Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-20 / 67. szám

HiHIHHH Gyöngyösi felkészülés az EU-csatlakozásra Nyissunk kaput Eiu*ópa felé-Hazánk EU-csatlakozásának előkészítése alapvető szempont. Hogyan illeszkedik e folya­matba a gyöngyösi konferen­ciasorozat?- Pár éven belül két olyan, az or­szág sorsát alapvetően befolyásoló eseménnyel kell számol­nunk, amelyre fel kell készülnünk - mondja Hiesz György ország- gyűlési képviselő (képünkön), a konferenciasorozat szervezője. - Az egyik a NATO-csatlako- zás (erről várhatóan 1999. ápri­lis 4-én írják alá a csatlakozási szerződést), a másik az európai uniós tagság. Ez utóbbira min­denkinek - Parlamentnek, kor­mánynak, önkormányzatnak, gazdálkodó szervezetnek, okta­tási intézménynek, s persze, az állampolgárnak is készülnie kell. A Parlamentnek a tör­vénykezésben, a jogharmoni­zációban jut nagy szerep, hisz a magyar és az EU-törvényeket közelíteni kell egymáshoz. A kormánynak tisztázni kell a részleteket, a szabványoktól a munkaerő szabad áramlásának kérdésén át az átmeneti ked­vezményekig. Az önkormány­zatoknak fejlesztési tervek, pro­jektek kellenek, mert az EU re­gionális politikája a kiegyenlí­tésen alapul, a fejletlenebb tér­ségek felé óriási a pénzáramlás infrastruktúrára, munkahelyte­remtésre. (Folytatás a 10. oldalon) A Mátrai Erőmű Rt. a környék legnagyobb munkaadója Az idei beruházások is ezt a célt szolgálják A Mátrai Erőmű Rt. építése 1965-ben kezdődött, majd 1969-1973 között két darab 100 MW-os és három 200 MW-os blokkot helyeztek üzembe. Az, hogy mára a hazai villamosenergia-rendszer egyik meghatározó szereplőjévé vált, s az ország villamosenergia­termelésének mintegy 12 száza­lékát adja, nemcsak a helyi alapanyagnak, a lignitvagyon- nak köszönhető. Az itt élőknek, a helyben kialakult nagyszerű szakembergárdának is. Azt a tényt viszont nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy fokozatos fejlődésével- fejlesztésével a környék legna­gyobb munkaadója is egyben. Több száz gyöngyösi és kör­nyékbeli család megélhetéséhez nyújt biztos hátteret. Hogy ez a közeli és távolabbi jövőben is így legyen, az idén további fej­lesztéseket valósítanak meg. Messzemenően figyelembe véve az itt élők környezetének óvását, a munkahelymegtartás kérdéseit. Lehetőséget teremte­nek a beruházásokkal munka­szerzésre a helybeli vállalko­zóknak is. (Folytatás a 10. oldalon) Diplomaszerzés Texasban Megállapodás az amerikai egyetem és a gyöngyösi főiskola között Többéves tárgyalási sorozat eredményeként dr. Magda Sándor főigazgató és Kirk Downey, a TCU Neely School of Busines (NSB) dékánja a két in­tézmény közötti megállapodást írt alá 1998. március 3-án. A megállapodás lényege, hogy a TCU elfogadja a gyöngyösi fő­iskolai karra kiadott gazdasági mérnöki diplomát, és évente 10 megfelelő angol nyelvtudású hallgató részére - költségtéríté­ses formában - lehetővé teszi az MBA programjában való részvételt (azaz egyetemi dip­loma megszerzését). Az együttműködés keretében évenként két fiatal oktató fél­éves tanulmányi úton vesz részt, amely lehetőséget ad a szakmai nyelv elsajátítására, az oktatási módszerek, tananyagok tanul­mányozására. Az oktatók költ­ségeit a GYFK és az NSB kö­zösen fedezi. Az együttműködés további területe neves cégek vezető szakemberei által vezetett rövid (4-6 hetes) speciális kurzusok megszervezése a GYFK-n. A kurzus lényege, hogy pl. a Coca-Cola cég európai vezetője egynapos előadás keretében ismerteti a cég marketingtevé­kenységét, üzletpolitikáját stb. Az előadás után a hallgatók ta­nári (GYFK és TCU) segítség­gel feldolgozzák az anyagot és írásbeli dolgozatot készítenek, amit a vizsgáztatók értékelnek. A megállapodás alapja a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium és a TCU között lét­rejött egyezmény, melyet előző nap dr. Dinya László, az MKM helyettes államtitkára és a TCU elnöke, W. Koehler írt alá. En­nek egyik pontja részletezi a nemzetközi főiskolák társulá­sának létrehozását. (Folytatás a 10. oldalon) A cél: a kiegyensúlyozott működés Kiegyensúlyozottság, kulturáltság, nyugalom és mindenek­előtt: béke. Ezek a kulcsszavai Gyöngyös polgármesterének, Szabó Gyulának. A szándék jól tükröződik azon eredmények­ben, amelyeket az elmúlt években elértek a mátraaljai telepü­lésen. Ezeket vettük számba a város első emberével, aki nem fe­ledkezett el a legfontosabb idei teendők megemlítéséről sem. Megteltek a csarnokok- Ma egy település életében nagy jelentőségű, hogyan ké­pes sáfárkodni értékeivel, adottságaival. Ennek szelle­mében mire helyezték a hang­súlyokat a gazdálkodásukban?- Az új képviselő-testület 1994-ben szembekerült azzal, hogy elengedhetetlen feladata a város költségvetésének stabi­lizálása, a működés biztonsá­gának megteremtése. A rend­szerváltás után a korábban ide települt ipar jelentősen vissza­esett, hiszen sok céget felszá­moltak, mások beszüntették a tevékenységüket. Ez komoly szociális bizonytalanságot is előidézett. Hiányzott a város bevételeiből az iparűzési adó. Mára megváltozott a helyzet: az előzőekben felszabadult te­lephelyek, csarnokok lényegé­ben megteltek. Elsősorban ter­melő, kisebb mértékben keres­kedelmi kis- és középvállalko­zásokkal. A gazdaságélénkítő folyamatnak koránt sincs vége. Bizonyosak vagyunk abban, hogy jó szervezőmunkával a következő ciklusban ipari park létesítésére is meglesz a reális esély.- Lényeges szempont egy város életében az is, biztonsá­gosan működtethető-e az in­tézményhálózat...- Valóban, a stabilizálási fo­lyamat igen fontos részének te­kintjük, hogy kiegyensúlyozot­tan legyünk képesek működtetni intézményrendszerünket az egészségügyi, oktatási és kultu­rális téren egyaránt. Az egész rendszer méretét az igénybeve­vők számához igyekszünk kö­zelíteni. Rá kellett döbbennünk arra, hogy ez a munka folyama­tos odafigyelést követel meg. Olyan struktúra kialakítását igényli, ami rugalmasan képes reagálni a lakossági elvárá­sokra. Ennek megfelelően tűz­tük ki célul a város intézménye­iben a már meglévő értékek megőrzését, s a lehetőségekhez képest a szolgáltatások tovább javítását. Külön öröm szá­munkra, hogy tanintézeteink je­lentős részében színvonalas ok­tatás folyik, amit igazolnak a különféle versenyeken diákja­ink által elért kiváló eredmé­nyek is. Igen rangos esemé­nyeknek ad otthont a Mátra Művelődési Központ.-Nem mellékes, mennyire sikerült előbbre jutni az infra­struktúra fejlesztésében.- E téren a lakosság önszer­veződő készségére is igyek­szünk támaszkodni. Napi jó kapcsolatban vagyunk a vállal­kozókkal is, akiknek az érdeke­ire úgyszintén igyekszünk nagy figyelmet fordítani, az adóikból befolyt összegek jó részét hasznos beruházásokra vissza­forgatni. Rendezési tervek so­kasága készült el. Ez törvényi előírás, de a fejlődés záloga is. Megemlíthetem a Pesti úti kör­forgalom, a Dobó úti csomó­pont kiépítését, vagy a Gyön- gyös-Mátrafüred közötti komp­lett kerékpárút létesítését. Tud­juk jól, az elkövetkezőkben jobban összpontosítani kell erő­inket a szennyvízhálózat és a hulladékgazdálkodás megoldá­sának folytatására. Ehhez kí­vánjuk megteremteni a pénz­ügyi alapokat. Az is tény, váro­sunk vonzó a pénzügyi, biztosí­tási és kereskedelmi tevékeny­séget folytató cégek számára. Sorra nyílnak meg a bankfió­kok, a nagyobb üzletláncokhoz tartozó bevásárlóközpontok. Kötetsorozat a városról- Gyöngyösnek igen kedve­zőek a lehetőségei idegenfor­galmának növelésére. Nyilván az is fontos, mit tesznek ennek érdekében az ott élők. — Gyöngyös ugyan az ismert történelmi okok miatt nem ren­delkezik sok műemlékkel, ám az építészeti értékei, a sajátos miliője vonzó a turistáknak. Szívesen állnak meg nálunk kül- és belföldiek egyaránt, még akkor is, ha épp a Mátra az úti­céljuk. A mi feladatunk az, hogy minél jobban megismer­tessük velük az értékeinket, olyan programokat szervezzünk számukra, hogy érdemes legyen hozzánk látogatni. Ennek érde­kében különböző színvonalas kiadványokkal jelentkeztünk és jelenünk meg az idegenfor­galmi piacon. Szerencsénkre nagyon sok olyan ember van, aki a lokálpatrióta szellemtől áthatva szívesen segít is nekünk ebben. Külön is kiemelem azt a háromkötetes könyvsorozatot, amelyből az első a városról ké­szült fotóalbum, a második a Monarchia utolsó évtizedeiben létezett Gyöngyöst mutatja be, s idén adjuk ki azt a fényképes összeállítást, amely a települé­sünkön lévő, illetve innen el­származott műkincseket, gyűj­teményeket tartalmazza. Saját erőből, megyei támogatással külön Tourinform-irodát is lét­rehoztunk, amelynek kiállítóhe­lyiségében mutatjuk be a nagy- közönségnek a Hermann Lipót- hagyaték egy részét. Szeretnénk a továbbiakban az észak-ma­gyarországi borturizmus egyik célpontjává válni. Minden adottság megvan hozzá, a GATE főiskolai kara a szakirá­nyú képzéssel, a borlovagrend, s az is, hogy egyre több a borral Szabó Gyula: „Az embernek meg kell békélnie a másik emberrel..." foglalkozó cég és magánsze­mély. Kezdeményeztük Borút Egyesület létrehozását is.- A Mátraalja fővárosa már eddig is hírnevet szerzett or­szágos és nemzetközi rendez­vényeivel. Idén milyen lesz eb­ben a kínálat? — Felújítottuk a szüreti napok rendezvénysorozatát, amelyet a szőlész-borász szakma mindin­kább kezd a sajátjának érezni. Visszatérő eseménysorozat a Gyöngy elnevezésű nemzetközi néptáncfesztivál, s igen nép­szerű és rengeteg látogatót, résztvevőt vonz hagyományo­san a mátrai veteránautó-talál- kozó. Büszkék lehetünk kultu­rális intézményeinkre is. A Mátra Múzeum az ország egyik legjobb és legnépszerűbb ter­mészettudományos gyűjtemé­nyét őrzi. Csodálatos az egy­házi kincsek gyűjteménye. Ér­dekes és izgalmas anyag talál­ható a Vachott Sándor Könyv­tárban és a ferencesek műem­léki bibliotékájában, amelyet a rend kezelésébe adtunk vissza. „Cserébe” a könyvtárunk a Fő téri volt Grassalkovich-házba költözhet, impozáns körülmé­nyek közé. Külön említésre méltó a Mátra Művelődési Központ és a Pátzay Zeneiskola is. Csoportjaink munkásságát nagyon sokfelé ismerik, így a Vidróczki, az Ördögszekér együttesekét, a Cantus Corvi- nus, s a Városi és Pedagógus kórusokét, a Játékszín tevé­kenységét, vagy a Musica Man- sueta Kamarazenekarét, amely a zeneiskola tanáraiból, diákja­iból alakult. Igen figyelemre méltó a városban élő diákok kulturális tevékenysége, közü­lük is kimagaslóak a Berze- gimnázium tanulóinak eredmé­nyei. Nem hagyhatom ki a sor­ból a Gyöngyösi Műhelyt, amely a helyi képzőművészek bemutatkozási helye és a Mát- rafüreden kiállított palócbaba- gyűjteményt sem. Kapcsolatok - Európába-Széles körűek a város nem­zetközi kapcsolatai. Mi az el­sődleges cél ezek ápolásában?- Még a régi rendszerben lét­rejött a kapcsolat a dániai Ringsted városával. Az eddig kissé formális együttműködést szeretnénk a jövőben konkré­tabbá, erőteljesebbé tenni. Fő­leg azért, mert tudjuk, az Euró­pai Unióhoz való csatlakozás folyamatában közös pályázati lehetőségek nyílnak meg, s eb­ben a skandináv partnerek se­gítségünkre lehetnek. Zeltweg- gel a közelsége miatt sokkal élőbb a kapcsolatunk. Annál is inkább, mivel a Voest Alpine osztrák-magyar leányvállalata, a VAMAV Gyöngyösön talál­ható. Személyes barátságok szövődtek, jó a kooperáció egyházi téren, a tűzoltószerve­zetek között, a sportban és a kultúrában is. A romániai for­radalmi eseményekkel össze­függésben ismerkedtünk meg a kézdivásárhelyiekkel, ahová annak idején sok segélyszállít­mányt indítottunk útnak. Közös történeti emlékeink is vannak, hajdanán a gyöngyösi huszárok ezen az erdélyi településen ál­lomásoztak egy ideig. E kap­csolatban számunkra az a fel­emelő, hogy elsősorban mi tu­dunk segíteni nekik. A Heves és a Kovászna megyei kereske­delmi és iparkamarák között például mi kezdeményeztük partneri viszony megteremté­sét. Feléledőben van a finnor­szági Pieksämäki-vel már-már feledésbe merült együttműkö­dés is. Sokan megkeresnek bennünket emellett Németor­szágból, Belgiumból, Olaszor­szágból is. Anyagi lehetősége­ink azonban behatárolják, mely országok városaival építhetjük ki hosszabb távra is a kapcsola­tainkat.- Gyöngyösön a tavalyi esz­tendő óta található egy külön­leges tábla, amely egy világ­mozgalomhoz való csatlakozás jelképe is. Mi ennek a háttere?- Sri Chinmoy indiai békefi­lozófus tiszteletére a világon különböző országokban külön­böző objektumokat úgymond a békének „szentelnek”. így ne­veznek ki békevárosokat, béke­épületeket, békehegyeket, béke- hidakat, békefákat. Magyaror­szágon először Gyöngyöst avat­tuk békevárossá, Kékest pedig békeheggyé. Nagyon fontos gondolatnak tartom: ahhoz, hogy eredményeket lehessen el­érni, s normálisan élhessünk, alapvető jelentőségű a béke. Nem egyszerűen a háború el­lentéteként, hanem magasabb rendű, filozofikusabb értelem­ben. Az embernek meg kell bé­kélnie a világgal, a másik em­berrel és saját magával. Van mód vitára, egymás meggyőzé­sére, de senkit sem szabad el­lenségként kezelni. Mi azt sze­retnénk, hogy Gyöngyösön vagy a Kékesen az ezt jelző táb­lánál álljon meg egy pillanatra mindenki, s gondolkozzon el azon, mit tehet a békéért! A Vidróczki együttes, produkció közben A Fő téri tömbbelső rehabilitációja 1989-ben fogadta el Gyöngyös képviselő-testülete a város- központ azon részletes rende­zési tervét, mely a Fő tér keleti - páros - oldalán tömbrehabi­litációt tervezett. Ez a terv a mélyen benyúló telkek végé­ben egy feltáró utat mutatott be, amelynek mentén a telkek végében új épületek elhelyezé­sére nyílna lehetőség. (Folytatás a 10. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom