Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-20 / 246. szám

1998. október 20., kedd Hazai Tükör 5. oldal Alkotmányos dilemmák Négy-öt hét múlva tud csak állást foglalni az Alkotmány- bíróság a magzatvédők abor­tusztörvényt kifogásoló bead­ványairól. A testület jövő hétre halasztotta annak el­döntését, hogy sérti-e az alap­törvényt a bérek banki átuta­lással vagy postai úton tör­ténő kifizetése. Ádám Antal alkotmánybíró ér­deklődésünkre elmondta: a téma bonyolult és kényes volta miatt hosszabb időt igényel an­nak eldöntése, hogy valóban alkotmánysértő-e az érvényes abortusztörvény negyedik pontja, amely az egészségügyi okokon túl a megszakítás indo­kaként elfogadja az anya vál­sághelyzetét is. Tisztázniuk kell a bíráknak, hogy jogalanynak tekintendő-e a méhmagzat, il­letve, hogy emberölésnek mi­nősül-e - ahogy a beadványt fogalmazók írták - az efféle műtét. A testület csak korábbi döntéseivel szinkronban lévő határozatot hozhat, a végső szót november 23-áig mondják ki. A bírói testületben két állás­pont vív csatát egymással a közalkalmazottak és köztisztvi­selők bérkifizetési gyakorlatá­nak alkotmányosságáról - tért át a tegnapi ülés másik napi­rendi pontjára Ádám Antal. A múlt héten a mulasztásos al­kotmánysértésre voksolók ke­rekedtek felül, ám tegnap úgy látták, a törvény külön végre­hajtási utasítás nélkül is egyér­telműen megfogalmazza: a bé­rek átutalása nem okozhat több­letköltséget a dolgozónak. Ezért a jövő heti döntés lényege várhatóan az lesz, hogy aki mégis megkárosítva érzi magát, az bírósághoz fordulhat. T. M. Energiatakarékosság PHARE-tamogatassal Hitelek az egészségügynek A központi költségvetésből hatmilliárd forint külön pénz kell ahhoz, hogy a jövő év vé­gére lezáruljon a Világbank támogatta egészségügyi fej­lesztési program. Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter a bank képviselőivel folytatott tegnapi tárgyalása után elmondta: a 147 millió dollár értékű programból 92 millió a világbanki kölcsön, a többit a hazai költségvetésnek kell állnia. A miniszter hangsúlyozta, hogy a program megvalósításá­ban a kormányváltást követően csupán „hangsúlyeltolódások” várhatók. A kórházak, rendelők informatikai hálózatának fej­lesztését például az új egész­ségügyi vezetés is kiemelten A forradalom A rendszerváltás óta prob­léma, hogy miképpen oktas­sák a középiskolákban a hu­szadik század, s benne az 1956-os magyar forradalom történetét. A gond tegnap óta megoldódni látszik. Magyarország 1953 és 1963 közötti évtizedének történetét, az 1956-os forradalomhoz ve­zető utat, az ellenállást és a for­radalom leverését követő meg­torlást foglalja össze az a „digi­tális tananyag”, amelynek hiva­talos bemutatóját hétfőn tartot­ták a fővárosban. Lux Zoltán, az internetes ol­dal menedzsere elmondta: a honlap elkészítésében az 1956- os Magyar Forradalom Törté­netének Dokumentációs és Ku­támogatja, mivel az a hatéko­nyabb betegellátást segíti és ki­zárja a felesleges, a párhuza­mos vizsgálatokat. Gőgl Árpád a továbbiakban arról szólt, hogy a minisztérium az ország egész területén sze­retné felszámolni a betegellátás fehér foltjait. Az a cél, hogy a háziorvos, illetve a mentő 15 percen belül eljusson minden segítségre szorulóhoz. Az egészségügyi intézmé­nyeket is érinti egy másik prog­ram, amelyről ugyancsak teg­nap számoltak be a Gazdasági Minisztériumban. Energiahaté­konyság növelését támogató új, kedvezményes kamatozású hi­telkonstrukció indul hamarosan kétmilliárd forint értékű PH ARE-támogatással. (N. Zs) az Interneten tatóintézete Közalapítvány va­lamennyi munkatársa részt vett. A digitális történelem-tananyag több mint 120 főoldalból és to­vábbi ezer segédoldalból áll. Egyes szavakra (fontos sze­mélynevek, fogalmak, intéz­mények) kattintva a másik, úgynevezett segédablakban megjelennek az adott szóhoz kapcsolódó életrajzok, térké­pek, időrendi táblázatok, visz- szaemlékezések, szakkönyvek részletei, amelyek a szélesebb körű tájékozódást segítik. Lux Zoltán elmondta: terve­zik egy CD-ROM kiadását is, amely szintén az 1956-os forradalommal foglalkozik majd. A hétfőn bemutatott oldal a http:ll www.rev.hu címen ér­hető el. Az inflációt követik az illetékek Megkezdődött az adótörvények tárgyalása dött a vasárnap éjszakai szám­háború arról, hogy ki nyerte meg az önkormányzati válasz­tásokat. Kovács László MSZP- frakcióvezető azt állította, hogy a szocialisták, hiszen több szavazatot kaptak és több polgármesterük van, mint a Fidesznek. Orbán Viktor mi­niszterelnök a legfrissebb, 97 százalékos feldolgozottságú adatokkal válaszolt: a főváros és a megyék közgyűlései közül 16-ban a Fidesz a legerősebb párt. Az MSZP támogatásával 89, a Fidesz-MPP támogatásá­val pedig 112 polgármester győzött. Kovács László azt is a szemére vetette a miniszterel­nöknek, hogy az ország javuló gazdasági állapota mellett jö­vőre nem juttat a kormány annyit a lakosságnak, mint amennyit lehetne, például a nyugdíjasok bőrén 50 milliár- dot takarít meg. Orbán Viktor erre azt a sajnálatos örökséget vázolta, amit a kormányrúd át­vételekor kaptak: Postabank 140 milliárd forint, egy másik, magyar kézben lévő, bécsi bank 70 milliárd forint, állami garanciavállalás az egyik csődközeli állapotban lévő au­tópályára 61 milliárd forint, az elhibázott nyugdíjrendszer jövő évi terhe legalább 80 mil­liárd forint. A kormánynak szűk a mozgástere a költségve­tés-készítéskor. S. Á. Az önkormányzati választások lezárultával belevetette magát az országgyűlés az év végi hajrába. A képviselőknek novem­ber közepéig el kell fogadniuk az adó- és illetéktörvények módosításait, év végéig pedig a jövő évi költségvetést. Az otthonteremtés, a joghar­monizáció, az adminisztráció csökkentése és a beszedés ha­tékonyságának növelése érde­kében javasolja a kormány az adó- és illetéktörvények mó­dosítását - közölte expozéjá­ban Varga Mihály, a Pénz­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára. Az illetéktörvény egyik vál­tozása a fiatalok első lakász- szerzésének további támogatá­sát szolgálja. 8 millió forint ér­téket meg nem haladó első la­kás esetén a fizetendő illeték felét - legfeljebb 40 ezer forin­tot - elengedi az állam. A korábban megállapított il­letékek emelkednek, például az első fokú államigazgatási eljárásért 1500 forintot kellett fizetni, a gépjárművek átírási illetéke 8 forint/köbcentimé- terről 10 forint/köbcentimé- terre növekszik. Magasabbak lesznek a bírósági eljárási ille­tékek és a cégbírósági bejegy­zés illetéke is. A társasági adó és az oszta­lékadó, valamint az áfa-rend­szer jövőre lényegesen nem változik, csak kisebb módosí­tások várhatók. Napirend előtt megismétlő­Munkában az Orbán-Torgyán kormány FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A vasárnapi, csaknem 50 százalékos választási részvétel rekordot döntött Kiegyensúlyozott erőviszonyok Az 1998. évi önkormányzati választásokon kivétel nélkül minden párt győzött, sőt, még a független jelöltek is. Leg­alábbis ez derül ki a választások másnapján közzétett párt- nyilatkozatokból. A lényeg azonban az: a választások rend­ben lezajlottak, a kampányidőszak lezárult, s a politikusok immár az országos és helyi ügyek intézése után nézhetnek. A nagyvárosokban és a me­gyei közgyűlésekben a pártok jelöltjei versengtek a polgár- mesteri és képviselőtestületi posztokért, váltakozó sikerrel. A kisebb településeken azon­ban legtöbbször nem párt­szempontok alapján választot­tak maguknak helyi vezetőket a polgárok, inkább a független, ám népszerű jelöltek nyertek. A jogszabályok szerint teg­nap estig az illetékes választási bizottságoknak be kellett fe­jezniük a szavazatok összesí­tését és meg kellett állapíta­niuk a választás végeredmé­nyét a szavazatszámláló bi­zottságok jegyzőkönyvei alap­ján - mondta el Puskás Imre, az OVI vezetőjének helyettese. A szavazatok összesítése különféle csoportosítások sze­rint történhet, ám egy biztos: a függetlenek abszolút első he­lyen végeztek: a vasárnapi voksolás eredményeképp 2608 polgármesteri posztot nyertek el, és összesen 19 228 mandá­tumhoz jutottak. Jól szerepel­tek a független kisebbségi je­löltek is, akik 46 polgármesteri helyet szereztek, képviselőik 3812 mandátumhoz jutottak. A Lungo Drom cigányszervezet 690 helyen állíthat kisebbségi önkormányzatot. A parlamenti pártok közül a legtöbb polgármesteri helyet, nyolcvanhetet, az MSZP jelölt­jei szereztek. A szocialisták 1597 mandátumhoz jutottak, ami a szavazatok 5,17 száza­léka. A második legtöbb pol­gármesteri mandátumot a Fi­desz szerezte meg, 77 helyen. Hetvennégy településen a Kis­gazdapárt jelöltje nyert. A Magyar Demokrata Fó­rum színeiben 38 polgármester kezdheti meg ténykedését, s 37 helyen szabaddemokrata pol­gármester lesz a következő négy évben. Budapest főpol­gármesterét is az SZDSZ adja: Demszky Gábor immár a har­madik ciklusát kezdheti meg a főváros első embereként. A választáson egyébként a Fidesz-koalíció kapta a leg­több szavazatot a fővárosi és a megyei közgyűlésben helyet kapott pártokra leadott voksok közül, több mint 860 ezret - közölte a Belügyminisztérium tegnap déli összesítésében. Eszerint a második helyen az MSZP áll 725 ezer szava­zattal, harmadik pedig az MDF félmillió vokssal. A további sorrend: SZDSZ 279 ezer, FKGP 273 ezer, a MIÉP 145 ezer, a KDNP 115 ezer, a Munkáspárt 81 ezer és az MDNP 70 ezer szavazattal. Ugyanakkor, ha a szerveze­tek önállóan és közösen indí­tott közgyűlési listáinak sza­vazatait szétosztják a szövet­ségek tagjai között, úgy az MSZP végzett az élen, a vok­sok több mint 25 százalékát szerezte meg, a Fidesz 20 szá­zaléknál kevesebbet kapott. Az SZDSZ 9,77 százalékkal a harmadik, az MDF 8,3 száza­lékkal a negyedik, az FKGP 8 százalékkal az 5. helyen vég­zett. A MIÉP 4 százalékos. Az összkép tehát vegyes. A magabiztos pártnyilatkozatok ellenére végül is sem a kor­mányzati, sem pedig az ellen­zéki oldal nem szerzett elsöprő többséget. Az önkormányzatok kiegyensúlyozott erőviszonyok közepette dolgozhatnak az el­következő négy évben. Kisebb infláció A Pénzügyminisztérium az eddigi várako­zásoknál alacsonyabb, 10-11 százalékos inflációval számol a jövő évre - közölte László Csaba, a tárca közigazgatási állam­titkára. A derűlátásra az utóbbi hónapok kedvező inflációs adatai adnak okot. Átvilágítás a médiában? A MIÉP heteken belül benyújtja az Or­szággyűlésnek azt a javaslatát, amely a médiában dolgozókra is kiterjesztené az átvilágítási törvény hatályát - nyilatkozta tegnap Csurka István pártelnök. A törvény a magánkézben lévő médiumokra is vo­natkozna. Kevesebb újszülött A KSH adatai szerint az év első nyolc hó­napjában 31 231 pár kötött házasságot, 65 704 gyermek született és 92 307 lakos Hírek röviden halt meg. A házasságkötések száma 1941- gyel, a születéseké pedig 2089-cel volt kevesebb, mint az előző év azonos idő­szakában. A halálozások száma összessé­gében 1349-cel csökkent. Fogyasztóbarát vízellátás Az ivóvízellátásról és a szennyvíz-elveze­tésről szóló kormányrendelet módosítását készíti elő a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. A tárca olyan sza­bályozásra kíván a kormánynak javaslatot tenni, amely nemcsak fogyasztóbarát, ha­nem védi a szolgáltatás biztonságát is - mondta Hajós Béla, vízügyi helyettes ál­lamtitkár egy tegnapi fórumon. óraigazítás vasárnap Október utolsó vasárnapján, tehát 25-én éjszaka 3 órakor kell visszaállítani az órák mutatóit 2 órára, s ezzel befejeződik az idei nyári időszámítás. Másfélszázezer ámvédjegy Hazánkban jelenleg 150 ezer védjegy­megjelölés van oltalom alatt. A szaba­dalmi hivatal évente 12-15 ezer megjelö­lést fogad bejegyzésre a védjegy területén, ezek fele nemzetközi, másik fele nemzeti oltalomra vonatkozik, mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal el­nöke egy tegnap kezdődött budapesti nemzetközi konferencián. A Liga az érdekegyeztetésről A Liga országos kollektív szerződés meg­kötését tartja szükségesnek - közölte Gaskó István, a szakszervezet elnöke teg­nap, Budapesten. A kollektív szerződés - elképzeléseik szerint — kormányrendelet­ben jelenne meg és azoknál a vállalatoknál lenne érvényes, ahol nincs ilyen megálla­podás. A Liga a szélesebb társadalmi réte­get érintő témák megvitatására gazdasági- szociális tanács létrehozását javasolja. A Soros Alapítvány a befogadó színházakért Támogatás kockáztatóknak Ma este mutatják be Buda­pesten, a Kiscelli Romtemp­lomban Pintér Zoltán Inga­koncert című táncjátékát, és ezzel megkezdődik a Soros Stúdiószínházi Napok ese­ménysorozata. A Soros Alapítvány 1995-ben indította színházi stúdiópro­dukciókat támogató program­ját, amely azóta is folytatódik. Az alapítvány eddig 347 elő­adás létrejöttéhez több mint 120 millió forinttal járult hozzá. Az idei szemlén felvonulnak a legkülönbözőbb együttesek és műfajok. Az érdeklődők talál­kozhatnak klasszikus drámai szöveggel csakúgy, mint kor- társ szerzők mai témájú színda­rabjaival, mozgás- és táncszín­házi előadásokkal. Arnold István, az alapítvány programvezetője elmondta: sajnálatos tapasztalat, hogy a vidéken dolgozó együttesek az elmúlt években nagyon ritkán pályáztak a támogatásra. Ennek több oka lehet, a legvalószí­nűbb azonban az, hogy a kísér­letező, újszerű előadásokra ne­héz közönséget toborozni. Éppen ezért az alapítvány most egy olyan pályázatot is el­indít, amely bemutatkozási le­hetőséghez segítené az ország' különböző részein tevékeny­kedő, főként fiatalokból álló stúdióegyütteseket. Csak így van esély arra, hogy a közönség is megismerje, netán megsze­resse azokat, akik vállalják a művészeti kísérletezéssel járó kockázatokat. (németh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom