Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-08 / 8. szám, Vasárnap Reggel
FOTÓ: PERL MÁRTON Készülnek a bálkirálynők 1998. november 8. Közelről Kilencedik oldal Amióta a társadalmi események, összejövetelek gyakorivá váltak, azóta a divat is megkülönböztet hétköznapi és estélyi viseletét. Igaz, a határ évszázadokon át nem volttól éles. Az ünnepi alkalmak, mulatságok kiemelten fontos viselete csak a barokk kor kezdetén kapott jelentőséget. A reneszánsz embere is nagy gonddal készült a bálokra, de az estélyi viseletét a hagyományhű francia és az angol udvari szokások teremtették meg. A múlt században az ünnepi viseletnek már egész tárháza volt. A század asszonyai megkülönböztettek tánc-, látogató-, délutáni, báli és társasruhát. Századunkban a kiemelt alkalmak viselete a báli öltözet maradt. Formája, jelentősége mindvégig megőrizte a tradíciókat. Novemberben kezdetét veszi a báli szezon, mely farsangig tart. Míg a téli mulatságok időszakának költségeit rendszerint a férfiak állják, addig a ruhaköltemény kiválasztása a nő vállát nyomja. S hogy miért nagy gond ez? Rögtön megértjük, ha az évről évre változó estélyiruha-divat- ban visszalapozunk. Ha mindehhez hozzávesszük az árakat, az alkalom diktálta formaságokat, akkor máris jól látható: a néhány önfeledt órát mennyi gond és költekezés előzi meg. Egy alkalomhoz illő fekete vagy ezüstszürke cipő - figyelem, tűsarkú csak elvétve akad(i) - 12-15 ezer forint. Az estélyiruha-árak 30 ezertől felfelé kezdődnek, s tartanak a csillagos égig, vagy legfeljebb a félmillió forintig. A mélyen kivágott ruhához boleró is kell. Ha ez valódi szőrméből, esetleg az idén meghatározó szürke színhez illő sarki rókából készül, akkor egy vállmelegítő akár 150 ezer forint is lehet. S akinek még ezután is van kedve bálba menni, annak felhőtlen szórakozást kívánunk! Szuromi Rita estélyi ruhakölteményekkel kapcsolatos elvárások évről évre változnak. Az idei divat a magas, vékony hölgyeknek kedvez. A meghatározó szín ugyanis a fekete lesz, de a feketébe hajló bordót vagy a feketébe hajló kéket viselőknek sem kell szégyenkezniük. A ruha hossza egészen bokáig ér. Anyaga selyem, taft vagy csipke legyen. Ez utóbbi rendkívül szexis tud lenni, ha mondjuk a szoknya fenék alá érő része csipkében folytatódik, vagy a vállat és a hátat áttetsző anyag takarja. Ugyancsak a magas hölgyeknek kedvez a reneszánsz stílusjegy, amelyeknél a fémszállal szőtt minták is megen- gedhetők. Ezúttal megengedhető az is, hogy a háton vagy a mell felett mélyen kivágott dekoltázs keltse fel a férfiak érdeklődését. A hidegre tekintettel ilyen esetekben nem árt egy bolerót is beszerezni. „A tüll-csodában. úgy éreztem magam, mint egy királynő” Szegedi Eizsébet, a Miskolci Rádió riportere:- Ritkán járok bálokra, s táncolni se nagyon szeretek. Ha elmegyek, annak mindig oka van. Az újságíróbálokon azért fordulok meg, mert úgy érzem, ez valahol kötelességem. Időnként a baráti köröm is rábeszél, s jótékonysági rendezvényeken is ott vagyok. Én a bált inkább a társas érintkezés egyik formájának tartom, semmint a szórakozásénak. Ezért szívesen vonulok félre rég látott emberekkel, ismerősökkel beszélgetni. Nagyestélyit soha nem veszek fel. Inkább az elegáns, kényelmes viseletét kedvelem. Ráczné dr. Horváth Ágnes, a Századvég igazgatója:- Nagyon szeretek bálba járni! Jókat lehet táncolni ezeken a társasági eseményeken, ismerkedni, régi és leendő barátokkal beszélgetni. Mindig hosszú ruhát viselek, melynek színe fekete, bár már kissé unom, ezért gondolkodom azon, hogy jó lenne újítani. Az első bálom nagyon emlékezetes volt. Tizenhét éves lehettem, s anyukám ruháját vettem fel, amely Angliában készült. A jersey divatkorszakban nagy feltűnést keltett a tüll-csoda. Úgy éreztem magam benne, mint egy királynő.- Évente átlagosan kétszer jutok el a családommal bálba. Nekem idáig minden báli élmény feledhetetlen volt, még a gólyabálomra is emlékszem. De szívesen gondolok vissza a tavalyi Nők Egerért Alapítvány báljára is, amely egy valóban bensőséges hangulatú rendezvény volt. Általában azokat a társasági élethez tartozó eseményeket szeretem, amelyek jól szervezettek. Nagyon fontosnak tartom, hogy ezek a társasági rendezvények hangulatukban elegánsak legyenek. Polgár Tiborné, a HRFK bűnmegelőzési osztályvezetője:- Kétszer minden évben eljutok bálra. A férjem és barátaim révén a verpeléti sportbálra, illetve a gyermekem iskolájában rendezendő jótékonysági eseményre. Szeretem az elegáns viseletét, bár nagyestélyim nincs, de mindig alkalmi ruhát veszek fel. Volt egy emlékezetes bálom. Azt játszottuk, hogy a férfiak szemét bekötötték, a nők pedig hanyatt feküdtek, és a férfiaknak a hölgyek hasán levő kockacukrot meg kellett enniük. Mi megbeszéltük, hogy a jelszónk az lesz: rendőrség. Olyan jól sikerült, hogy elsők lettünk. Míg derék fölött az izgató, a vonalakat jól mutató felsőrész a divat, addig csípő alatt már figyelni kell arra, hogy enyhe esésű, lazán bő legyen a szoknya. Ám ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy teljesen kövesse szabása alakunkat. Akik nem kedvelik a klasszikus fazonokat, azok finom szövésű nadrágkosztümöt is felvehetnek. A lényeg csupán az: csipkeujjal vagy különleges betétekkel alkalminak hasson a költemény. Szőke Csilla, egri rádiós műsorvezető, riporter:- A báli szezon kezdetének híre körülbelül annyira hoz lázba, mint vegetáriánust a kedvezményes húsvásár. Az elmúlt öt évben talán kétszer voltam bálban, akkor is „hivatalból”. Magánemberként kerülöm a zajos rendezvényeket, inkább a baráti beszélgetéseket kedvelem. Ha mégis meg kell jelennem táncos helyeken, inkább az emberek viselkedését figyelem. A gesztusaikkal rengeteget elmondanak magukról. Amikor báli ruhát kell öltenem, a kényelmes, zárt viseletét részesítem előnyben, diszkrét sminkkel. Megkoronázott szépség Nemcsak a laikus szemlélők, hanem a szakavatott zsűri szerint is meseszép Mosoni Krisztina. A 22 éves, nagyothallókészüléket viselő egri lányt október 25-i számunkban mutattuk be olvasóinknak. Akkor még csak azt tudtuk, hogy Magyar- országon ő állhatott a Miss Of Deaf Persons szépségverseny dobogójának legfelső fokára. Ezzel kiérdemelte, hogy jelen lehessen az Európa-bajnokságon Prágában. A jó hír hallatán félelem költözött a szívébe. Attól tartott, felsül majd azok között, akik már nem először vesznek részt egy ilyen nagyszabású versenyen. S nemcsak ő aggodalmaskodott - miként a madarak csiripelik -, hanem az édesanyja is. „Cerberusként” őrizte a süteményt, nehogy magára kapjon a lány néhány deka súlyfelesleget. Ám az igazi megpróbáltatások akkor kezdődtek, amikor Csehország fővárosába érkezett Kriszti. Hajnali 4 órakor csörgött a vekker, s a próbák késő estig tartottak három napon át. Hanem mégiscsak megérte ez a spártai életmód. Mosoni Krisztinát Európa második legszebb lányának kiáltotta ki a zsűri, s két koronát is kapott. Merthogy őt tartották a legbájosabbnak is. (négyessy) g cr-< ct LU O. ö o hatnak az itt fellépőkkel, s nem is sejtik, milyen sokféle stílus képviselteti magát Egerben. A társastánc természetesen most sem hiányozhatott a repertoárból, de helyet kapott a bemutatón az Atellana táncszínház is, melynek tagjai a tőlük megszokott színvonallal kápráztatták el a közönséget. A Kenguru Akrobatikus Rock and Roll Egyesület szinte minden korosztályban képviseltette magát, s ámulatba ejtő attrakciókkal szórakoztatták a nagyérdeműt. Ezt követően klasszikusabb stílusban a Pódium Tánc- és Balettiskola növendékei léptek színpadra. A Lókötő gyermek- és a Táltos néptáncegyüttes fergeteges dínom-dánomja után végül a modern, mai táncokból kaphattak ízelítőt az érdeklődők a Top Dance Company tolmácsolásában. Elek Eszter Az Agria Tánc Sportegyesület 30 éves születésnapi „bulijának” indult, mára a megyeszékhely népszerű, sokak által várt és látogatott kulturális rendezvénye lett a városi Táncgála. Először 1994-ben rendezte meg a Megyei Művelődési Központ, s ekkor még a város ajándékként támogatta az eseményt. Akkor még senki sem sejtette, olyan jól fog sikerülni, hogy tradíció lehet belőle. A lakosság azonban a vártnál nagyobb érdeklődéssel fogadta a produkciókat, Eger különböző táncos csoportjainak fellépését. így tegnap a Kemény Ferenc Sportcsarnokban ötödik alkalommal rendezték meg a „Táncgála a tánckultúráért” elnevezésű rendezvényt. Mint azt Szűcsi István, a házigazda Agria Tánc Sportegyesület ügyvezető alelnöke elmondta, azért van szükség a hasonló bemutatókra, hogy az egri közönség megismerje az itteni tánckultúrát, képet kapjon arról, milyen lehető- s é g e k vannak a tánctanulásra. Sok olyan ember is ellá- tógát ilyenkor a gálára, akik év közben egyáltalán nem találkoztánckultúráért Gála a FOTÓ: PERL MÁRTON FOTÓ: PERL MÁRTON Dr. Nyíri Beáta, a megyei cégbíróság vezetője: