Heves Megyei Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-17 / 244. szám

Nem akármilyen felvételeknek ju­tott birtokába szerkesztőségünk: a fotók a Pentagon archívumából származnak, s a hatvani vasútállo­más 54 évvel ezelőtti bombázásá­nak mozzanatait örökítik meg. (A páratlan értékű dokumentumok - amelyek az egyik harci gépről ké­szültek - Papp Endre segítségével jutottak el a Hatvani Krónika című helyi újsághoz.) Az amerikai légierő Liberatorai 1944. szeptember 20-án porrá bombázták a hatvani személy- és rendező pályaudvart, elemi erejű csapást mérve a világháború elvesz­tése felé száguldó ország egyik leg­fontosabb közlekedési csomópont­jára. A szövetségesek sikerének ha­tékonyságát javította, hogy a pálya­udvart zsúfolásig töltötték a hadi- és személyszállító szerelvények. Szemtanúk állításai szerint az ak­ciót követően több száz méteres körzetben emberi maradványok szóródtak szét, s még az utakat övező akácfákon is végtagok lóg­tak... A halottak számát mind a mai napig nem 'lehet pontosan tudni. Becslések szerint a légitámadás­nak 6-800 polgári és katonai áldo­zata volt. (tari) Közelről Harmadik oldal néző- 0 KOVÁCS Medvekaland A medvék köztudomásúlag szeretik a mézet És ez nemde tény, tény, tény - mint Milne-Ka- rinthy Micimackója óta tudható. Aki egyéb­ként Kovács Jánosítva - mármint ez alatt a név alatt (eredetiben Saunders) - éldegél a hétmérföldes pagonyban, háborítatlan nyu­galomban. Történt ám egyszer, hogy túl sok mézet vettek ki hirtelen a Postabödön nevű mézkuckóból. A morózus Fülest pedig meg­bízták, járjon a végére, ki hirdetett mézpáni­kot legott az erdő lakói között. Füles a Központi Bödönöző Igazgatóság (KBI) ré- . szóról lelkesen megtalálta a mézesmadzag végét és fölgombolyította a mézügyet. A szál végén Nyuszi egyik üzletfelét találta, aki el­követte azt a hibát, hogy amikor látta a Pos­tabödön előtti sort, belemakogta a zártláncú erdei denevér-hálózatba: fusson, kinek ked­ves az élete - meg a pénze. Meg is vádolták erdei rémhírterjesztéssel, a Pos­tabödön csődbe riogatásával. Össze is ült az erdei tanács, és hosszas tanakodás után ki­derítette: Nyuszi üzletfele nem lehet felelős a mézpiacot ért felfordulásért, pláne nem a Postabödön helyzetéért, amelynek helyrerá­zására különben most a Nagy Közös Bödön- ből is jelentős mézet kell átcsurgatni. Nyuszi rémhírterjesztő üzletfele inkább humánu­san járt el, önös mézbarát érdekek nem ve­zették, legfeljebb tévedett kicsit. Akár az er­dő többi, nem bennfentes, rosszul informált, egy-két mézesbödönös felfordulást már megért jelentéktelen lakója. Akikre az isten­nek se ragad a mézből. Végre itt van hát egy rendes rém, aki igazán közel áll hozzánk. Persze lehet, az élet mégiscsak cseppentett méz, csak nyalni kell tudni. Né­hány főmedve, úgy tűnik, tényleg tudhat er­ről valamit. Annyit azért mondhattak volna: Bocs. Kovács János tiszteletbeli medveczki medve Puskás Öcsi ki nem hagyná Egerben a vaddisznópörköitjüket Elismerés-lista Védnöki tábla - a Nemzetközi Gasztronómiai Szövetség díja (1985); Első helyezés - a New York Kávéház terítési versenyén (1990); Lovagi cím - Konkoly György tulajdonosnak a Chaine des Rotisseurs szervezettől (1992); Az első tíz között - az éttermek országos top-listáján (1994); A Chaine des Rotisseurs kitüntető címe - az üzlet munkájáért (1998). A családias jelleg különben is nagyon fontos. Gyuri, a tulaj nagy előszeretettel sürög-forog az asztalok körül. Amit ajánl, majdnem mindig elfo­gadják a vendégek, s nem bánják meg. Egyedülál­ló ötlet a gyermekétlap, amely valójában egy ki­festő: amíg készül az étel, a kicsik sem unatkoz­nak, a színes ceruzákkal pillangókat, szarvaso­kat, madarakat, indiánokat varázsolhatnak a pa­pírra. A négy szakács Lupsa Miklós séf vezetésével és az öt felszolgáló majd’ mindegyike itt kezdte a pályáját. Minden törzsvendégnek megvan a „sa­ját pincérje”: ki Jacksonhoz, ki Zsolthoz, ki Ja­nihoz, ki meg Balázshoz vagy Tamáshoz ragasz­kodik a szervírozásnál. A születésnapi bulikon pedig a cég ajándékaként ízletes és ékes tortának, lekapcsolt villany melletti köszöntésnek, megle­petésfotónak örülhet az ünnepelt, természetesen barátai körében. A főnök vendéglátós ars poeticája roppant egy­szerű, de igen hatásos: az a lényeg, hogy az ide betérő „VENDÉGNEK” érezze magát! (szalay) Étekmester Szarvas-lovagok Barátságos félhomály, meghitt, családias hangu­lat. Már a lépcsőlejárón szembetűnnek a gondos gazda ötletei. A relikviákkal, szobrocskákkal, zászlókkal, dísztárgyakkal felékesített előtér. A csodálatos agancsok, a kimunkált vaddisznóbő­rök és-fejek a falakon. Az ízléses, emblémás terí­tékek az asztalokon. Nevéhez méltó külsőségek-' kel várja látogatóit a Fehér Szarvas Vadásztanya. Vissza-visszaterók Aki betér ide, az, úgy tűnik, rabjává válik az itteni konyhának, vendéglátásnak. Vissza-visszatérő neves vendégeik: Antal Imre népszerű té­vés, Hofi Géza humorista, Sztankay István és Törőcsik Mari színművészek. Ha Egerben járnak, mindig szerét ejtik, hogy el­jöjjenek. Puskás Öcsi a világért sem hagyná ki, hogy megegye kedvenc vaddisznópörköltjét. Az említettek mellett vendége volt a háznak Göncz Árpád ál­lamfő, az ausztrál, a svéd, az amerikai nagykövet, valamint Lennart Johansson, az UEFA elnöke is. Ám mindez semmiképpen sem tartalmatlansá- got elfedő látszat. Szeptember végén a Chaine des Rotisseurs Magyarországi Gasztronómiai Lovagrend tagjai sorába vette fel az exkluzív eg­ri éttermet. Az ítészek szerint az étkezési kultúra hagyományainak széles körű megismertetésében, a rostonsültek elkészítésében és tálalásában, az udvarias felszolgálásban alkotnak nap mint nap maradandót, elismerésre méltót. A tagok szakmai javaslata nyomán vehette át az erről szóló ok­mányt és a jelvényt Konkoly György tulajdonos - aki 1992-ben maga is elnyerte a világszervezet lo­vagi címét - a szeptember 26-án az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen rendezett ünnepsé­gen. Megyénkben az egyetlen ét­terem, amely ilyen magas el­ismerésben ré­szesült. Az or­szágban is alig néhány van. Hogy mitől különleges ez a vendéglő? Talán attól, hogy itt nem csupán szólam a vendéglátós szlogen: Mindent a kedves ven­dégért, mindig a vendégnek van igaza! A sajátosan pikáns ízű vadmalacleves tejfölösen ide csábítja a legnagyobb ínyen­ceket is. Elálmélkodtató, ahogy az asztaloknál helyet foglalók szeme láttára sütik magasba fellobbanó lángon a vasalt bélszínt. A római edényben készült csülök után a nagyevők is megnyalják a tíz ujjúkat. A lopóból kimért egri és Eger környéki borok is jobban esnek a szom- jazóknak, mint a palackból vagy kancsóból kitöl­töttek. Mindehhez kellemes hangulatot teremt a muzsikus duó sramlizenéje. A főnök ajánlata Aperitifnek: jeges pálinka; Első fogásnak: vadmalacleves tejfölösen (bora: Chardonnay); Másodiknak: hutai szarvasfiié (bora: Egri Bikavér) vagy vasalt bélszín (bora: Cabernet Sauvignon); Desszertnek: flambírozott őszibarack bora: muskotály vagy tramini); Csemegének: Sissi likőr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom