Heves Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-12 / 291. szám

ToDforaaiók december 13. Közelről Harmadik oldal Szerencsés és felelősségteljes foglalkozás a sajtóreferenseké. Szerencsés, mert valóságos gazdái ők a híreknek. Azok közelében, mellett dolgoznak, akik döntéseikkel emberek sorsát formálhatják, s ők tudják meg legelőször a közérdekű információkat. Maguk határoznak arról, hogy ezeket kikhez, mikor juttatják el. így - ha háttérben is, de - valamennyi hírközlő szerv munkatársai. Tulajdonképpen nélkülözhetetlen kollégáink. Felelősséggel teli a munkájuk, mert a médiának kiadott közléseik mércéje csakis a pontosság, a hitelesség, a tárgyilagosság lehet. Isten irgalmazzon nekik, ha netán bármelyik újságot, rádiót vagy televízót elfelejtik értesíteni... Kettejüket szólaltattuk meg. Egyikük vérbeli sajtos, aki 24 évi sajtótoll-forga- tás után került mai beosztásába. Másikuk izgalmas munkahelyen szedegeti össze nap mint nap a legfrissebb híreket. Kilenc kérdést tettünk fel nekik. Szüle Rita, az Egri Polgármesteri Hivatal sajtóreferense: hírvivői 1. Mióta viszi a szót, mint sajtóreferens? 2. Rendelkezik-e megfelelő „sajtóreferensi képzettséggel”? 3. Könnyen vagy nehezen fogalmaz? 4. Van-e saját különleges módszere az információk begyűjtésére? 5. Előfordult^ már, hogy a „gazda”, azaz a főnöke az Ön javaslatára módosította a kiadandó közleményt? 6. Mi volt a legnagyobb félreértés, amit az Ön tévedése idézett elő? 7. Mi volt a média legnagyobb bakija, ami miatt az eredeti szándéktól eltérő tartalmú cikk jelent meg?- Három éve töltöm be ezt a posztot.- A Köztisztviselői Törvény értelmében felsőfokú, szakirányú végzettség kell a feladat ellátásához. Az egri főiskolán magyar-ének szakos tanári diplomát sze­reztem, s oklevél igazolja újságíró-iskolái képzettségemet. Ehhez járul a 24 éves újságírói gyakorlatom a Népújságnál, a Heves Megyei Hírlapnál.- Könnyen, s ezt a sajtóbeli gyakorlatomnak is köszönhetem. A rádiós múltam és a tévés jelenem miatt a mikrofon és a képernyő előtt sem jövök zavarba. Közép- és főiskolás koromban szavalóversenyeken vettem részt, irodalmi színpados is voltam, így bátran kiállók a közönség elé. Lámpalázam persze ne­kem is van. Három-négy másodpercig ott a zabszem a fenekemben, de ennyi kell is! Ha rutinból végzik ezt a munkát, annak-már nincs zamatja.- Miután majdnem két és fél évtizedet töltöttem az újságírószakmában, már a kezdet kezdetén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkeztem. Tudom, mi­lyen ügyekben kiket kell felhívnom. Részt veszek az irodavezetői értekezleten, onnan gyűjtöm be a nyilvánosságra is tartozó információkat. Számos önkor­mányzati intézménytől kérnek meg, hogy segítsek a közérdekű eseményeik nyil­vánosságra hozatalában. Legtöbbször én szervezem vagy ott vagyok lakossági fórumokon, külföldi delegációk fogadásán, s továbbítom az információkat a médiának. Megesik, hogy a sajtó munkatársai kérnek, nézzek utána egy-egy té­mának, vagy szervezzek interjút a város vezetőivel, a képviselőkkel. S minden csütörtökön küldöm a szerkesztőségekbe a következő heti rendezvényajánlást.- A polgármesteri hivatal kommünikéi esetében abban igyekszem segíteni, hogy mindenki számára érthetőek legyenek. Az előző polgármester előadá sainak, beszédeinek kidolgozásakor rendre kikérte stilisztikai szempontból a véleményemet.- Párszor megtörtént már, hogy a heti ajánlón elfelejtettem feltüntetni vala­mely rendezvény időpontját. Amint észreveszem, gyors körtelefont eresztek meg, pótlandó a hiányosságot. Az ilyen hiba bizony megvisel... Egy igazi bakim volt: az egyik irodától kapott közlésnek - miként szoktam - címet adtam. Kissé félreérthető volt. Amikor megjelent a sajtóban, többen telefonáltak, hogyan jut­hatnának lakáshoz.- Hál’ istennek a három évem alatt nem kellett helyreigazíttatni közleményt. Az egyik újságban nemrég viszont az látott napvilágot, hogy városatyaként an­nak az iskolának a névadója tart fogadónapot, ahová a valódi képviselő vár­ta a választóit. Márpedig Balassi Bálint nincs a közgyűlésben... •• , ÄS 's &8SSÍ » 8. Hogyan értékeli a médiával való kapcsolatait? 9. Véleményük szerint van-e ma Magyarországon sajtószabadság? SZALAY ZOLTÁN OSSZEALLITASA FOTÓ: PERL MÁRTON Bálint Sándor r. őrnagy, • gjgj a Gyöngyösi Rendőrkapitányság sajtóreferense:- 1997. április 1-jétől. Nem áprilisi tréfa volt, a főkapitány hirdette ki parancsban.- Ezt a parancsnokaimtól kellene megkérdezni... A Testnevelési Főiskola sportlövész szakedzői diplomáját szereztem meg, s másoddiplomás kép­zéssel a Rendőrtiszti Főiskolát végeztem el.- Inkább azt mondhatom, hogy - gondosan. Eleinte szokatlan volt átfogal­mazni, érthetővé tenni a rendőrségi szakzsargont.- Mindenekelőtt a számítógépeken rögzített főleg bűnügyi jelentések­ből csipegetek. Aztán összeszedegetem az információkat a vezetőimtől, naponta rendszeresen végigjárom a szakterületeken dolgozó kollégáimat. Állandóan jövök-megyek. Jelentősebb helyszínekre mindig kimegyek. Tavaly novemberben, amikor Gyöngyös határában egy busz egy út szélén parkoló teherautóba rohant bele, reggel hattól délután kettőig ott rosto­koltam. Huszonkilenc újságírót tájékoztattam aznap. A múlt év decem­ber 18-i gyöngyösi bérgyilkosságnál is végig kitartottam, este nyolctól éj­félig. Másnap hajnali fél háromkor ment el a fax a szerkesztőségekbe.- Erre nem volt példa. A sajtóosztály vezetője természetesen kikéri és fi­gyelembe veszi a véleményünket, a javaslatainkat. Ugyanígy a kapitá­nyom is.- Sajtóügyeletesként az egyik kapitányságtól gyanúsítottként nem an­nak a monogramját adták meg, aki valójában az volt. Helyreigazítás is lett a dologból.- Egy közleményünkben leírtuk 5 sorban egy ellopott kecske ismertető- jegyeit. Erre néhány országos lap azon szórakozott, hogy mi minden aprósággal nem foglalkozunk, még személyleírást is adunk egy meke- gő jószágról. Holott az állat ismertetőjegyeiről volt szó, nem személyle­írásról. Vannak lapok, ahol a szakmánkhoz nem értő újságírók írnak rend­őrségi ügyekről.- Nyugodtan mondhatom, igen kiterjedtek és jók. Büszke vagyok arra, hogy nem vesztem el a szakmámban. A város- és megyehatárokon kívül is sokan megkeresnek.- Úgy gondolom, ma már mindent meg lehet írni. Ha az újságíró tisztességgel körbejár egy témát, akkor nincs miért aggódni. A cikk szerzője is nyugodtan al­hat, még ha a megkritizáltnak nem is tetszik, amit olvas. Nekünk a korrekt, hite- les tájékoztatás az elsőrendű feladatunk.- Igen jóra értékelem. Az elején akadtak összekoccanások, de ez ma már nem jellemző. Persze, vannak agresszív, némelykor szélsőséges tollforga- tók, akik képtelenek megérteni, hogy nem közölhetek olyan részleteket egy ügyről, amelyekkel megzavarnánk a nyomozást.- Nem vagyok abban a helyzetben, hogy e kérdéssel foglalkozzam. Azt szeretném, hogy mindig tényszerű, hiteles információkat kapjanak az ál­lampolgárok. Jávorszarvast ejtene Robin Hood- A puskás vadászok 90 szá­zaléka ellenzi, pedig nincs humánusabb ennél - állítja az 21 éves Szabó Krisztián. A fi­atalember egy honosodó hob­bi, az íjjal való vadejtés mel­lett érvel szenvedélyesen: - Ez több annál, mint hogy ülök a leshelyen, és puff, meglövöm a vadat. Be kell ügyesen cser­készni, kifigyelni mozgását, szokásait. Egy puskás legfeljebb két napig járja az er­dőt, hogy elejtse a kí­vánt állatot. Egy íjász­nak a sikerre akár egy hónapig is várnia kell. Az egészben ugyanis az erdőszeretet domi­nál.- Honnan a vonzó­dása a rengeteghez?- Parádsasvári va­gyok, gyerekkorom óta ismerem a Mátrát. Jártam szarvasbőgést hallgatni, agancsoz- rii...- Az íjat csak nem az erdőn találta?- Mint sporteszközt, 1994- ben vettem először a kezembe. Egy borsodi egyesület tagjaként vannak országos helyezéseim.- Hány méter az, amit lőtá- volnak nevezhetünk?- Vadra 45 méternél mesz- szebbről nem ajánlott kilőni nyílvesszőt. Magyarországon Gödöllőn lehet tenni vadász­íjász vizsgát. Az eredményes­ség feltétele: 40 méterről há­rom lövésből háromszor kell betalálni egy 15 cm átmérőjű körbe. Akinek ilyen igazolása van, az a világon bárhol va­dászhat.- Vannak ilyen tervei?- Apám bátyja Kanadában él. Nem mondom, már sokszor megfordult a fejemben, hogy milyen szép lenne elejteni egy jávorszarvast, netán medvét...- És idehaza?- A szívemhez legközelebb a vaddisznók állnak. Rejtőz­ködnek, különösen a remete kan ravasz. Ha levizsgázom, el­sőként ilyen trófeára vágyom.- Melyik vadásztársaságot nézte ki?- Magamban szeretnék cser­kelni, leginkább alanyi jogon vadászni.- Egy vadászpuska tudvalé­vőig nem olcsó. És az íj?- Nekem a mostani, negyedik íjam amerikai, 126 ezer forintba került. Az alumíniumötvözet nyílvessző darabja pedig 1500 forint.- Egy nyílvessző mekkora sebet ejt?- A borotvaéles hegy penge- szerűen hatol az állat testébe, s az hamar elvérzik. íjjal, mint vi­deón láttam, már elefántot, kaf- ferbivalyt és grizzly medvét is elejtettek. Budavári Sándor bérbe adja a tulajdonában lévő Eger, Mátyás király u. 41. II. 8. Sz. alatti lakását 1999. január 1-től A bérleti szerződés időtartama: 3 év (3 hónapi bérleti díj a szerződéskötés napján letétbe helyezendő!) Kikiáltási ár: 21.000,-Ft/hónap A lakás rezsijét a bérlő fizeti. A lakás 55 m2 alapterületű, két szoba, konyha, fürdőszoba, előszoba, WC, loggia A lakás megtekinthető: telefonon történő egyeztetés alapján A versenytárgyalás ideje: 1998. december 17.10.00 óra helye: Eger, Zalár u. 3. sz. alatti tetőtéri tárgyaló Részvételi feltételek: • 50.000,-Ft ún. bánatpénz befizetése a helyszínen (a licit nyertesénél beszámít az opcióba, a többi résztvevő visszakapja) • személyi igazolvány’ bemutatása (megbízott licitáló esetén szabályszerű meghatalmazás) A versenytárgyalássai kapcsolatos egyéb feltételeket és tájékoztatást az EVAT Rt. Munkaügyi Osztálya, Eger, Zalár u. 1. sz. tetőtéri irodájában, vagy a 36/412-811/17 melléken Kármánné szolgáltatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom