Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-26 / 277. szám
4. oldal Kamarai Elet 1998. november 26., csütörtök Adózunk ’99-ben is Változások a jövő évi rendszerben A közelmúltban fogadta el a Parlament az 1999-ben érvényes adójogszabályokat. A törvények — a személyi jövedelemadó- és a jövedéki törvény kivételével - jelentősen nem változtak. Az adókulcsok többnyire nem változnak, de az SZJA-tábla jelentősen egyszerűsödik. Egyszerűbb lesz a kisvállalkozások áfabevallása, hiszen áttérhetnek az éves bevallásra. Az ITJ számokról a vámtarifaszámokra való átállás, vagy a családtámogatás új rendszere valószínűleg többletmunkát okoz majd. Az APEH szedi be 1999-ben a tb-járulékokat, és várhatóan megkezdi működését az adó- rendőrség is. Az alábbiakban tagjaink érdeklődésére számot tartó néhány kérdést emelünk ki. A változások:- az adósávok száma hatról háromra (20, 30, 40 százalék) változik- Az adójóváírás felére csökken, és csak 1 millió forint éves jövedelem alatt vehető igénybe- családi adókedvezmény: egy- és kétgyermekeseknél 1700 forint/fő, három- és több- gyermekeseknél 2300 forint/fő, súlyosan fogyatékost eltartóknál eltartottanként 2600 forint.- az „egyéb jövedelem” kategóriába bekerült a különféle jogok ellenében (például értékpapírok jegyzése, vétele) szerzett jövedelem.- az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem önállóan (20 százalék) adózik- a befektetési adóhitel mértéke 20 százalékra csökken- befektetési adóhitel, közcélú adomány, üzleti biztosítás után adókedvezményként csak a módosított adó 50 százaléka vehető igénybe- az egyéni vállalkozó már a beruházás ideje alatt csökkentheti osztalékalapját a tárgyi eszközök, a nem anyagi javak üzembe helyezése érdekében felmerült kiadásokkal, a vállalkozói kivét utáni adóelőleg-fizetésnél számolhat bizonyos adókedvezményekkel.- az 1997-ben és azt követően vásárolt (üzemeltetett) cégautók (ha értékük a 2 millió forintot meghaladja) adótételei növekednek- a külföldi pénznemben keltezett bevételek „forintosítása” az előző hónap 15-i MNB-ár- folyamon történik. A munkáltató számára fontos információnak tartjuk: a kifizetői adóelőleg mértéke 39- ről 40 százalékra változott, de a kifizető az általa levont nyugdíjjárulék és magánnyugdíjpénztári tagdíjkedvezményt az adóelőleg megállapításánál figyelembe veheti. Továbbra is érvényben van az úgynevezett gön- gyölítési szabály, amennyiben a magánszemély nyilatkozik, összevont adóalapba tartozó jövedelme az 1 millió forintot nem haladja meg. 1999-től a munkáltatók tb-járuléka 39-ről 33 százalékra csökken. Jövőre is fizetni kell az egészségügyi hozzájárulást. A fix összegű hozzájárulás esetében a havi mérték 2100 forint helyett 3600forint lesz. 1999-től az APEH nyomozati jogkörrel is rendelkezne. A jogkörből adódó lehetőségek még pontosításra szorulnak. Az ombudsman állítólag olyan jogosítványokat is talált a tervezetben, amelyek ütköznek a személyiségi jogokkal és az adatvédelmi törvénnyel is. Gázszerelőknek: arcképes igazolvány Ismételten felhívjuk a figyelmét a gázvezeték- és készülékszerelő szakmában dolgozóknak, hogy az 1994. évi XLI. törvény 18. paragrafus (3) bekezdésében meghatározott munkák 1999. január 1- jétől csak arcképes igazolvánnyal végezhetők. Az igazolványt a gazdasági kamara mestervizsga vagy mérnöki végzettség esetén állítja ki. Mestervizsgára jelentkezni a Heves Megyei Kézműves Kamaránál lehet. (Részletesebb információ Pálfy Istvánnál a 429-891-es telefonon, vagy személyesen Egerben, a Hadnagy u. 6. szám alatt. Kamarai rendezvények A Heves Megyei Kézműves Kamara ruhaipari osztályának értekezletére kerül sor ma délután 14 órakor Gyöngyösön, az Ipartestület székházában. Az osztály elnöksége kéri a tagok minél nagyobb számú megjelenését. Holnap tartják összejöveteleiket a karosszérialakatos és a fényező szakosztályok. Délután 17 órára várják a tagokat Gyöngyösön az Orczy téri székházba. Országos fodrász és kozmetikus ifjúsági és tanulóverseny A Heves megyei fodrász-utánpótlás évek óta szép eredményekkel büszkélkedhet a különböző szintű versenyeken. A november 15-én a Budapesti Műszaki Egyetemen rendezett versenyen a Horváth Lászlóné és Vilmek György mesterek által felkészített csapat ismét remekelt. A hordható nappali frizura kategóriában Lukács Zsuzsa 2. hely, Gyűjtő Eszter 3. hely, Lukács Orsolya 5. hely (mindhárman II. osztályos tanulók), Durzó Adrienn 9. hely (III. éves és érettségizett tanulók között). A szalontechnika kategóriában Runyai Balázs 7. hely (II. osztályos tanuló). A fiatalok a Bornemissza Gergely Szakképzési Intézetben kapnak elméleti képzést, szaktanáruk Eperjessy Lászlóné. Gratulálunk! Tanfolyamok A kőműves mestervizsgára felkészítő szakmai tanfolyamra még fogadnak el jelentkezést. Érdeklődni lehet Fodor Endre igazgatóhelyettesnél Hevesen, az Eötvös József Középiskolában.Tele- fon: 06-36-346-118. üzleti ajánlatok 846 3837 Gyártótól vásárolna gabonapelyhet lengyel cég *** 846 3844 Csavarok, anyák, szegecsek, alátétlemezek, speciális rögzítőelemek szállítóival keresi a kapcsolatot spanyol cég. *** 846 3848 Kórházakban használatos eszközöket venne spanyol cég. 846 3850 Szlovén bútorgyártó cég hosszú távú gyártási kooperációs lehetőséget keres. *** 846 3862 Útkarbantartó berendezések szlovén gyártója hosszú távú gyártási és értékesítési kooperációs megállapodást kötne megfelelő partnerrel. 846 3891 Holland cég komoly partnert keres a következők kizárólagos magyar- országi képviseletére: az építő- és fémfeldolgozó iparban használatos elektromágneses fúrógépek, dörzsárak, lemezleélező gépek és vágógépek. A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es telefonszámon. További információ kedden és csütörtökön 14—19-ig. Heves Megyei Vállalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410- 724. Fax:06-36-413-265. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Támogatás a tejtermelésre Akkor jár, ha az igénylő tagja a terméktanácsnak A 19/06/1998. (IX. 1.) FVM rendeletet a tehéntej támogatásának szabályait tartalmazó 112/1997. (XII. 30.) FM rendeletet módosította. Ennek hatálya a tejfeldolgozóra, -felvásárlóra, -termelőre terjed ki. A rendelet egy különös feltételt is tartalmaz, eszerint a támogatás csak akkor vehető igénybe, ha a feldolgozó és a termelő tagja a Tej Terméktanácsnak. Támogatás akkor jár, ha a feldolgozó 3,6 százalék zsír- tartalmú és 3,2 százalék fehérjetartalmú extra tejért 1998. január 1-je és augusztus 31-e között legalább 55 Ft/1 + áfa, 1998. szeptember 1-je és december 31-e között legalább 58,50 Ft/1 + áfa árat fizetett. I. osztályú tej esetén 1998. január 1-je és augusztus 31-e között legalább 52 Ft/1 + áfa, 1998. szeptember 1-je és decembere 31-e között legalább 55.50 Ft/1 + áfa esetén vehető igénybe a támogatás. Ha a tej zsírtartalma a 3,6 százaléktól, fehérjetartalma 3,2 százaléktól eltér, az árut a Tej Terméktanács által meghatározott átlagos zsír-, illetve fehérjeárral (fehérje: 650 Ft/kg, zsír: 289 Ft/kg) többlet esetén korrigálni kell. Hiány esetén pedig korrigálni lehet. Az 1998. szeptember 1-je és december 31-e között felvásárolt extra minőségű tej után a feldolgozót a fenti támogatáson felül 3.50 Ft/l intervenciós támogatás is megilleti. Ha a tejfeldolgozó az extra tejért 1998. január 1-je és 1998. augusztus 31-e között 51 Ft/1 + áfa, 1998. szeptember 1-je és december 31-e között 52 Ft/1 + áfa, 1. osztályú tejért 1998. január 1-je és 1998. augusztus 31-e között 49 Ft/1 + áfa, 1998. szeptember 1-je és december 31-e között 51,50 Ft/1 +áfánál kevesebbet fizet, támogatásra akkor jogosult, ha a Tej Terméktanács tagja. A támogatást igénylőnek rendelkeznie kell a tej felvásárlásáról szóló dokumentummal, valamint olyan bizonylattal, amely tartalmazza, hogy a tej irányára és a minőségjavítási és intervenciós támogatása közötti különbözetet a termelő részére kifizette. Az őstermelők figyelmébe Érvényesítsék igazolványaikat A Heves Megyei Agrárkamara ezúton is felhívja az őstermelők figyelmét, hogy akik év végéig még árbevételt várnak, és az idei évre nem érvényesítették őstermelői igazolványukat, azt mielőbb tegyék meg. Az érvényesítést a településeken a gazdajegyzők végzik. • • Ösztönzött export Az idén szeptember 9-én hatályba lépett 21/1998. (IX. 9.) FVM-PM-GIM rendelet kiegészítette a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás rendjéről szóló 110/1997. (XII. 30.) FM-PM-IKIM rendeletet. A kiegészítés értelmében, ha a támogatást valamely jogszabályi rendelkezés meghatározott határidőben benyújtott kérelemhez köti, úgy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem terjeszthető elő. A kérelem isrfiételten benyújtható, ha az elbírálást az Agrárintervenciós Központ korábban nem az igénylő mulasztása miatt tagadta meg. Új típusú szövetkezeteket A mezőgazdaság megerősödéséhez nagy szükség van a szövetkezeti mozgalom élénkítésére - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter. Mint kifejtette, a Phare szakértői szerint a hazai agrárgazdaságnak kevésbé hasznosak a termelőszövetkezetek. Annál fontosabb viszont a gazdák tevékenységét megkönnyítő gépbeszerző, tároló, termékfeldolgozó, értékesítő szövetkezetek alakítása, ezek munkájának összehangolása. Ezért a tárca támogatja az ilyen szervezetek életre hívását, melyek megalakulását a megújuló gazdakörök is nagymértékben segíthetik. Mestervizsga tizenkilenc szakmában Ezentúl hivatalosan is mód lesz arra, hogy 19 agrárszakmában mestereket képezzenek és vizsgáztassanak az agrár- kamarai megbízottak - tudtuk meg a Magyar Agrárkamaránál. Budapesten a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen első alkalommal avatott ag- rármestervizsga-bizottsági elnököket Csikai Miklós elnök. Megbízólevelüket 242-en vehették át. Az oklevelek átadásakor az elnök azt hangsúlyozta, hogy az új szakképzési és a kamarai törvény alapján a gazdasági kamarák határozhatják meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekben mester- képzés folytatható, illetve- a mestervizsga megszerezhető. Eddig az agrárkamaránál 19 mesterszakma számára készítették el a tanügyi dokumentumokat. így a jövőben már mesterfokon bizonyíthatják hozzáértésüket a gazdák és a gazdaasszonyok, a növény- termesztők, a vincellérek, a virágkötők, a vadászok, a kisállattenyésztők, a lovászok és a halászok. / Élelmiszer-ipari stratégia középtávra Középpontban: a műszaki fejlesztés és a marketing A kormány élelmiszer-ipari stratégiájának célkitűzése a nemzetközi versenyképesség, valamint az exporttevékenység további erősítése - mondta Kosa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. Kiemelte: a tavaly 1,116 milliárd forintos termelési értéket létrehozó élelmiszeripar a teljes hazai ipari exportbevétel 10 százalékát - 264 milliárd forintot - adja, illetve az aktív keresők 4-4,5 százalékát foglalkoztatja. Az iparág fejlesztéspolitikájának középpontjában az élelmiszer-ipari üzemek műszaki színvonalának fejlesztése áll, valamint a versenyképes kis- és középvállalkozások növekedésének ösztönzése, elsősorban marketing- és K+F tevékenységük támogatásával. Kosa Ferenc arra is utalt, hogy hazánk mező- gazdaságának előnyeit a jövőben hatékonyabban kell kihasználni. Az ország területének ugyanis 60 százaléka megművelhető, szemben a 6-8 százalékos világátlaggal. A szakember hangsúlyozta: az élelmiszer- iparban a külföldi tulajdon részaránya meghaladja az 50 százalékot, ám a cukor-, az édes-, a dohány-, az üdítőital- és a söriparban, valamint a növényiolaj-gyártásban eléri a 80-90 százalékot. A 209 milliárd forintos termelési értéket létrehozó, 23 ezer embert foglalkoztató húsiparon belül a feldolgozóüzemek koncentrációja várható. Ez több száz hazai vállalkozás megszűnésével járhat együtt. A tejiparban is folytatódik a koncentráció. A múlt évben 124 milliárd forintot termelő alága- zat 140 vállalkozásában 14 ezer embert foglalkoztat. A ’80-as évek végén még 2,5 milliárd liter tejet termeltek és dolgoztak fel, addig ez a mennyiség mára 1,5 milliárd literre csökkent. Az agrártárca olyan szabályozási rendszer kidolgozását tervezi, amelyben a hatékonyan termelő piaci szereplők biztos megélhetéshez juthatnak. Hangsúlyozta: a 114 milliárd forintot termelő baromfifeldolgozó-ipar a piacszerkezet-átalakí- tás egyik legsikeresebb magyar példája. Míg a rendszerváltáskor az export nagyobb hányada a korábbi Szovjetunióba áramlott, addig a külföldi tőkével felerősített nagyvállalatok a jelenlegi 200 ezer tonna termék 85 százalékát az Európai Unió piacain értékesítik. Mindössze 15 százalékát szállítják a FÁK országaiba. Az orosz válság miatt 30 ezer tonna baromfifélét kell más piacokon elhelyezni. Ha ez nem sikerül, az Agrárrendtartási Hivatal a termékkvóta csökkentésére kényszerül.
