatás az 1. oldalról) Jövőre új kiállításokkal is meg kívánnak jelenni a közönség előtt. Ezek egyike igen izgal­mas, a párizsi divat történetét feldolgozó tárlat lehet. Emellett változatos és gazdag progra­mok várják majd a várba látoga­tókat. A már hagyományos és bevált rendezvények - végvári vigasságok, nyári tábor, vetél­kedők - mellett nyári színház­nak is teret adnak. Októberben Gárdonyi Géza konferenciát és végvári konfe­renciát is rendeznének. A kiad­ványok sora is gyarapodik, nem utolsósorban a havonkénti rendszerességgel megjelenő végvári híradóval. A várbaráti kör éves tagsági díja '99-ben 400 forint lesz, és várható az új, 12 évre szóló bé­lyegződ tagsági igazolvány ki­bocsátása is. Az Eger Vára Ba­rátainak Köre jövő évi ese­ménynaptárában számos elő­adás hangzik majd el, többek között a bükki kaptárkövekről, az európai múzeumokról, Gár­donyi Géza titkosírásáról és megfejtésének történetéről, va­lamint ismeretlen kéziratairól, illetve a várbéli ásatásokról. Emellett májusban Dobórusz- kára, szeptemberben a Duna­kanyarba szerveznek kirándu­lást. (Ki) Toll végen A harag hullámai ellen V an abban valami hátborzongató, mennyire nehezen tudjuk elviselni egymást mi, magyarok. Itt, e kis országban. Leg­inkább magunkra utáltán. Van abban valami szívszorító, ahogy mondjuk egy vita alkalmával képtelenek vagyunk tudomásul venni, ha adott témáról bármelyikünknek más a véleménye. Az meg egyenesen elkeserítő, hogy nemhogy elfogadni, de még meghallgatni sem vagyunk hajlandók az eltérő nézetet - mégha azt a jobbító szándék is mondatja az illetővel. Az iméntiek az egri fedett uszodáról elhangzottak kapcsán jutottak eszembe. Jól tudom, nincs értelme gyarapítani a mon­datfüzéreket e kérdésről. Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a létesítése körüli csatározást kísérő nemkívánatos jelenség mellett. Az utóbbi időben ugyanis az ilyenkor különben termé­szetes szakmai és érdekekre hangolt érvek helyett elharapóztak a szűk körű politikai szempontokat érzékeltető kijelentések, a rosszízű, indulatos, olykor sértő megjegyzések. A megfontolt, higgadt vitát felváltotta a gyűlölködés! Az talán még a közszereplés velejárója - bár elég sajnálatos -, amikor egy lap munkatársait lekommunistázzák, avagy jobb­oldaliak szekértolójának titulálják (persze, pártszimpátia alap­ján, többségében névtelenség mögé bújva), mert lakosok véle­ményét hozzák nyilvánosságra. Am az felettébb elgondolkod­tató, ha a nemzeti érzületére, a magyarságára, a keresztény eszmeiségére oly büszke férfiú ragadtatja magát honfitársait ki­rekesztő közlésekre. Miként tette azt legutóbbi egri fórumán épp a vitatott uszoda tervezője, mondván: „a tapsból arra kö­vetkeztetek, hogy nincs köztünk ellenség”; helyesli, hogy a szocialista városok ne kapjanak a kormánytól támogatást. Biztos vagyok abban, ő is pontosan tisztában van vele, hogy az ellenségkeresés sosem vezet jóra. S azzal is, hogy egy tele­pülés lakosságához az általa elfogadott szellemiség hívei is hozzátartoznak. Az ember ezzel együtt is hajlamos megbocsá­tani kifakadását, hiszen tudja, a művészt is érték méltatlan tá­madások az elmúlt évek során. Bár pont tőle lett volna a legke­vésbé elvárható az ilyesfajta reakció. C sak remélni tudjuk, hogy a felépülő uszodába nem törnek be a harag hullámai. S nekünk, helybelieknek sem azzal a tudattal kell majd a medencéjébe merészkednünk, hogy az - va­lójában nem is a miénk... Szalay Zoltán Az át nem vett felhívás szintén „életbe léphet” Pontos'és gyors adatszolgáltatást kér a sereg (Folytatás az L oldalról) A jelenlévők megdöbbenéssel vegyes derültséggel vették tu­domásul, hogy erről egy ma is érvényben lévő, 1953-as mi­nisztertanácsi rendelet hatá­roz. Az is elhangzott, akik nem jelennek meg a sorozá­son - s nyolc napon belül nem igazolják ennek okát - azokat elővezettetik. Palkovics Ákos, Tarnale- lesz polgármestere felvetette, hogy a „lumpen proletárok” köréből szinte senkit nem hív­nak be katonának, holott a se­regben eltöltött idő bizonyára nem válna kárukra.- A jogszabálynak megfele­lően a sorozáson a fiatalokat nem csupán testi, hanem pszi­chológiai vizsgálatnak is alá­vetjük - válaszolta Urbán al­ezredes és bizony sok eset­ben ezen derül ki, hogy a de­likvens IQ-szintje olyan ala­csony, hogy emiatt alkalmat­lanná kell nyilvánítanunk. Ugyancsak gyakran szembe­sülünk az analfabetizmussal, a nagyon alacsony képzett­séggel. Nos, a hculseregnek nem áll módjában debilekkel foglalkozni. Sok esetben pedig már azért sem hívják be a sorköte­lessé vált fiatalokat, mert be­vonulásuk idejére Családfenn­tartóvá válnak, de legalábbis három gyermek eltartásáról kell gondoskodniuk. Végezetül Oravecz Mihály őrnagy a népességnyilvántar­tás és a hadkiegészítő pa­rancsnokság nyilvántartásá­nak kapcsolatáról szólt, kérve az önkormányzatokat a pon­tos és gyors adatszolgálta­tásra. Például arra: az 1981-ben született - tehát sorkötelessé vált fiatalok - adatait decem­ber 31-ig küldjék meg a pa­rancsnokságnak. (s. p.) Ragyogott a betlehemi csillag GYÖNGYÖS - Nem minden­napi esemény színhelye volt karácsony első napján az alsó­városi Ferences-templom. Itt rendezték meg ugyanis - a 789. sz. Kapisztrán Szent Já­nos Cserkészcsapat szervezé­sében - a Csíksomlyói betle- hemes című misztériumjátékot. Az eredeti székelyföldi dara­bot Kertay Szilvia, Körösi Er­zsébet Agnes és Rostás Ákos rendezte. A látványos bemuta­tón közreműködött a templom énekkara is, Lupis Miklós veze­tésével. A Jézus születését felidéző jelenetek segítettek megértetni és átélni karácsony üzenetét. Fényesen ragyogott a betle­hemi csillag csakúgy, mint a zsúfolásig megtelt templom hallgatóságának szeme. A fellépők mély átéléssel személyesítették meg a törté­net szereplőit, Józsefet, Má­riát, a pásztorokat, az ördögö­ket, a véres kezű Heródest és katonáit. A jelenetekben láthat­ták a három királyt, Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt is, ugyanakkor szívszorító volt hallani a magasból jövő angyal hangját. A szeretet ünnepének meghittségét, békéjét pedig a szép jelmezek és a fények színpompás játéka fokozta to­vább. Nagy ajándék volt az elő­adás a mátraaljai embereknek, melyet az egyházközösség ne­vében dr. Soltész Sándor kö­szönt meg a szereplőknek és az erőt és fáradtságot nem kímélő Ágoston atyának. Fáczán Attila A szent család Jézus születése után Betlehemben FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA A HEVES "»"HÍRLAP va L-ii-oat fői itaiao- LLjiAuTi*ia'iia.'jo*»tHt»3il\\.tr-»n. ' ÜGYELETE: Újságíró: Elek Eszter Telefon - (36)413-644 Fax-(36)413-145 * Hirdetésfelvevő: Petruczné Kovács Agnes Telefon-(36)410-880 Fax-(36)412-333 * Terjesztő: Hancsák Orsolya Telefon-(36)412-646

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom