Heves Megyei Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-20 / 272. szám

4. oldal 1998. november 20., péntek Hazai Tükör Jövőre is üres lesz a tb kasszája A Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött tegnap a Parlamentben a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás jövő évi költségvetésének tárgyalása. Varga Mihály felidézte, hogy évek óta hiánnyal küzd a társa­dalombiztosítás, vagyis minden évben kevesebb járulék gyűlik össze, mint amennyit a nyugdí­jakra és a gyógyításra kifize­tünk. A hiányt a központi költ­ségvetésből kell fedezni. E téren nem lehet elérni gyökeres változást egyik évről a másikra, de törekedni kell a bevételek és a kiadások közötti, mintegy 20 százalékos különbség mérsék­lésére - mondotta. Ezt a célt szolgálja egyebek között a szigorűbb járulékbe­szedés (az APEH adó módjára hajtja be), a gyógyszertámoga­tási keret felső határának rögzí­tése és az a már megszavazott változtatás, hogy a magán­nyugdíjpénztárak tagjai a 8 százaléknyi nyugdíjjárulékukat 1-7 helyett 2-6 százalékban osztják meg a tb-kassza és a magánnyugdíjpénztár között. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a lakosság 35-40 százalékának befizetéseiből hosszú távon nem lehet finanszírozni a teljes lakosság teljes körű egészség- ügyi ellátását. A legnagyobb vita a gyógy­szerkassza felülről történő be­zárásáról és a nyugdíjemelés mértékéről folyt. Ázt megértet­ték a képviselők, hogy a társa­dalombiztosítás 122,9 milliárd- dal járul hozzá a gyógyszerek megvásárlásához, egy fillérrel sem többel, de nem derült ki számukra, hogy részleteiben mi lesz a megvalósítás módja. A nyugdíjemeléssel kapcso­latban eddig már sokszor elis­mételt érvek és ellenérvek pa­lettájára tegnap űj szín is került. Surján László (Fidesz) a Hom- kormány által készített korábbi előterjesztéseket felidézve el­mondta, hogy az idei nyugdí­jakra 769,5 milliárdot, 1999-re 876,6 milliárdot szánt a korábbi kormány. Ez pedig éppen 14 százalékos emelésnek felel meg. A 20 százalékos ígéret te­hát szerinte csak választási kampányfogás volt. Gidai Er­zsébet (MIEP) rámutatott, hogy 1942-ben mai árakon 1100 mil­liárd forintnyi vagyona volt a társadalombiztosításnak, de az szőrén-szálán eltűnt. (s. á.) A KÖZPONTI KOLTSEGVETES MERLEGE 1998.1-IX. HÓ Bevételek összesen Fogyasztáshoz kapcsolt adói Lakosság befizetései Központi költségvetési szervek _________ bevételei__ Gazdálkodó szervezetek bevételeit Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek MNB befizetései Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból 1 eredobevételek_______ i Pénzintézetek társasági adója és osztaléka Privatizációból származó bevételek Elkülönített állami pénzalapok befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Egyéb bevételek Helyi önkormányzatok befizetései Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések —I 1 10 100 1000 milliárd forint KIADÁSOK 2187,3 Kiadások összesen 785,3 Központi költségvetési szervek 588,4 it­303,3 Helyi önkormányzatok 181,6 94,9 Ä TB. közreműködésével ____folyósított ellátások___ Agrárgazdasági támogatások 86,1 Felhalmozási kiadások 49,4 Fogyasztói árkiegészítés 44,5 Gazdálkodó szervezetek támogatása 20,5 latokból 14,2 Kormányzati rendkívüli kiadások 7,2 Állam által vállalt kezesség érvényesítése 6 Garancia és hozzájárulás a TB-hoz 3,9 Egyéb kiadások Társadalmi önszerveződések támogatása 10 100 milliárd forint 1000 Kitüntetés a gázkitörés el főj tóinak. Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként arany emlékérmet adományozott tegnap a Parlamentben a nagylengyeli gázkitörés elfojtásánál tanúsított kiemelkedő helytállásáért négy szakembernek. Kitüntetésben részesült Békési János és Tóth Zoltán, a Rotary Rt. főfúrómestere, Somlai Nándor és Losonczi Sándor, az MB Kőolajkutató Vállalat művezetője, illetve diszpécsere, fotó: feb/diósi imre OPEL PAPP AUTÓHÁZ 3300 EGER Mátyás király u. 37. Tel.: 36/324-710, 324-922, Fax: 36/324-208 Az új Opel Astra rendkívül gazdag felszereltséggel, most különösen kedvező hitelkonstrukcióval! Már sedan változatban is! 0%-os Opel Bank hitelkamat! A részletekről érdeklődjön márkakereskedésünkben! I OPEL* A Postabank vesztesége 158 milliárd 2,4 százalékkal növeli a jövő évi költségvetés hiányát az a 240 milliárd forint, amelyet a kormány tegnapi döntése értelmé­ben a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank konszolidáció­jára, illetve a gázközművagyon körüli problémák rendezé­sére kénytelenek fordítani. A pénzügyminiszter szavai sze­rint a Horn-kormány ideje alatt felhalmozódott „szemét ki- söprése” büntetőjogi felelősségre vonásokat von maga után. Járai Zsigmond .a kabinet ülése után elmondta: három könyvvizsgáló cég jelentése alapján kiderült, hogy a Posta­banknál felhalmozódott 158 milliárdos veszteség a rossz döntéseknek, a felelőtlen gaz­dálkodásnak, az átgondolatlan hitelkihelyezésnek és a túlköl­tekezésnek a következménye. A miniszterek a bank meg­erősítése céljából 152 milliár­dos tőkeemelésről határoztak, az ÁPV Rt.-t pedig megbízták a kinnlevőségek beszedésével. A kormány az ÁSZ és a KEI vizsgálata után dönt majd ar­ról, hogy kik ellen induljon büntetőjogi felelősségre vo­nás. Az már most is bizonyos­nak látszik, hogy a volt igaz­gatótanácson és felügyelő­bizottságon, valamint a hibá­kat leplező könyvvizsgálókon kívül korábbi állami vezetők is bekerülhetnek ebbe a körbe. Járai az MFB-vel kapcso­latban elmondta: a pénzintézet 40 milliárdos veszteségét ugyanekkora összegű tőke­emeléssel pótolja az állam. Kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy az 1998. évi költségve­tési hiány 4,3-ról 6,7 száza­lékra való növekedését - amely a lakosságra nézve semmiféle hátrányt nem jelent - a kormánynak a tiszta lap érdekében vállalnia kellett. A kabinet elfogadta az APEH-en belüli bűnügyi igazgatóság felállításáról szóló törvénytervezetet. A fő­ként szaknyomozókból és adószakértőkből álló, 240 fős szervezet elsősorban a számvi­teli fegyelem megsértőivel, az adó- és tb-csalókkal, a csőd­bűntettet elkövet,őkkel, a köz- és magánokirat-hamisítókkal veszi fel a harcot ügyészi fel­ügyelet és APEH-elnöki irá­nyítás alatt. (takács) Csomagolhatnak a gazdajegyzők A gazdajegyzői hálózat megszüntetését tervezi a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Minisztérium január 1-jétől. A gazda­jegyzőket a tárca alkalmazásában álló falugazdászok válta­nák fel, ha a kormány elfogadja az erre vonatkozó terveket. A falugazdászi rendszer már működött Magyarországon 1994-től, ám a Hom-kabinet államigazgatási átszervezése után, a köztestületek megerő­sítésekor a falugazdászok az agrárkamarák irányítása alá kerültek; ekkor változott ne­vük gazdajegyzőre. A kamarák szerződéses jogviszonyban állnak a gazda­jegyzőkkel, ám tevékenysé­güket jelenleg is közvetve a szaktárca finanszírozza, évente 800 millió forinttal. A minisztérium célja az, hogy ezentúl a kamaráknak ne kelljen állami feladatokat el­látniuk. Ehelyett azt tartaná kívánatosnak, ha a kialakí­tandó falugazdászi rendszer a tárca, a megyei FVM-hivata- lok irányítása alatt állna, a fa­lugazdászok feladatukat pedig köztisztviselőként látnák el. Az indok: a bővülő hatáskör, a nagyobb felelősség, a megbíz­hatóság és a felügyeleti jogok hathatósabb érvényesítése. Az FVM az Európai Unió­hoz történő csatlakozás felté­teleinek megteremtése érde­kében is szorgalmazza a meg­felelő hazai agrárintézmény­hálózat kialakítását - tájékoz­tatta lapunkat Boda Tamás, a tárca főosztályvezetője. A termelők a megyei hivatalo­kon keresztül az eddigieknél gyorsabban juthatnának in­formációkhoz, több segítséget kapnának a központilag meg­hirdetett - programokba való bekapcsolódáshoz, a piacra ju­tást elősegítő szerveződések létrehozásához. Ugyanakkor a falugazdászok kibővített ha­táskörrel - az EU-előírások­hoz igazodóan - aktívan részt vesznek majd az önkormány­zatoknál az ellenőrzésekben és a földhasználattal, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében is. A tárca erre a célra 1,5 mil­liárd forintot különített el a jövő évi költségvetésből. Az intézkedés miatt irány­váltásra készül a Magyar Ag­rárkamara - tudtuk meg a szervezet főtitkárától. Mészá­ros Gyula szerint politikai döntés született, nem szakmai. Nem ért egyet a feladat visz- szaállamosításával, hiszen a felmérések azt mutatták, a termelők rengeteg segítséget kaptak a gazdajegyzőktől a há­lózat 1995. évi felállítása óta. A kormány döntése után ők nem kívánnak foglalkozni a mikrogazdálkodókkal, hiszen a készülő törvénymódosítás nyomán kikerülnek a kamara tagsági köréből. A kamara a fizető tagok felé fordul, kö­zölte a főtitkár. (sts) „50 milliárd forinttal lehetne emelni a kisjövedelműek családi pótlékát” Napirenden a családtámogatás Nem tudjuk elfogadni, hogy a kormány olyan családtámoga­tási rendszer bevezetését tervezi, amely a legelesettebb réte­geket még hátrányosabb helyzetbe hozza - hangsúlyozza Béki Gabriella szabaddemokrata országgyűlési képviselő, a párt szociálpolitikai tagozatának elnöke. A parlamentben a jövő héten kezdődik a kormány által már elfogadott, jövő évi családtá­mogatási rendszerről szóló költségvetési vita. Béki Gabri­ella szerint az SZDSZ konkré­tan azt kifogásolja, hogy az el­látások teljesen függetlenek a családok jövedelmi és vagyoni helyzetétől. A legszegényeb­bek kisebb támogatást kapnak, mint a jobb helyzetben lévők. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a tanköteles kor kezde­tével megszűnjön a családi pótlék és helyette - az iskoláz­tatási támogatás révén - ható­sági eljárással kezeljenek egy olyan kérdést, ami szerintük a szociális ellátás része. A számítások azt bizonyít­ják. hogy a jómódúak családi pótlékából, gyeséből és a gye­rekkedvezmény mellőzésével 50 milliárd forint jutott volna arra, hogy megőrizze értékét a rászorultak családi pótléka. A frakció a költségvetési vi­tában módosító indítványok­kal tesz erre kísérletet. N. Zs. Szűk lett a hivatal. Egy kor­mánydöntés alapján soron kívül javítanak az Országgyűlési Biz­tosok Hivatalának elhelyezé­sén. Erre a hivatal belvárosi székhelyével szomszédos, üre­sen álló épületben lesz lehető­ség, ahol várhatóan a jövő év szeptemberétől már méltóbb körülmények között dolgozhat­nak az ombudsmanok. Minder­ről Áder Jánosnak, az Ország- gyűlés elnökének tegnapi láto­gatásán esett szó. A gyermekjog napja. 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a gyermekek jogairól szóló nem­zetközi egyezményt. A kilenc évvel ezelőtti eseményre emlé­keztetendő a mai nap, a gyer­mekek jogainak napja. Az ese­ményre számos országban hiva­talosan is megemlékeznek. Pártelnök-aspiráns. Boross Péter indulna az MDF elnöki posztjáért. Amennyiben a kellő támogatottságot megkapja, nem utasítja vissza a jelölést - nyilatkozta tegnap, de megje­gyezte, életkoránál fogva nem tartja ideálisnak a személyét. FKGP-cáfolat. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető „csúnya újságírói csúsztatásnak” minő­sítette az egyik napilap írását, amely Solt Pálnak, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének nyug­díjaztatására irányuló kísérlet­ként értékelte a kisgazda frak­ció módosító javaslatát, hogy a bírókra is terjesszék ki a 62 éves nyugdíjkorhatárt. A közbeszerzésről. Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottsága tegnap a Közbeszerzé­sek Tanácsa tavalyi tevékeny­ségéről készített jelentést. 1997-ben 300 milliárd forint közpénz elköltését érintette a közbeszerzés, 4000 eljárás ke­retében, az idén 400 milliárd forintot tesz ki ez az összeg és 5000 eljárásra kerül sor. Elfogulatlan vizsgálat. Nem az illetékes pécsi bányakapi­tányság, hanem a Magyar Bá­nyászati Hivatal elnöke által ki­jelölt négytagú, nagy tapaszta­laid szakértői csoport vizsgálja a nagylengyeli gázkitörés okát. Az összeférhetetlenségnek még a látszatát is szeretnék elkerülni - nyilatkozták a hivatalban. Különleges magyar-angol. November 25-én 16 órakor az FTC stadionjában rendezik meg a magyar és az angol par­lament labdarúgó-válogatottjá­nak barátságos mérkőzését, az 1953. évi londoni 6:3-as mér­kőzés 45. évfordulóján. Jelen lesznek a nagyválogatott még élő tagjai is. A rendezvény in­gyenes, az adományokat az ár­vízkárosultak javára fordítják. ft i I % A

Next

/
Oldalképek
Tartalom