Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-22 / 119. szám

12. oldal PR - Mozaik 1998. május 22., péntek Csak a családok felelősségvállalásával elképzelhető Program az adósságrendezésre Adósnak lenni rossz dolog. Az embert kellemetlen érzések fogják el, ha tartozik. Főleg azért, mert eleve nehéz manapság a többségnek megélni, hát még ha törleszteni is kell. Ezért aztán könnyen átléphető az a lélektani határ, amikor becsületes családok is notórius nemfizetőkké válhatnak. A szolgáltatóknak kevés eszköz van a kezükben arra, hogy behajtsák követelései­ket. Különösen a nagy lakótelepen ellátó rendszerek - így az Északi lakótelepéi is - alkalmasak arra, hogy a szükségből, esetleg hanyagságból nagy adósságot felhalmozók kibújjanak kötele­zettségeik alól. Ezzel pedig működésképte­lenné tehetik a szolgáltatókat úgy, hogy megakadályozhatják karbantartásaikat, fejlesztései­ket, s végső soron tönkre is mehetnek pénz híján. A követ­kezményekbe pedig rossz be­legondolni: néhányszor már adósokat és pontosan fizetőket egyaránt sújtott például a víz­korlátozás. A szolgáltatók szo­rult helyzetbe kerülése miatt fenyegető veszély, hogy az el­látás akadozhat más területen is. Minderről Várkonyi György, az EV AT Rt. ügyvezető igaz­gatója tájékoztat bennünket. S mivel az „adósságcsapda” az-ő cégét - a város vagyonkezelő szervezetét - jelentős mérték­ben sújtja, szeretné, ha megol­dást lehetne találni. Annál is inkább, mert a városi önkor­mányzat képviselője, így ösz- szefüggéseiben igyekszik látni a problémát. Mint elmondja, az EV AT Rt. nyilvántartása sze­rint náluk több mint 220 mil­liós adósság halmozódott fel. Ebből a legnagyobb tétel az önkormányzati lakások lak­bérhátraléka, amely 113 mil­liós összeg. A társasházakban a lakók 22 milliónyi közös költ­séggel tartoznak, s a távfűtésért meg 65 milliót nem fizettek be. Lassan lehetetlen helyzet alakul ki, mert a többi szolgáltatónak sem áll jobban a szénája, ösz­szességében a vízmű, az ÉMÁSZ, a Tigáz, a Tűzkév és a városgazdálkodás becsült kinnlévősége eléri a 600 mil­liót is. A legnehezebb az Északi la­kótelep kérdése, ahol a legtöbb önkormányzati kezelésű lakás található. Egerben mindig na­gyon sok magántulajdonú ott­hon volt, a 23 ezer lakásból a rendszerváltás előtt is csupán 5 ezer volt tanácsi kezelésű. A lakástörvények végrehajtása során ennek többségét is elad­ták. Mindössze 1094 maradt önkormányzati tulajdonú, la­kóik mégis jelentős adósságot halmoztak fel, mivel akik te­hették, megvásárolták otthona­ikat, főleg a nehezebb helyzet­ben lévők nem vállalkoztak rá. Hozzá kell tenni, hogy ide tar­tozik még a garzonház 192, il­letve a nyugdíjasház 88 lakása, amelyekkel szociálpolitikai cé­lokat valósítanak meg. De nemcsak az önkormány­zati lakásokban élőknek van­nak elmaradásaik, hanem az úgynevezett OTP-s lakásokban lakóknak is. Ebben az előző számban az nincs is benne, hogy milyen pénzintézeti adós­ságok halmozódtak' fel. A most kialakult helyzetet úgy jellemzi Várkonyi György, hogy a lakhatási költségek el­érték már az európai szintet, de a családok bevételei közel sem tartanak ott. Ezért sokan nem tudtak megkapaszkodni, fizet­nivalójuk bőven lépést tart az inflációval, de fizetésük és be­vételük nem. Valamit tehát tenni kell azért, hogy a családokat segít­sék, személyre szabottan, meg­felelő módon támogassák ah­hoz, hogy kilépjenek ebből az ördögi körből. Tisztában kell azzal lenni, hogy nagyon kü­lönböző élethelyzetek alakul­tak ki, ezekhez képest kell megtalálni a megoldást. Négy alapvető kategóriába lehet so­rolni a nem fizetőket. Az el­sőbe azok tartoznak, akiknek megfelelő a jövedelmük, de nemtörődöm, felelőtlen módon nem fizetnek. A második kate­góriába azokat lehet sorolni, akik háztartás-gazdálkodási gondokkal küzdenek, szemé­lyes vagy külső okokból. A harmadik kategória az átme­neti krízishelyzetben lévőké, akik munkanélküliség vagy be­tegség miatt kerültek zavarba. Végül a negyedik csoportba az ellehetetlenült családok tartoz­nak, akiknek a lába alól vég­képp kicsúszott a talaj. Nos, a színkép körülbelül így néz ki, az EVAT Rt. ta­pasztalt munkatársai főleg ilyen élethelyzetekkel talál­koznak nap mint nap. Mint Várkonyi György leszögezi: csak a konkrét helyzetre kiala­Várkonyi György szerint gyorsan kell cselekedni kított megoldások léteznek, amelyekben a család maga is felelősséget vállal, tevékeny részt vesz gondjai kezelésében. Mivel ez országos probléma, politikai akarat is szükséges a megoldáshoz. Központi törek­vések is léteznek, amelyekről most adott hírt a Magyar Köz­löny. Áttanulmányozásuk, elemzésük után lehet cselek­vési programot kialakítani. Egy biztos: valamennyi meg­oldási javaslat az összes részt­vevő fél felelősségvállalására épít: a kormányzati pénzzel önkormányzati összeghez, s családi kötelezettségvállalá­sokhoz kapcsolódnak.- A folyamatban résztvevők egymásra vannak utalva - hangsúlyozza Várkonyi György -, mert ha például mi nem tudjuk kifizetni a gáz­számlát, sehol sem lesz fűtés. Minden nagy rendszer az em­berek együttműködésére épít, de ha valaki nem hajlandó erre, vagy nem képes rá, akkor min­den felborulhat. Jelenleg már ennek közelébe kerültünk. Már van olyan lehetőség, hogy az adósság fejében jelzálogot ves­sünk ki a lakásra, de mit érünk el vele? Ha az önkormányzat felmondja a bérleményt vagy elárverezik a lakást, egy haj­léktalan családról kell gondos­kodni.-A hathatós beavatkozás­hoz konkrétan ismemi kellene a családok helyzetét, amihez hozzátartozik az együtt élők száma, összjövedelmük, szociá­lis juttatásaik, s más, lényeges mutatójuk. Ezek alapján lehel kialakítani egy szociális, pénz­ügyi és kommunikációs straté­giát. Sajnos azonban gondban vagyunk, mert az adatbázisa­ink az adatvédelmi törvény szerint nem egyesíthetők, s akadnak olyan adatok, ame­lyek nem hozzáférhetők. Úgy tűnik, jelenleg a törvény in­kább a szabálytalant, a nem fi­zetőt védi, mint a törvénytisz­telő polgárt. Ha látja is a nehézségeket beszélgetőtársunk, nem adja fel a küzdelmet a helyzet jobbra fordításáért. Ha a szoci­ális helyzet felmérésében aka­dályok is mutatkoznak, a pénz­ügyi stratégia már formálódik. A közüzemi cégek közös ér­deke egy jól működő támoga­tási rendszer kiépítése. Alapve­tőnek tartják a szegényekkel való szolidaritást, helyzetük kezelését. Fontos, hogy befek­tetőket is vonjanak be, hogy kialakulhasson egy mobil la­káspiac, többféle lakás kínála­tával - a családok teherbíró képessége szerint. Rendkívül fontos a megfe­lelő kommunikáció kialakítása, mivel a személyek és családok önállóságát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az egész program csak az érintet­tek tevékeny részvételével és teljes felelősségvállalásával valósítható meg. Az első lépések megkezdőd­tek a családsegítő intézet, a munkaügyi központ és az ön- kormányzat szociális irodájá­nak részvételével. A törvényes lehetőségek számbavételével igyekeznek egyedi megoldá­sokat találni, mert van, ahol munkahelyet kell keresni, más­hol lakáscserét kell javasolni, a harmadik helyen háztartás-ve­zetési tanácsot kell adni, és így tovább. A két világháború kö­zött jól működött, országosan is elismertséget szerzett az Egri Norma, amely személyre szabottan kezelte a szociális problémákat. A hagyományok is segíthetnek a gondok orvos­lásában - szögezi le Várkonyi György. Végezetül arról beszél, hogy meg kell találni a megfelelő formát ehhez a nagy vállalko­záshoz, a helyi „adósság- csapda” felszámolásához. Va­lószínűleg a közhasznú társa­ság lesz erre alkalmas, amely­hez megfelelő pénzügyi háttér kell. Mindenesetre gyorsan kell cselekedni, mivel egyre többen lépik át azt a lélektani határt, amikor már úgy érzik: nincs visszaút, nem tudják megakadályozni adósságuk növekedését. (PR) ’ALLAM1 PRIVATIZÁCIÓS ÉS VACYONKEZELŐ RT. ótlási jegy-tulajdonosok, fig A kárpótlás intézménye és a privatizáció Magyarországon sajátosan összefonódó fogalmak. Az 1991-ben meghirde­tett kárpótlás során részlegesen kárpótolt személyek igé­nyeik benyújtása, majd azok elbírálása után sajátos érték­papírokat, úgynevezett kárpótlási jegyeket kaptak. A kárpótlási törvények alapján benyújtott kérelmek alap­ján a Kárpótlási Hivatal közel 1,8 millió határozatot hozott meg, amelynek keretében 1997. végéig mintegy 138 mil­liárd forint összcímlet értékű kárpótlási jegy kibocsátásról kapták meg az érdekeltek a határozatot. A kárpótlási jegyek szereplésének utolsó öt éve alatt is bebi­zonyosodott, hogy a felhasználási lehetőségek közül a leg­előnyösebb megoldás az állami tulajdonú társaságok pri­vatizációjában történő részvétel. A privatizációs tranzak­ciók során az elmúlt év végéig 123 milliárd forint címletér­tékben használtak fel kárpótlási jegyet a befektetők. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény követelményének meg­felelően folyamatos, kiszámítható kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben, melynek eredményét legszembetűnőbben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyam mozgása szemlélteti. Ajegyek árfolyama 1995. évi mini­mum szintjüket követően folyamatosan, szinte töretlenül emelkedett, 1998. márciusára elérve az eddig még nem ta­pasztalt 100 %-os árszintet. A kárpótlási jegyek negyedéves tó'zsdei átlagárának alakulása (1995-1998.) 1997. 1997 1997. 1998. A tömeges privatizáció lezárásával egyidejűleg a kárpótlási folyamat befejezésére is sort kell keríteni. A kárpótlás lezárása, az alanyi kárpótoltak korszerű befek­tetési formához való juttatása, a forgalomban lévő és a még kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek rövid idő alatt történő tömeges és lehetőség szerint teljes bevonása spe­ciális konstrukció kidolgozását igényelte. Az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot 1998. évben az előző évektől eltérően, közvetett módon, befektetési alapokon keresztül megvalósuló cserével biztosítja. A befektetési alapok a kisbefektetők részére alacsony költségek mellett, lekötés kényszere nélkül biztosítanak le­hetőségeikhez, megtakarítási céljaikhoz igazodó biz­tonságos, de emellett magas hozamot biztosító befekteté­seket. A garanciarendszer, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat is, úgy védi a befektetők érde­keit, hogy ugyanakkor nem akadályozza az alapkezelőnek a befektetők érdekében a minél nagyobb hozam eléréséért folytatott tevékenységét és ezzel megteremti az összhan­got a befektetők biztonsága és a befektetésekkel együtt járó szükségszerű kockázat között. Az ÁPV Rt. létrehozta a 100 %-ban tulajdonát képező (tehát áttételesen állami) Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.-t. Ezen részvénytársaság a kárpótlási kínálat rugalmas biz­tosítása érdekében két befektetési alapot hoz létre. Az egyik egy nyíltvégű alap, kizárólag az alanyi kárpótoltak részére kialakított konstrukció. Akárpótolt az 1000 Ft címletértékű kárpótlási jegyéért 1742 Ft értékű befektetési jegyet kap. Eldöntheti, hogy ezt azonnal készpénzre váltja (azaz eladja), vagy megtartja a befektetési jegyet, ami ezek után az állampapírok hozamának megfelelően, megbízható módon kamatozik. Az alap tőkéjét döntő részben állam­papírokba fekteti, így maximális biztonságot nyújt a be­fektetők részére. A másik alap egy zárt végű, vegyes értékpapír-alap, ami elsősorban a nem alanyi jogon járó kárpótlási jegy- tulajdonosok és az intézményi befektetők számára ki­alakított konstrukció. Ebben az esetben az átváltási arányt a mindenkori tőzsdei árfolyam szerint kalkulálják. Az alap tőkéjének nagy részét itt is állampapírokban tartja, azon­ban a magasabb hozam érdekében, befektetési poli­tikájában meghatározott módon, részvényekbe is fek­tethet. A nyíltvégű alap mérete legalább 4 milliárd forint, a kárpótlási jegyek - befektetési jegyek cserearánya 1.742 Ft, míg a zártvégű alap méretét és az itt alkalmazott csere­arányt az ÁPV Rt. Igazgatósága közvetlenül a cserét meg­előző időpontban határozza meg. Az alapok létrejöttét követően a kárpótlási jegyek cseréje 1998. augusztusában elkezdődhet. A pontos időpontot a sajtóból tudhatják meg. Az év során így a kárpótlási jegy-tulajdonosok nem csak egyszerű résztulajdonhoz, hanem korszerű befektetési formához juthatnak, a kárpótlási folyamat lezárása érzékelhető közelségbe kerül. A befektetési alapok kisbefektetők számára nyújtott előnyei:- biztonság, hozam, azonnali hozzáférhetőség- törvényben előírt befektetési szabályok a biztonság érdekében- folyamatos állami felügyelet- az alapok eszközértékének nyilvánossága- korszerű, professzionális, kockázatmentes befektetési forma- lekötés kényszere nélkül kamatozó megtakarítás- gyors, egyszerű ügyintézés az ország egész területén- alacsony költségek- választás a saját megtakarítási célok között, a lehetőségekhez igazodó, rugalmas befektetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom