Heves Megyei Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-25 / 147. szám

6. oldal Kamarai Elet 1998. június 25., csütörtök HEVES MEGYEI ÁJÉKOZTATÓ 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf. 131 Telefon: (36) 429-890, 429-891 - Telefax: (36) 429-890 Elnökségi ülés a kézműves kamaránál Herman István elnök kalauzolta a vendégeket a korszerű műhelyben FOTÓ: PILISY ELEMÉR Német vendégek a kézműves kamaránál A Heves Megyei Kézműves Kamara elnöksége 1998. jú­lius 30-án tartja soros elnök­ségi ülését. A napirenden többek között az alábbi témák szerepelnek: -Tájékoztató az osztályok működéséről, a különböző szakosztályok 'létrehozásáról.-A képzés, mestervizsgáz­tatás, műhelyellenőrzés hely­zete, tapasztalatai. Üzleti ajánlatok 824 2999 Osztrák cég köny- nyűfémből épített körcsar­nokok tervezését és Magyar- országon vagy Ausztriában történő felállítását vállaló partnert keres. 824 3008 Szántott virágot és illóolajat vásárolna hong­kongi cég. 824 3015 Ipari célra keres­nek Mexikóból textilmaradé­kot, hulladékot tisztításra és újrafeldolgozásra. Vennének továbbá tiszta pamut ing­anyagot, lepedőt, asztalne­műt (abrosz és szalvéta), tö­rülközőt. 824 3016 Német cég Ma­gyarországról vásárol rakla­pokat, és a fuvarozás lebo­nyolításához szállítmányo­zót keres, aki hetente kétszer Németországba menne. 824 3020 Lovaglófelszere­lést importálna olasz cég. 824 3026 Tartalék alkatré­szeket és részegységeket vennének utánfutókhoz és teherautókhoz Törökország­ból. A legfrissebb üzleti aján­latok faxinformációs rend­szerünkről lekérhetők a 414- 414-es telefonszámon. Üz­leti ajánlatok már az Interne­ten is. További információ kedden és csütörtökön 14-18 óráig a Heves Megyei Vál­lalkozói Központnál: 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Telefon: 06-36-410-724, fax: 06-36- 413-265. Helyesen A június 18-án megjelent tá­jékoztatónkban két elírás is történt. A képen látható fia­tal szakember neve helyesen őzse Ákos. Július 1-jén és 2- án kéményseprő és tüzelés- technikai karbantartó mes­tervizsgára kerül sor. A hi­báért elnézést kérünk. Cseh István elnök és Molnár Zoltánná ügyvezető igazgató kíséretében az egri karosszéria­lakatos-képző központba láto­gatott Dr. Leittersdorf, a Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium közép- és kelet­európai országokkal foglalkozó osztályának vezetője. A vendégeket Herman Ist­ván, a Heves Megyei Kézmű­ves Kamara elnöke és Pálfy Ist­ván képzési igazgató fogadta, tájékoztatta a képzési központ helyzetéről. A megbeszélésen részt vet­tek a delegáció tagjai, az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság és a német nagykövet­ség munkatársai is. Zele Imre tanműhelyvezető tájékoztatta a jelenlévőket a műhely működéséről, szólt a fejlesztési elképzelésekről, se­gítséget kért a felszereltség fo­lyamatos fejlesztéséhez. Tó'gyi Gábor tanműhelyvezető az is­kola autószerelő műhelyét mu­tatta be, és szólt a két oktatási bázis együttműködéséről is. Az „egyablakos” rendszerről A Heves Megyei Hírlap hasábjain több alkalom­mal is olvashatták az érintettek a címben szereplő kifejezést. A vállalkozókat, elsősorban a vállal­kozást kezdőket bizonyára sokoldalúan érinti majd a július 1-jén életbe lépő' rendszer. Remé­nyeink szerint pozitívan. Az egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött te­vékenységet végzők ugyanis ezen időponttól - az eddigi gyakorlattól eltérően - a gazdasági kama­rákhoz kell, hogy benyújtsák kérelmüket. A társaságok a cégbejegyzéskor a cégbíróság­tól, az egyéni vállalkozók a kérelem beadásakor a gazdasági kamaráktól kapják meg az adószámot. Ezzel együtt kapják meg a társadalombiztosítási és statisztikai jelzőszámot is. Megváltozik az el­járás sorrendje a változás bejelentésekor is. A bejelentkezési kötelezettséget az egyéni vál­lalkozási tevékenységet végzők a székhely sze­rint illetékes területi gazdasági kamaránál a vál­lalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával teljesítik. A vállalkozásoknak továbbra is lesz az APEH felé bizonyos adatbejelentési kötelezettségük, és azt a kamarai bejelentkezést követő 15 napon be­lül kell megtenniük. A bejelentési kötelezettség teljesítésére szol­gáló nyomtatvány bejelentkezéskor lesz kapható a kamaráknál és kérhető az APEH ügyfélszolgá­latainál is. A Heves Megyei Kézműves Kamara ügyfél- szolgálati irodái az alábbi címeken működnek. Eger, Hadnagy u. 6. Telefon: 36/429-890, Fax: 429-891. Gyöngyös, Orczy tér 3. Tel.: 37/311-794. Hat\>an, Kossuth tér 2. Tel.: 37/342-258. Heves, Erzsébet tér 3. Tel.: 36/346-266. A kézműves kamara szolgáltatásai- Közigazgatási feladatok. A gazdasággal össze­függő államigazgatási feladatok ellátása.- A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése.- Panaszügyek. A kamara etikai bizottsága a fo­gyasztókat károsító tagot az etikai szabályzat sze­rint figyelmezteti, illetve elmarasztalja a gazdál­kodók széles körének jó hírét veszélyeztető vál­lalkozókat.- Kezdő' vállalkozóknak speciális tanfolyamok a vállalkozás megkezdéséhez, jogi, számviteli, ügyviteli tudnivalókról, hitelekről stb.-Szakképzés, továbbképzés, mestervizsga téma­körökben szervezés, felügyelet.-Munka-, tűzvédelmi tanfolyam és vizsga szer­vezése.- Vásárokon, kiállításokon részvételi lehetőség biztosítása, szervezése, bonyolítás, partnerkere­sés, közvetítés.- Tanácsadás: gazdasági, számviteli, jogi.- Cégregisztráció: egyéni és társas vállalkozások nyilvántartása, hatósági engedélyhez kötött tevé­kenységek felügyelete. Kamarai osztályok Az élelmiszeripari osztály vezetése ismert szakemberekből áll. Te­vékenységükkel elsősorban a pék-cukrász és a konzervipar terüle­tén dolgozó kézműves kamarai tagok munkáját segítik. Elnök: Kis Erika (cukrász). Elnökségi tagok: Szalay Zsolt (cuk­rász), Maticska János (pék), Szabó Balázs (üzemvezető, sütőipar), dr. Pető Béla (halfeldolgozás, konzervgyártás), Vaszily József (cukrász). Tanácskoznak az alelnökök. Június 25-én, délelőtt 10 órakor a Kézműves Kamara tanácstermében az Agriä Vásárral kapcsolatos feladatok megbeszélésére kerül sor. Bizonytalan sertéspiac Az elmúlt hetek jelentős árcsök­kenése, valamint a felvásárlók romló fizetési kondíciói hatására bizonytalanná vált a hazai sertés­piac - állítják a Földművelésügyi Minisztérium szakértői a leg­utóbbi területi tapasztalatokra alapozva. A leadásra kerülő hízóállatokat általában a jelenleginél magasabb áron vásárolt malacokból állítot­ták elő. Ezt figyelembe véve az élő sertések ára mélyen az önkölt­ség alatt van. A feldolgozók jelenleg a nagy­üzemi sertésekért 220-250 forin­tot, a kisüzemben tartott sertése­kért pedig 170-220 forintot fizet­nek kilogrammonként. Az önkölt­ség a szakértők számítása szerint 260-280 forint kilogrammonként. Az áresés a szabadpiaci keres­letre is hatott, nemcsak a hízó-, hanem a malacárak is csökkenni kezdtek. Ez utóbbinál a mérséklő­dés az elmúlt hetekben a száz fo­rintot is elérte kilogrammonként. Vannak viszont olyan megyék, ahol a malacár nem csökkent, és kereslet is van az állatok iránt. A szakemberek azt valószínűsítik, hogy ezekben a térségekben az alacsony szemestermény-ár miatt vásárolják a malacokat hizlalásra. Kötelező földrajzi árujelzők Termékekre, élelmiszerekre A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői­nek oltalmára vonatkozó részle­tes szabályokat tartalmaz a 87/1998. (V. 6.) kormányrende­let. Ennek értelmében az áru­jelző lajstromozásra irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a föld­rajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mel­lékleteket, továbbá a termék- leírást. Ez utóbbiban kötelezően fel kell tüntetni a termék, illetve a föld­rajzi árujelző megnevezését, a termék részletes bemutatását (az előállításhoz szükséges nyers­anyagokat, a termék főbb fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonsá­gait), valamint előállítási módjá­nak és a hagyományos helyi mód­szereknek az ismertetését. Emellett a termékleírásban meg kell határozni azt a földrajzi terüle­tet, amelyről az árujelzőt használó termék származik (boroknál a ter­mőhelyet, élelmiszerekhez ha­gyományosan használt földrajzi neveknél pedig a tenyésztési terü­letet), s részletesen ismertetni kell a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsola­tot. A termékleírásnak tartalmaz­nia kell a földrajzi árujelzőnek a terméken való feltüntetésével kap­csolatos előírásokat is. A földrajzi árujelző lajstromo­zását követően - a borok kivételé­vel - a Magyar Elelmiszerkönyv tartalmazza a termékleírást, az áru­jelző lajstromozást, illetve az olta­lom megszűnését pedig a Földmű­velésügyi Minisztérium hivatalos lapjában is hirdetik. A termék oltalmával kapcsola­tos lajstromozási eljárásban, il­letve a termékleírás módosulása esetén a földművelésügyi tárca el­lenőrzi, hogy azok a termékek, amelyeken az adott földrajzi áru­jelzőt használják, megfelelnek-e a termékleírásban foglalt követel­ményeknek. A lajstromozást követően a bo­rokkal kapcsolatban az Országos Borminősítő Intézet, egyéb termé­keknél pedig a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomások, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok el­lenőrzik, hogy az oltalomban ré­szesült árujelzők használata során betartják-e a termékleírásban fog­lalt követelményeket. Legkésőbb 1999. május 21-ig termékleírást kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz azokra az eredetmegjelölésekre is, amelyeket a megjelölések oltalmá­ról és a nemzetközi lajstromozás­ról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajst­romba jegyeztek be. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Osztozik a gabonatermelők gondjaiban Szép vidék megyénk alföldi részén a Tisza-tó vidéke. Ott tevé­kenykedik Poroszló, Újlőrincfalva és Sarud gazdajegyzőjeként Prisztás Imre. A táj szülöttje, így jól ismeri azt a vidéket.- Gyöngyösön, az egykori mezőgazdasági technikumban érettségiztem - meséli -, majd levelező tagozaton agrármérnöki diplomát szereztem Debrecen­ben. A gyakornoki időszakot Po­roszlón, a helyi szövetkezetben töltöttem, ahol később állatte­nyésztő, majd törzsállatte­nyésztő lettem. Utána Tepélyen, a volt Füzesabonyi Állami Gaz­daságban, azután az egerszalóki és a bátori szövetkezetben dol­goztam. Miután ez a tsz 1991- ben megszűnt, vállalkozó lettem. Úgy pályáztam előbb falugaz­dásznak, majd gazdajegyzőnek, amelyet elnyertem.- Az ön munkája nagy terüle­tet érint.-Valóban, hiszen a három község határa legalább 13 ezer hektár. Bár a családommal Egerbe költöztünk, de Poroszlón is van lakásom, s ott töltöm a napjaimat. Onnan járok a három községbe a gazdákhoz.-Június közepéig 18 millió forint támogatást írtam alá az it­teni szövetkezeteknek és a vál­lalkozóknak. Ezek főleg a gáz­olajra, a földhasznosítási, illetve a földbérleti támogatásra szól­tak. Tavaly a három községben 1260 őstermelői igazolványt ad­tam ki. Az idén eddig ennek a felét hosszabbították meg.-Milyen gondokkal küzdenek a gazdák?-Ebben a térségben elsősor­ban gabonát termelnek. A jelen­legi kilátások szerint 12—13 ezer tonnának nincs piaca. A kister­melőknek sajnos tárolójuk sincs, ahol elhelyezzék a terményt. Ez komoly gondot okoz. Sajnos, a tavalyi búzából is van még 500 tonna, amit nem sikerült értéke­síteniük. Erre mielőbbi megol­dást kell találni, mert tavaly egy hektár búza művelési költsége meghaladta a 70 ezer forintot. Idén pedig ez még több lehet. Sújtotta a térséget a tavaszi eső­zések nyomán bekövetkezett belvíz is. A jelenlegi törvény szerint egyetlen kárt sem lehetett bejelenteni, noha jelenleg is vannak olyan részek a határban, amiket víz borít. Akinek viszont nincs biztosítása, nem is tarthat rá igényt. A három községben 150-200 hektárt érintett a bel­vízkár.- Hogyan segíti a gazdákat?- Igyekszem átadni nekik a több évtizedes szakmai tapaszta­latomat. Bár sok az adminisztrá­ció, mégis szívesen teszem, mert bizalommal jönnek hozzám. A családomban a két lányom ér­deklődése eltér az én szakmám­tól, de bízok abban, hogy majd az unokáim közül lesz, aki foly­tatja, amit én elkezdtem. (mentusz) Mezőgazdasági és kerti kisgépek Nem ismerik a jótállás szabályait Nincsenek tisztában a kereske­dők a mezőgazdasági és kerti kisgépek forgalmazásához kö­tődő jogszabályi előírásokkal - állapították meg a fogyasztóvé­dők legutóbbi vizsgálatuk során. A fogyasztóvédők tíz megyében, 217 boltban tartottak vizsgála­tot. Az elektromos és benzin­üzemű mezőgazdasági és kerti kisgépek forgalombahozataláról készült összefoglaló jelentés szerint a kereskedők nem isme­rik az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási je­gyére vonatkozó tartalmi köve­telményeket, a villamossági termékek biztonságát szavatoló dokumentumokat és a minőség tanúsítására vonatkozó előíráso­kat. A kereskedők 32 esetben nem tudták bemutatni a villamos biz­tonságtechnikai vizsgálat elvég­zéséről szóló tanúsítványt, és 73 esetben hiányzott a kötelező mi­nőségvizsgálatot igazoló szakvé­lemény. Az ezekkel a dokumen­tumokkal nem rendelkező ter­mékek forgalmazását a fogyasz­tóvédők megtiltották, illetve fel­tételhez kötötték. A felügyelők megállapították, hogy 380 termékhez hiányos tar­talmú jótállási jegyet adtak. Egyik tipikus hiba volt, hogy a jótállási jegyen nem tüntették fel a termék fődarabjait. Ez hátrá­nyos a fogyasztóra, mert a főda­rab cseréjekor a jótállási idő a termék ezen részére újra kezdő­dik. Honosított tavaszi zabfajták Bőtermő és jó alkalmazko­dóképességű, magas beltar- talmi értékű tavaszi zabfaj­tákat honosítottak meg a Magyar Tudományos Aka­démia Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézeté­nek szakemberei. A lengyel származású Kwant és Komes fajták a közelmúltban kap­ták meg az állami elisme­rést. Vetőmag-szaporításu­kat megkezdték, s a Kwant fajta magjából jövő tavasz- szal már ki is tudják elégí­teni az igényeket. Martonvásáron 1992-ben indították el a zabkutatási programot. Célja olyan, jó termőképességű, magas bel- tartalmi értékű, s lehetőleg növényvédő szerek alkal­mazása nélkül is biztonsá­gosan termeszthető fajták meghonosítása, amelyek egyaránt alkalmasak humán fogyasztásra és állati takar­mányozásra. A zab ugyanis különösen a tenyész- és a fiatal állatok fejlődéséhez szükséges tápanyagokat tar­talmaz, s jól hasznosítható táplálék az ember számára is. Nagy mennyiségben ta­lálhatók ugyanis benne a szervezet felépítéséhez nél­külözhetetlen aminosavak, dietikus rosttartalmánál fogva pedig jelentősen csökkenti a vér koleszterin­szintjét és kedvező hatással van a vércukorszint alakulá­sára is. A két meghonosított fajtától a zabtermesztés fel­lendülését várják, mivel az utóbbi évtizedekben negye­dére zsugorodott a takar­mánynövény termőterülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom