Heves Megyei Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-26 / 226. szám
Stumpf István a kettősségről, a Postabankról, Simicska Lajosról és a gyanú árnyékáról „Nézzük meg, mit csinál Simicska, akkor állítsuk ki a bizonyítványt...” „Kormányzati szerepből sokkal nehezebb kommunikálni ’- Miniszter úr! Önt a Századvég Politikai Iskola hallgatói jól ismerhetik, hiszen korábban, kinevezése előtt, az intézmény élén állt. Most azonban vendégként, az Orbán-kabinet Miniszterelnöki Hivatalát irányító miniszterként érkezett Noszvajra. Meddig tartható a tudomány és a politika e kettőssége?- Úgy érzem, annak ellenére, hogy amennyi feladat megjelent e minisztériumnál - köszönhetően a munkatársaimnak is egészen jól tűrjük a terhelést. Szeretném ugyanakkor megtartani a kapcsolatomat a kutatás és az oktatás világával is; ezért tanítok a jogi karos és a „századvéges hallgatóknak” együtt. Tudom, ez nem lesz egyszerű, de biztos vagyok benne - különösen az elmúlt két év alapján hogy a hallgatóktól jövő vélemények, az általuk képviselt szemlélet nekem is konkrétan hasznosítható tapasztalatokat nyújt a mindennapi döntésekhez. Éppen ezért nagyon bízom benne, hogy e kettősség tartható lesz. Szeretném azt, hogy Magyarországon is politikai bélyeg nélkül lehetne a szakmák és a politika között közlekedni, s az embert a teljesítménye, nem pedig a valamely kormányban vagy pártban vállalt funkciója, esetleg a párthoz való viszonya alapján ítélnék meg. Én hiszek benne, hogy a személyiségnek szerepe van a politikában, s abban is hiszek, hogy ha hitelesnek tud maradni, érthető, amit mond, világos az elkötelezettsége, az értékvilága, amely alapján szerepet vállal a politikában, úgy az emberek bizalma is nő a politika, a politikusok iránt. Ezt elsősorban missziónak tekintem egy olyan világban, ahol az értékek relativizálódtak, ahol a bizalom helyett a bizalmatlanság uralja a hétköznapi kommunikációt.-»A parlamenti választásokkor a Fidesz kifejezetten sikeres PR-munkát folytatott, kiválóan kommunikált a társadalommal. Az utóbbi időben azonban ez megtörni látszik, nem úgy, jönnek át” a dolgok, mint ahogy korábban. Mi lehet ennek az oka?- Valószínűleg kormányzati szerepből sokkal nehezebb kommunikálni, pláne akkor, ha egyes kormányzati döntések súlyosan sértenek bizonyos érdekcsoportokat. Számítani kell rá, hogy az ellenfél vagy az ellenzék ellenáll, s nem egy jövőbeni pozíció elnyeréséről, nem az állampolgárok bizalmának megnyeréséről, hanem konkrét döntések nagyon súlyos következményeiről van szó. Vonatkozik ez a tb-önkormányza- tok felszámolására, a Postabank menedzsmentjének cseréjére, vagy más személycserékre. Ezt nem nagyon nézik jó szemmel azok az érdekcsoportok, amelyek saját embereiket látták volna szívesebben ezeken a helyeken. És hát nyilvánvalóan a kormány is hibázhat, s ezeket a hibákat esetleg nehezebben kommunikálja. Arról már nem is beszélek, hogy alig 60—70 napja kormányzunk, s igen súlyos döntéseket hoztunk meg. Még nagyon az elején járunk, de remélem, hogy ha túljutunk ezen a mostani kritikus szakaszon, akkor az a párbeszéd, amit eltervezett a kormány a társadalom különböző csoportjaival, sokkal nyugod- tabb körülmények között, szisz- tematikusabban, toleránsabb légkörben folytatható lesz.-Előbb említette a tb-ön- kormányzatok, illetve a Postabank ügyét. Igen ám, de míg az e frontokon tett gyors és radikális kormányzati lépéseket általában szimpátiával és megnyugvással fogadta a közvélemény, addig például Simicska Lajos APEH-elnökké történt kinevezése - a reakciókat nézve úgy tűnik - épp ellenkező hatást váltott ki...-Úgy gondolom, hogy valamilyen ok miatt lényegesen nagyobb figyelmet kapott Simicska Lajos kinevezése, mint amilyet valójában érdemelt volna - főleg ahhoz képest, hogy milyen társadalmi pozíciókról és milyen súlyú kérdésekről döntöttünk... Érdekes lenne azt is megvizsgálni, miért vált ennyire fontossá Simicska, s miért azzal az egyetlen kérdéssel találkozunk mindenfelé, hogy miért neveztük ki Simicskát? Konkrét kérdések ugyanakkor sosem merülnek fel vele kapcsolatban. Tett valaki feljelentést Simicska ellen? Talált valaki is jogsértő dolgot ellene? Vagy egyszerűen csupáncsak arról van szó, sikerült köré egy olyan „image-t” varázsolni, hogy már a nyugati lapok is foglalkoznak vele...-Az ominózus, az utóbbi időben oly gyakran emlegetett cégeladási ügyek kapcsán az érintettek azonban hallgatnak, ezzel pedig számos találgatási lehetőségre adnak okot, amelyeket a sajtó hosszasan is taglal. Olyan információk látnak napvilágot sorra, amelyek miatt a gyanú árnyéka vetődik a Fideszre...- A gyanú árnyékát vetítik a Fideszre... A Simicska meg a Gansperger... Sőt most már a Gansperger nem is kérdés, marad a Simicska, de lassan ez is lekerül a napirendről. Majd jönnek olyan kérdések, mint a nyugdíj ügye, jön a költségvetés ügye, s mások. Foglalkozzunk azokkal a kérdésekkel, amelyek valóságosan érintenek társadalmi csoportokat! Akinek a Simicskával problémája van, az tegye meg a szükséges lépéseket, s felejtsük már el a „ ráve- títést”, a „rávetülést”! Az oknyomozói újságírás nyomozzon okot, derítsen fel, jusson el oda, ahová el akar jutni. Új információk alig vannak, egyes sajtóorgánumok három hete ugyanazt sulykolják... Mi is a probléma? A pénzügyminiszter - a miniszterelnök beleegyezésével - ilyen előzmények mellett is kinevezte Simicska Lajost az APEH élére. Nézzük meg, mit csinál Simicska Lajos, majd akkor állítsuk ki a bizonyítványt... Ezenkívül mit kell még megvizsgálnunk? Esetleg van még a kinevezési gyakorlattal más jellegű gond is? Vagy Simicska Lajos kinevezése ab ovo az egész kormányzatot rossz színben tünteti fel..? Öt-hat perce Simicska Lajosról beszélünk, pedig nekem nem ez a dolgom. Ezt az egész ügyet - én most már nem tudom kizárni, hogy egy összehangolt akció keretén belül - folyamatosan ismételgetik különböző lapok, és mindenkinek felteszik újra és újra ugyanazokat a kérdéseket. Ez olyan lenne, mintha én Szekeres olajügyeivel, Máté vállalat-birodalmával vagy Horn Gyulának a Postabank által épített lakásával válaszolnék a kérdésekre, ezeket ismételgetném unos-untalan, s ezeket kérdezném, ha a Hom-kormány teljesítményére lennék kíváncsi. Lehet azt mondani, hogy Simicska kinevezése - aki még valójában el sem kezdhette a munkáját - rossz döntés volt, de a miniszterelnök azt mondta: mindezek mellett megkockáztatja a kinevezést.-A Postabank ügyénél maradva: milyen kormányzati lépésekre lehet számítani a saj- tóportfólió területén, s vannak- e már határidők?- A Postabankban ugyan állami többségű tulajdon van, de van egy választott menedzsmentje és egy igazgatótanácsa is. Ők felelősek azért, hogy felderítsék, hogyan néz ki a bank sajtóportfóliója. Annyi már világosan látszik, hogy egy nagyon bonyolult, rendkívül ösz- szetett tulajdonosi struktúráról van szó. Nagyon ügyesen találták ki, keresztszerződésekkel több mint 52 tulajdonos van itt jelen. Most egyelőre a jogi helyzetet próbáljuk feltárni, hogy egyáltalán kiderüljön: az új vezetésnek milyen mozgástere van a sajtóportfólióhoz tartozó lapokban. A hozzám most eljutott információk szerint például a Kurír naponta egymillió forintjába kerül az adófizető polgároknak. Azt viszont még nem lehet tudni, hogy a Kurír tulajdonosi struktúrájában, a Kurír Rt.-ben benne van még egyáltalán a lap, vagy azt már kivitték belőle valamilyen más helyre... Összegezve: elemi helyzetfelmérő munka folyik, remélem, most már gyorsabban, mint ahogy eddig történt. Ha ezzel elkészültünk, akkor lehet majd eldönteni, mit kell eladni, s mit érdemes megtartani, mit kell privatizálni, s mit kell esetleg bezárni.-Maradjunk még a sajtónál! Mit gondol a kisgazda- párti Pokol Béla elhíresült „vé- lemény-helyreigazítási” indítványáról?- Azt gondolom, hogy ez egy szimptomatikus lenyomata a magyar értelmiség megosztottságának. Pokol Béla javaslata azt mutatja, azért létezik itt egy olyan értelmiségi csoport, amelyiknek tényleg elege van abból, hogy az objektív vélemény formájában ütköztetett nézetek túlságosan nagy dominanciára tesznek szert a sajtóban, s hogy ezekkel nem is lehet vitatkozni, hiszen a fő- szerkesztő maga dönti el, melyik véleménynek ad helyet, s melyiknek nem. Ez disszonanciát, anomáliát jelez, amit szerintem nem lehet jogi eszközökkel kezelni. Ez az újságírói és a politikai kultúra kérdése, és persze valószínűleg generációs kérdés is. Tehát jöjjön egy új generáció, amely fontosnak tartja a tényeknek a véleménytől való elválasztását, s amely hangsúlyt fektet az újságírói felelősségre. Kühne Gábor Igazolvány helyett O lvasom, hogy egy újonnan kifejlesztett holland automata az ügyfél egyetlen szempillantásából ellenőrizni tudja, valóban a bankkártya tulajdonosa áll-e a készülék előtt. Az írisz, a szem szivárványhártyája ugyanis sohasem változik, és az egyénre jellemző. így elegendő a szemről egyetlen fényképet készíteni, s amikor az ügyfél az automata elé járul, s belenéz a kamerába, a számítógép azonnal megállapítja, hogy valóban ő a kártya tulajdonosa. Túlzás nélkül mondhatjuk, a találmány zseniális. A hír hallatán ugyanis rögtön eszembe jutott az irattárcám, amelyben csaknem tíz különböző igazoló okmány lapul, számokkal, jelekkel bizonyítva, hogy azonos vagyok saját magammal. Milyen szép is lenne, ha minden olyan flottul menne, mint Hollandiában, a bankautomata előtt. Minden hivatal rendelkezne egy ilyen szemellenőrző szerkentyűvel. Feleslegessé válnának az ilyen-olyan igazolványok meg kártyák. A szemről készült fotó alapján minden fontos dolgot meg lehetne állapítani. Talán még azt is: kinek hány lyukas foga van, milyen fehérneműt visel az ellenőrzés pillanatában, mikor mond igazat és mikor nem. Ez utóbbi „erénye” miatt azonban feltehetően nem mindenki tapsolna az új módszernek. Példának okáért azok a politikusok, akik - bár közszereplést vállalnak - nem örülnének annak, ha bizonyos papírokon viszontlátják mondjuk az édesanyjuk nevét. Vagy rokonaik, barátaik cégügyleteit. Az ilyen politikusok nem szeretik, ha a veséjükbe látnak. K övetkezésképp annak se örülnének, ha mondjuk az íriszük alapján azonosítanák őket. Mert mint tudjuk: a szem a lélek tükre. (b. k.) Gondolatok sör mellett A z első korsó. Fárasztó nap volt, ennyit megérdemel az ember. Utána persze jöhet a család. Az asszony már biztosan kész a vacsorával. Jó asszony, rendes feleség. Csak ne azt a trampli pongyoláját hordaná állandóan... Persze, az új sokba kerül. Inkább cipőt kéne venni a gyereknek. Úgy nő az ebadta, hogy az ember nem győzi ruhával. Hű, ez gyorsan lecsúszott... A második korsó. Az élet szép is tud lenni. Azért annyira nem, mint az a kis szőke a másik asztalnál... Még a fenekükön a tojáshéj, de már tudják, mitől döglik a légy. Feszül rajtuk a nadrág, festik magukat! Bezzeg a mi időnkben... Az iskola környékére se engedték volna így. Pedig igaz ami igaz, nem rossz. ■■ A harmadik korsó. Az étel megvár. Nem romlik az el olyan gyorsan... Amit a szervezet megkíván, meg kell adni neki. Frázis, de tény. Akkor dumáljon az asszony, ha olyan nehéz napja lesz, mint nekem volt ez a mai. Inkább adjon hálát Istennek, hogy legalább nekem van munkám. Józsikám, még egy ibrikkel! A negyedik korsó. Szerencsére időben megkaptam a fizetést. Holnap teletankolom a kocsit, aztán elugrunk az anyósékhoz. A boszorkány! Majd ő mondja meg nekem, mit hogyan csináljak! Az urát sem volt képes kordában tartani. Meg is látszik a vén korhelyen. Anyám kitaposta volna apám belét, ha az annyit vedelt volna, mint az apósom. Az anyám áldott jó asszony volt. Az ötödik korsó. Nem is olyan rossz a kis szőke... De mit akar mellette az a suhanc? Túl fiatal hozzá. Mit tudják ezek a kis caf- kák, mi a jó nekik! Próbálták már érett férfival? A fenét. Majd én megmutatnám neki, utána szóba se állna mással... Nézd má’, egymás micsodáját markolásszák az asztal alatt! A hatodik korsó. Az élet szép. Kifejezetten. Lehet, hogy holnap elviszem a családot egy jó kis helyre. Megebédelünk, sétálunk. Két ezresből megúszom, ha nem akarnak süteményt is enni. Az úgyis hizlal. így is olyanok, akár a disznó. Örökké a hűtőt nyitogatják. Az a kis szőke viszont határozottan csinos. A hetedik korsó. Itatja magát ez a söröcske. Folyékony kenyér, valóban. Kinek kell még a vacsora is? Zabáljátok meg nyugodtan, apátok jól érzi magát itten. y ózsikám, még egyet, kérlek alássan! Idáig ezerhárom? Na és? Mulatunk vagy nem? Az élet szép. Ha néha akadnak problémák is, legfeljebb azért, hogy megoldja az ember. Tari Ottó HÍR(TELEN)KÉK... Az MSZP-nek úgy kell megújulnia - mondta Kiss Péter ügyvezető alelnök -, hogy úgynevezett váltópárt legyen belőle. Magyarán: egyszer fenn, egyszer lenn... * Zwack Péter - aki az előző parlamenti ciklusban független képviselő volt - a minap felvételét kérte a Szabad Demokraták Szövetségébe. Unikum ez a lépés... * A Clinton-ügy főszereplője, Monica Lewinsky kisasszony - mint hírlik róla - nem kímélte a száját. Ha a betevőfalatról van szó... * A közeljövőben privatizálják a jelenleg még állami tulajdonban lévő Magyar Postát. Galambászok előnyben... * Bugyijába rejtette az állítólag talált mobiltelefont Pécs egyik sörözőjében egy 46 éves nő, aki úgy bukott le, hogy a lába között megcsörrent a tulajdonosa által keresett készülék. Csak úgy, szőrmentén... (szilvás)
