Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-03 / 283. szám
8. oldal Kamarai Elet 1998. december 3., csütörtök HEVES MEGYEI ívJÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 A gazdasági kamarák az Európai Unióiban Hazánkban még a kormányon belül is viták vannak a kötelező kamarai tagságról, miközben abban mindenki egyetért, hogy nem ez a lényegi kérdés, hanem az, betöltik-e a közjogi testületek funkcióját, megfelelnek-e a tagság igényének. Az alábbiakban túlnézünk az országhatárokon, és azt vizsgáljuk, milyen a rendszer ott, ahová igyekszünk, az EU-ban. Az Unió hét tagállamában a francia-német modell érvényesül, a gazdasági kamarák köztestületek, kötelező tagsággal. Jellemzően nagy vagyonnal rendelkeznek és sokoldalú szolgáltatások nyújtására képesek. Németország. A kamarák öt fő tevékenységet végeznek. Nemzeti, regionális és helyi szintű gazdasági és jogpolitikai kérdésekben készítenek állásfoglalásokat. Szakértői tevékenységükre a bíróságok és az állami hatóságok egyaránt igényt tartanak. Szervezik, ellenőrzik a vállalatokon belüli szakmai képzést, származási bizonyítványokat állítanak ki, számlákat hitelesítenek. A kamara működését a tagok hozzájárulásából finanszírozzák. Az alaptagdíj 50 és 20.000 márka között változik. Bevételt jelent a kereskedelmi adó alapösszege szerint számított illeték és az okiratok kiállításának díja is. Franciaország. Kiterjedt szolgáltatást nyújtanak a kamarák. Friss gazdasági információt nyújtanak a 2 milliónyi tagvállalkozásnak, adatbankokon és központokon keresztül. 2000 fős szakembergárda szolgál gazdasági, pénzügyi, üzleti tanáccsal az érdeklődőknek. Kiemelkedő szerepet vállalnak a kamarák a szakmai képzésben. Gyakorlatilag a második legnagyobb képzésszervező szervezetként működnek az oktatási minisztérium után. A kamarák bevételei a tagoknak nyújtott közvetlen és közvetett szolgáltatások dijaiból, az állami támogatásból, a tagok kötelező hozzájárulásából, valamint a kamarák által kezelt hitelek hozamából állnak össze. Olaszország. Az olasz kamarák tagjaik általános érdekképviseletét, intézményi igazgatási feladatot látnak el. Nyilvántartják a vállalatokat, szakmai címtárat kezelnek, ár- és termékszármazási igazolásokat adnak. Szerepet vállalnak a piacszabályozásban és ellenőrzésben. Bírósághoz fordulnak az általános gazdasági érdekek védelmében, vagy beavatkoznak döntőbírósági és egyeztető eljárásokba is. A kamarák közreműködnek kormányzati és regionális feladatok megoldásában és nemzetközi konvenciókból eredő ügyek intézésében is. Az anyagi hátteret Olaszországban is elsősorban a tagdíj biztosítja, ez adja a bevételek 80 százalékát. A rendszer érdekessége, hogy az egyéni vállalkozások, részvénytársaságok, szövetkezetét, konzorciumok fix ösz- szegű tagdíjat fizetnek, míg más vállalkozások az alaptőke függvényében kötelezettek fizetésre. Másodlagos forrásként említhetők meg a cégregisztrációból, kiállítási díjakból, adományokból, állami hozzájárulásból származó bevételek. Hollandia. A gazdasági kamarák tagvállalkozásainak száma 900 ezerre becsülhető. Szolgáltatásaik között a gazdasági törvények érvényesülésének kormányzati felhatalmazással történő felügyelete (társkormány- zás), információnyújtás, tanácsadás szerepel. Végeznek politikai tanácsadást és szerepet játszanak a regionális fejlesztésben. Szolgáltatásaikat külön díjazás ellenében végzik. így bevételeik három csoportba sorolhatók: a tagvállalatok által fizetett hatósági adók, szolgáltatási díj, érdekképviseleti illeték. Spanyolország. A kamaráknak kétmilliónyi tagvállalata van. Általános érdekképviseleti tevékenységük mellett, tanácsadás, információgyűjtés és -adás, szakmai oktatás, gazdasági fejlesztési kérdések, támogatás a nemzetközi kapcsolatok kialakításához. A kamara finanszírozása hasonló a többi nyugat-európai közjogi kamaráéval, részint vállalati hozzájárulásokkal gazdálkodhatnak: ez a forgalmi, a jövedelem- és a nyereségadó alapján kiszámított járulékos adó. Másrészt díjat szednek a kamarai szolgáltatásokért, és a tagok önkéntes hozzájárulásaiból is bevételhez jutnak. A kamarák maguk is hajtanak végre pénzügyi tranzakciókat és állami támogatásban is részesülnek. Luxemburg. A közjogi testületeknek 20 ezer tagja van. A tagok igen széles körű szolgáltatásban részesülnek. A kamarák részt vesznek a törvényhozási eljárásban, szervezik a szakmai képzést, információkkal állnak a tagság rendelkezésére. A pénzügyi források tekintetében legjelentősebb a tagsági befizetés, amely a tagvállalat a tárgyévet megelőző évi adóztatható nyereségének maximum 4 százaléka. Másodlagos forrás az állami támogatás. Ausztria. Az Osztrák Gazdasági Kamara több mint 300 ezer tagvállalkozás érdekeinek képviseletét látja el a parlamentben a kormánnyal, a minisztériumokkal és más igazgatási hatóságokkal szemben. Alkotmányban rögzített joguk a törvények és rendeletek véleményezése. A kamara közvetlenül részt vesz a gazdasági élet alakításában, hiszen a gazdaság képviselőjeként léphet fel a szociális partnerségben. A magyar gazdasági kamarák létrehozásakor a fenti tapasztalatokból építkeztek. A kamarák megalakulását követően azonban a folyamatok lelassultak, sőt a kormányzat a törvényben rögzítetteket sem tartotta be. Késlekedés volt és van a feladatok átadásában, illetve az átadott feladatok finanszírozása is elmarad. A szolgáltatások - bár vitathatatlanul fejlődtek - még mindig elmaradnak az elvárhatótól. A tagság* a kötelezőséget és a tagdíjfizetést nehezményezi, nehezen látja át a kamarai rendszer szükségességét, és a különböző egyéb gazdasági területen létrejött szervezetek sem örülnek a kamarák létrejöttének. Az uniós csatlakozás pedig erős kamarai rendszer nélkül nem lesz könnyű. Pálfy István Fontos feladatok Tagjaink figyelmébe Üzleti ajánlatok 846 3893 Belga vállalat fémhuzalból készült árutároló gyártóival keres kapcsolatot. 846 3894 Belga cég 4-5 mm vastag síküveget gyártó céggel keres partnerkapcsolatot. 846 3896 Dominikai cég előre gyártott bútorok, üveg (különösen mintás), tükör iránt érdeklődik 846 3898 Német cég vásárolna optikai szálas kábeleket, konnektorokat, csatlakozókat. Esetleg montírozva is. 846 3899 Német vállalat partnert keres a következő munkálatok elvégzésére: esztergá- lás, marás, mechanikus megmunkálás polcrendszerekhez. 846 3910 Román cég ajánlata: masszív fenyőbútorok, komplett hálószoba, ebédlő, gyerekszobabútorok, ágyak, szekrények, komódok. 846 3922 Számítógép-tartozékok, festékkazetták lézerprinterekhez kínálata Thaiföldről 846 3936 Eger külterületi, gazdálkodásra, vállalkozásra alkalmas ingatlan építményekkel eladó. A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414- 414-es telefonszámon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is. További információ kedden és csütörtökön 14-16 óráig a Heves Megyei Vállalkozói Központban 3300 Eger, Dobó tér 8/A. Telefon: 06-36-410- 724. Fax: 06-36-413-265. Időszakos felülvizsgálatok: Tűzvédelem: A 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 39. §. 7. a., b., c. pontja írja elő, hogy a villamos (erősáramú) hálózatokat és berendezéseket az MSZ 10900 szerint az „A” és ,3” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 3 évenként, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 6 évenként, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben 9 évenként felül kell vizsgálni. Érintésvédelem: Az MSZ 172/1. 5. 1. 1.4. pontja az érintésvédelem területén a következő időszakos vizsgálatokat írja elő:-kézi szerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként-áramvédő kapcsolókon havonta- munkahelyek villamos berendezésein a munkabiztonsági szabályzatban előírt időben (ennek hiányában háromévenként).- lakóépületeken 6 évenként. *** Osztály értekezlet. Az elektromosipari osztály december 11-én, délelőtt 9 órakor tartja értekezletét a Kézműves Kamara tárgyalójában. Eger, Hadnagy u. 6. A Heves Megyei Kézműves Kamara szolgáltatásai: Tanácsadás: adó, adóellenőrzés, könyvvitel, társadalombiztosítás, tanulónevelés. Számítógépes adatfeldolgozás, pénzügyi kérdések (hitel, pályázatok) Igazolások kiadása. Vállalkozással kapcsolatos ügyek intézése: tevékenységi kör módosítása, megszüntetése, új vállalkozás indítása stb. Mesterképzés és vizsgáztatás. Továbbképzések, tanfolyamok szervezése bel- és külföldön. Kiállításokon, vásárokon való megjelenés segítése. A kamara dolgozói munkaidőben reggel 8-tól 16 óráig állnak rendelkezésre. Bonyolultabb ügyek esetén célszerű telefonon időpontot egyeztetni. A vállalkozással kapcsolatos ügyintézés a jelentős adminisztrációs tennivalók miatt hétfőn, kedden, szerdán munkaidőben, csütörtökön 12 óráig áll az ügyfelek rendelkezésére. Pénteken ügyfélfogadás nincs. A kamara címe: 3300 Eger, Hadnagy u. 6. Telefon: 361429-891. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 A minőség tanúsítása előnyt jelent Jövőre a hazai védjegyes élelmiszer elérheti a kétszázat Hazánk az élelmiszerek minőségének tanúsításában mintegy három évtizedes hátrányban van a fejlett nyugati országokhoz viszonyítva - jelentette ki Gaál Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója. Ezért az idén az AMC új programokat indított annak érdekében, hogy a magyar minőségi élelmiszerek az eddiginél is ismertebbek legyenek a hazai és a nemzetközi piacokon. A programokból a legjelentősebb a Kiváló Magyar Élelmiszer tanúsító védjegyének odaítélése. A szakértők úgy ítélték meg, hogy jelenleg 58 olyan élelmiszer van, amely az idén jogosult e védjegy használatára. Közöttük van a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezet mélyhűtött, csomagolt málnája is. A szakember szerint az említett szám már jövőre elérheti a kétszázat, az elkövetkező négy évben pedig akár az ezret is. Ennek azért van jelentősége, mert a fejlett ipari országokban és hazánkban megnőtt a jelentősége a minőségnek. Ezt jelzi az is, hogy Nyugat-Európában a vásárlók elsősorban a minőség, az eredet vagy a származás alapján vásárolnak élelmiszert. Hazánkban pedig az árat követően a második helyen áll a minőség, illetve az eredet vizsgálata a választásnál. Idén a védjegy bevezetésére mintegy 30 millió forintot szántak állami pénzből és további mintegy 100 millió forintos támogatást adtak a médiumok, főként a televíziós társaságok. Jövőre e programra mintegy 100 millió forintos állami támogatás áll rendelkezésre az AMC büdzséjéből, és remélhető, hogy a médiumok ismét kiemelten támogatják majd, hasonlóan az idei évhez a védjegyhez kapcsolódó marketingakciókat. Emellett hazánk bekapcsolódott a hagyományos és tájjellegű élelmiszereket összegyűjtő úgynevezett euroter- rois-programba, amely a hagyományok, az ízek és a régiók kapcsolatát népszerűsíti a kontinensen. Erre a programra az idén mintegy 20 millió forintot fordítanak az Agrár Marketing Centrumnál, amelynek mintegy harmada Phare-támogatás. Garantált árak helyett irányárak Az úgynevezett kvótamegváltás, amely a búzára és a kukoricára vonatkozik, mintegy 21-22 milliárd forintos áthúzódó kiadást jelent a jövő évre az agrárköltségvetésben. Ezt azok a gazdák vehetik igénybe - mind a búzánál, mind a kukoricánál tonnánként 3000 forintos értékben -, akik bejelentkeztek ugyan a garantált áras felvásárlásra, ám azt nem kívánták igénybe venni. Erről Kosa Ferenc, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca helyettes államtitkára nyilatkozott. Sikeresnek ítélte a sertésválság kezelését, mivel hazánkban nem következett be a sertéspiacnak a nyugat-európaihoz hasonló összeomlása. Ez részben köszönhető a gyors állami intézkedéseknek, a támogatás növelésének és a tenyésztői önkorlátozásnak is. Nem volt ilyen sikeres az állami beVárhatóan a jövő év tavaszán indul a Gazda-Info mezőgazdasági informatikai rendszer, amelyet több agrár-felsőoktatási intézmény, infonnatikai vállalkozás és a Teletext Új Képújság Kft. közösen működtet majd - jelentette be Papócsi László, a Pannon Agrár- tudományi Egyetem Koordinációs Kutatási Központjának igazgatója. Célja az agrár-szaktanácsadás, a szakképzés, továbbképzés és a vidékfejlesztés új, EU- konform alapokra helyezése. A kezdeményezést az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja. A szakember elmondta: a vidéken élőket és az ott gazdálkodókat szeretnék naprakész, hiteles információkkal ellátni, ezekkel a munkájukat megkönnyíteni. avatkozás a baromfiágazatban, mivel a 40 forinttal megemelt kilogrammonkénti támogatás ellenére sem vihető ki gazdaságosan a magyar baromfi az országból. Ezért a baromfitenyésztőknek elkerülhetetlenül rá kell szánniuk magukat a kvótacsökkentésre, amely 30 ezer tonnás is lehet. Emellett a konzervipar veszteségeinek csökkentése is igen sokba kerül az államnak, amelyet a konzervgyárak az orosz piac összeomlása miatt szenvedtek el. A jövő évi szabályozásról szólva a minisztérium illetékese azt emelte ki, hogy a tárca szándékai szerint a garantált áras szabályozással szemben az irányár kap majd nagyobb jelentőséget a piaci folyamatokban. Ennek indokaként az állami pénzeszközök racionálisabb felhasználását hozta fel. Részletes szakmai tanácsokat nyújtanak majd a legkülönbözőbb mezőgazdasági területen dolgozóknak a termelési, illetve tenyésztési tudnivalóktól kezdve az agrárpiaci szabályozáson át a marketing-információkig, beleértve az árutőzsde-árfolyamokat is. Mlairanics József, az Új Képújság Kft. ügyvezetője, a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a programot fokozatosan valósítják meg. Első lépésben ingyenesen felhasználható információkat szolgáltatnak írásos formában, telefaxon vagy Interneten. A teljes rendszer kiépítése mintegy 100-150 millió forintba kerül. Az első szakasz beindításához 12 millió forint áll rendelkezésre. EU-s program a mezőgazdaságért Az EU-tagság elérése érdekében eddig Magyarország tette a legkomolyabb erőfeszítéseket a jelölt országok közül - hangoztatta Franz Fischer, az EU mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főbiztosa a Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint a magyar mezőgazdaság uniós átvilágítása a jövő év júniusában befejeződhet, és ezt követi a még nyitott kérdések megtárgyalása. Torgyán József szólt arról, hogy hazánk és az EU céljai közel állnak egymáshoz a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. Közös cél a minőségi mező- gazdasági termelés megteremtése, összhangban a vidékfejlesztéssel. Fischler bejelentette: megállapodtak abban, hogy hamarosan megbeszélések kezdődnek a társulási szerződés kibővítéséről az agrárkereskedelem területén. Megegyeztek abban is, hogy újabb egy évig érvényben marad a borkereskedelmet szabályozó szerződés, ennek elteltével az unió kezdeményezi az új, kibővített megállapodás megkötését. A csatlakozás előkészítését támogató Sapard-prog- ram új lehetőségeiről szólva kiemelte: az ezredfordulón induló program 500 millió ECU-t biztosít évente a tíz csatlakozni szándékozó országnak. Ez a mezőgazdaság erősítését, a feldolgozó szektor segítését, az igazgatás korszerűsítését és a vidékfejlesztés gyorsítását tűzte célul. Jövőre indul a Gazda-Info Ingyenes információk írásban, faxon vagy Interneten Szünetel a géptámogatások kifizetése A Heves Megyei Agrárkamara ezúton tájékoztatja tagjait, hogy a jogszabályokban meghirdetett mezőgazdasági erő- és munkagépek vásárlásához igényelhető automatikus támogatások kifizetése, valamint a további igények befogadása - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, illetve az EVM megyei földművelés- ügyi hivatalától nyert információk alapján - 1998. december l-jétől - további intézkedésig szünetel. Erőfeszítések a húsfogyasztás növelésére Átfogó húsmarketing-program elindítását tervezi jövőre a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) - jelentette be Jankó Ferenc, a szövetség elnöke. Ennek célja, hogy a jelenlegi mélypontról elmozdítsa a hazai sertéshúsfogyasztást. Ehhez legalább 100 millió forintot kell a program népszerűsítésére fordítani. A hazai sertéshúsfogyasztás a nyolcvanas évek közepén volt a legmagasabb, akkor több mint 40 kiló sertéshúst fogyasztott a hazai lakosság évente és fejenként. Magyarországon a sertéshúsfogyasztás ma már 30 kilogramm alá csökkent. Ennek az az oka, hogy mérséklődött a belföldi vásárlóerő és az export mennyisége, de az emberek is „elfordultak” a sertéshústól, főként az iskolázott és a tehetősebb rétegek fogyasztanak sokkal kevesebb sertéshúst. A vörös húsok pedig nélkülözhetetlenek az ember egészséges táplálkozásában, mert sok nyomelem és vitamin csak ezekkel a húsokkal juthat a szervezetbe. A hazai sertésállományt a jelenlegi ötmillióról 7,3 millióra kellene növelni, hogy jelentős mértékben emelhető legyen a sertéshús-fogyasztás. Ezzel a gabonaválság is megoldódhatna, mert a felesleget az állatokkal lehetne feletetni.
