Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-03 / 52. szám

1998. március 3., kedd Horizont 5. oldal A boldogság Kék madara ben­nünk rejtőzik. Hiába keressük azt a Sötétség, a Múlt, a Jövő vagy a Természet birodalmá­ban. Örök tanulság, hogy ön­magunkban kell meglelni, s ezt minden felnövő generáció jól megtanulta, mióta Maurice Maeterlinck megírta a Kék ma­dár című mesejátékát. Éppen ezért a darabot sosem késő ját­szani, hiszen mindig születnek gyermekek, akiknek rá kell jönniük: a kalitkába zárt bol­dogságért nem kell az árnyak birodalmába menni. A mesejáték rendezőjének, Beke Sándornak ezúttal is „át­ütöttek” stílusjegyei a darabon. Az egri közönség már megta­nulhatta: milyen is egy „békés" rendezés. A díszleteknek, jel­mezeknek, színeknek, a hang- és fényeffektusoknak önállóan is szerepük van a színpadon. A tárgyaknak lelkűk van. Persze, nem beszélnek, nem szerepel­nek, de a színműnek ugyan­oly an fontos részévé válnak, je­lentéstartalommal bírnak, mint a színészek játéka. Időnként a rendező még azt is megengedi, A lelkűnkben rejtőzködő Kék madár hogy a teátristákat háttérbe szorítsák ezek az élő kellékek. Szintén a rendező stílusára jellemző, s az egri közönség ál­tal lassan megszokott a tér szabad használata. A Kék ma­dárban ismét találkozhatunk a mélységnek, a magasságnak, a belső térnek a kihasználásával, ahogy az idősíkok összemosá­sával. A színpadnak egyetlen pontja sem marad funkció nél­kül, mi több, a nézőtér is ré­szévé válik a játéknak. S még egy ismerős fogás: a rendező szívesen aknázza ki az ellenté­teket. Maeterlinck darabja pe­dig lehetőséget is ad a kont­rasztok kidomborítására: a macska ármánykodását és a kutya hűségét, a jövő illatos kék árnyékát és a múlt sötét álmát önálló jelentéstartalom­mal ruházza fel. Ebben az álommesében az epizódszereplők tisztességes „iparosmunkát végeznek". Já­tékuk közvetlen, szerény, ám Időutazás a Kék madár megleléséért FOTÓ: MAJOROS TAMÁS míves, de időnként a je­lentőségét veszti. Nem így a két gyermeksze­replő, a ket­tős szereposz­tásban játszó Edőcs Adám és Fekete Márton (Tyltil meg- formálói), va­lamint Bőgős Tímea és Ivor Agnes (Mytyl alakítói). Magabiztos mozgásukkal, hanghaszná­latukkal, sze­repformálá­sukkal ural­ják a színpa­dot. Bámula­tos teljesít­ményt nyújt a két gyerek, akik olykor erejü­kön felül is vállalnak, játsza^ nak. Az álomutazásnak a szín­padra vitelében nagy szerepet kapnak - ahogy azt már a me­sejátékokban megszokhattuk - a „kellékek”: az állatok, a fák, a tárgyak, az idő. Megszemé­lyesítésüket, mozgatásukat, életre keltésüket bátran vál­lalja a jelmez- és díszlettervező (Pilinyi Márta), s ötletes meg­oldásokkal segíti a lelkűk megmutatását. A történetből azonban hi­ányzott a meghittség. Talán a tél hangulata, a szeretet me­lege, az összetartozás érzése háttérbe került a színpadi lát­vány mögött. Lehet, hogy a ka­rácsonyt idéző mesejáték idő­zítésével, lehet, hogy a túlzot­tan a külső megjelenítésre koncentráló rendezéssel volt a baj, de a darab végén sehogy sem éreztem, hogy a Kék ma­dár bennem is él. A végkicsengés ugyanis - kissé elkapkodva - a színpadé maradt. (szuromi) „A boldogság itt van, csak észre kell venni” Maurice Maeterlinck: A kék madár című mesejátékának gyermek és felnőtt szereplőit kérdeztük a műről, szerepük­ről, és arról, számukra mit je­lent a szó: boldogság. Fekete Györgyi (Macska): a madáchi gondolatokat tartal­mazó darabban a szerző egy kis emberpárt vezet végig a múlt és a jövő birodalmán, de a jelenben is új dimenziók tárulnak fel előttük. A történetben is úgy, mint a valóságban, a fensőségtu- dattal rendelkező ember a tech­nika fejlesztése jegyében lei­gázza a természetet. A pillanat­nyi sikertől elvakulva nem jön rá, hogy a végén ő is veszni fog, mert a természet nem tűri büntet­lenül, hogy beavatkozzon a rend­jébe. Ahogyan ezt igazolják a természeti katasztrófák is. A műben is fellázad a természet. Lelkes lényekké lesznek a fák, beszélni kezdenek az állatok, s az ember elpusztítására szövet­keznek. Az ember mindeközben a nagy boldogságot keresi. Pedig az kicsi dolgokból áll össze. A boldogság itt van körülöttünk, csak észre kell venni. Nekem er­ről az érzésről az a befogadó és adó szeretet jut az eszembe, amikor még tág volt az ég és egyértelműek voltak a dolgok. Mint gyermekkoromban. Sata Árpád (Tyl, Tyl nagy­apó): Tyltil és Mytil édesapjának szerepében azt a melegséget ját­szom, amit a saját gyermekem­nek is megadok. Nagyapaként a holtak birodalmában azt érezte­tem, hogy halott szeretteink bennünk élnek tovább, ha erős az emlékük. A boldogság: az egészség, a munka és a játék öröme. Saárossy Kinga (Bérylune tündér, Berlingot-né, Szomszéd- asszony): Egyazon emberben lakhat boszorkány is, tündér is, ki mit lát meg benne, ha a lelke mélyére néz. Az lehet igazán boldog, aki a kis dolgokban is meg tudja találni az örömet. Én meglelem azokat, amitől széppé válik az életem. Balogh András (Kenyér): Ez a pufók ennivaló elkíséri útjukon a boldogság madarát kereső gye­rekeket. Én azt kívánom nekik, hogy találják meg, hiszen mind­annyiunknak nagy szüksége van rá. Nekem a boldogság a család, a munka, a hétköznapok pilla­natnyi örömeiből tevődik össze. Várhelyi Dénes (Idő, Hársfa): A boldogsághoz minél jobban meg kell ismernünk a vi­lágot, és Tamási Áron szavaival: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Pálfy Zoltán (Tölgy, Kövér Boldogságok Vezére): Boldog­ságérzést ad a szerelem, s az, ha sokat és jót játszom. S ha büszke lehetek a lányomra. Holl Zsuzsa (Éjszaka): Arról szól a darab, hogy a pillanata­inkban létezik a boldogság - ha észrevesszük. Ha figyelünk má­sokra, nyitottabb szívvel élünk, boldogabbak lehetünk. Balogh Csilla (Tylné, Tyll nagyanyó, Anyai Szeretet): Ne­kem az a boldogság, ha mindig azt csinálhatom, amit szeretek és 100 százalékosan tudok. Akkor feloldódok, magamnak és más­nak is tudok adni. Vókó János (Kutya): Nincs magánéleti boldogság. Ki bol­dog ma az országban? Szeretek a darabban játszó gyerekekkel lenni, a saját fiammal. Jakó Beáta (Repkény, Li- dérc): Én mindig boldog vagyok. Saját magunkban kell, hogy ke­ressük a boldogságot. Kakó Zsolt (Disznó, Kövér Boldogság): Mostanában sem­miben sem találok örömet. Tatár Gabi (Fény): Ha azt ér­zem, hogy nincs miért felkel­nem, nem vagyok fontos senki­nek, boldogtalan vagyok. Ivády Erika (Víz): A darab­ban játszó gyerekek sok boldog­ságot adnak, de az is jó, ha jól csinálom azt, amit szeretek. Horváth Ferenc (Bika, Har­sogó Nevetés): Boldogság a harmónia, a béke, a megértés. Fehér István (Szellem, Far­kas, Kövér Boldogság): A sok és jó munka szeretteimmel. Zám Andrea (Nyúl, Megértés öröme): Öröm az alvás boldog­sága, a gyerekek szeretete. Poczik Andrea (Fűz, Otthon boldogsága): Boldogsággal tölt el, ha örömet adok, s kapok. Lisztóczky Péter (Tűz): A boldogság pillanatnyi állapot, s nincs boldogtalanság nélkül. Berzéki Krisztina (Szentjá­nosbogár, Nyárfa, Igazság Öröme): A harmónia, a bizton­ság érzése a boldogság. Bácsatyai Gergely (Cukor): Boldog vagyok a szeretetten párkapcsolatomban. Nagy Andrea (Tej): Akkor vagyok boldog, ha szeretek, s ha viszontszeretnek. Ivor Ágnes (Mytil) Lenkey János Ált. Isk.: A boldogsághoz játékok, család és ház kell. Bőgős Tímea (Mytil) 4-es isk.: Boldog vagyok, ha szeret­nek, ha barátok és a család vesz körül. Edőcs Ádám (Tyltil) 12-es isk.: Örülök, ha nem kell azt tenni, amit nem szeretek. Fekete Márton (Tyltil) Deák Ferenc isk.: A boldogság lényege a szeretet. Pilinyi Márta díszlet- és jel­meztervező: A madár a boldog­ság szimbóluma, ami akkor válik valóságossá, amikor megtaláljuk helyünket az életben, s ha a vége felé elmondhatjuk, hogy azt csi­náltuk, amit és ahogy akartuk. De ehhez szerencse is kell. Császi Erzsébet Önhöz igazítva. „ GSWI előfizetés pannon nettó bruttó *12 500 Ft Ericsson G/Á 628 havi netto brUttó 700 Ft Pa""°" Gsm elöfiz nettó vagy Ericsson GA 628 havi nettó i560 bruttó 700 Ft etés OQQ pt b^ttó 18 750 Ffc ^Vásárolható 1 \ I n«ttr°'ad1e0 .4800 Ft I bruttó 6 000 Ft i ( Nokia 3110 nettó ,19 600 Ft bruttó 24 500 Különbözőek vagyunk, de egyvalamiben mégis megegyezünk: szeretjük, ha kiszol­gálnak minket, méghozzá igényeinkhez szabottan. A Pannon GSM jól tudja ezt. Ezért február 5. és március 22. között hatféle ajánlattal várjuk Önt. A fentieken kívül Ön készülékvásárlás, illetve -bérlés nélkül is előfizethet a Pannon GSM szolgáltatására nettó ÍO 000 (bruttó 12 500) forintért, illetve nettó 15 000 (bruttó 18 750) forintért, mely utóbbi már nettó ÍO 000 Ft* (bruttó 12 500 Ft) kedvezményt is tartalmaz a havi számlából. így bárki könnyedén megtalálhatja a számára leginkább testhezálló megoldást. További részletekért keresse fel területi képviseletünket (Eger, Széchenyi u. 2I„ tel.: 06 36 5I0 0I0). vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónkat, illetve hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 200 200-as telefonszámon! A kedvezményes készülékárak és a bérleti lehetőségek csak Pannon GSM előfizetés vásárlásával együtt érvényesek! A megvásárolható készülékek csak Pannon GSM SÍM 444444A kártyával, a bérelhető készülékek csak a bérleti szerződésben hozzárendelt SÍM kártyával használhatók! Ajánlatunk a készlet erejéig érvényes! *Négy hónapon keresztül havi nettó 2 500 Ft engedmény az Ön havi mobiltelefon-számlája végösszegéből. TTTTT Az élvonal PANNON G$M *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom