Heves Megyei Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
Húsvét üzenete írta Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kereszténység legnagyobb ünnepe húsvét: Jézus Krisztus kereszthalálának és feltámadásának az ünnepe. Az emlékezéshez kapcsolódik a hívő keresztények lelkében az élet értelmezése Jézus élet- példája és tanítása szerint, a lelki és erkölcsi értékek követése, a jövő távlatának a felismerése. Húsvét az egész közösség ünnepe is. Bár a keresztény szemlélet hozta létre, az idők folyamán a közéletben vallási tartalma elvilágiasodott. Ennek ellenére a húsvétnak ma is fontos üzenete van az egész társadalom számára. Az ember nem készen születik, élete nem problémádon, automatikusan végigpergö pálya, hanem önmagának kell az életét tudatosan megterveznie, alakítania. Tőle függ, hogy egyéni és közösségi életét miként tölti meg értelemmel és minőséggel. Húsvét ünnepének az üzenete mindenekelőtt: az emberi élet igazi tartalma a belső, személyi, erkölcsi értékekben található meg. A személy élete sokkal több és mélyebb, mint csupán a materiális értékeknek és élvezeteknek a keresése és megszerzése. Sajnos, a haszonra és a korlátlan fogyasztásra berendezkedő társadalomban az értékek elsősorban a pénz és a kényelem szempontjaira korlátozódnak. Ugyanakkor az igazságosság, a becsületesség, a lelkiismeretesség, mások önzetlen szeretete, a hűség, a kitartás, az élet feltétlen tisztelete és hasonló er- 'kölcsi értékek nélkülözhetetlenek az egyéni és társadalmi életben. A húsvéti esemény, Jézus élete és tanítása ennek a szükségességéről hangosan beszél. Húsvét másik üzenete az erőfeszítés és az áldozat vállalása. A könnyen megszerezhető anyagi javak birtoklása elutasítja az erkölcsi értékek megszerzéséért való lelki küzdelmet. Sokan megmosolyogják az áldozatvállalást; sokaknak a rend és a törvény csak teher, amelyet ki lehet játszani; a házastársi kötelékek meglazulnak, a válások miatt egyre több család szétesik; terjed a korrupció, növekszik az erőszakos cselekedetek és bűncselekmények száma. Mindezzel szemben húsvét felmutatja az áldozat- vállalás nélkülözhetetlen szerepét a személyiség formálásában és az egyre gyengülő er köles is ég felemelésében. Végül húsvét az életet a jövő távlatába állítja, és hirdeti, hogy mindenki számára van jövő, érdemes küzdeni a magasabb lelki és erkölcsi értékek megszerzéséért. Jövőképet állít elénk. A jövőkép hiánya főként a fiatalság élet- felfogását mérgezi meg, nehezíti az élet értelmének a megtalálását, pesszimizmust sugall. Húsvét viszont hirdeti, hogy a jelent a jövő távlatában lehet és kell értékelni. A lelkileg gazdag élet számára az értékekkel való igaz kapcsolat döntő jelentőségű. Az értékek megszerzését vállaló áldozatkészség nélkülözhetetlen. Az élet jövőképének a reménye belső tartást ad. Az életnek csak ott van teherbíró és beteljesítő tartalma, ahol az egyéni létben, a társas kapcsolatokban a lelki és erkölcsi értékek csorbítatlanul érvényesülhetnek. Az európai kultúra hirdeti húsvét üzenetét, és felmutatja azt az alapot, amelyre hívő és nem hívő fel tudja építeni a jelenben a személyi értékekben is gazdag egyéni és társadalmi jövőt, zekkel a gondolatokkal köszöntöm szeretettel a lap olvasóit, és rajtuk keresztül a megye valamennyi lakóját. Paskai László papszentelésen FOTÓ: PERL MÁRTON A világ legrégibb kolostora Itt kapta Mózes a tízparancsolatot Homokdűnék, gránithegyek, bozótosok. Legalább 62 ezer négyzetkilométeres terület Afrika és Ázsia között. A legendás Sinai-félsziget, a bibliai történések egyik legfontosabb színtere. Nappal plusz ötven Celsius-fok is lehet árnyékban, ám éjszaka fagyos szelek süvítenek. Mintegy háromórás autózás után megérti a látogató, miért szent errefelé a víz. Fehér sziklák fognak közre egy hasadé- kot, ami a földkerekség legősibb keresztény klastromát rejti, a Szent Katalin kolostort. Egyik méltatója Isten sivatagi erődjének nevezi. Ez több értelemben is igaz. Területe mindössze 73x85 méter és viszonylag közel van az errefelé többnyire kék éghez: 1528 méter magasan fekszik. Időszámításunk után 557 óta tartanak itt rendszeresen istentiszteleteket mindmáig. Manapság hajnali 4 órakor kezdődik az első, délután 3kor a második mise. A kezdetet cédrusból készült fadobfé- lével mindig a legfiatalabb szerzetes jelzi. A barátok száma hagyományosan korlátozott, húsznál többen nem lakhatnak itt. Öltözetük olyasmi, mint a beduin asszonyoké: egész testüket, jórészt arcukat is elfedő fekete köntös. Görögül imádkoznak és csak született görögöt vesznek fel a különös rendbe. Az „Isten erődje” tehát spirituális, szellemi értelemben biztosan igaz. Fizikailag is. Hála a Szent Katalint körülölelő szikláknak, a védőfal vastagsága két méter. Nyilván a védelmet szolgálta a bejáratokhoz vezető kis alagút is. Bejáratokhoz? Miért e többes szám? Mert az elsőt második, majd harmadik ajtó is követi. Mikor a harmadikon is kilép a bámuló érkező, mintha egy bibliai minifaluban találná magát: utcácskák, fedett balkonok, mögöttük a szerzetesek hálócellái. Van mosókonyha, étkezőterem és könyvtár is, amiben a világ legrégibb kéziratai és ikonjai sorakoznak. Mutatóba még egy narancsfa is ontja illatát. Aztán az egész térség legmélyebb pontján maga a templom: a Megvilágosodás Bazilikája. Belül faburkolat stilizált égbolttal és némi meglepetésre zöld színű csillagokkal. Az egyik cédrusajtó (igen, ez itt a meglepetések világa) egy szomszédos mecsetbe (!) vezet, minaretje a klastromfalak fölé magasodik. A mecsetet jóval az iszlám hódítás után, a 11. században a környék beduinjai építették. Megtehették, mert az itt élő barátok mindig tudták, hogy alkalmazkodniok kell a változó világhoz. Nem véletlen, hogy a klastromnak szabályos menlevél-gyűjteménye van: Mohamed prófétától különböző szultánokon át Napóleonig sok méltóság adta szavát, hogy megvédi ezt a helyet. Nem is bántották soha. Talán Mózes emléke is védte. Ő kétszer is járt itt. Először akkor, amikor a bejárattól jobbra tíz lépésre lévő forrásnál találkozott a lánnyal, aki később két gyermeket szült neki. Itt szólt az Úr először hozzá az égő csipkebokomál: „Mózes, Mózes! Szent föld az, amin állasz. Én vagyok atyáid istene, Ábrahám, Izsák, Jákob Istene...” Mint tudjuk, innen küldte vissza az Űr Mózest Egyiptomba, hogy kivezesse onnét népét az ígéret Földjére. Másodszor akkor járt itt a vezér, amikor a 2285 méter magas hegycsúcsról Isten odaadta neki a Törvényt, a tízparancsolatot. A húsz klastromlakó egy telefonnal, helyi áramgerjesztővel, de tv és rádió nélkül él itt az ezredforduló küszöbén. Aki idejön, önként teszi és egy életre. Ha az az élet véget ér, az eltávozottat eltemetik, de egy év múlva kihantolják és csontváza egy kriptába kerül. Ferenczy Europress Minden harmadik ember keresztény, minden ötödik muzulmán A világ vallásai az ezredfordulón Átalakuló világunkban, a gyors változások közepette kétségkívül nagy az igény arra, hogy megőrizzük lelki harmóniánkat. Ám tény az is, hogy korunk nem kedvez az érzelmeknek, s a hagyományos értékek válsága sokakat elfordít az egyházaktól is. John Naisbitt amerikai kutató szerint két szélsőséges törekvés térnyerése figyelhető meg. Egyfelől megnőtt az igény a szekták iránt, amelyek a lelkek és az isten közvetlen kapcsolatát ígérik, másfelől hódít a fundamentalizmus, az ősi hagyományok konzervatív képviselete. Való igaz: a történelmi keresztény egyházak szerepe valamelyest visszaszorult, s megfigyelhető - különösen Nyu- gat-Európában, a vegyes házasságok révén - a távol-keleti buddhizmus és hinduizmus hódítása. A zsidó vallás is szilárdan őrzi pozícióit, az iszlám (elsősorban a migráció révén) megvetette lábát Franciaországban, Angliában és Németországban is. Statisztikák szerint ma minden harmadik ember keresztény és minden ötödik muzulmán. A huszadik században a Krisztus-hívők száma megháromszorozódott (számuk jelenleg több mint 1,9 milliárd). A gyarapodás főként a népesség- robbanásnak köszönhető. Mohamed próféta követői 1,18 milliárdnyion vannak, míg a hindu vallás 767,4 millió embert számlál. Buddhához 357 millióan fohászkodnak, és 15 millió zsidó él szerte a világban.
