Heves Megyei Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-22 / 119. szám
12. oldal PR - Mozaik 1998. május 22., péntek Csak a családok felelősségvállalásával elképzelhető Program az adósságrendezésre Adósnak lenni rossz dolog. Az embert kellemetlen érzések fogják el, ha tartozik. Főleg azért, mert eleve nehéz manapság a többségnek megélni, hát még ha törleszteni is kell. Ezért aztán könnyen átléphető az a lélektani határ, amikor becsületes családok is notórius nemfizetőkké válhatnak. A szolgáltatóknak kevés eszköz van a kezükben arra, hogy behajtsák követeléseiket. Különösen a nagy lakótelepen ellátó rendszerek - így az Északi lakótelepéi is - alkalmasak arra, hogy a szükségből, esetleg hanyagságból nagy adósságot felhalmozók kibújjanak kötelezettségeik alól. Ezzel pedig működésképtelenné tehetik a szolgáltatókat úgy, hogy megakadályozhatják karbantartásaikat, fejlesztéseiket, s végső soron tönkre is mehetnek pénz híján. A következményekbe pedig rossz belegondolni: néhányszor már adósokat és pontosan fizetőket egyaránt sújtott például a vízkorlátozás. A szolgáltatók szorult helyzetbe kerülése miatt fenyegető veszély, hogy az ellátás akadozhat más területen is. Minderről Várkonyi György, az EV AT Rt. ügyvezető igazgatója tájékoztat bennünket. S mivel az „adósságcsapda” az-ő cégét - a város vagyonkezelő szervezetét - jelentős mértékben sújtja, szeretné, ha megoldást lehetne találni. Annál is inkább, mert a városi önkormányzat képviselője, így ösz- szefüggéseiben igyekszik látni a problémát. Mint elmondja, az EV AT Rt. nyilvántartása szerint náluk több mint 220 milliós adósság halmozódott fel. Ebből a legnagyobb tétel az önkormányzati lakások lakbérhátraléka, amely 113 milliós összeg. A társasházakban a lakók 22 milliónyi közös költséggel tartoznak, s a távfűtésért meg 65 milliót nem fizettek be. Lassan lehetetlen helyzet alakul ki, mert a többi szolgáltatónak sem áll jobban a szénája, öszszességében a vízmű, az ÉMÁSZ, a Tigáz, a Tűzkév és a városgazdálkodás becsült kinnlévősége eléri a 600 milliót is. A legnehezebb az Északi lakótelep kérdése, ahol a legtöbb önkormányzati kezelésű lakás található. Egerben mindig nagyon sok magántulajdonú otthon volt, a 23 ezer lakásból a rendszerváltás előtt is csupán 5 ezer volt tanácsi kezelésű. A lakástörvények végrehajtása során ennek többségét is eladták. Mindössze 1094 maradt önkormányzati tulajdonú, lakóik mégis jelentős adósságot halmoztak fel, mivel akik tehették, megvásárolták otthonaikat, főleg a nehezebb helyzetben lévők nem vállalkoztak rá. Hozzá kell tenni, hogy ide tartozik még a garzonház 192, illetve a nyugdíjasház 88 lakása, amelyekkel szociálpolitikai célokat valósítanak meg. De nemcsak az önkormányzati lakásokban élőknek vannak elmaradásaik, hanem az úgynevezett OTP-s lakásokban lakóknak is. Ebben az előző számban az nincs is benne, hogy milyen pénzintézeti adósságok halmozódtak' fel. A most kialakult helyzetet úgy jellemzi Várkonyi György, hogy a lakhatási költségek elérték már az európai szintet, de a családok bevételei közel sem tartanak ott. Ezért sokan nem tudtak megkapaszkodni, fizetnivalójuk bőven lépést tart az inflációval, de fizetésük és bevételük nem. Valamit tehát tenni kell azért, hogy a családokat segítsék, személyre szabottan, megfelelő módon támogassák ahhoz, hogy kilépjenek ebből az ördögi körből. Tisztában kell azzal lenni, hogy nagyon különböző élethelyzetek alakultak ki, ezekhez képest kell megtalálni a megoldást. Négy alapvető kategóriába lehet sorolni a nem fizetőket. Az elsőbe azok tartoznak, akiknek megfelelő a jövedelmük, de nemtörődöm, felelőtlen módon nem fizetnek. A második kategóriába azokat lehet sorolni, akik háztartás-gazdálkodási gondokkal küzdenek, személyes vagy külső okokból. A harmadik kategória az átmeneti krízishelyzetben lévőké, akik munkanélküliség vagy betegség miatt kerültek zavarba. Végül a negyedik csoportba az ellehetetlenült családok tartoznak, akiknek a lába alól végképp kicsúszott a talaj. Nos, a színkép körülbelül így néz ki, az EVAT Rt. tapasztalt munkatársai főleg ilyen élethelyzetekkel találkoznak nap mint nap. Mint Várkonyi György leszögezi: csak a konkrét helyzetre kialaVárkonyi György szerint gyorsan kell cselekedni kított megoldások léteznek, amelyekben a család maga is felelősséget vállal, tevékeny részt vesz gondjai kezelésében. Mivel ez országos probléma, politikai akarat is szükséges a megoldáshoz. Központi törekvések is léteznek, amelyekről most adott hírt a Magyar Közlöny. Áttanulmányozásuk, elemzésük után lehet cselekvési programot kialakítani. Egy biztos: valamennyi megoldási javaslat az összes résztvevő fél felelősségvállalására épít: a kormányzati pénzzel önkormányzati összeghez, s családi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódnak.- A folyamatban résztvevők egymásra vannak utalva - hangsúlyozza Várkonyi György -, mert ha például mi nem tudjuk kifizetni a gázszámlát, sehol sem lesz fűtés. Minden nagy rendszer az emberek együttműködésére épít, de ha valaki nem hajlandó erre, vagy nem képes rá, akkor minden felborulhat. Jelenleg már ennek közelébe kerültünk. Már van olyan lehetőség, hogy az adósság fejében jelzálogot vessünk ki a lakásra, de mit érünk el vele? Ha az önkormányzat felmondja a bérleményt vagy elárverezik a lakást, egy hajléktalan családról kell gondoskodni.-A hathatós beavatkozáshoz konkrétan ismemi kellene a családok helyzetét, amihez hozzátartozik az együtt élők száma, összjövedelmük, szociális juttatásaik, s más, lényeges mutatójuk. Ezek alapján lehel kialakítani egy szociális, pénzügyi és kommunikációs stratégiát. Sajnos azonban gondban vagyunk, mert az adatbázisaink az adatvédelmi törvény szerint nem egyesíthetők, s akadnak olyan adatok, amelyek nem hozzáférhetők. Úgy tűnik, jelenleg a törvény inkább a szabálytalant, a nem fizetőt védi, mint a törvénytisztelő polgárt. Ha látja is a nehézségeket beszélgetőtársunk, nem adja fel a küzdelmet a helyzet jobbra fordításáért. Ha a szociális helyzet felmérésében akadályok is mutatkoznak, a pénzügyi stratégia már formálódik. A közüzemi cégek közös érdeke egy jól működő támogatási rendszer kiépítése. Alapvetőnek tartják a szegényekkel való szolidaritást, helyzetük kezelését. Fontos, hogy befektetőket is vonjanak be, hogy kialakulhasson egy mobil lakáspiac, többféle lakás kínálatával - a családok teherbíró képessége szerint. Rendkívül fontos a megfelelő kommunikáció kialakítása, mivel a személyek és családok önállóságát teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az egész program csak az érintettek tevékeny részvételével és teljes felelősségvállalásával valósítható meg. Az első lépések megkezdődtek a családsegítő intézet, a munkaügyi központ és az ön- kormányzat szociális irodájának részvételével. A törvényes lehetőségek számbavételével igyekeznek egyedi megoldásokat találni, mert van, ahol munkahelyet kell keresni, máshol lakáscserét kell javasolni, a harmadik helyen háztartás-vezetési tanácsot kell adni, és így tovább. A két világháború között jól működött, országosan is elismertséget szerzett az Egri Norma, amely személyre szabottan kezelte a szociális problémákat. A hagyományok is segíthetnek a gondok orvoslásában - szögezi le Várkonyi György. Végezetül arról beszél, hogy meg kell találni a megfelelő formát ehhez a nagy vállalkozáshoz, a helyi „adósság- csapda” felszámolásához. Valószínűleg a közhasznú társaság lesz erre alkalmas, amelyhez megfelelő pénzügyi háttér kell. Mindenesetre gyorsan kell cselekedni, mivel egyre többen lépik át azt a lélektani határt, amikor már úgy érzik: nincs visszaút, nem tudják megakadályozni adósságuk növekedését. (PR) ’ALLAM1 PRIVATIZÁCIÓS ÉS VACYONKEZELŐ RT. ótlási jegy-tulajdonosok, fig A kárpótlás intézménye és a privatizáció Magyarországon sajátosan összefonódó fogalmak. Az 1991-ben meghirdetett kárpótlás során részlegesen kárpótolt személyek igényeik benyújtása, majd azok elbírálása után sajátos értékpapírokat, úgynevezett kárpótlási jegyeket kaptak. A kárpótlási törvények alapján benyújtott kérelmek alapján a Kárpótlási Hivatal közel 1,8 millió határozatot hozott meg, amelynek keretében 1997. végéig mintegy 138 milliárd forint összcímlet értékű kárpótlási jegy kibocsátásról kapták meg az érdekeltek a határozatot. A kárpótlási jegyek szereplésének utolsó öt éve alatt is bebizonyosodott, hogy a felhasználási lehetőségek közül a legelőnyösebb megoldás az állami tulajdonú társaságok privatizációjában történő részvétel. A privatizációs tranzakciók során az elmúlt év végéig 123 milliárd forint címletértékben használtak fel kárpótlási jegyet a befektetők. Az ÁPV Rt. a privatizációs törvény követelményének megfelelően folyamatos, kiszámítható kínálatot biztosított a kárpótlási jegyekkel szemben, melynek eredményét legszembetűnőbben a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyam mozgása szemlélteti. Ajegyek árfolyama 1995. évi minimum szintjüket követően folyamatosan, szinte töretlenül emelkedett, 1998. márciusára elérve az eddig még nem tapasztalt 100 %-os árszintet. A kárpótlási jegyek negyedéves tó'zsdei átlagárának alakulása (1995-1998.) 1997. 1997 1997. 1998. A tömeges privatizáció lezárásával egyidejűleg a kárpótlási folyamat befejezésére is sort kell keríteni. A kárpótlás lezárása, az alanyi kárpótoltak korszerű befektetési formához való juttatása, a forgalomban lévő és a még kibocsátásra kerülő kárpótlási jegyek rövid idő alatt történő tömeges és lehetőség szerint teljes bevonása speciális konstrukció kidolgozását igényelte. Az ÁPV Rt. a kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot 1998. évben az előző évektől eltérően, közvetett módon, befektetési alapokon keresztül megvalósuló cserével biztosítja. A befektetési alapok a kisbefektetők részére alacsony költségek mellett, lekötés kényszere nélkül biztosítanak lehetőségeikhez, megtakarítási céljaikhoz igazodó biztonságos, de emellett magas hozamot biztosító befektetéseket. A garanciarendszer, figyelembe véve az ezzel kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat is, úgy védi a befektetők érdekeit, hogy ugyanakkor nem akadályozza az alapkezelőnek a befektetők érdekében a minél nagyobb hozam eléréséért folytatott tevékenységét és ezzel megteremti az összhangot a befektetők biztonsága és a befektetésekkel együtt járó szükségszerű kockázat között. Az ÁPV Rt. létrehozta a 100 %-ban tulajdonát képező (tehát áttételesen állami) Magyar Kárpótlási Befektetési Alapkezelő Rt.-t. Ezen részvénytársaság a kárpótlási kínálat rugalmas biztosítása érdekében két befektetési alapot hoz létre. Az egyik egy nyíltvégű alap, kizárólag az alanyi kárpótoltak részére kialakított konstrukció. Akárpótolt az 1000 Ft címletértékű kárpótlási jegyéért 1742 Ft értékű befektetési jegyet kap. Eldöntheti, hogy ezt azonnal készpénzre váltja (azaz eladja), vagy megtartja a befektetési jegyet, ami ezek után az állampapírok hozamának megfelelően, megbízható módon kamatozik. Az alap tőkéjét döntő részben állampapírokba fekteti, így maximális biztonságot nyújt a befektetők részére. A másik alap egy zárt végű, vegyes értékpapír-alap, ami elsősorban a nem alanyi jogon járó kárpótlási jegy- tulajdonosok és az intézményi befektetők számára kialakított konstrukció. Ebben az esetben az átváltási arányt a mindenkori tőzsdei árfolyam szerint kalkulálják. Az alap tőkéjének nagy részét itt is állampapírokban tartja, azonban a magasabb hozam érdekében, befektetési politikájában meghatározott módon, részvényekbe is fektethet. A nyíltvégű alap mérete legalább 4 milliárd forint, a kárpótlási jegyek - befektetési jegyek cserearánya 1.742 Ft, míg a zártvégű alap méretét és az itt alkalmazott cserearányt az ÁPV Rt. Igazgatósága közvetlenül a cserét megelőző időpontban határozza meg. Az alapok létrejöttét követően a kárpótlási jegyek cseréje 1998. augusztusában elkezdődhet. A pontos időpontot a sajtóból tudhatják meg. Az év során így a kárpótlási jegy-tulajdonosok nem csak egyszerű résztulajdonhoz, hanem korszerű befektetési formához juthatnak, a kárpótlási folyamat lezárása érzékelhető közelségbe kerül. A befektetési alapok kisbefektetők számára nyújtott előnyei:- biztonság, hozam, azonnali hozzáférhetőség- törvényben előírt befektetési szabályok a biztonság érdekében- folyamatos állami felügyelet- az alapok eszközértékének nyilvánossága- korszerű, professzionális, kockázatmentes befektetési forma- lekötés kényszere nélkül kamatozó megtakarítás- gyors, egyszerű ügyintézés az ország egész területén- alacsony költségek- választás a saját megtakarítási célok között, a lehetőségekhez igazodó, rugalmas befektetés
